<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent X. Piusz pápa</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2018. augusztus 21., kedd | 10:50</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-x-piusz-papa">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-x-piusz-papa</a><div class="gmail-ikonok"> <br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g39036']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=39036&v=1&img=o_piu.jpg" style="margin-right: 0px;" width="481" height="217"><span class="gmail-galcount" title="3 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 3</span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">X. Piusz (Giuseppe Melchiorre Sarto; Riese, 1835. június 2. – Róma, 1914. augusztus 20.) a Katolikus Egyház 257. pápája volt.</span></h3><div class="gmail-contentsav">
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Giuseppe Melchiorre Sarto 1835-ben született az észak-olaszországi
Treviso közelében, Riesében. Édesapja szegény parasztember volt. A
falusi gyermek vidám, kalandokkal teli életet élt, melybe belefért <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
gyakori ministrálás, de a madarászás is</span>. </b><b>Tizenkét éves korától
Castelfranco algimnáziumába járt; középiskolai tanulmányait Padovában
fejezte be. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Teológiai tanulmányait ugyanitt, a szemináriumban</span>
végezhette.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>23 éves korában szentelték pappá Castelfrancóban</b></span>. A trevisói
egyházmegye papjaként <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>először káplán</b></span>ként szolgált Tombolóban, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>majd
plébános</b></span>ként Salzanóban. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Őszinte szeretetet tanúsított Krisztus és az
Egyház iránt; alázattal és nagy odaadással szolgálta a rászorultakat. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
nép plébánosa volt, a kicsinyeké és a szegényeké, azoké, akik közül ő
maga is származott,</b></span> s akiket minden erejével támogatott. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A fiatalokat,
ha kellett, írni, olvasni tanította, a szegényeket és betegeket
szorgalmasan látogatta.</b></span> Számtalan történetet őrzött meg a hívek
emlékezete ebből az időszakból.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az egyik ínséges esztendőben<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szegényeknek gyűjtögetve plébániájára is
bekopogtattak</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Húsz zsák kukorica volt a magtárban, és Sarto mindent
odaadott.</b></span> A kérdésre, hogy mi lesz vele, a plébános így válaszolt: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Ne
nyugtalankodjatok miattam, a Gondviselés engem még soha nem hagyott
cserben”.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egyszer a falu határában lévő szőlőt valami betegség támadta meg,
olyannyira, hogy a szüret veszélybe került. </b></span>A plébános tanácsot tartott a
híveivel, majd vasárnap, mise után kihirdette nekik:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> „Holnap reggel
harangozni fogunk, és megáldom a kertjeiteket és földjeiteket.
Imádkozzatok velem együtt, és legyetek nagy bizalommal.”</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> És </b></span>történt,
hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>másnap a szőlőkről eltűnt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a betegség!</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Prédikációinak a szomszédos falvakban is híre járt, az emberek nem
sajnálták a többórás gyalogutat sem, csak hogy hallhassák</b></span>. Mikor ezen a
többi plébános megsértődött, s panaszt emeltek a püspöknél, ezt a
választ kapták: „Csináljátok ti is ugyanúgy!”</p>
<p>1875-ben Trevisóban <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kanonok lett, és a helybéli szeminárium lelkivezetője.</b></span></p>
<p>1884-ben a trevisói püspök kezéből vette át kinevezési okmányát:
Mantova püspöke lett. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Méltatlannak tartotta magát e feladatra: levelet
írt Rómába, kinevezése semmisé tételét kérve. Róma válaszában az
engedelmesség erényének gyakorlására intette.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Püspöki szolgálata idején is példás lelkipásztori szolgálatot
végzett</b><b>. A szeminárium rektora lett, de erkölcstant és gregorián éneket
is tanított. Négy év alatt végiglátogatta egyházmegyéjét, majd
egyházmegyei zsinatot tartott.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>Közvetlensége, egyszerűsége, jósága
sokszor még az Egyház <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenségeit</span> is lefegyverezte.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Amikor egy röpirat
szerzője súlyos sértésekkel és alaptalan vádakkal illette, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nem volt
hajlandó <span style="background-color:rgb(217,234,211)">bíróság előtt keresni az igazát,</span></b><b> mondván, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűnös
vádaskodónak</span> nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">bírósági büntetésre</span>, hanem imádságra van </b><b>szüksége.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1893-ban Velence pátriárkájává nevezte ki XIII. Leó pápa.</b></span> Amikor a
páduai püspök a Szentszék megbízásából érdeklődött, hogy elfogadná-e a
velencei pátriárkai székre szóló kinevezést, ezt táviratozta vissza:
„Pontosan ez hiányzik nekem. Sarto.”<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> 1894-től 1903-ig irányította a
velencei egyházmegyét. Jól állta <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a helyi politikusok egyházellenes
támadásait;</span> személyének köszönhetően a katolikusok nyerték a helyi
választásokat.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g39036']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=39036&v=1&p=1&img=c_pi3.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1903. augusztus 4-én választották meg pápának</b></span>. Sarto tiltakozott, és
csakis társai kérésére fogadta el az új feladatot mint élete legnehezebb
keresztjét. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nehéz szívvel vállalta, mivel azt tartotta magáról, hogy
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem képes</span> ellátni e magasrendű megbízatást.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A valóság azonban másról
tanúskodott</b></span> – hangsúlyozta 2010 augusztusában mondott tanításában XVI.
