[Grem] Fekete-Győr A. Kína-szindrómája / Kötter Tamás

[Emoke Greschik]

 Elitegyetem vagy kommunista káderképző? – Budapestre érkezik a Fudan
<https://mandiner.hu/cikk/20210421_a_nagy_fudan_projekt_elitegyetem_vagy_kommunista_kaderkepzo>
III. évfolyam 16. szám <https://mandiner.hu/hetilap/iii_evfolyam_16_szam> |
Közélet
2021. április 22.
https://mandiner.hu/cikk/20210421_a_nagy_fudan_projekt_elitegyetem_vagy_kommunista_kaderkepzo
*Miért lehet előnyös Magyarország számára az együttműködés? Veszélybe
kerülhet-e a hazai felsőoktatási intézmények versenyképessége? Tisztáztuk a
kínai egyetem fővárosi megjelenése körüli kérdéseket.*

*Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.*

Magyarországra érkezik a QS World University Rankings szerint a világ 34.
legjobb felsőoktatási intézményeként számontartott, sanghaji székhelyű
Fudan Egyetem. A budapesti intézmény terve egy ideje ismeretes volt, ám egy
a kampuszépítés hátterét feltáró újságcikk nyomán *az ellenzéki pártok
lecsaptak a témára. Kémiskola, marxista képzőhely, a magyar diákoktól
elvett kollégiumi férőhelyek – hangoztatják baloldali képviselők a
Facebookon, tévéműsorokban és sajtótájékoztatókon. **A kormány álláspontja
ezzel szemben, hogy egy ilyen lehetőséget nem szabad elszalasztani, hiszen
a magyar felsőoktatás és gazdaság egyaránt jól jár a kínai egyetemmel.
*Megnéztük,
miről is szól valójában a Fudan-projekt.
[image: Fotó: Budapesti Fejlesztési Központ]
Fotó: Budapesti Fejlesztési Központ


*Fudan a Corvinuson A Fudan Egyetem magyarországi kampuszának ötlete
2017-ben született meg, *legalábbis Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank
elnöki főtanácsadója erről beszélt a Pallas Athéné Domus Meriti
Alapítványnak adott tavalyi interjúban*. Az együttműködés első lépéseként
2018 októberében a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Corvinus Egyetem és a
Fudan Egyetem megállapodott arról, hogy létrehozzák a Kína és Közép-Európa
közti első oktatási képzést, amelynek részeként a hallgatók többek között
Kína pénzügyi-gazdasági-üzleti világával ismerkedhetnek meg*. Elsősorban a
magánszféra és a közigazgatás közép- és felső vezetőit kívánták
megszólítani,* hogy a közép-európai régióban minél több Kínához értő
szakembert képezzenek. Akik elvégzik a szakot, a Fudan Egyetemen pénzügyi
mester-, a Corvinuson MBA mesterdiplomát szereznek.*
*A Fudan alapokiratában szerepel, hogy az egyetem tiszteletben tartja és
védi a tudomány szabadságát”*

Ezt követően *magasabb szintre emelkedett a kooperáció: 2019 végén
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter együttműködési
megállapodást írt alá Sanghajban* Hszü Ning-senggel, *a Fudan elnökével.
Ebben rögzítették, hogy a kínai intézmény új budapesti kampuszt hoz létre.* A
tárcavezető hangsúlyozta, hogy a világ legszűkebb élvonalába tartozó Fudan
Egyetem hazai szerepvállalása, a neves külföldi professzorok
megjelenése *felgyorsítja
a magyar felsőoktatás megkezdett nemzetköziesítését, további kínai
beruházásokat hozhat hazánkba, és elősegítheti, hogy a kínai vállalatok
kutatás-fejlesztési központjai Magyarországon telepedjenek le.*
[image: Fotó: AFP / Luo Xinghan]
Fotó: AFP / Luo Xinghan

Amíg az új kampusz létrejön, a Fudan–Corvinus-együttműködés mintájára a
Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Semmelweis Egyetemmel és az Eötvös Loránd
Tudományegyetemmel is létrehozzák a kettős diplomát adó Double Degree
programokat – mondta Horváth Levente az említett interjúban. Ebből kiderült
az is, hogy *a tervek szerint 2024-re készülhet el a kampusz, az oktatás
négy-öt – gazdasági, nemzetközikapcsolatok-, orvosi, műszaki tudományok –
karon kezdődhet meg, egy ideig csak mesterképzésen,* öt-hatezres hallgatói
létszámmal és ötszáz fős oktatói gárdával.

