[Grem] Dr.Zétényi Zsolt Kossuth Rádió NAGYOK

[Rita Kunsay-Sipos]

Dr.Zétényi Zsolt  Kossuth Rádió  NAGYOK  2021. aug. 25. SZERDA  21:30

https://mediaklikk.hu/kossuth   https://mediaklikk.hu/musor/nagyok

 KREFT-HORVÁTH MÁRK

*„Elégtételként éltem meg, hogy az Alaptörvénybe került az igazságtétel”*


Az igazságtételért folytatott küzdelmet a közösség, a nemzet védelmét
szolgáló szép és nemes feladatnak, az azt időlegesen meghiúsító politikai
törekvések átmeneti sikerét pedig súlyos történelmi hibának véli Zétényi
Zsolt, aki most ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Az 1991-es
igazságtételi törvény – amely elfogadása előtt Zétényi–Takács-féle
törvényjavaslatként lett ismert – megalkotója a Magyar Nemzetnek azt
mondta, a lex Biszku túl későn érkezett. A volt MDF-es országgyűlési
képviselő, jogász szerint a baloldalnak pürrhoszi győzelem lenne, ha jövőre
feles többséget szerezne, az Alaptörvényt pedig nem változtathatnák meg.

 – *Milyen körülmények között született meg harminc éve az igazságtételi
törvény, amit később a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság
megsemmisített, végül pedig az erkölcsi elégtételt a 2011-es Alaptörvény
adta meg?*

– A felelősségre vonás megnyitása jogi, erkölcsi és civilizációs
követelmény volt, mégsem terjedt ki az önkényuralom által elkövetett
valamennyi bűncselekményre, eredetileg kizárólag az emberölés megbüntetését
célozta. Az érintettek körének szűkítése szándékaim szerint megkönnyítette
volna az elfogadást és a jogalkalmazást. Azt vártam, hogy valamennyi ép
erkölcsi érzésű törvényhozónak és bűnüldözőnek egyet kell érteni az emberi
élet védelmében. Maga a rendszerváltás akkorra már nem volt olyan mámoros,
talán az 1989-es esztendő még igen, de 1991-ben már egyfajta fásultság volt
a társadalomban, az Országgyűlés pedig törvénygyárrá alakult.

Szükséges törvényeket hoztunk, de egy nagyon lényeges elem elmaradt: a
szembenézés a múlttal, azonosulás a nemzet sorsával. A tudatos és kártékony
felejtés fenyegetett. Volt egy mondás akkoriban: „Ha egy nyilvános házra
éjfélkor kiteszik a táblát, hogy úri kaszinó, attól az még nem válik azzá.”
Talán ennyire nem volt azért reménytelen a helyzet…

 *– A jobboldali, MDF vezette kormány is elvesztette a lelkesedését?*
 – Örültem neki, hogy többen lelkesen képviselték az ügyet, például Kónya
Imre MDF-frakcióvezető, aki felismerte az akkori történelmi és politikai
helyzet jelentőségét, ám Antall József miniszterelnök nem mutatott
érdeklődést. A kormánypártiak közül sokan kiálltak, felszólaltak, de az
ellenzéki padsorok felől az elutasítás és a kételkedés volt a reakció. Még
az SZDSZ-es Mécs Imre is, aki 56-os elítélt volt, ellenezte az
igazságtételt. Ez jellemezte a sajtó nagyobb részét is. Hangsúlyozom, a
múlttal való szembenézés elsőrendűen nem érzés, hanem etikai kötelesség és
felelősség, ami a törvényhozó ethosza is.  A parlament végül négynapos vita
után, 1991. november 4-én, a forradalom leverésének a 35. évfordulóján 197
igen, 50 nem szavazattal és 74 tartózkodással elfogadta „az 1944. december
21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött
súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló törvényt.

 *– A törvény mai szemmel is szükséges volt, mégis megsemmisítették. Mi
volt az alkotmányjogászok indoka?*

– A javaslat célja az  volt, hogy megnyissa a büntetés lehetőségét az 1944.
évi Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésnapja és a szabadon választott új
magyar parlament első ülésnapja közötti időben elkövetett bűncselekmények
esetében, feltéve, hogy az állam politikai okból nem érvényesítette
büntetőigényét.

A törvény a diktatórikus kommunista hatalomgyakorlás, az idegen megszállás
korszakát ölelte fel, nem feledve az 1944–1948 közötti demokratikus
folyamatokat. Egyértelműen az állam által vagy az állam érdekében mások
által elkövetett főbenjáró bűntettekről volt szó. A törvény azon
bűncselekmények büntethetőségét deklarálta, amelyek elkövetésük idején is
bűncselekményeknek számítottak a magyar törvények szerint. Ezt erősítette
meg, hogy már három év elteltével is más érvelést használtak azok, akik
megsemmisítették a törvényt. Szabó András alkotmánybíró 1991-ben még úgy
fogalmazott, hogy „a rendszerváltozásnak más a filozófiája”, 1994-ben
viszont már arról beszélt, hogy a tervezet nem kormányjavaslat volt. Itt
említendő meg Vigh Károly történész, aki szerint Antall József neki azt
mondta, hogy Helmut Kohl, Jacques Chirac és más nyugati konzervatív
politikusok óvták őt a „boszorkányüldözéstől”. Az 1993-as, az 1991-es
magyar formulát követő németországi törvény azonban azt bizonyítja, hogy
Kohl kancellár nem ilyen bűnüldözéstől óvta Antallt.