Benedek pápa. Így fogalmazott: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent X. Piusz pápasága kitörölhetetlen
nyomot hagyott az Egyház történetében, nagy jelentőségű reformot
valósított meg,</b></span> amint azt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>pápai jelszava </b></span>is bizonyítja:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> „Instaurare
omnia in Christo – Megújítani mindent Krisztusban”.</b></span></p>
<p>Számtalan kezdeményezés fűződik X. Piusz nevéhez: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>újjászervezte a
Szentszék vezetését, a Római Kúriát, elindította az új Egyházi
Törvénykönyv szövegezését, reformokat vezetett be a papképzésben,
gondoskodott a nép hitének elmélyítéséről</b></span>. Fiatal papként, majd
püspökként is <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azon fáradozott, hogy egységes, egyetemes hittankönyvet
szerkesszenek,</b></span> legalább olasz nyelven. A római egyházmegye számára írt
és az ő nevével ismertté vált <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>katekizmus</b></span> egész Olaszországban, sőt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
egész világon elterjedt; határozott és biztos támpontot jelentett a
katolikus tanítás számára.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szívügye volt a papok megszentelődése, mert úgy látta, hogy „a papnak
először saját magában kell megformálnia Krisztust</b></span>, ha ugyanezt másokban
végre akarja hajtani”. A belső megújulás egyre szélesebb körben kezdett
hatni: az itáliai püspökök látogatni kezdték az egyházmegyéjüket, s a
szemináriumokban sokkal nagyobb gondot kezdtek fordítani a tudományos
képzésre és a növendékek aszketikus nevelésére.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A lelki élet embere volt, ugyanakkor támogatta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az intézményeket és a
szervezeteket</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">,</span> ha úgy látta, hogy azok a belső élet kibontakozásának az
eszközei. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hamar felismerte a katolikus sajtó jelentőségét: velencei
pátriárkaként egyszer mellkeresztjét adta zálogba, hogy a helyi
katolikus lapot átsegítse anyagi nehézségein.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>X. Piusz jó kapcsolatban volt a Magyar Katolikus Egyházzal</b></span>. 1905-ben ő
szentelte gróf Zichy Gyula pécsi, Balás Lajos rozsnyói és Prohászka
Ottokár székesfehérvári megyéspüspököket. A három kassai vértanút –
Körösi Márk esztergomi kanonokot, Pongrácz Istvánt és Grodecz Menyhért
jezsuita atyát – az ő óhajára vették föl a boldogok sorába 1905-ben. Az
1912. június 8-án kiadott <em>Christifideles graeci </em>kezdetű bullájával kanonizálta az új Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegyét.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nagy figyelmet szentelt a liturgia, főként a szakrális zene
reformjának is, azzal a reménnyel, hogy ez segíti a híveket az
imádságban és a szentségi életben</b></span>. Nevéhez fűződik a szent zenéről
kiadott <em>Inter Sollicitudines</em> kezdetű motu proprio. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyházi
zene célját abban határozta meg, hogy „ébressze föl a hívekben az
áhítatot és könnyítse meg az imádságot”.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Különös figyelmet szentelt a
gregorián éneknek. Rómában egyházzenei főiskolát indított, s</b></span> a liturgia
kérdéseinek tisztázása érdekében <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>újra kiadta a Római Misekönyvet és
breviáriumot.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Különös gondot fordított az Eucharisztiára és a lelki életre. </b></span>Tőle származik a liturgikus élet kulcsszava, az <em>actuosa participatio</em>,
a tevékeny részvétel. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az volt a célja, hogy „a hívek a szentmisét
imádkozzák, és ne </b><b>mise</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>közben imádkozzanak”</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Indítványozta és
szorgalmazta a gyakori, lehetőleg napi áldozást is: </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Senkit sem szabad
visszatartani az áldozástól, ha a kegyelem állapotában van, és jó
szándékkal közeledik a szent asztalhoz.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Indítványozta, hogy a gyermekek az addigi gyakorlattól eltérően –
általában tizennégy éves korukban járultak először szentáldozáshoz </b></span>–
korábban áldozzanak. Ösztönzésére előbbre hozták az elsőáldozás
időpontját: 7 éves korra, amikor – szavai szerint – a gyermekek már
gondolkozni kezdenek.