*A kampuszról szóló kormányhatározat nyáron megjelent, év végén pedig a
kabinet döntött arról, hogy az intézmény a ferencvárosi Nagyvásártelep
környékén kiépülő Budapest Diákváros része lesz.*

*CEU, kommunizmus, diákváros*
*A kétségtelenül az egyik eddigi legjelentősebb felsőoktatási projektnek
számító Fudan-tervet **aztán április elején a Direkt36 cikke már ideológiai
köntösbe csomagolta. A portál többek között azt írta, hogy a kormány a
kémkedés gyanújába keveredett, *egyébként a világ legnagyobb építőipari
cégének számító China State Construction Engineering Corporationnel (CSCEC)
építtetné a kampuszt, *az egyetem chartájában 2019-ben a
gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket a Kínai
Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánításával helyettesítették, ráadásul *az
intézmény magyarországi terjeszkedése érdekében a* kormány feláldozta a
budapesti kollégiumváros tervét is.*
Nagyobb felbontáshoz kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a
„Kép megnyitása új lapon” opciót*!A cikk megjelenése után az ellenzék
össztűz alá vette** a projektet.** A pártok **nemzetbiztonsági kockázatot *
*emlegetnek*, mondván, a felsőoktatás sokszor szolgál fedett műveletek
tereként, a* diplomataképzés pláne érzékeny terület, a Kínai Kommunista
Párt irányítása alatt álló oktatók pedig sérthetik a magyar érdeket.*

*Karácsony Gergely főpolgármester a CEU ügyét is behozta a képbe, amikor
úgy fogalmazott, nem érti, hogy egy „kommunista egyetem milliárdokért
jöhet, a magánegyetemnek meg mennie kell”. Jelezte azt, hogy ha a kormány
nem tartja be a diákvárossal kapcsolatos ígéretét, a főváros kész lemondani
a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését.*

*A diákváros ügyét a kormány tisztázta: Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség
Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára
leszögezte, hogy az eredeti tervek szerint megépül, és nyolc-tízezer
kollégiumi helyet teremt a fővárosi magyar egyetemek hallgatóinak*. Jelezte
azt is, hogy a kínai beruházás nem befolyásolja a Snøhetta építésziroda
diákvárosra vonatkozó terveit. *Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető
miniszter ugyancsak megerősítette, hogy a diákváros fontos kormányzati
terv, a létesítmény fel fog épülni a Fudan Egyetem mellett. **Megjegyezte
azt is, hogy* *mivel Karácsony **„egy tömeggyilkos párt jogutódjának a
főpolgármestere és a miniszterelnök-jelöltje, ne hivatkozzon a kínai
kommunizmusra a Fudannal kapcsolatban”*. *Na de lássuk, a Fudanra
jelentkező hallgatóknak valóban kell-e ideológiai átneveléstől tartaniuk.*
*Mindenki használja a soft powert*

*„A Fudan Egyetem a világ vezető egyetemei közé tartozik, számos
szakterületen kiemelkedő oktatási intézmény, ezzel együtt értelemszerűen a
kínai nemzetközi befolyás egyik hordozója is. Ez nem újdonság: minden
nagyhatalom él a puha hatalom eszköztárával” *–* fogalmaz a Mandinernek
Kusai Sándor, Magyarország volt pekingi nagykövete, a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense.* Mint mondja, ebben semmi
meglepő nincs, a párizsi vagy a heidelbergi egyetem esetében is igaz, hogy *egy
nagyhatalom kiemelkedően sikeres intézményeként világszerte közvetíti az
ország jó hírét, eredményeit.*

