<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20210819_az_allam_nem_vonul_ki_a_felsooktatasbol_ez_hazugsag" target="_blank">Az állam nem vonul ki a felsőoktatásból, ez hazugság</a></h1>
<div style="margin:10px 0px">2021. augusztus 19. 21:58</div><div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20210819_az_allam_nem_vonul_ki_a_felsooktatasbol_ez_hazugsag" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20210819_az_allam_nem_vonul_ki_a_felsooktatasbol_ez_hazugsag</a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto">
<span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Orbán Balázs</span>
<br><span><a href="https://neokohn.hu/2021/08/19/orban-balazs-a-felsooktatas-teren-jovore-a-gdp-aranyos-koltesek-szintjen-a-top-3-europai-orszag-kozott-leszunk/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202108" id="m_-4738491585334621509m_994299536356430590gmail-count156324" target="_blank">Neokohn</a></span></div>
<div>
<div>
</div>
</div>
<div id="m_-4738491585334621509m_994299536356430590gmail-articlecontent"><div>
Az állam megrendelői pozícióba kerül és teljesítményelvárást tud megfogalmazni. </div>
<p></p>
<div>
<p><i><b>„A híreket
olvasva nem pont ez jön le. Lehet, hogy a számok mást mutatnak, d<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">e úgy
tűnik, mintha a felsőoktatás ki lenne zsigerelve.</span></span></b></i></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az átalakításnak nyilván pártpolitikai dimenziója is van, amire <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
baloldal a szokásos hazugságkampányt építi fel. Jó példa erre, amikor a
kérdésről Fekete-Győr Andrással nyilvánosan vitáztam. Ő egyetlen
épkézláb, védhető szakmai érvet sem tudott mondani, sőt, hamar kiderült,
hogy az alapvető tényekkel is erősen hadilábon áll</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A tények azonban
egyértelműek, <u>lezajlott a strukturális átalakulás, óriási vagyont kaptak
az egyetemek.</u></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Az alapítványi struktúra és a vagyonátadás, amit endowmentnek hívnak,
egy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is bevett módszer.</b></u></span></p>
<p>Nézzük meg, hogy a világ élvonalba tartozó egyetemek, mint <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">a Harvard,
az MIT, a Yale, miként indultak az 1800-as évek második felében</span>! </b>Volt
egy törvény, amely létrehozott egy alapítványt, és a szövetségi állam
meg <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">a tagállam egyszerűen gyárakat, földeket és egyéb vagyonelemeket
adott át az egyetemeknek, amikkel azok elkezdhettek gazdálkodni. Mára
ide jutottak.</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Ez valamilyen mértékben működik már most is, <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">a Debreceni Egyetemnek például számos földje van.</span></b></i></span></p>
<p>Hogyne, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csakhogy a költségvetési szervi jelleg teljesen más típusú
gazdálkodási logikát jelent</span>. Tehát <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ott nem vagy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a magad ura</span></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ott neked
az államtól kapott pénzt kell elköltened</span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Most viszont a kuratóriumoknak
és az alapítványoknak az is a feladatuk, hogy az iparági kapcsolatokat,
az egyéb gazdasági partnereket, a nemzetközi kapcsolatrendszert
felépítsék, saját profilt adjanak az intézménynek, illetve a
finanszírozást, amennyire csak lehet, diverzifikálják.</b></span></p>
<p><i><b>Tehát kivonul az állam a felsőoktatásból.</b></i></p>
<p>Nem. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az állam<u> nem </u>vonul ki a felsőoktatásból</b></span>, ez is a baloldal által
terjesztett hazugságok része. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Az állam megrendelői pozícióba kerül</b></u></span>,
aminek köszönhetően végre nem fejkvótaalapon finanszíroz, hanem <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>
