[Grem] Ma Szent X. Piusz pápa ünnepe / magyarkurir.hu, kattima.hu

[Emoke Greschik]

 Szent X. Piusz pápa
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2018. augusztus 21., kedd |
10:50
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-x-piusz-papa

3
X. Piusz (Giuseppe Melchiorre Sarto; Riese, 1835. június 2. – Róma, 1914.
augusztus 20.) a Katolikus Egyház 257. pápája volt.

*Giuseppe Melchiorre Sarto 1835-ben született az észak-olaszországi Treviso
közelében, Riesében. Édesapja szegény parasztember volt. A falusi gyermek
vidám, kalandokkal teli életet élt, melybe belefért a gyakori ministrálás,
de a madarászás is. **Tizenkét éves korától Castelfranco algimnáziumába
járt; középiskolai tanulmányait Padovában fejezte be. Teológiai
tanulmányait ugyanitt, a szemináriumban végezhette.*

*23 éves korában szentelték pappá Castelfrancóban*. A trevisói egyházmegye
papjaként *először káplán*ként szolgált Tombolóban, *majd plébános*ként
Salzanóban. Őszinte szeretetet tanúsított Krisztus és az Egyház iránt;
alázattal és nagy odaadással szolgálta a rászorultakat. *A nép plébánosa
volt, a kicsinyeké és a szegényeké, azoké, akik közül ő maga is származott,*
s akiket minden erejével támogatott. *A fiatalokat, ha kellett, írni,
olvasni tanította, a szegényeket és betegeket szorgalmasan látogatta.*
Számtalan történetet őrzött meg a hívek emlékezete ebből az időszakból.

*Az egyik ínséges esztendőben **szegényeknek gyűjtögetve plébániájára is
bekopogtattak*. *Húsz zsák kukorica volt a magtárban, és Sarto mindent
odaadott.* A kérdésre, hogy mi lesz vele, a plébános így válaszolt: *„Ne
nyugtalankodjatok miattam, a Gondviselés engem még soha nem hagyott
cserben”.*

*Egyszer a falu határában lévő szőlőt valami betegség támadta meg,
olyannyira, hogy a szüret veszélybe került. *A plébános tanácsot tartott a
híveivel, majd vasárnap, mise után kihirdette nekik:* „Holnap reggel
harangozni fogunk, és megáldom a kertjeiteket és földjeiteket. Imádkozzatok
velem együtt, és legyetek nagy bizalommal.”** És *történt, hogy *másnap a
szőlőkről eltűnt a betegség!*

*Prédikációinak a szomszédos falvakban is híre járt, az emberek nem
sajnálták a többórás gyalogutat sem, csak hogy hallhassák*. Mikor ezen a
többi plébános megsértődött, s panaszt emeltek a püspöknél, ezt a választ
kapták: „Csináljátok ti is ugyanúgy!”

1875-ben Trevisóban *kanonok lett, és a helybéli szeminárium lelkivezetője.*

1884-ben a trevisói püspök kezéből vette át kinevezési okmányát: Mantova
püspöke lett. *Méltatlannak tartotta magát e feladatra: levelet írt Rómába,
kinevezése semmisé tételét kérve. Róma válaszában az engedelmesség
erényének gyakorlására intette.*

*Püspöki szolgálata idején is példás lelkipásztori szolgálatot végzett**. A
szeminárium rektora lett, de erkölcstant és gregorián éneket is tanított.
Négy év alatt végiglátogatta egyházmegyéjét, majd egyházmegyei zsinatot
tartott. **Közvetlensége, egyszerűsége, jósága sokszor még az Egyház
ellenségeit is lefegyverezte.** Amikor egy röpirat szerzője súlyos
sértésekkel és alaptalan vádakkal illette, **nem volt hajlandó bíróság
előtt keresni az igazát,** mondván, hogy a bűnös vádaskodónak nem bírósági
büntetésre, hanem imádságra van **szüksége.*

*1893-ban Velence pátriárkájává nevezte ki XIII. Leó pápa.* Amikor a páduai
püspök a Szentszék megbízásából érdeklődött, hogy elfogadná-e a velencei
pátriárkai székre szóló kinevezést, ezt táviratozta vissza: „Pontosan ez
hiányzik nekem. Sarto.”* 1894-től 1903-ig irányította a velencei
egyházmegyét. Jól állta a helyi politikusok egyházellenes támadásait;
személyének köszönhetően a katolikusok nyerték a helyi választásokat.*