*– Az akkori baloldal mivel érvelt?*

– Azzal, hogy miért most? Vagy, hogy miért nem fontosabb kérdésekkel
foglalkozik az Országgyűlés. Az ellenzék egyes tagjainál és szélesebb
társadalmi körben is volt egy markáns félelem a már említett
„boszorkányüldözéstől". Ez utóbbira azonban sem politikai szándék, sem jogi
vagy politikai lehetőség nem volt, nem is lehetett. Azt, hogy ki miért
félt, azt neki kellett tudnia, én például Horn Gyuláról nem gondoltam
volna, hogy van oka a félelemre. A megnyilatkozásaiból viszont az derült
ki, hogy tartott ettől a törvénytől.

 *– Ezek szerint a kommunista nomenklatúra egyes tagjainak a félelmei miatt
semmisítették meg a törvényt? *

 – A jogi érvelés az 1989. évi, a rendszerváltozás előtti
alkotmánymódosítással megállapított alkotmányszöveg 57. §-ának (4)
bekezdésére hivatkozott: „Senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani és
büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a
magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.” Tévesen állították, hogy ez
tiltja az elévült – ám szerintünk a bűnüldözés szándékos elmulasztása miatt
el sem évült – bűncselekmények üldözését. Az elévülés nem tartozik a
bűncselekmény fogalmához. A törvényhozónak joga van az elkövetéskor büntető
törvénybe ütköző magatartás üldözésének az időmúlási feltételét értelmezni,
sőt a már bekövetkezett elévülést újra megnyitni. Az ilyen döntés legalitás
és legitimitás kérdése. A legitimitást, a társadalmi elfogadottság magas
szintjén lévő hiteles alkotmányos hatalom állapotát jelenti. Ez elvileg még
nagyobb parancsoló erővel követelné meg a közösség ellen súlyos bűnöket
elkövetők megbüntetését. Milyen érvek szólhatnak amellett, hogy aki
politikai motivációjú bűncselekményt követ el, azt a politikai jelleg miatt
ne büntessék meg? A társadalom védelme – ami minden hatalom feladata –
nemcsak azt jelenti, hogy a jelen idejű társadalomellenes cselekményektől
védik meg az állampolgárokat, hanem a múltbeli támadások tetteseinek a
megbüntetésével üzen a mindenkori bűnelkövetőknek, történetesen, hogy nem
lehet büntetlenül embert ölni. A támadhatatlan alaptételt fejezték ki Hugo
Grotiusnak, a nemzetközi jog és természetjog nagy alakjának az általam az
Országgyűlésben idézett szavai is: „Az nem lehet, hogy súlyos bűnök
büntetlenül maradjanak.”

 *– Nagyjából hány embert érintett volna az igazságtétel?*

– Több mint  700 ezer embert hurcoltak el a Szovjetunióba 1944 után,
200-250 ezer nem jött vissza. A Rákosi-rendszerben milliós nagyságú azoknak
a száma, akiket valamilyen módon szankciókkal sújtottak. Padláslesöprés,
megfigyelés, egyetemről kizárás, kitelepítés, deportálás.
Meghatározhatatlan tömegű embert érintettek a jogtiprások. Legalább a
szándékosan kioltott emberi életekért felelősök ügyében meg kellett volna
nyitni a büntető igazságszolgáltatást. A felelősségre vonás a százas
nagyságrendet sem érte volna el szerintem…

*– Tíz éve, 2011-ben az Alaptörvénybe is bekerült az elv, amit 1991-ben
előterjesztettek, majd egy konkrét törvényt is elfogadtak a kommunista
bűnösök elszámoltatására.*

 – A lex Biszku egy tisztességes jogalkotás volt, de csak 2013 januárjában
lépett életbe, amikor a még élő elkövetők kora miatt biológiailag már az
utolsó órában voltunk.

 Engem 2010 körül keresett meg Szájer József, aki akkor nagy mozgatója volt
az alkotmányozási folyamatoknak. Azt mondta, meg akarják csinálni, amit én
szerettem volna húsz évvel ezelőtt. Én ezt elégtételnek éltem meg, mert
mások mellett Szájer sem támogatta az eredeti törvényt, de a biológiai
órával már nem tudtunk versenyezni. Harminc éve, 1991-ben még élt a
kommunista bűnösök többsége, vérbírák, párt- és állami vezetők, a fegyveres
szervezetek parancsnokai. A lex Biszkut egyébként annak alapján hozták meg,
hogy az Alaptörvénybe bekerült, hogy a kommunista bűnök nem évülnek el. A
Biszku-perben a vád azonban már nem erre hivatkozott.

 *– Az évtizedekig hiányzó törvények megalkotásán túl  az Orbán-kormány
létrehozta a Nemzeti Emlékezet Bizottságát a helyzet további kezelésére.*

 – A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi törvény szerint „a
bizottság kutatásai alapján a büntetőjogilag felelősnek tartott
személyekkel szemben büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezi a legfőbb
ügyésznél”. Sajnálatos, hogy e rendelkezés hallgatólagosan, mintegy
törvényrontó szokásjogi alapon, nem érvényesül. A Nemzeti Emlékezet
Bizottságát intézetként kellene működtetni, hatósági, nyomozati
jogosítványokkal, amint ez történt Németországban, Csehországban,
Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában.

A múlt bűneinek a felkutatásához nemcsak törvény kellett volna, hanem
szervezeti keretek is, akár az ügyészségen belül. A jogászoknak,
történészeknek és levéltárosoknak célzatosan együtt kellett volna kutatniuk.

*– Az Alkotmánybíróságnak legalább 2011 után már nem volt ellenvetése.
Utólag hogy látja, az idő kinek szolgáltatott igazságot: a Sólyom-féle
Alkotmánybíróságnak vagy Önöknek?*

– Az Alkotmánybíróság akkori álláspontját a nemzetközi példák cáfolták meg.
Az 1989. évi „kis alkotmány” a német minták alapján készült, ebben nem volt
eltérés. Az igazságtétel szempontjából az NSZK ugyanazt a technikát
alkalmazta, amiket mi is akartunk. Sólyom László a nyilatkozataiban azóta
is kitér az ezt firtató kérdések elől, a sortűzpereket emlegeti. Lényeges:
az akkori bírák azt írták a döntésükben, hogyha más ilyen igazságtételi
törvényt fogadna el az Országgyűlés, azt is megsemmisítenék.

*– Mi a véleménye arról, hogy az akkori alkotmánybírók egyike most azzal
kampányol, hogy jövőre – a baloldal győzelme esetén – megsemmisítené az
Alaptörvényt?*

– Vörös Imre kijelentéseit úgy lehet értelmezni, ha elfogadjuk azt a teljes
képtelenséget, hogy Magyarországon diktatúra van. Az ötlet maga, hogy az
Alaptörvényt feles többséggel módosítani lehet, egy alkotmányjogi
képtelenség, teljesen értelmetlen. A diktatúrázás hagymázos publicisztikai
műfaj, de ezt alkotmányjogi alapon állítani nonszensz. Alkotmányos
rendszerben élünk, aki ez ellen ilyen érvekkel lép fel, az lehetetlent
mond. A politikai rendszert megdönteni csak úgy tudnák, hogyha az
Alkotmánybíróságot is eltörölnék. Ez egy forradalmi filozófia, szerintem
ebben egy jogásznak nincs is szerepe.

Ha ezt véghezvinnék – feltételezve, hogy többséget kapnak –, az lenne a
diktatórikus fordulat, alkotmányon kívüli helyzet, amellyel kapcsolatban
esetleg polgárháborús veszéllyel is számolni kellene.

 *– A baloldal mégis azt sugallja, hogy az Alaptörvény, sőt a jobboldali
kormány is illegitim. *

 – Nem állja meg a helyét az a ki nem mondott feltételezés, hogy
érvénytelen az Alaptörvény és az egyik értelmezési alapként szolgáló
történeti alkotmány. A mostani magyar Alaptörvény nem teljesen hibátlan, ám
ez és a hatályon kívül nem helyezhető történeti alkotmány sarkalatos része
jogilag teljesen támadhatatlan. Legitimitását pedig azon keresztül tudjuk
megítélni, hogy az alkotmányozás után eddig kétszer aratott kétharmados
választási győzelmet a jobboldali kormánykoalíció.

Nagyon erős pozíciója van a kormánypártoknak alkotmányjogilag és a
társadalmi legitimitás szempontjából is. Természetes, hogy a baloldalnak az
a célja, hogy ez utóbbit elkoptassa, hiteltelenítse, valamiképpen lebontsa,
ettől azonban még érvényes az Alaptörvény. Véleményem szerint az
Alaptörvény nagy értéke és esélye a kommunista múlt megtagadása és az
igazságosság eszméje.

   - A KOMMUNIZMUS BŰNEI <https://magyarnemzet.hu/cimke/a-kommunizmus-bunei>
   - ZÉTÉNYI ZSOLT <https://magyarnemzet.hu/cimke/zetenyi-zsolt>
   - IGAZSÁGTÉTELI TÖRVÉNY
   <https://magyarnemzet.hu/cimke/igazsagteteli-torveny>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210828/abc8e364/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: nempkjlodgdmedjf.png
Type: image/png
Size: 37614 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210828/abc8e364/attachment.png>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: cpenchnnakfhioai.png
Type: image/png
Size: 521457 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210828/abc8e364/attachment-0001.png>