[Grem] Arad

[KEA]

Nem tettem határozott állítást matematikai alapon, pusztán arra mutattam rá, hogy pusztán a 
számok alapján elég kicsi a valószínűsége a véletlen névazonosságoknak, és még sokkal kisebb az 
esély arra, hogy ezek jelentős számban forduljanak elő. A konkrét példa kizárólag a pontosan 
ötbetűs, msh-mh-msh-mh-msh szerkezetű nevekre vonatkozott (azonos mh lehet, azonos msh viszont 
nem). A csonka-magyarországi összehasonlítás csak mennyiségi arányokat hivatott érzékeltetni. 
Nyilván a jelen és a valaha volt településnevek nemcsak ötbetűsek lehetnek, hanem kevesebb és 
több betűből is állhatnak, és azt sem lehet kizárni, hogy több msh (jobb esetben több mh) álljon 
egymás mellett (pl. Brno és Anaa). A kb. negyvenezer (jelentősebb) település még mindig csak 
ötöde a csak ötbetűs lehetőségek halmazának (és még azokat is korlátozva szerkezetileg). Mondjuk 
azonos szerkezettel a hasonló szerkezetű hétbetűsök száma több mint 1,2 milliárd.

Azt gondolom, hogy a földrajzi nevek keletkezése sem véletlenszerű, és ennek kapcsán el kellene 
mélázni azon, hogy az ősidőkben mégis milyen alapon neveztek el helyeket, illetve hogy 
lehetséges-e ezeknek (vagy egy részüknek) olyan közös eredete, amelyek a vízözön, ill. Bábel 
előttig mennek vissza (értsd jól).

Annyit változott már a múlt, csak az én eddigi életem folyamán, hogy egyáltalán nem vagyok 
meglepve, ha a múlt újabb változásaival találkozom. Én még úgy tanultam kölökkoromban, hogy kb. 
tízezer éve, hogy ősünk lemászott (vagy leesett) a fáról. És már akkor sem értettem, hogy tudott 
ebből olyan gyorsan kialakulni pl. az egyiptomi kultúra.

Igen sok nagyon kiváló tanárom volt, hála Istennek, nevezzük egyiküket Földi Tivadarnak. Tőle 
hallottam, hogy a több évtizedes, régi szabályokat érdemes időnként újragondolni és ellenőrizni, 
bár ő ezt mérnökként mondotta.

> Kedves András! Távol álljon tőlem, hogy beleszóljak a matematika dolgaiba, de azt kapásból 
> mondhatom, hogy a magyarországi településnevek jelentős része pl. összetett név. Azaz eredetileg 
> jóval több ötbetűs név volt. (Igaz a személynévi eredetűekkel pl. nincs mit kezdeni) Másrészt 
> mennyi földrajzi név van a világon, amelyben a kb 200 ezer változat ismétlődését meg kellene 
> vizsgálnunk.Gyanítom, hogy sok százezer. A földrajzi atlaszom, amely lényegében csak a 
> jelentősebb városokat tartalmazza kb 40 ezer nevet tartalmaz. És akkor hol vannak a kisebb 
> helyek, falvak, vagy más földrajzi helyek. (A csonka Magyarország csak harmada az egésznek, azaz 
> ez sem releváns . Ráadásul megszámlálhatatlan település ma már nem létezik, mert a történelem 
> folyamán elpusztult, és jó esetben csak oklevelek őrzik emlékét.) Túl sok az ismeretlen, hogy 
> tisztán matematikai alapon határozott állításokat tegyünk.
> 
> 
>> Ez persze érdekes, de számos más területen is ugyanilyen sok a magyar vonatkozásból is
>>ismerős és hasonló nevet találunk. A betűk száma ugyanis csak véges számú kombinációt enged meg.
>> 
>>>     Hm. Induljunk ki a Tabor névből, továbbá tegyük fel, hogy (ahogy a matematikusok a rablómeséket
>>>     kezdik:), hogy 21 mással- és 5 magánhangzóból gazdálkodhatunk, és csak az olyan ötbetűs
>>>     névlehetőségeket számoljuk, amelyek ugyanilyen szerkezetűek.
>>> 
>>>     Ekkor a lehetséges nevek száma 199.500, ha megengedjük, hogy a magánhangzók azonosak is
>>>     lehetnek, viszont a mássalhangzók nem. Ez csak az ötbetűs nevek darabszáma.
>>>     Csonka-Magyarországon van 3155 település (és a többségüknek nem ötbetűs a neve).
>>> 
>>>     Annak a valószínűsége, hogy a világ két pontján egy-egy földrajzi név egymástól függetlenül
>>>     legyen azonos -- végülis nullánál nagyobb, de ennél pontosabb becslést nem tudnék adni rá
>>>     kapásból. Hogy nem sokkal nagyobb nullánál, azért abban biztos vagyok.
>>> 
>>>     Ha pedig ilyenek csoportostól fordulnak elő, az még kevésbé lehet a puszta véletlen műve.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.