*1903. augusztus 4-én választották meg pápának*. Sarto tiltakozott, és
csakis társai kérésére fogadta el az új feladatot mint élete legnehezebb
keresztjét. *Nehéz szívvel vállalta, mivel azt tartotta magáról, hogy nem
képes ellátni e magasrendű megbízatást.* *A valóság azonban másról
tanúskodott* – hangsúlyozta 2010 augusztusában mondott tanításában XVI.
Benedek pápa. Így fogalmazott: *Szent X. Piusz pápasága kitörölhetetlen
nyomot hagyott az Egyház történetében, nagy jelentőségű reformot valósított
meg,* amint azt *pápai jelszava *is bizonyítja:* „Instaurare omnia in
Christo – Megújítani mindent Krisztusban”.*

Számtalan kezdeményezés fűződik X. Piusz nevéhez: *újjászervezte a
Szentszék vezetését, a Római Kúriát, elindította az új Egyházi Törvénykönyv
szövegezését, reformokat vezetett be a papképzésben, gondoskodott a nép
hitének elmélyítéséről*. Fiatal papként, majd püspökként is *azon
fáradozott, hogy egységes, egyetemes hittankönyvet szerkesszenek,* legalább
olasz nyelven. A római egyházmegye számára írt és az ő nevével ismertté
vált *katekizmus* egész Olaszországban, sőt *az egész világon elterjedt;
határozott és biztos támpontot jelentett a katolikus tanítás számára.*

*Szívügye volt a papok megszentelődése, mert úgy látta, hogy „a papnak
először saját magában kell megformálnia Krisztust*, ha ugyanezt másokban
végre akarja hajtani”. A belső megújulás egyre szélesebb körben kezdett
hatni: az itáliai püspökök látogatni kezdték az egyházmegyéjüket, s a
szemináriumokban sokkal nagyobb gondot kezdtek fordítani a tudományos
képzésre és a növendékek aszketikus nevelésére.

*A lelki élet embere volt, ugyanakkor támogatta az intézményeket és a
szervezeteket*, ha úgy látta, hogy azok a belső élet kibontakozásának az
eszközei. *Hamar felismerte a katolikus sajtó jelentőségét: velencei
pátriárkaként egyszer mellkeresztjét adta zálogba, hogy a helyi katolikus
lapot átsegítse anyagi nehézségein.*

*X. Piusz jó kapcsolatban volt a Magyar Katolikus Egyházzal*. 1905-ben ő
szentelte gróf Zichy Gyula pécsi, Balás Lajos rozsnyói és Prohászka Ottokár
székesfehérvári megyéspüspököket. A három kassai vértanút – Körösi Márk
esztergomi kanonokot, Pongrácz Istvánt és Grodecz Menyhért jezsuita atyát –
az ő óhajára vették föl a boldogok sorába 1905-ben. Az 1912. június 8-án
kiadott *Christifideles graeci *kezdetű bullájával kanonizálta az új
Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegyét.

*Nagy figyelmet szentelt a liturgia, főként a szakrális zene reformjának
is, azzal a reménnyel, hogy ez segíti a híveket az imádságban és a
szentségi életben*. Nevéhez fűződik a szent zenéről kiadott *Inter
Sollicitudines* kezdetű motu proprio. *Az egyházi zene célját abban
határozta meg, hogy „ébressze föl a hívekben az áhítatot és könnyítse meg
az imádságot”.* *Különös figyelmet szentelt a gregorián éneknek. Rómában
egyházzenei főiskolát indított, s* a liturgia kérdéseinek tisztázása
érdekében *újra kiadta a Római Misekönyvet és breviáriumot.*

*Különös gondot fordított az Eucharisztiára és a lelki életre. *Tőle
származik a liturgikus élet kulcsszava, az *actuosa participatio*, a
tevékeny részvétel. *Az volt a célja, hogy „a hívek a szentmisét
imádkozzák, és ne **mise* *közben imádkozzanak”*. *Indítványozta és
szorgalmazta a gyakori, lehetőleg napi áldozást is: **„Senkit sem szabad
visszatartani az áldozástól, ha a kegyelem állapotában van, és jó
szándékkal közeledik a szent asztalhoz.*

*Indítványozta, hogy a gyermekek az addigi gyakorlattól eltérően –
általában tizennégy éves korukban járultak először szentáldozáshoz *–
korábban áldozzanak. Ösztönzésére előbbre hozták az elsőáldozás időpontját:
7 éves korra, amikor – szavai szerint – a gyermekek már gondolkozni
kezdenek.

