<div dir="ltr">
<div class="entry-heading gmail-cat-meta-line"><h2 class="entry-title">Buda várát 1541. aug. 29-én, 15 évvel a mohácsi csata után foglalta el <br></h2><div><a href="https://vasarnap.hu/2021/08/29/buda-varat-480-eve-foglalta-el-a-torok/">https://vasarnap.hu/2021/08/29/buda-varat-480-eve-foglalta-el-a-torok/</a></div>
                                            </div>
                                        <div class="entry-thumb"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Budavar-ostroma-1024x722.jpg" class="gmail-attachment-large gmail-size-large gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;" width="194" height="137"></div>
                                      
                <div class="gmail-cikk-lead">
                    <p>Négyszáznyolcvan éve, 1541. augusztus 29-én - a 
mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel - foglalta el a török csellel
 Buda várát, a Magyar Királyság fővárosát csak majdnem másfél 
évszázaddal később, 1686-ban foglalták vissza a Szent Liga seregei. </p>
                </div>       

                
                <div class="gmail-content">
                                <p>Az 1526. augusztus 29-én, a török hódítók ellen vívott mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A 
megsemmisítő vereség után holtan maradt a csatamezőn négyezer lovas és 
tízezer gyalogos katona, hét főpap, a főispánok többsége és a magyar 
főnemesség színe-java, II. Lajos király menekülés közben vesztette 
életét.</strong></span> </p>
<p>A vereség híre augusztus 30-án érkezett meg Budára, mire az immár 
özvegy Habsburg Mária királyné hanyatt-homlok menekült Pozsonyba. Sem ő,
 sem a kíséretében lévő országnagyok nem tettek semmilyen lépést az 
ellenség feltartóztatására, a védelem megszervezésére. Az előkelőségek 
példáját hamarosan követte a német polgárság is. Nagy Szulejmán török 
szultán szeptember 11-én vonult be a védtelenül maradt Buda várába, s 
falai között ülte meg a legnagyobb iszlám ünnepet, a kurban bajramot. 
Ezután kevéssé ünnepi napok következtek, Budát és Pestet is 
kifosztották, majd felgyújtották, a két város három napig égett.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A törökök szeptember végén hazaindultak, és a kortársak nagy meglepetésére nem hagytak hátra helyőrséget.</strong></span> </p>
<p>Szulejmán célja ugyanis a hadjárattal még nem az ország végleges 
elfoglalása volt, mert Buda túlságosan távol esett utánpótlási 
vonalaitól, megtartása aránytalanul súlyos áldozatokat követelt volna, 
harci cselekményekre pedig már idő sem maradt. Az újabb hadjáratok, a 
végleges hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: 
Magyarország déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a 
török seregek előtt<span class="gmail-add-title"></span></p>
<p>1529. Lajos halála után a magyar rendek e<span style="color:rgb(0,0,0)">lőbb Szapolyai Jánost, majd a
 Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük 
viaskodása a trónért tovább gyengítette az országot. A magára hagyott, 
védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból 
török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai 
Jánosnak.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A 
két magyar király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, amely az 
ország keleti részét Szapolyainak, a nyugatit Ferdinándnak adta azzal a 
kikötéssel, hogy Szapolyai halála után az egész ország Ferdinándra 
száll.</strong></span> </p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">Az idős és beteg Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a 
későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), s tíz nappal később 
bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést 
megszegve a csecsemőt választották királlyá. Ferdinánd ezután mintegy 30
 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf 
vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal 
később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje 
pártfogoltja, János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők 
egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, 
augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">A török fősereg 1541. augusztus 26-án érkezett meg a már 
felszabadított vár alá, amelyet szoros gyűrűbe fogtak, a környéket 
feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már 
nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. 
Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és 
annak gyámjait (Fráter Györgyöt, Petrovics Péter temesi bánt és az 
ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a 
budai magisztrátust, hogy „megtanácskozza velük Magyarország sorsát”. A 
meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>1541.
 augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a
 szultán sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után asztalhoz ültették a
 vendégeket.</strong></span> </p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott
 be Budára, akik a kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az őrséget 
levágták vagy megfutamították, s szinte harc nélkül jutottak a vár 
birtokába. Szulejmán, miután jelentették neki Buda bevételét, 
elbocsátotta a magyar küldöttséget.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Török
 Bálintot azonban visszatartotta, a legenda szerint ekkor hangzottak el a
 híres szavak: „Ne siess uram, hátra van még a fekete leves” (mármint a 
kávé).</strong></span> </span></p>
<p>Őt a szultán magával vitte, s 1550-ben a Konstantinápoly közelében 
lévő Jedikula (Héttorony) börtönben halt meg. Gárdonyi Géza Egri 
csillagok című regényének második része, az Oda Buda! részletesen 
tárgyalja a vár elfoglalását.</p>
<p>Budát 1541. augusztus 31-én a Török Birodalom részének, vilájet 
(tartomány) székhelyének nyilvánították. A szultán szeptember 2-i 
ünnepélyes bevonulása után a dzsámivá alakított 
Nagyboldogasszony-templomban (a Mátyás templomban) hálaadó 
istentiszteletet tartottak. Magyarország három részre: a török 
hódoltságra, a Habsburgok uralma alatt álló királyi Magyarországra és az
 Erdélyi Fejedelemségre szakadt, Erdélybe János Zsigmondot parancsolta a
 török. Buda fölött 145 évig lengett a lófarkas lobogó, a keresztény 
hadaknak csak 1686-ban sikerült visszafoglalniuk a várost.</p>
</div>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a>               </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>