[Grem] ritakunsay at gmail.com / ivóvízünk

[gabszodt]

1.Legjobb tudomasom szerint a Balaton jelenlegi alacsony vizszintje igenis emberi hatasra alakult ki, egesz egyszeruen le akartak csapolni, hogy a mederben uj szantoteruleteket kapjanak. 2. Nagyon regi olvasasi elmenyek, azt hiszem Hidrologiai Kozlemenyekben megjelent cikk volt, hogy valamikor a Sión akkora volt az allando vizhozam, hogy 20 vizimalom is mukodott rajta.3.Nagymaros. Erdemes es igen tanulsagos lenne egy jo kotetben a negyven evvel ezelotti ellenerveket szembesiteni a valosaggal. Peldaul, hogy a csehek ocska modon epitettek meg a gatakat, Budapestet el fogja arasztani egy gatszakadas miatti hirtelen arviz, hogy teljesen kiszarad a Kisalfold stb. stb. stb.Ne feledkezzunk meg azokrol a nyugatrol, USAbol erkezett koklerekrol sem, akik vizepitesi szakertonek adtak ki magukat es folyamatosan hergeltek a jonepet, peldaul nagyon a begyemben volt Liptak Bela "professzor" a sok hulyesegevel.En meg a nyolcvanas evekben, egytemistakent vegeztem egy messze nem tudomanyos felmerest a dunai hajozassal kapcsolatban. Arra figyeltem fel, hogy szinte minden nap vegigutazva a Dunaparton Obudatol a Muegyetemig, es vissza, szinte csak szovjet lobogo alatt meno hajokkal talalkoztam a Dunan. Amennyire utana tudtam nezni, azt lattam, hogy sem a magyarok, sem a csehszlovakok messze nem hasznaltak ki a Duna, mint kereskedelmi viziut lehetoseget, nem is volt nagy flottank, azok nagy resze is huzta az uszalyokat es nem tolta, igy sokkal tobb uzemanyagot felhasznalva, dragan tudtunk csak szallitani. A Dunan uszo kereskedelmi  hajok 90 szazaleka szovjet zaszlo alatt ment, ha jol emlekszem,  akkor indult be a nagyaranyu szovjet vaserc eladas nyugat fele, szerintem elsorban nekik kellett hajozasi szempontbol a Dunat szabalyozni, szerintem ok nyomtak minket es a cseheket, hogy epitsuk meg.Nagymaros egyben a Strabag es az MSzP kozotti kesobb majd ket evtizedre kiterjedo kivalo kapcsolat  indulasa is volt,  szeintem ez volt Magyarorszagon az elso nagy korrupcios ugy, itt vezette ra egy nyugati ceg a magyarokat, hogy mikent lehet az orszagot eladva sok penzt egyeni zsebbe rakni. Igy peldaul mi a Strabagnak kifizettuk Nagymaros teljes felepitesenek arat annak ellenere, hogy alig epitettek valamit. Olyan "jo" szerzodest kotottek a Strabaggal az elvtarsak, hogy a hagai dontes szerint jart is nekik ez a penz pontosabban aramban fizettunk. A szoci kormanyok idejen a Strabag nyerte szinte az osszes zsiros utepitesi, epitesi allami nagyberuhazast, akkor STRABAGnak hivtak Meszaros Lorincet, szorgalmasan hirdetgettek is peldaul a Nepszabadsagban es az osszes balos lapban.G.Az üzenetet Samsung táblagépről küldték.
-------- Eredeti üzenet --------Feladó: Emoke Greschik <greschem at gmail.com> Dátum: 2021. 04. 22.  14:50  (GMT+01:00) Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu Tárgy: Re: [Grem] ritakunsay at gmail.com / ivóvízünk Oelberg Guszti vízügyi-szakember szakértő hozzászólását  írom telefonról, mert jelenleg nincs internet közelben:"Jelentős mennyiségű vizet nem visznek ki az országból. Nagymaros tényleg sokat ártott a vízügyi szakmának és ebben a jobboldal nagyon hibás. A szocializmus végén egyetlen szakmailag jól előkészített beruházás a vízlépcső lett volna. A vízlépcső pontos helyét 1942-ben dr. Mosonyi Emil az Öntözési HIvatal vezetője tűzte ki. Mosonyi Emil, aki 1956-ban a Műegyetem Forradalmi Bizottságának tagja volt hazája elhagyására kényszerítették. Ettől kezdve a kalsruhe-i műszaki egyetem