Kusai Sándor úgy véli, *oktatási-tudományos szempontból előnyös lehet a
Fudan Magyarországra érkezése, különösen, ha folynak majd olyan képzések a
kampuszon, amelyek a magyar gazdaság igényeit elégítik ki. **„Hiánypótló
lesz, ha a Fudan budapesti kampuszán műszaki, természettudományos szakok
indulnak, hiszen a legtöbb itthon működő vagy képzéseket nyújtó külföldi
egyetem a társadalomtudományokban erős. A magyar felsőoktatás és a magyar
gazdaság szükségletei szempontjából fontosnak tartom, hogy akár a Fudan,
akár más külföldi intézmények a gazdasági húzóágazatokhoz – technológiához,
biotechnológiához – kapcsolódó képzéseket hozzanak ide” *– mutat rá.
Elismeri azonban, hogy a kampusz, amely* vélhetőleg nagy létszámban fogad
majd magyar és más európai hallgatókat, konkurenciát jelenthet a magyar
felsőoktatási intézményeknek.* Másfelől a*z együttműködési lehetőségek új
kapukat nyithatnak meg a magyar egyetemek előtt.*
Hiánypótló lesz, ha a Fudan budapesti kampuszán műszaki,
természettudományos szakok indulnak”

Azzal kapcsolatban, hogy *kell-e félni a pártállami vezetésű egyetem
marxista tanaitól*, Kusai Sándor leszögezi: ha a jövőben a Fudan kampuszán
mesterképzésen tanuló magyar és külföldi, 22-23 éves hallgatók nem
rendelkeznek olyan kiforrott világképpel, hogy át lehet programozni őket a
kínai kommunista ideológia mentén, az alapvető problémát jelent. * Mivel a
tanszabadság biztosítva van, emiatt nem érdemes aggódni *– teszi hozzá. *Ma
számos ideológiával ismerkednek meg a hallgatók az egyetemeken, és ha ezek
közt megjelenik néhány marxista gondolat, nem ördögtől való, „már ha a
tanszabadságot ténylegesen komolyan vesszük, és nem úgy értelmezzük, hogy
kizárólag azt szabad tanítani, amit mi gondolunk”.*

*„James Bond-filmbe illő rémtörténetek, álprobléma”* – fogalmaz Kusai annak
kapcsán, hogy a kritikusok szerint a hallgatók egyfajta kínai kémjátszma
áldozatául eshetnek. Leszögezi: *minden ország minden jelentős külföldi
intézménye – külföldi tulajdonú bankok, nagyvállalatok – nemzetbiztonsági
vonatkozással bír. Ám a huszonegyedik században megvannak a nemzetközileg
kialakult professzionális módszerek, a szakosodott szervek, amelyekkel
ellenőrzés alatt lehet tartani a titkosszolgálati problémákat, és ha
szükséges, akkor fel lehet lépni ellenük. Magyarországon sincs ez másképp.*

*Az új hidegháború kárvallottja*
*Ezt erősíti Salát Gergely sinológus véleménye is*, aki a Mandinernek
korábban arról beszélt, hogy* a Fudan Egyetemmel „nem a kínai kommunisták
fogják betenni a lábukat Magyarországra, hanem – jó esetben – a
világszínvonalú tudomány”*.* Szerinte egy kínai egyetem* nem *„autokratikus
agymosoda”**, sokkal inkább a nemzetközi piacra képez majd eladható
szaktudással felvértezett szakembereket. Kétségtelen, a Fudan
alapokiratában valóban szó esik ideológiai kontrollról, de leszögezi azt
is, hogy az egyetem tiszteletben tartja és védi a tudomány szabadságát.*
[image: Fotó: AFP / Jing Wei / Imaginechina]
Fotó: AFP / Jing Wei / Imaginechina

*Még az oktatáspolitikai kérdésekben rendre kritikus véleményt megfogalmazó
*Radó Péterrel közpolitikai blogot (OktpolCafé) működtető *Setényi János
oktatáskutató sem tart a kínai befolyástól. Szerinte Magyarországnak
kifejezetten az az érdeke, hogy ezen a téren is sokféleség legyen.*
* „Mindegy, mit gondolunk róluk, ha sok ilyen van, akkor megnő az ország
mozgástere.  Így a Fudan idejövetelét nagyszerű dolognak tartom” **–
fogalmazott *a Szabad Európának még szeptemberben. (Setényit a Mandiner is
szerette volna megkérdezni, ám *jel**ezte*:* mostanra hisztérikus és
túlpolitizált aknamező lett **a téma,* és bár álláspontja továbbra is
pozitív, de összetett, ami *„már nem emészthető”*.)
A* magyar közvéleményne**k nincs elég információja a projektről”*

