[Grem] Buda várát 1541. aug. 29-én, 15 évvel a mohácsi csata után foglalta el

[Emoke Greschik]

 Buda várát 1541. aug. 29-én, 15 évvel a mohácsi csata után foglalta el
https://vasarnap.hu/2021/08/29/buda-varat-480-eve-foglalta-el-a-torok/

Négyszáznyolcvan éve, 1541. augusztus 29-én - a mohácsi csata után napra
pontosan 15 évvel - foglalta el a török csellel Buda várát, a Magyar
Királyság fővárosát csak majdnem másfél évszázaddal később, 1686-ban
foglalták vissza a Szent Liga seregei.

Az 1526. augusztus 29-én, a török hódítók ellen vívott mohácsi csatában
elbukott a középkori magyar állam.

*A megsemmisítő vereség után holtan maradt a csatamezőn négyezer lovas és
tízezer gyalogos katona, hét főpap, a főispánok többsége és a magyar
főnemesség színe-java, II. Lajos király menekülés közben vesztette életét.*

A vereség híre augusztus 30-án érkezett meg Budára, mire az immár özvegy
Habsburg Mária királyné hanyatt-homlok menekült Pozsonyba. Sem ő, sem a
kíséretében lévő országnagyok nem tettek semmilyen lépést az ellenség
feltartóztatására, a védelem megszervezésére. Az előkelőségek példáját
hamarosan követte a német polgárság is. Nagy Szulejmán török szultán
szeptember 11-én vonult be a védtelenül maradt Buda várába, s falai között
ülte meg a legnagyobb iszlám ünnepet, a kurban bajramot. Ezután kevéssé
ünnepi napok következtek, Budát és Pestet is kifosztották, majd
felgyújtották, a két város három napig égett.

*A törökök szeptember végén hazaindultak, és a kortársak nagy meglepetésére
nem hagytak hátra helyőrséget.*

Szulejmán célja ugyanis a hadjárattal még nem az ország végleges
elfoglalása volt, mert Buda túlságosan távol esett utánpótlási vonalaitól,
megtartása aránytalanul súlyos áldozatokat követelt volna, harci
cselekményekre pedig már idő sem maradt. Az újabb hadjáratok, a végleges
hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország déli
határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török seregek előtt

1529. Lajos halála után a magyar rendek előbb Szapolyai Jánost, majd a
Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük viaskodása
a trónért tovább gyengítette az országot. A magára hagyott, védekezésre
képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre
került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak.

*A két magyar király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, amely az
ország keleti részét Szapolyainak, a nyugatit Ferdinándnak adta azzal a
kikötéssel, hogy Szapolyai halála után az egész ország Ferdinándra száll.*

Az idős és beteg Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi
János Zsigmond erdélyi fejedelem), s tíz nappal később bekövetkezett halála
után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt
választották királlyá. Ferdinánd ezután mintegy 30 ezres sereget küldött
Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában
vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán is megindult
Isztambulból, hogy úgymond megvédje pártfogoltja, János Zsigmond érdekeit.
A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török
előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és
tönkreverték Roggendorfot.

A török fősereg 1541. augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár
alá, amelyet szoros gyűrűbe fogtak, a környéket feldúlták. Szulejmán úgy
döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből,
de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy
Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt,
Petrovics Péter temesi bánt és az ország leghatalmasabb főurát, Török
Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy „megtanácskozza
velük Magyarország sorsát”. A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást
nem utasíthatták vissza.

*1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet
vonult a szultán sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után asztalhoz
ültették a vendégeket.*

Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be
Budára, akik a kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az őrséget levágták
vagy megfutamították, s szinte harc nélkül jutottak a vár birtokába.
Szulejmán, miután jelentették neki Buda bevételét, elbocsátotta a magyar
küldöttséget.

*Török Bálintot azonban visszatartotta, a legenda szerint ekkor hangzottak
el a híres szavak: „Ne siess uram, hátra van még a fekete leves” (mármint a
kávé).*

Őt a szultán magával vitte, s 1550-ben a Konstantinápoly közelében lévő
Jedikula (Héttorony) börtönben halt meg. Gárdonyi Géza Egri csillagok című
regényének második része, az Oda Buda! részletesen tárgyalja a vár
elfoglalását.

Budát 1541. augusztus 31-én a Török Birodalom részének, vilájet (tartomány)
székhelyének nyilvánították. A szultán szeptember 2-i ünnepélyes bevonulása
után a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony-templomban (a Mátyás
templomban) hálaadó istentiszteletet tartottak. Magyarország három részre:
a török hódoltságra, a Habsburgok uralma alatt álló királyi Magyarországra
és az Erdélyi Fejedelemségre szakadt, Erdélybe János Zsigmondot parancsolta
a török. Buda fölött 145 évig lengett a lófarkas lobogó, a keresztény
hadaknak csak 1686-ban sikerült visszafoglalniuk a várost.

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210829/771ad0fe/attachment.html>