[Grem] Találós kérdés
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2021. Aug. 27., P, 00:06:17 CEST
1870 ?
Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
Egy találós kérdés a világi állam kontra Vatikán kérdéshez :Mikor adott ki utoljára a pápa tűzparancsot a Svájci Gárdának és az önkéntes nemesi testőrségének ?Igaz e csak jelképes tűzparancs volt azzal a utasítással ha a túlerős ellenség betör a Vatinkánba a pápai testőrök tegyék le a fegyvert ez már olyan korban történt mikor elképzelhetetlenen volt hogy a pápát fizikailag bántalmazzák és az ellenség nem bántalmazta a hadifoglyokat sem .De azért volt egy kis lövöldözés , a Vatikánba betörő csapatok még modern tüzérséget is alkalmaztak .Üdv. Egon (Ha véletlenül feltettem volna már ezt a kérdést akkor jöhet a válasz emlékezetből is internetet is lehet használni .Egy másik listán már szóltak hogy az egyik kérdést már egyszer feltettem de a válaszra nem emlékeztek ,ez a Titanic volt )
Íme a fénykép a tisztelgésről :
https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg Kedves Lista !ARANYKOR ?
Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár csak Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor béke időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel ) .Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa VIII. Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak köztük Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt emberei tették .
Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető kimenős német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési pontjainál fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült is egy ilyen fénykép .
De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat tett a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a középkori kereszténység idején még alig működött .Most mindez néhány évtized alatt tökre tehető ha a konzervatív értékeket felszámolják .
Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .
E.
Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot :
Betiltotta a párbajt mint igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek: ,,a király negyven napja''.
2021.08.25. 8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
SZENT IX. LAJOS KIRÁLYhttps://kattima.hu/hu/app/pray/1563*Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.
Az uralkodók között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik legvonzóbb Lajos király. Részben egy durva és gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb érdek elé állította.
Beauvais tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született. Atyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai Blankára maradt. Kezdetben meg kellett küzdenie a sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tört a trónra, de a champagne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg tudta védeni özvegyi jogait.
Lajos nagyon gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen beleültette a lelkébe a keresztény kötelességtudatot és a bűntől való irtózást, de anyai ösztöneit követve uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajost megkoronázták. 1234. május 27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon beleszólt az életükbe, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival szemben. Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó politikus volt.
Lajos 1236-ban vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III. Henrik, Anglia királya szított. Néhány év múlva, 1244-ben egy betegségében fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul, keresztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére, amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. A hadjárat valóra is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne részt, az országot pedig Blanka anyakirálynőre bízták. Mivel Szicília az akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka volt, elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyiptomba. 1249 júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett erőd, Mansourah előtt vereséget szenvedett és lovagjaival együtt fogságba esett. Fogságában vérhast kapott, fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében bocsátották szabadon. Katonái nagy része ekkor cserbenhagyta és hazatért. Lajos még hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön maradt, és megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat és erődöket.
Blanka királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta, hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be Párizsba. Ettől kezdve nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett legalább egy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről való visszatérés óta azonban még szigorúbb volt önmagával szemben. Lemondott a vadászat gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. Elutasított magától minden fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet viselt. Életrajzírói általában kiemelik türelmét és alázatosságát, amely korának vad és kíméletlen szellemével szemben nagyon feltűnő volt. Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a király és a királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.
A király ugyanakkor nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek. Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét. Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában és szeretetében. Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.
Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult, amellyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái néven vált ismertté -- lehetőséget nyitott számára, hogy jelentős újításokat vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza a vidéki urak hatalmát. Elvette tőlük az önkényes bíráskodás és ítélkezés jogát. Betiltotta a párbajt mint igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek: ,,a király negyven napja''.
Szívesen szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran tartózkodott, a peres felek szabadon felkereshették. Más szempontokból azonban Lajos is korának gyermeke volt, aki kemény, olykor kegyetlen büntetéseket rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. Ennek ellenére művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.
.......IX. Lajos uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke korszakát élte. A közel-keleti fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. 1261-ben jött a hír, hogy Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta Palesztina nagy részét. Ezért Lajos király elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez. Hatvanezer fős sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege Tunisz városa közelében vert tábort. A tétlen várakozás közben azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban. Meghalt a király fia, Nevers grófja is, és megbetegedett maga a király is. Mivel érezte halála közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta, és ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy fektessék hamuba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.
Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De rendkívüli emberi és keresztény erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé avatták. VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább a szent király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet ismerte el hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, augusztus 25-re.
Mentes a vírusoktól. www.avast.com
Egy találós kérdés a világi állam
kontra Vatikán kérdéshez :
Mikor adott ki utoljára a pápa
tűzparancsot a Svájci Gárdának és az önkéntes nemesi testőrségének
?