Kusai Sándor egyébként úgy látja, a Fudan körüli polémia két forrásból
ered. Egyrészt *a magyar közvéleménynek nincs elegendő információja a
projektről. „Nem tudunk részleteket a kampusz ideérkezésének
körülményeiről, arról, hogy milyen konkrét felsőoktatási, materiális
feltételek közt jön létre” *– mutat rá. A volt nagykövet a terv
megítélésénél* fontos tényezőnek tartja a kialakulóban lévő új hidegháborús
helyzetet is, melyben az Amerikai Egyesült Államok és Kína egymásnak
feszül. **„Logikus, bár sajnálatos, hogy a Fudan-projekt is belekeveredett
a hidegháborús szembenállás kérdéskörébe. A különböző ideológiai alapállású
szereplők beavatkozása nehezíti a kérdés objektív megítélését” *– hívja fel
a figyelmet.

***

*Kormánybiztost kapott a Fudan Palkovics Lászlót nevezte ki Orbán Viktor
miniszterelnök a Budapest Diákváros megvalósításáért*, valamint a Fudan
Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felső­oktatási intézmény
működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztossá. Mostantól az
innovációs miniszter felelős az intézménnyel kapcsolatos kormányzati
döntések, fejlesztések előkészítéséért, a nemzetközi koordinációs
feladatokért, az oktatási-kutatási adminisztratív infrastruktúráért, *a
kampusz megvalósításáért.*

* A verseny jót tesz a magyar felsőoktatásnak*


*Miért van szükségünk a Fudan Egyetemre? Ahhoz, hogy Magyarország a
huszonegyedik század nyertese legyen, jó egyetemekre van szükségünk. A
célunk világos: a fiatalok a legértékesebb, legjobban használható tudást
szerezzék meg. *Szeretnénk, hogy a nemzetközi rangsorokban kimagasló helyen
szereplő, a világ legjobb egyetemei közé tartozó intézmények jelenjenek meg
Magyarországon.* A Fudan ilyen, jelen van a nemzetközi akadémiai
vérkeringésben, szoros kapcsolatot ápol többek között a Massachusettsi
Műszaki Egyetemmel, a Londoni Üzleti és Pénzügyi Egyetemmel és a Sydney-i
Egyetemmel. Ha egy ilyen súlyú intézmény úgy dönt, hogy Magyarországon
kívánja létrehozni első Kínán kívüli kampuszát, az hatalmas lehetőség*. Az
idejáró európai és a magyar fiatalok bekapcsolódhatnak a nemzetközi
vérkeringésbe, a világ egyik legjobb egyeteméről kaphatnak diplomát.
Mindemellett *a magyar gazdaság és kutatóközösség számára is nagy
lehetőség, hogy részt vehet a Kínával való együttműködésben. Ez is egy
lépés afelé, hogy az ország regionális tudásközponttá váljon.*

*Ám „leuralhatja” a magyar felsőoktatást, és megjelenésével a hazai
intézményeknek nehezebb lehet felzárkózni a világ legjobbjaihoz.*
*A verseny jót tesz a magyar felsőoktatásnak. Az egyetemeink fejlesztése,
megerősítése, a versenyképességük javítása nemzetstratégiai kérdés, erről
szól a modellváltás is. *Másfelől azzal, hogy kampusza lesz Budapesten a
Fudannak, *könnyebb lesz az együttműködés vele, ami ugyancsak javítja majd
a lehetőségeinket. A Fudan fokozatosan kezdi meg a képzéseit, lesz köztük
nemzetközikapcsolatok-, mérnök- és orvosképzés; öt-hatezer hallgató
tanulhat majd az egyetemen.*

*Kritikusok a megépítésére szánt 540 milliárd forintot állítják szembe a
teljes magyar felsőoktatás működésére 2019-ben nyújtott állami forrás 486
milliárdjával.*
*Mindig lehet vitatkozni *azon, hogy mi mekkora támogatást érdemel, de
szerintünk a magyar fiatalok jövője, a versenyképes tudásuk minden pénzt
megér. Ráadásul *a működési és a fejlesztési költségeket összehasonlítani
abszolút szakmaiatlan, álságos trükk. A magyar egyetemek fejlesztésére is
példátlanul nagy összeget, 1500-2000 milliárd forintot fordítunk a
következő években.*