</p><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egy angol édesanya magával vitte a kisfiát magánkihallgatásra, hogy a
Szentatya áldja meg a gyermeket. „Mennyi idős?” – kérdezte a pápa.
„Négy éves – válaszolta az édesanya –, és remélem, hogy két vagy három
év múlva elsőáldozó lehet.” Akkor a pápa komolyan a kicsi szemébe
nézett, és megkérdezte tőle: „Kit fogadsz a szívedbe, amikor áldozol?”
Gyorsan jött a válasz: „Jézus Krisztust!” – „És kicsoda Jézus Krisztus?”
– kérdezte újra a pápa. „Jézus Krisztus Isten” – mondta a kisfiú. Akkor
a pápa az édesanyához fordult: „Hozza el holnap reggel a gyermeket.
Magam fogom megáldoztatni.”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nem az elvont tudományok embere volt, jóllehet kimagasló szellemi
képességekkel rendelkezett. Intelligenciájával mindig meg tudta ragadni a
kérdés lényegét</b></span>. A tudományos kutatás csak annyiban érdekelte, és csak
annyiban támogatta, amennyire a vallásos élet számára hasznosnak és
szükségesnek látta: az egyházi hagyomány vonalában maradva támogatta a
kinyilatkoztatás tudományos elmélyítését; <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1909-ben megalapította a Pápai
Biblikus Intézetet. A bencéseket megbízta a Vulgata új, kritikai
kiadásának elkészítésével.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyszerűség, alázatosság, kimeríthetetlen szeretet, jóság,
nagylelkűség és erősség erénye jellemezte, továbbá finom humor, mellyel <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
merev szertartásosságot</span> is fel tudta deríteni. </b></span>Szerette magát jó vidéki
plébánosnak mutatni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ahol csak tehette, kereste a nép közelségét.</b></span> Ha
prédikált vagy más alkalmakkor szólt az emberekhez, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szava egyszerű volt
és világos, s a szívéből fakadt a szó.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lelkipásztori tevékenységében Vianney János volt a példaképe</b></span>. Arcképe
állandóan ott volt az íróasztalán. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1905-ben boldoggá avatta. Oltárra
emelte továbbá Eudes Jánost és Bécs nagy lelkipásztorát, Hofbauer
Kelement.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Elítélte </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a XIX. század végén és XX. század elején fellépő teológiai
modernizmust<span style="background-color:rgb(255,242,204)">,</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hű maradván feladatához, hogy megerősítse az embereket a
hitben, s hogy megvédje a híveket </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a téves értelmezésektől.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Élete utolsó éveit <span style="background-color:rgb(234,209,220)">beárnyékolta a háború. 1914.</span> augusztus 2-án
felhívást intézett a világ katolikusaihoz, amelyben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> mély fájdalmának </span>
adott hangot. Néhány nappal később, augusztus 20-án hunyt el,
életszentség hírében.</b></span></p>
<p>Kívánságára testét nem balzsamozták be.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Amikor a boldoggáavatáskor
felnyitották a sírt, testét teljes épségben találták.</b></span> XII. Piusz pápa
1951. június 3-án nyilvánította boldoggá, majd 1954. május 29-én a
szentek sorába iktatta. Romlatlan teste a Szent Péter-bazilikában, az
első bal oldali mellékkápolnában nyugszik.</p>
<p>Ünnepét 1955-ben vették fel a római naptárba, szeptember 3-ra, 1969-től augusztus 21-én ünnepeljük.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Szent X. Piusz mindannyiunknak azt tanítja, hogy mindig a Krisztussal
való személyes és bensőséges egységre kell alapoznunk apostoli
cselekedeteinket, bármily területről legyen szó – emelte ki tanításában
XVI. Benedek pápa. E kapcsolatot napról napra ápolni kell: ez X. Piusz
tanításának és elköteleződésének a magva. Csak azok képesek Istenhez
vezetni az embereket és megnyitni a szíveket irgalmas szeretetének, akik
valóban szerelmesek az Úr Jézusba.</span></p>
<p>Magyar Kurír</p><p>
<span style="color:rgb(0,0,255)"><i><strong>Istenünk, ki Szent Pius pápát égi bölcsességgel töltötted el,
hogy védelmezze a katolikus hitet és mindent megújítson Krisztusban,
engedd kegyesen, hogy tanítását és példáját követve elnyerhessük örök
jutalmadat! </strong></i><span style="color:rgb(0,0,0)"><a href="https://kattima.hu/hu/app/pray/a-nap-szentje-szent-x.-pius-papa-1560">https://kattima.hu/hu/app/pray/a-nap-szentje-szent-x.-pius-papa-1560</a></span></span>
</p></div>
</div>