*Egy angol édesanya magával vitte a kisfiát magánkihallgatásra, hogy a
Szentatya áldja meg a gyermeket. „Mennyi idős?” – kérdezte a pápa. „Négy
éves – válaszolta az édesanya –, és remélem, hogy két vagy három év múlva
elsőáldozó lehet.” Akkor a pápa komolyan a kicsi szemébe nézett, és
megkérdezte tőle: „Kit fogadsz a szívedbe, amikor áldozol?” Gyorsan jött a
válasz: „Jézus Krisztust!” – „És kicsoda Jézus Krisztus?” – kérdezte újra a
pápa. „Jézus Krisztus Isten” – mondta a kisfiú. Akkor a pápa az édesanyához
fordult: „Hozza el holnap reggel a gyermeket. Magam fogom megáldoztatni.”*

*Nem az elvont tudományok embere volt, jóllehet kimagasló szellemi
képességekkel rendelkezett. Intelligenciájával mindig meg tudta ragadni a
kérdés lényegét*. A tudományos kutatás csak annyiban érdekelte, és csak
annyiban támogatta, amennyire a vallásos élet számára hasznosnak és
szükségesnek látta: az egyházi hagyomány vonalában maradva támogatta a
kinyilatkoztatás tudományos elmélyítését; *1909-ben megalapította a Pápai
Biblikus Intézetet. A bencéseket megbízta a Vulgata új, kritikai kiadásának
elkészítésével.*

*Az egyszerűség, alázatosság, kimeríthetetlen szeretet, jóság, nagylelkűség
és erősség erénye jellemezte, továbbá finom humor, mellyel a merev
szertartásosságot is fel tudta deríteni. *Szerette magát jó vidéki
plébánosnak mutatni. *Ahol csak tehette, kereste a nép közelségét.* Ha
prédikált vagy más alkalmakkor szólt az emberekhez, *szava egyszerű volt és
világos, s a szívéből fakadt a szó.*

*Lelkipásztori tevékenységében Vianney János volt a példaképe*. Arcképe
állandóan ott volt az íróasztalán. *1905-ben boldoggá avatta. Oltárra
emelte továbbá Eudes Jánost és Bécs nagy lelkipásztorát, Hofbauer Kelement.*

*Elítélte **a XIX. század végén és XX. század elején fellépő teológiai
modernizmust,** hű maradván feladatához, hogy megerősítse az embereket a
hitben, s hogy megvédje a híveket **a téves értelmezésektől.*

*Élete utolsó éveit beárnyékolta a háború. 1914. augusztus 2-án felhívást
intézett a világ katolikusaihoz, amelyben mély fájdalmának adott hangot.
Néhány nappal később, augusztus 20-án hunyt el, életszentség hírében.*

Kívánságára testét nem balzsamozták be.* Amikor a boldoggáavatáskor
felnyitották a sírt, testét teljes épségben találták.* XII. Piusz pápa
1951. június 3-án nyilvánította boldoggá, majd 1954. május 29-én a szentek
sorába iktatta. Romlatlan teste a Szent Péter-bazilikában, az első bal
oldali mellékkápolnában nyugszik.

Ünnepét 1955-ben vették fel a római naptárba, szeptember 3-ra, 1969-től
augusztus 21-én ünnepeljük.

Szent X. Piusz mindannyiunknak azt tanítja, hogy mindig a Krisztussal való
személyes és bensőséges egységre kell alapoznunk apostoli cselekedeteinket,
bármily területről legyen szó – emelte ki tanításában XVI. Benedek pápa. E
kapcsolatot napról napra ápolni kell: ez X. Piusz tanításának és
elköteleződésének a magva. Csak azok képesek Istenhez vezetni az embereket
és megnyitni a szíveket irgalmas szeretetének, akik valóban szerelmesek az
Úr Jézusba.

Magyar Kurír

*Istenünk, ki Szent Pius pápát égi bölcsességgel töltötted el, hogy
védelmezze a katolikus hitet és mindent megújítson Krisztusban, engedd
kegyesen, hogy tanítását és példáját követve elnyerhessük örök jutalmadat!
*https://kattima.hu/hu/app/pray/a-nap-szentje-szent-x.-pius-papa-1560
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210821/63c5797d/attachment.html>