*Milyen kormány az, amelyik egy magánpénzből működő amerikai egyetemet
elüldöz Budapestről, de kínai pártegyetemet közpénzből akar
finanszírozni? – tette fel a kérdést a főpolgármester, utalva a CEU-ra.*
*A Fudannak, hasonlóan minden más Magyarországon működő külföldi
egyetemhez, be kell tartania a magyar jogszabályokat. Ez nem jelent majd
neki problémát, hiszen valós intézmény, amely Kínában több mint 30 ezer
diákot képez, és 4500 kiváló professzort foglalkoztat. Ellentétben **a
Soros-egyetemmel, amely mindössze postafiókkal rendelkezik az Egyesült
Államokban, normális képzéssel nem. Megjegyzem, azért is álságo*s* a Fudan**
támadása, mert a baloldali képviselők egy része is külföldi egyetemen
szerzett diplomát. De hogy is van az, hogy** a nyugati felsőoktatási
intézményekkel, ahol egyébként – nagyon helyesen – sok ezer magyar fiatal
is tanul,** nincs gond, **a keleti egyetemeket **viszont leszólják? A
baloldal a CEU miatt siránkozott, ám azt nem akarja*, *hogy a világ egyik
legjobb egyeteme Magyar­országra jöjjön.* Végre kibújt a szög a zsákból:
valójában* nem **a magyar felsőoktatás helyzetéért **aggódnak, hanem Soros
Györgynek kívánnak megfelelni.*

*Hosszú távon a magyar felsőoktatás javára válna, ha a CEU és a Fudan is
Magyarországon működne?*
*Minden egyetemet, amely betartja a magyar felsőoktatási szabályokat,
örömmel látunk. A kormány benyújtotta a felsőoktatási törvény módosítását,
amelynek értelmében a Soros-egyetem rendezheti a helyzetét, ha szeretné. *Ez
a bajor szabályozás mintájára készült, szigorúbb, mint amilyen a korábbi
magyar volt. Nem gondolom, hogy ha egy nagy uniós tagállamban hatályos,
mindenki által elfogadott jogszabály mintájára alkotjuk meg a miénket, az
ellen kifogással élnének az EU-s intézmények, így remélem, ezt a vitát is
lezárhatjuk.

*A marxizmus–leninizmus tanait fogják elsajátítani a hallgatók a Fudanon?*
*Ez* *alaptalan felvetés*. A legfurcsább az, hog*y attól a baloldaltól
származik, amely az MSZMP szellemi örököse. Aki esetleg véletlenül
tudományos szocializmust akar tanulni, az tehát jobb, ha náluk jelentkezik
valamiféle önképző körre.*

*Az ellenzék szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent az egyetem, mivel a
Kínai Kommunista Párt irányítása alatt dolgozó tanárok érkezhetnek ide,
diplomataképzést folytat majd, és a kémkedés gyanúja miatt máshol
feketelistára tett kínai építővállalat közreműködésével jön létre a
kampusz.*
Kínát lehet szeretni vagy nem szeretni, de be kell látni, hogy *egy ilyen
erős gazdasági és szellemi kapacitású országot nem lehet megkerülni a
huszonegyedik században. Elég, ha csak az utóbbi egy évre gondolunk:
Kínából szereztük be a védekezéshez szükséges eszközöket, felszereléseket,
tőle vásárolt számos ország vakcinát. Nemcsak a gyártás, hanem az
innováció, a fejlesztés területén is egyre erősebben van jelen*. Meg
kellene érteniük a baloldali képviselőknek, hogy *nem Kína ellen kell
politizálni, hanem keresni kell azokat az együttműködési pontokat, amelyek
Magyarország előrejutását segítik. Megjegyzem, el tudom képzelni, hogy
ismét fordul a kocka: bár sokat bírálták a keleti oltásokat, végül ők is
beoltatták magukat velük – ugyanígy nem csodálkoznék, ha néhány év múlva az
ő gyerekeik is a Fudanon tanulnának.  *



>
>>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>>> a vírusoktól. www.avg.com
>>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>> <#m_-8363934029516517235_m_-6014830318407005618_m_8612652603561116937_m_7192360536305241251_m_-3305456870088947501_m_-7878700919400510520_m_4711646570882332635_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>>>
>>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210422/e604da18/attachment.html>