professzora lett. A Duna-Majna Csatorna, az osztrák kapruni erőmű főtervezője volt. Ezen kívül Európában, Afrikában és Ázsiában több erőművet tervezett. Ennek ellenére a jobboldal kommunista bérencnek nevezte, Sólyom László közt. elnök tilttakozott a neki adandó magas állami kitüntetés ellen. Mosonyi Emil mindenképpen meg akarta építeni az erőművet, ezért többször tárgyalt sógorával, Antal József miniszterelnökkel is. Az egyértelmű, hogy minket terhel a felelősség a Duna eltereléséért. Az eredeti tervek szerint a bősi vízlépcső vízszintjének szabályozását a Magyarországon levő dunakiliti duzzasztó végezte volna. Ehelyett pár kilométerrel följebb Dunacsúnynál Szlovák területen a Duna el lett terelve Magyarország elzárkózása miatt. Azon vizek, amelyeket a Nestlé és a Coca Cola elvisz Magyarországról, elhanyagolható mennyiségű. Az elmúlt évszázadok bizonyítják, hogy nedvesebb és száraz periódusok követik egymást. Az 1850-es években olyan szárazság volt, hogy a Velencei tó medrében katonai hadgyakorlatokat rendeztek. Ebben az időben épült ki a Buda-Triest vasútvonal, mely a Balaton déli partján halad el. Az 1900-as évek elejére azért kellett kiépíteni a Sió csatornát, hogy ezt a vasútvonalat megvédjék a magas vízállástól.  Jelenleg is akkor nyitják meg, ha a vasút védelme ezt kivánja. Most azért voltak erős vízleeresztések, mert Balatonkilitinél a részben általam (Oelberg Gusztáv által) tervezett új duzzasztómű. Az építkezés alatt nincs mód vízleeresztésre, ezért előre eresztették le. Az 1700-as években a Balaton vízszintje jelentősen magasabb volt. Festetich gróf Főnix nevű vitorlása Vörsig szállította az árut. Ma ez a település több mint 20 km-re van a Balatontól. Ez nem emberi, hanem természetes jelenség következménye. Ekkor a Balatonon négy sziget volt (Szigliget, Tihany, Fonyódi -s Boglári hegy).A Balaton vize igazán nem alkalmas ívóvíz célokra (bár mosáshoz tökéletes) a lágy, alacsony sótartalmú víz. Az emberi szervezet ennél magasabb kalcium és magnézium tartalmat kiván. Ezért használják alapvetően a bakonyi karsztvizeket jó vízlellátásra a Balaton körül. A három Balatonra épülő vízmű: Balatonfüred, Siófok, Fonyód csak nyári nagy vízigényeknél működik. A gondot az jelenti, hogy ez a kivett víz nem kerül pótlásra ugyani a Balaton körül környezetvédelmi okokból a szennyvíz más folyókba kerül (Sió, Koppány folyókba). Az más kérdés, hogy a Duna-Tisza közén vannak problémák. Ezek a Duna és a Tisza szabályozásával függnek össze. A szabályozás előtt ezen terület tekintélyes részét elöntötte az árvíz, ott beszivárgott és növelte a talajvíz szintet. A szabályozás következtében ez a vízutánpótlás megszűnt. A Tisza vízgyűjtő területe nagyon szeszélyes vízjárású. Szolnoknál kisvíz idején 45 köbméter / szekundum víz folyik le. A nagyvíz pedig 3000 köbméter / sec.  Ezzel szember a Duna kisvize 1000, nagyvíze pedig kb. 8000 m3/s. Ezért találták ki a Duna-Tisza csatornát. Amiből csupán 30 km készült el Taksony és Dabas között. Amennyiben a következő választások után a jelenlegi kormány marad hatalmon és megépül a Paks 2 vízlépcső, jelentős vizek fognak a Duna-Tisza hátságra kerülni a talajvíz utánpótlására és öntözésre. Ha a kormányváltás lesz, akkor marad továbbra is ez a helyzet. Fontos, hogy a mostaniak maradjanak hatalmon és megfelelő szakembereket alkalmazzanak."Később folytatja Oelberg Guszti, folyt. köv.  
	
      
		Mentes a vírusoktól. www.avg.com 		
	


--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210422/851bff9b/attachment.html>