teljesítményelvárást tud megfogalmazni</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Tehát egyrészt az állam továbbra
is a szabályozáson keresztül irányítja a felsőoktatást, másrészt hosszú
távú finanszírozási szerződéseket köt az egyetemekkel, amivel a
korábbiaknál nagyobb forrásokat biztosít a működéshez és a kutatáshoz.</b></u></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Ezen túlmenően az egyetemek olyan tényleges autonómiát kapnak,
amelynek birtokában eldönthetik, hogy az elvárt teljesítményt milyen
humánerőforrás-gazdálkodással, milyen oktatói gárdával, milyen hallgatói
állománnyal, milyen infrastrukturális bázison akarják elérni</b></u></span>. A több
tucat felsőoktatási intézmény nagyon különböző. Míg például a SOTE
nemzetközileg is képes lenne a legjobbak közé kerülni, a Corvinus
regionális központi egyetemmé tudna fejlődni, a Miskolci Egyetem pedig
egy adott térség fontos oktatási bázisává válhat. Tehát minden
intézménynek más a portfóliója, ezt a rugalmasságot és útkeresési
lehetőséget biztosítani kell számukra.</p>
<p>A nyugati egyetemek ugyanígy működnek: annak ellenére, hogy óriási
saját bevételekkel rendelkeznek, a különböző kutatási és egyéb
projekteken keresztül még mindig a szövetségi állam és a tagállamok a
legnagyobb támogatók. Tehát <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><u>az állam nem tűnik el ebből a rendszerből</u>,
ami éppen ellentéte<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a privatizációnak</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. A privatizáció olyan
magánegyetemet jelentene, amelyből a magántulajdonos osztalékot vesz ki</b></span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
<u>A most kiépült rendszerben azonban kifejezetten tilos az oktatásból
bármiféle pénzt kivenni.</u></b></span> Éppen az <u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a lényeg, hogy még ha termelődik is
bevétel, azt vissza kell forgatni az oktatásba. </b></span></u>Ezzel <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>párhuzamosan hozta
meg az Országgyűlés azt – a </b></u>szerintem helyes –<u><b> döntést, hogy noha
fejlesztjük az egyetemeinket, egy »gyorsítópályát« is létre kell hozni,
amely kifejezetten a legtehetségesebb diákokkal való külön foglalkozásra
specializálódik.</b></u></span> Mert bárhogy javítjuk a köz- és felsőoktatást, ott a
tanítás módszereinek a medián diákhoz kell igazodnia.</p>
<p><i><b>Felhúzza a gyengébbet, és kicsit visszanyomja a tehetségesebbet?</b></i></p>
<p>Így van. Ezt a helyzetet ki kell korrigálni, és <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>olyan lehetőséget
kell teremtenünk a kiemelkedően tehetséges fiataloknak, hogy egyrészt
tutoriális módszerű plusz oktatást és nevelést kaphassanak, amelyben a
nemzeti gondolat is helyet kap, másrészt olyan képességekre,
készségekre, tudásra tehessenek szert, hogy a nemzetközi versenyben más
országok elitjével szemben is megállják a helyüket.</b></u></span></p>
<p><i><b>Ez volna az MCC?</b></i></p>
<p>Igen.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Az MCC-ben azt gondoljuk, hog</b></span>y nem igaz az, amit a mai
fiatalokra szoktak mondani, hogy lusták, hogy nem érdekli őket senki és
semmi, hogy nem képesek történelmi távlatokban, nemzetközi kontextusban
vizsgálni az eseményeket. Mi éppen ellenkező tendenciát látunk. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az
ország nagyon tehetséges fiatalokkal büszkélkedhet, akik szeretnének
többet tudni, vitákat látni, különböző megközelítéseket megismerni</b></span>.
Ezért is indítottuk el a korábbi kérdésben már szereplő nyári
fesztivált, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az </b><b>MCC Feszt</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">et</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">, amelynek </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>mottója: »Hangot adunk a
tehetségnek«. A fesztivál napközben vitákról, szakmai eseményekről,
különböző kulturális rendezvényekről, este meg a szórakozásról szól.”</b></span></p>
<p style="text-align:right"><i>Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt</i></p>
</div></div>
</div>