Igaz e csak jelképes tűzparancs volt
azzal a utasítással ha a túlerős ellenség betör a Vatinkánba a
pápai testőrök tegyék le a fegyvert ez már olyan korban történt
mikor elképzelhetetlenen volt hogy a pápát fizikailag
bántalmazzák és az ellenség nem bántalmazta a hadifoglyokat sem .
De azért volt egy kis lövöldözés , a
Vatikánba betörő csapatok még modern tüzérséget is alkalmaztak .
Üdv. Egon
(Ha véletlenül feltettem volna már ezt
a kérdést akkor jöhet a válasz emlékezetből is internetet is lehet
használni .Egy másik listán már szóltak hogy az egyik kérdést már
egyszer feltettem de a válaszra nem emlékeztek ,ez a Titanic volt
)
Íme a fénykép a tisztelgésről :
https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg
Kedves Lista !
ARANYKOR ?
Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár csak
Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor béke
időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt
hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel )
.Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt
rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az
aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa VIII.
Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak köztük
Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan
bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt emberei
tették .
Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz
kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a
Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német
őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető kimenős
német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési pontjainál
fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült is egy ilyen
fénykép .
De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már
csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat tett
a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a középkori
kereszténység idején még alig működött .Most mindez néhány évtized
alatt tökre tehető ha a konzervatív értékeket felszámolják .
Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval
kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .
E.
Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot :
Betiltotta a párbajt mint
igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok
közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az
évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:
,,a király negyven napja''.
2021.08.25.
8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
SZENT IX. LAJOS KIRÁLY
https://kattima.hu/hu/app/pray/1563
*Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.
Az uralkodók
között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik
legvonzóbb Lajos király. Részben egy durva és
gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben
áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb
érdek elé állította.
Beauvais
tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született.
Atyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét
éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai
Blankára maradt. Kezdetben meg kellett küzdenie a
sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tört a
trónra, de a champagne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg
tudta védeni özvegyi jogait.
Lajos nagyon
gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen beleültette a
lelkébe a keresztény kötelességtudatot és a bűntől
való irtózást, de anyai ösztöneit követve
uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajost
megkoronázták. 1234.
május 27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves
Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol
tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon beleszólt
az életükbe, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak
megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival
szemben. Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó
politikus volt.
Lajos 1236-ban
vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett
szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III.
Henrik, Anglia királya szított.
Néhány év múlva,
1244-ben egy
betegségében fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul,
keresztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére,
amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. A hadjárat valóra
is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne
részt, az országot pedig Blanka anyakirálynőre bízták. Mivel Szicília az
akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka volt,
elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyiptomba. 1249
júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette
erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg
számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett
erőd, Mansourah előtt vereséget szenvedett és lovagjaival
együtt fogságba esett. Fogságában vérhast kapott,
fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében
bocsátották szabadon. Katonái nagy része ekkor
cserbenhagyta és hazatért. Lajos még
hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön maradt, és
megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat és
erődöket.
Blanka
királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta,
hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be
Párizsba. Ettől kezdve
nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete
inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett
legalább egy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi
zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről
való visszatérés óta azonban még szigorúbb volt önmagával
szemben. Lemondott a vadászat
gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. Elutasított magától
minden
fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta
magát, vezeklőövet viselt. Életrajzírói általában
kiemelik türelmét
és alázatosságát, amely korának vad és
kíméletlen szellemével szemben nagyon feltűnő volt.
Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a
király és a királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos
még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái
ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.
A király ugyanakkor
nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy
gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek.
Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét.
Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában és szeretetében.
Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.
Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult,
amellyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra
felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái
néven vált ismertté -- lehetőséget nyitott számára, hogy jelentős újításokat
vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza a vidéki urak
hatalmát. Elvette tőlük az önkényes
bíráskodás és ítélkezés jogát. Betiltotta a párbajt mint
igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok
közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az
évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:
,,a király negyven napja''.
Szívesen
szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran
tartózkodott, a
peres felek szabadon felkereshették. Más
szempontokból azonban Lajos is korának gyermeke
volt, aki kemény, olykor kegyetlen büntetéseket
rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. Ennek
ellenére
művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.
.......
IX. Lajos
uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke korszakát
élte. A közel-keleti
fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. 1261-ben
jött a hír, hogy Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta
Palesztina nagy részét. Ezért Lajos király
elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez.
Hatvanezer fős
sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk
Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege
Tunisz városa közelében vert tábort. A tétlen várakozás közben
azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban. Meghalt a
király fia, Nevers grófja is, és megbetegedett maga a
király is. Mivel érezte halála
közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta, és
ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy
fektessék hamuba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.
Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De
rendkívüli emberi és keresztény
erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára
megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé avatták.
VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én
szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó
Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább
a szent király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet
ismerte el hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római
naptárba, augusztus 25-re.
Mentes a vírusoktól. www.avast.com
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210827/7a2c19dc/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról