[Grem] Találós kérdés

Sziklay Levente lsziklay at freemail.hu
2021. Aug. 27., P, 00:06:17 CEST


 1870 ?
Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
> 
Egy találós kérdés a világi állam kontra Vatikán kérdéshez :Mikor adott ki utoljára a pápa tűzparancsot a Svájci Gárdának és az önkéntes nemesi testőrségének ?Igaz e csak jelképes tűzparancs volt  azzal a utasítással ha a túlerős ellenség betör a Vatinkánba a pápai testőrök tegyék le a fegyvert ez már olyan korban történt mikor elképzelhetetlenen volt hogy a  pápát    fizikailag bántalmazzák és az ellenség  nem bántalmazta a hadifoglyokat sem .De azért volt egy kis lövöldözés , a Vatikánba betörő csapatok még modern tüzérséget is alkalmaztak .Üdv. Egon (Ha véletlenül feltettem volna már ezt a kérdést akkor jöhet a válasz emlékezetből is internetet is lehet használni .Egy másik listán már szóltak hogy az egyik kérdést már egyszer feltettem de a válaszra nem emlékeztek ,ez a Titanic volt  ) 
 
Íme a fénykép a tisztelgésről :
https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg Kedves Lista !ARANYKOR ?
Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár csak Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor béke időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel ) .Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa VIII. Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak köztük Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt emberei tették .
Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető kimenős német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési pontjainál fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült is egy ilyen fénykép .
De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat tett a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a középkori kereszténység idején még alig működött .Most mindez néhány évtized alatt tökre tehető ha  a konzervatív értékeket felszámolják .
Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .
E.
Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot :
Betiltotta a párbajt mint igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek: ,,a király negyven napja''.
2021.08.25. 8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
SZENT IX. LAJOS KIRÁLYhttps://kattima.hu/hu/app/pray/1563*Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.
Az uralkodók között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik legvonzóbb Lajos király. Részben egy durva és gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb érdek elé állította.
Beauvais tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született. Atyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai Blankára maradt. Kezdetben meg kellett küzdenie a sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tört a trónra, de a champagne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg tudta védeni özvegyi jogait.
Lajos nagyon gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen beleültette a lelkébe a keresztény kötelességtudatot és a bűntől való irtózást, de anyai ösztöneit követve uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajost megkoronázták. 1234. május 27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon beleszólt az életükbe, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival szemben. Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó politikus volt.
Lajos 1236-ban vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III. Henrik, Anglia királya szított. Néhány év múlva, 1244-ben egy betegségében fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul, keresztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére, amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. A hadjárat valóra is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne részt, az országot pedig Blanka anyakirálynőre bízták. Mivel Szicília az akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka volt, elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyiptomba. 1249 júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett erőd, Mansourah előtt vereséget szenvedett és lovagjaival együtt fogságba esett. Fogságában vérhast kapott, fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében bocsátották szabadon. Katonái nagy része ekkor cserbenhagyta és hazatért. Lajos még hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön maradt, és megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat és erődöket.
Blanka királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta, hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be Párizsba. Ettől kezdve nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett legalább egy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről való visszatérés óta azonban még szigorúbb volt önmagával szemben. Lemondott a vadászat gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. Elutasított magától minden fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet viselt. Életrajzírói általában kiemelik türelmét és alázatosságát, amely korának vad és kíméletlen szellemével szemben nagyon feltűnő volt.  Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a király és a királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.
A király ugyanakkor nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek. Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét. Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában és szeretetében. Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.
Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult, amellyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái néven vált ismertté -- lehetőséget nyitott számára, hogy jelentős újításokat vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza a vidéki urak hatalmát.  Elvette tőlük az önkényes bíráskodás és ítélkezés jogát. Betiltotta a párbajt mint igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek: ,,a király negyven napja''.
Szívesen szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran tartózkodott, a peres felek szabadon felkereshették. Más szempontokból azonban Lajos is korának gyermeke volt, aki kemény, olykor kegyetlen büntetéseket rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. Ennek ellenére művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.
.......IX. Lajos uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke korszakát élte. A közel-keleti fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. 1261-ben jött a hír, hogy Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta Palesztina nagy részét. Ezért Lajos király elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez. Hatvanezer fős sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege Tunisz városa közelében vert tábort. A tétlen várakozás közben azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban. Meghalt a király fia, Nevers grófja is, és megbetegedett maga a király is. Mivel érezte halála közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta, és ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy fektessék hamuba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.
Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De rendkívüli emberi és keresztény erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé avatták. VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább a szent király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet ismerte el hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, augusztus 25-re.
 
 Mentes a vírusoktól. www.avast.com

  

    
  
  
    Egy találós kérdés a világi állam
      kontra Vatikán kérdéshez :
    Mikor adott ki utoljára a pápa
      tűzparancsot a Svájci Gárdának és az önkéntes nemesi testőrségének
      ?
    Igaz e csak jelképes tűzparancs volt 
      azzal a utasítással ha a túlerős ellenség betör a Vatinkánba a
      pápai testőrök tegyék le a fegyvert ez már olyan korban történt
      mikor elképzelhetetlenen volt hogy a  pápát    fizikailag
      bántalmazzák és az ellenség  nem bántalmazta a hadifoglyokat sem .
    De azért volt egy kis lövöldözés , a
      Vatikánba betörő csapatok még modern tüzérséget is alkalmaztak .
    Üdv. Egon
     (Ha véletlenül feltettem volna már ezt
      a kérdést akkor jöhet a válasz emlékezetből is internetet is lehet
      használni .Egy másik listán már szóltak hogy az egyik kérdést már
      egyszer feltettem de a válaszra nem emlékeztek ,ez a Titanic volt 
      )
    
    
    
    
    
    Íme a fénykép a tisztelgésről :
    
    https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg
    
    
    Kedves Lista ! 
    ARANYKOR ?
    
    Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár csak
      Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor béke
      időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt
      hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel )
      .Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt
      rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az
      aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa VIII.
      Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak köztük
      Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan
      bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt emberei
      tették .
    Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz
      kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a
      Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német
      őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető kimenős
      német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési pontjainál
      fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült is egy ilyen
      fénykép .
    De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már
      csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat tett
      a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a középkori
      kereszténység idején még alig működött .Most mindez néhány évtized
      alatt tökre tehető ha  a konzervatív értékeket felszámolják .
    Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval
      kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .
    E.
    
    Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot :
    Betiltotta a párbajt mint
            igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok
            közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az
          évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:
          ,,a király negyven napja''.
    2021.08.25.
      8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
    
    SZENT IX. LAJOS KIRÁLY
    https://kattima.hu/hu/app/pray/1563
    *Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.
    Az uralkodók
          között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik
          legvonzóbb Lajos király. Részben egy durva és
      gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben
      áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb
      érdek elé állította.
    Beauvais
          tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született.
          Atyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét
          éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai
          Blankára maradt. Kezdetben meg kellett küzdenie a
      sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tört a
      trónra, de a champagne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg
      tudta védeni özvegyi jogait.
    Lajos nagyon
          gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen beleültette a
          lelkébe a keresztény kötelességtudatot és a bűntől
          való irtózást, de anyai ösztöneit követve
      uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajost
      megkoronázták. 1234.
          május 27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves
          Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol
          tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon beleszólt
          az életükbe, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak
      megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival
      szemben. Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó
      politikus volt.
    Lajos 1236-ban
            vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett
            szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III.
            Henrik, Anglia királya szított.
          Néhány év múlva,
          1244-ben egy
            betegségében fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul,
          keresztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére,
      amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. A hadjárat valóra
          is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne
          részt, az országot pedig Blanka anyakirálynőre bízták. Mivel Szicília az
          akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka volt,
          elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyiptomba. 1249
          júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette
          erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg
          számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett
          erőd, Mansourah előtt vereséget szenvedett és lovagjaival
          együtt fogságba esett. Fogságában vérhast kapott,
          fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében
          bocsátották szabadon. Katonái nagy része ekkor
            cserbenhagyta és hazatért. Lajos még
            hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön maradt, és
            megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat és
            erődöket.
    Blanka
          királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta,
          hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be
          Párizsba. Ettől kezdve
          nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete
          inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett
          legalább egy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi
          zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről
          való visszatérés óta azonban még szigorúbb volt önmagával
          szemben. Lemondott a vadászat
          gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. Elutasított magától
        minden
          fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta
          magát, vezeklőövet viselt. Életrajzírói általában
      kiemelik türelmét
          és alázatosságát, amely korának vad és
            kíméletlen szellemével szemben nagyon feltűnő volt. 
      Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a
      király és a királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos
      még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái
      ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.
    A király ugyanakkor
          nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy
          gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek.
          Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét.
          Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában és szeretetében.
          Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.
    Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult,
      amellyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra
      felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái
      néven vált ismertté -- lehetőséget nyitott számára, hogy jelentős újításokat
          vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza a vidéki urak
            hatalmát.  Elvette tőlük az önkényes
      bíráskodás és ítélkezés jogát. Betiltotta a párbajt mint
            igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok
            közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az
          évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:
          ,,a király negyven napja''.
    Szívesen
          szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran
          tartózkodott, a
            peres felek szabadon felkereshették. Más
      szempontokból azonban Lajos is korának gyermeke
          volt, aki kemény, olykor kegyetlen büntetéseket
          rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. Ennek
        ellenére
          művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.
    .......
    IX. Lajos
          uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke korszakát
          élte. A közel-keleti
            fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. 1261-ben
          jött a hír, hogy Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta
          Palesztina nagy részét. Ezért Lajos király
          elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez.
      Hatvanezer fős
          sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk
          Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege
          Tunisz városa közelében vert tábort. A tétlen várakozás közben
                azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban. Meghalt a
                király fia, Nevers grófja is, és megbetegedett maga a
                király is. Mivel érezte halála
          közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta, és
          ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy
          fektessék hamuba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.
    Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De
      rendkívüli emberi és keresztény
          erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára
          megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé avatták.
      VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én
      szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó
      Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább
      a szent király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet
      ismerte el hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római
      naptárba, augusztus 25-re.
    
    
   

      
Mentes a vírusoktól. www.avast.com 


 

_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210827/7a2c19dc/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról