[Grem] A felsőoktatás átalakítása / Orbán Balázs, parlamenti és stratégiai államtitkár

[Emoke Greschik]

 Az állam nem vonul ki a felsőoktatásból, ez hazugság
<https://mandiner.hu/cikk/20210819_az_allam_nem_vonul_ki_a_felsooktatasbol_ez_hazugsag>
2021. augusztus 19. 21:58
https://mandiner.hu/cikk/20210819_az_allam_nem_vonul_ki_a_felsooktatasbol_ez_hazugsag
Orbán Balázs
Neokohn
<https://neokohn.hu/2021/08/19/orban-balazs-a-felsooktatas-teren-jovore-a-gdp-aranyos-koltesek-szintjen-a-top-3-europai-orszag-kozott-leszunk/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202108>
Az állam megrendelői pozícióba kerül és teljesítményelvárást tud
megfogalmazni.

*„A híreket olvasva nem pont ez jön le. Lehet, hogy a számok mást mutatnak,
de úgy tűnik, mintha a felsőoktatás ki lenne zsigerelve.*

*Az átalakításnak nyilván pártpolitikai dimenziója is van, amire a baloldal
a szokásos hazugságkampányt építi fel. Jó példa erre, amikor a kérdésről
Fekete-Győr Andrással nyilvánosan vitáztam. Ő egyetlen épkézláb, védhető
szakmai érvet sem tudott mondani, sőt, hamar kiderült, hogy az alapvető
tényekkel is erősen hadilábon áll*. *A tények azonban egyértelműek,
lezajlott a strukturális átalakulás, óriási vagyont kaptak az egyetemek.*

*Az alapítványi struktúra és a vagyonátadás, amit endowmentnek hívnak, egy
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is bevett módszer.*

Nézzük meg, hogy a világ élvonalba tartozó egyetemek, mint *a Harvard, az
MIT, a Yale, miként indultak az 1800-as évek második felében! *Volt egy
törvény, amely létrehozott egy alapítványt, és a szövetségi állam meg *a
tagállam egyszerűen gyárakat, földeket és egyéb vagyonelemeket adott át az
egyetemeknek, amikkel azok elkezdhettek gazdálkodni. Mára ide jutottak.*

*Ez valamilyen mértékben működik már most is, a Debreceni Egyetemnek
például számos földje van.*

Hogyne, csakhogy a költségvetési szervi jelleg teljesen más típusú
gazdálkodási logikát jelent. Tehát ott nem vagy a magad ura, ott neked az
államtól kapott pénzt kell elköltened. *Most viszont a kuratóriumoknak és
az alapítványoknak az is a feladatuk, hogy az iparági kapcsolatokat, az
egyéb gazdasági partnereket, a nemzetközi kapcsolatrendszert felépítsék,
saját profilt adjanak az intézménynek, illetve a finanszírozást, amennyire
csak lehet, diverzifikálják.*

*Tehát kivonul az állam a felsőoktatásból.*

Nem. *Az állam nem vonul ki a felsőoktatásból*, ez is a baloldal által
terjesztett hazugságok része. *Az állam megrendelői pozícióba kerül*,
aminek köszönhetően végre nem fejkvótaalapon finanszíroz, hanem *
teljesítményelvárást tud megfogalmazni*. *Tehát egyrészt az állam továbbra
is a szabályozáson keresztül irányítja a felsőoktatást, másrészt hosszú
távú finanszírozási szerződéseket köt az egyetemekkel, amivel a
korábbiaknál nagyobb forrásokat biztosít a működéshez és a kutatáshoz.*

*Ezen túlmenően az egyetemek olyan tényleges autonómiát kapnak, amelynek
birtokában eldönthetik, hogy az elvárt teljesítményt milyen
humánerőforrás-gazdálkodással, milyen oktatói gárdával, milyen hallgatói
állománnyal, milyen infrastrukturális bázison akarják elérni*. A több tucat
felsőoktatási intézmény nagyon különböző. Míg például a SOTE nemzetközileg
is képes lenne a legjobbak közé kerülni, a Corvinus regionális központi
egyetemmé tudna fejlődni, a Miskolci Egyetem pedig egy adott térség fontos
oktatási bázisává válhat. Tehát minden intézménynek más a portfóliója, ezt
a rugalmasságot és útkeresési lehetőséget biztosítani kell számukra.

A nyugati egyetemek ugyanígy működnek: annak ellenére, hogy óriási saját
bevételekkel rendelkeznek, a különböző kutatási és egyéb projekteken
keresztül még mindig a szövetségi állam és a tagállamok a legnagyobb
támogatók. Tehát *az állam nem tűnik el ebből a rendszerből, ami éppen
ellentéte a privatizációnak**. A privatizáció olyan magánegyetemet
jelentene, amelyből a magántulajdonos osztalékot vesz ki*.* A most kiépült
rendszerben azonban kifejezetten tilos az oktatásból bármiféle pénzt
kivenni.* Éppen az *a lényeg, hogy még ha termelődik is bevétel, azt vissza
kell forgatni az oktatásba. *Ezzel *párhuzamosan hozta meg az Országgyűlés
azt – a *szerintem helyes –* döntést, hogy noha fejlesztjük az
egyetemeinket, egy »gyorsítópályát« is létre kell hozni, amely kifejezetten
a legtehetségesebb diákokkal való külön foglalkozásra specializálódik.*
Mert bárhogy javítjuk a köz- és felsőoktatást, ott a tanítás módszereinek a
medián diákhoz kell igazodnia.

*Felhúzza a gyengébbet, és kicsit visszanyomja a tehetségesebbet?*

Így van. Ezt a helyzetet ki kell korrigálni, és *olyan lehetőséget kell
teremtenünk a kiemelkedően tehetséges fiataloknak, hogy egyrészt tutoriális
módszerű plusz oktatást és nevelést kaphassanak, amelyben a nemzeti
gondolat is helyet kap, másrészt olyan képességekre, készségekre, tudásra
tehessenek szert, hogy a nemzetközi versenyben más országok elitjével
szemben is megállják a helyüket.*

*Ez volna az MCC?*

Igen.* Az MCC-ben azt gondoljuk, hog*y nem igaz az, amit a mai fiatalokra
szoktak mondani, hogy lusták, hogy nem érdekli őket senki és semmi, hogy
nem képesek történelmi távlatokban, nemzetközi kontextusban vizsgálni az
eseményeket. Mi éppen ellenkező tendenciát látunk. *Az ország nagyon
tehetséges fiatalokkal büszkélkedhet, akik szeretnének többet tudni,
vitákat látni, különböző megközelítéseket megismerni*. Ezért is indítottuk
el a korábbi kérdésben már szereplő nyári fesztivált, *az **MCC Feszt*et,
amelynek *mottója: »Hangot adunk a tehetségnek«. A fesztivál napközben
vitákról, szakmai eseményekről, különböző kulturális rendezvényekről, este
meg a szórakozásról szól.”*

*Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210821/e102f7c2/attachment.html>