<div> <div><div>1870 ?</div><div><br />Reinisch Egon <reinisch@t-online.hu> írta:</div><blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;"> </blockquote></div></div><div class="moz-cite-prefix">Egy találós kérdés a világi állam kontra Vatikán kérdéshez :</div><div class="moz-cite-prefix">Mikor adott ki utoljára a pápa tűzparancsot a Svájci Gárdának és az önkéntes nemesi testőrségének ?</div><div class="moz-cite-prefix">Igaz e csak jelképes tűzparancs volt  azzal a utasítással ha a túlerős ellenség betör a Vatinkánba a pápai testőrök tegyék le a fegyvert ez már olyan korban történt mikor elképzelhetetlenen volt hogy a  pápát    fizikailag bántalmazzák és az ellenség  nem bántalmazta a hadifoglyokat sem .</div><div class="moz-cite-prefix">De azért volt egy kis lövöldözés , a Vatikánba betörő csapatok még modern tüzérséget is alkalmaztak .</div><div class="moz-cite-prefix">Üdv. Egon</div><div class="moz-cite-prefix"> (Ha véletlenül feltettem volna már ezt a kérdést akkor jöhet a válasz emlékezetből is internetet is lehet használni .Egy másik listán már szóltak hogy az egyik kérdést már egyszer feltettem de a válaszra nem emlékeztek ,ez a Titanic volt  )</div><p> </p><p> </p><p>Íme a fénykép a tisztelgésről :</p><div class="moz-cite-prefix"><a target="_blank" class="moz-txt-link-freetext" href="https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg">https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg</a></div><div class="moz-cite-prefix"> </div><div class="moz-cite-prefix">Kedves Lista !</div><p>ARANYKOR ?</p><p>Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár csak Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor béke időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel ) .Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa VIII. Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak köztük Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt emberei tették .</p><p>Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető kimenős német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési pontjainál fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült is egy ilyen fénykép .</p><p>De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat tett a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a középkori kereszténység idején még alig működött .Most mindez néhány évtized alatt tökre tehető ha  a konzervatív értékeket felszámolják .</p><p>Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .</p><p>E.</p><p>Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot <b>:</b></p><p><span style="background-color:#fff2cc"><b>Betiltotta <span style="background-color:#d9ead3">a párbajt mint igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span style="background-color:#d9ead3">a vazallusok közötti magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek: ,,a király negyven napja''.</b></span></p><p>2021.08.25. 8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:</p><div>SZENT IX. LAJOS KIRÁLY</div><div><a target="_blank" href="https://kattima.hu/hu/app/pray/1563">https://kattima.hu/hu/app/pray/1563</a></div><p>*Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.</p><p><span style="background-color:#fff2cc"><b>Az uralkodók között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik legvonzóbb Lajos király</b></span>. Részben egy durva és gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb érdek elé állította.</p><p><span style="background-color:#d9ead3"><b>Beauvais tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született. Atyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai Blankára maradt. </b></span>Kezdetben meg kellett küzdenie a sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tört a trónra, de a champagne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg tudta védeni özvegyi jogait.</p><p><span style="background-color:#fff2cc"><b>Lajos nagyon gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen beleültette a lelkébe a keresztény kötelességtudatot és <span style="background-color:#ead1dc">a bűn</span>től való irtózást</b></span>, de anyai ösztöneit követve uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajost megkoronázták. <span style="background-color:#d9ead3"><b>1234. május 27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon beleszólt az életükbe</b></span>, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival szemben. Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó politikus volt.</p><p><span style="background-color:#d0e0e3"><b><span style="background-color:#d9ead3">Lajos 1236-ban vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III. Henrik, Angl</span>i<span style="background-color:#d9ead3">a királya szított. </span></b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>Néhány év múlva, 1244-ben <span style="background-color:#ead1dc">egy betegségében</span> fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul, keresztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére</b></span>, amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. <span style="background-color:#fff2cc"><b>A hadjárat valóra is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne részt, az országot pedig Blanka anyakirálynőre bízták<span style="background-color:#d9ead3">. M</span></b></span><span style="background-color:#d9ead3"><b>ivel Szicília az akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka volt, elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyiptomba. 1249 júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett erőd, Mansourah előtt vereséget szenvedett és lovagjaival együtt fogságba esett. Fogságában <span style="background-color:#ead1dc">vérhast kapot</span>t, fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében bocsátották szabadon. Katonái <span style="background-color:#ead1dc">nagy része ekkor cserbenhagyta és hazatért</span>.<span style="background-color:#fff2cc"> Lajos még hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön maradt, és megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat és erődöket.</span></b></span></p><p><span style="background-color:#d9ead3"><b>Blanka királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta, hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be Párizsb<span style="background-color:#fff2cc">a</span></b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>. Ettől kezdve nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett legalább egy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről való visszatérés óta azonban még szigorúbb volt önmagával szemben. Lemondott </b></span><span style="background-color:#d9ead3"><b>a vadászat gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. </b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>Elutasított magától </b></span><span style="background-color:#d9ead3"><b>minden fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet viselt</b></span>. Életrajzírói általában kiemelik <span style="background-color:#fff2cc"><b>türelmét és alázatosságát, amely <span style="background-color:#ead1dc">korának vad és kíméletlen szellemé</span>vel szemben nagyon feltűnő volt. </b></span> Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a király és a királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.</p><p>A király <span style="background-color:#fff2cc"><b>ugyanakkor nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek. Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét. Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában és szeretetében. Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.</b></span></p><p>Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult, amellyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái néven vált ismertté -- lehetőséget nyitott számára, hogy <span style="background-color:#fff2cc"><b>jelentős újításokat vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza <span style="background-color:#d9ead3">a vidéki urak hatalmát. </span> </b></span>Elvette tőlük az önkényes bíráskodás és ítélkezés jogát<span style="background-color:#fff2cc"><b>. Betiltotta <span style="background-color:#d9ead3">a párbajt mint igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span style="background-color:#d9ead3">a vazallusok közötti magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek: ,,a király negyven napja''.</b></span></p><p><span style="background-color:#fff2cc"><b>Szívesen szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran tartózkodott, <span style="background-color:#d9ead3">a peres felek </span>szabadon felkereshették</b></span>. Más szempontokból azonban Lajos is <span style="background-color:#d9ead3"><b>korának gyermeke volt, aki kemény, <span style="background-color:#ead1dc">olykor kegyetlen </span>büntetéseket rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. </b><b>Ennek </b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>ellenére művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.</b></span></p><div>.......<p><span style="background-color:#fff2cc"><b>IX. Lajos uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke korszakát élte. </b></span><span style="background-color:#ead1dc"><b><span style="background-color:#d9ead3">A közel-keleti fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. </span>1261-ben jött a hír, hogy Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta Palesztina nagy részét. Ezért </b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>Lajos király elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez.</b></span> <span style="background-color:#d9ead3"><b>Hatvanezer fős sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege Tunisz városa közelében vert tábort.</b></span> <span style="color:#ead1dc"><b><span style="color:#b6d7a8"><span style="background-color:#ead1dc"><span style="color:#000000">A tétlen várakozás közben azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban. Meghalt a király fia, Nevers grófja is, és megbetegedett maga a király is</span></span>.</span> </b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>Mivel érezte halála közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta, és ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy fektessék hamuba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.</b></span></p><p>Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De rendkívüli emberi és<span style="background-color:#fff2cc"><b> keresztény erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé avatták</b></span>. VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább a szent király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet ismerte el hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, augusztus 25-re.</p><p> </p><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;"><tbody><tr><td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"><img alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" /></a></td><td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" style="color: #4453ea;" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div></div><div><br />  <br /><br />    <br />  <br />  <br />    Egy találós kérdés a világi állam<br />      kontra Vatikán kérdéshez :<br />    Mikor adott ki utoljára a pápa<br />      tűzparancsot a Svájci Gárdának és az önkéntes nemesi testőrségének<br />      ?<br />    Igaz e csak jelképes tűzparancs volt <br />      azzal a utasítással ha a túlerős ellenség betör a Vatinkánba a<br />      pápai testőrök tegyék le a fegyvert ez már olyan korban történt<br />      mikor elképzelhetetlenen volt hogy a  pápát    fizikailag<br />      bántalmazzák és az ellenség  nem bántalmazta a hadifoglyokat sem .<br />    De azért volt egy kis lövöldözés , a<br />      Vatikánba betörő csapatok még modern tüzérséget is alkalmaztak .<br />    Üdv. Egon<br />     (Ha véletlenül feltettem volna már ezt<br />      a kérdést akkor jöhet a válasz emlékezetből is internetet is lehet<br />      használni .Egy másik listán már szóltak hogy az egyik kérdést már<br />      egyszer feltettem de a válaszra nem emlékeztek ,ez a Titanic volt <br />      )<br />    <br />    <br />    <br />    <br />    <br />    Íme a fénykép a tisztelgésről :<br />    <br />    https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg<br />    <br />    <br />    Kedves Lista ! <br />    ARANYKOR ?<br />    <br />    Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár csak<br />      Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor béke<br />      időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt<br />      hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel )<br />      .Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt<br />      rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az<br />      aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa VIII.<br />      Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak köztük<br />      Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan<br />      bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt emberei<br />      tették .<br />    Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz<br />      kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a<br />      Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német<br />      őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető kimenős<br />      német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési pontjainál<br />      fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült is egy ilyen<br />      fénykép .<br />    De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már<br />      csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat tett<br />      a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a középkori<br />      kereszténység idején még alig működött .Most mindez néhány évtized<br />      alatt tökre tehető ha  a konzervatív értékeket felszámolják .<br />    Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval<br />      kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .<br />    E.<br />    <br />    Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot :<br />    Betiltotta a párbajt mint<br />            igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok<br />            közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az<br />          évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:<br />          ,,a király negyven napja''.<br />    2021.08.25.<br />      8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br />    <br />    SZENT IX. LAJOS KIRÁLY<br />    https://kattima.hu/hu/app/pray/1563<br />    *Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.<br />    Az uralkodók<br />          között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik<br />          legvonzóbb Lajos király. Részben egy durva és<br />      gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben<br />      áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb<br />      érdek elé állította.<br />    Beauvais<br />          tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született.<br />          Atyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét<br />          éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai<br />          Blankára maradt. Kezdetben meg kellett küzdenie a<br />      sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tört a<br />      trónra, de a champagne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg<br />      tudta védeni özvegyi jogait.<br />    Lajos nagyon<br />          gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen beleültette a<br />          lelkébe a keresztény kötelességtudatot és a bűntől<br />          való irtózást, de anyai ösztöneit követve<br />      uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajost<br />      megkoronázták. 1234.<br />          május 27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves<br />          Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol<br />          tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon beleszólt<br />          az életükbe, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak<br />      megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival<br />      szemben. Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó<br />      politikus volt.<br />    Lajos 1236-ban<br />            vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett<br />            szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III.<br />            Henrik, Anglia királya szított.<br />          Néhány év múlva,<br />          1244-ben egy<br />            betegségében fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul,<br />          keresztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére,<br />      amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. A hadjárat valóra<br />          is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne<br />          részt, az országot pedig Blanka anyakirálynőre bízták. Mivel Szicília az<br />          akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka volt,<br />          elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyiptomba. 1249<br />          júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette<br />          erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg<br />          számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett<br />          erőd, Mansourah előtt vereséget szenvedett és lovagjaival<br />          együtt fogságba esett. Fogságában vérhast kapott,<br />          fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében<br />          bocsátották szabadon. Katonái nagy része ekkor<br />            cserbenhagyta és hazatért. Lajos még<br />            hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön maradt, és<br />            megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat és<br />            erődöket.<br />    Blanka<br />          királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta,<br />          hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be<br />          Párizsba. Ettől kezdve<br />          nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete<br />          inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett<br />          legalább egy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi<br />          zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről<br />          való visszatérés óta azonban még szigorúbb volt önmagával<br />          szemben. Lemondott a vadászat<br />          gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. Elutasított magától<br />        minden<br />          fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta<br />          magát, vezeklőövet viselt. Életrajzírói általában<br />      kiemelik türelmét<br />          és alázatosságát, amely korának vad és<br />            kíméletlen szellemével szemben nagyon feltűnő volt. <br />      Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a<br />      király és a királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos<br />      még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái<br />      ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.<br />    A király ugyanakkor<br />          nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy<br />          gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek.<br />          Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét.<br />          Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában és szeretetében.<br />          Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.<br />    Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult,<br />      amellyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra<br />      felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái<br />      néven vált ismertté -- lehetőséget nyitott számára, hogy jelentős újításokat<br />          vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza a vidéki urak<br />            hatalmát.  Elvette tőlük az önkényes<br />      bíráskodás és ítélkezés jogát. Betiltotta a párbajt mint<br />            igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok<br />            közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az<br />          évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:<br />          ,,a király negyven napja''.<br />    Szívesen<br />          szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran<br />          tartózkodott, a<br />            peres felek szabadon felkereshették. Más<br />      szempontokból azonban Lajos is korának gyermeke<br />          volt, aki kemény, olykor kegyetlen büntetéseket<br />          rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. Ennek<br />        ellenére<br />          művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.<br />    .......<br />    IX. Lajos<br />          uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke korszakát<br />          élte. A közel-keleti<br />            fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. 1261-ben<br />          jött a hír, hogy Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta<br />          Palesztina nagy részét. Ezért Lajos király<br />          elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez.<br />      Hatvanezer fős<br />          sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk<br />          Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege<br />          Tunisz városa közelében vert tábort. A tétlen várakozás közben<br />                azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban. Meghalt a<br />                király fia, Nevers grófja is, és megbetegedett maga a<br />                király is. Mivel érezte halála<br />          közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta, és<br />          ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy<br />          fektessék hamuba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.<br />    Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De<br />      rendkívüli emberi és keresztény<br />          erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára<br />          megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé avatták.<br />      VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én<br />      szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó<br />      Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább<br />      a szent király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet<br />      ismerte el hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római<br />      naptárba, augusztus 25-re.<br />    <br />    <br />   <br /><br />      <br />Mentes a vírusoktól. www.avast.com <br /><br /><br /> <br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</div>