<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><div>
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20210421_a_nagy_fudan_projekt_elitegyetem_vagy_kommunista_kaderkepzo">Elitegyetem vagy kommunista káderképző? – Budapestre érkezik a Fudan</a></h1>
<div class="gmail-articlevolume"><a href="https://mandiner.hu/hetilap/iii_evfolyam_16_szam">III. évfolyam 16. szám</a> | Közélet </div>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2021. április 22.</div><div class="gmail-info" style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20210421_a_nagy_fudan_projekt_elitegyetem_vagy_kommunista_kaderkepzo">https://mandiner.hu/cikk/20210421_a_nagy_fudan_projekt_elitegyetem_vagy_kommunista_kaderkepzo</a></div>
<div> </div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Miért lehet előnyös Magyarország számára az együttműködés? Veszélybe
kerülhet-e a hazai felsőoktatási intézmények versenyképessége?
Tisztáztuk a kínai egyetem fővárosi megjelenése körüli kérdéseket.</b></span></div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b><b>
</b></span><div class="gmail-text"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.</em></b></span></p>
<p>Magyarországra érkezik a QS World University Rankings szerint a világ
34. legjobb felsőoktatási intézményeként számontartott, sanghaji
székhelyű Fudan Egyetem. A budapesti intézmény terve egy ideje ismeretes
volt, ám egy a kampuszépítés hátterét feltáró újságcikk nyomán <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
ellenzéki pártok lecsaptak a témára. Kémiskola, marxista képzőhely, a
magyar diákoktól elvett kollégiumi férőhelyek – hangoztatják baloldali
képviselők a Facebookon, tévéműsorokban és sajtótájékoztatókon. </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
kormány álláspontja ezzel szemben, hogy egy ilyen lehetőséget nem szabad
elszalasztani, hiszen a magyar felsőoktatás és gazdaság egyaránt jól
jár a kínai egyetemmel. </b></span>Megnéztük, miről is szól valójában a
Fudan-projekt.</p>
<div class="gmail-aranykeretes"><img alt="Fotó: Budapesti Fejlesztési Központ" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Foriseka/3_evfolyam_16/Budapest_South_Gate_9.jpg" style="margin-right: 0px;" width="198" height="111"><div class="gmail-kepalairas">Fotó: Budapesti Fejlesztési Központ</div></div>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><strong>Fudan a Corvinuson<br>
A Fudan Egyetem magyarországi kampuszának ötlete 2017-ben született meg,
</strong></span>legalábbis Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója
erről beszélt a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak adott tavalyi
interjúban<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. Az együttműködés első lépéseként 2018 októberében a Magyar
Nemzeti Bank, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Fudan Egyetem
megállapodott arról, hogy létrehozzák a Kína és Közép-Európa közti első
oktatási képzést, amelynek részeként a hallgatók többek között Kína
pénzügyi-gazdasági-üzleti világával ismerkedhetnek meg</b></span>. Elsősorban a
magánszféra és a közigazgatás közép- és felső vezetőit kívánták
megszólítani,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> hogy a közép-európai régióban minél több Kínához értő
szakembert képezzenek. Akik elvégzik a szakot, a Fudan Egyetemen
pénzügyi mester-, a Corvinuson MBA mesterdiplomát szereznek.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>A Fudan alapokiratában szerepel, hogy az egyetem tiszteletben tartja és védi a tudomány szabadságát”</b></u></span></div>
<p>Ezt követően <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>magasabb szintre emelkedett a kooperáció: 2019 végén
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter együttműködési
megállapodást írt alá Sanghajban</b></span> Hszü Ning-senggel, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a Fudan elnökével.
Ebben rögzítették, hogy a kínai intézmény új budapesti kampuszt hoz
létre.</b></span> A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a világ legszűkebb élvonalába
tartozó Fudan Egyetem hazai szerepvállalása, a neves külföldi
professzorok megjelenése <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>felgyorsítja a magyar felsőoktatás megkezdett
nemzetköziesítését, további kínai beruházásokat hozhat hazánkba, és
elősegítheti, hogy a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési központjai
Magyarországon telepedjenek le.</b></span></p>
<div class="gmail-aranykeretes"><img alt="Fotó: AFP / Luo Xinghan" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Foriseka/3_evfolyam_16/afp_LUO%20XINGHAN_035_pbu698607_01.jpg" style="margin-right: 0px;" width="198" height="132"><div class="gmail-kepalairas">Fotó: AFP / Luo Xinghan</div></div>
<p>Amíg az új kampusz létrejön, a Fudan–Corvinus-együttműködés mintájára
a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Semmelweis Egyetemmel és az Eötvös
Loránd Tudományegyetemmel is létrehozzák a kettős diplomát adó Double
Degree programokat – mondta Horváth Levente az említett interjúban.
Ebből kiderült az is, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a tervek szerint 2024-re készülhet el a
kampusz, az oktatás négy-öt – gazdasági, nemzetközikapcsolatok-, orvosi,
műszaki tudományok – karon kezdődhet meg, egy ideig csak
mesterképzésen,</b></span> öt-hatezres hallgatói létszámmal és ötszáz fős oktatói
gárdával.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kampuszról szóló kormányhatározat nyáron megjelent, év végén pedig a
kabinet döntött arról, hogy az intézmény a ferencvárosi Nagyvásártelep
környékén kiépülő Budapest Diákváros része lesz.</b></span><br>
<br>
<strong>CEU, kommunizmus, diákváros</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kétségtelenül az egyik eddigi legjelentősebb felsőoktatási projektnek számító Fudan-tervet </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>aztán április elején a Direkt36 cikke már ideológiai köntösbe csomagolta. A portál többek
között azt írta,<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> hogy a kormány a kémkedés gyanújába keveredett,</span>
</b></span>egyébként a világ legnagyobb építőipari cégének számító China State
Construction Engineering Corporationnel (CSCEC) építtetné a kampuszt,<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(249,203,156)">az
egyetem chartájában 2019-ben a gondolatszabadságról és kutatási
szabadságról szóló részeket a Kínai Kommunista Párt iránti hűség
kinyilvánításával helyettesítették, ráadásu</span>l </b></span>az intézmény magyarországi
terjeszkedése érdekében <span style="background-color:rgb(249,203,156)">a<b> kormány feláldozta a budapesti kollégiumváros
tervét is.</b></span></p>
<div class="gmail-aranykeretes2">Nagyobb felbontáshoz kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>!A cikk megjelenése után az ellenzék össztűz alá vette</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a projektet.</b><b> A
pártok </b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>nemzetbiztonsági kockázatot </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>emlegetnek</b></span>, mondván, a felsőoktatás
sokszor szolgál fedett műveletek tereként, a<span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b> diplomataképzés pláne
érzékeny terület, a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló oktatók
pedig sérthetik a magyar érdeket.</b></span></div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Karácsony Gergely főpolgármester a CEU ügyét is behozta a képbe, amikor úgy fogalmazott, nem érti, hogy egy<em> „kommunista egyetem milliárdokért jöhet, a magánegyetemnek meg mennie kell”</em>.
Jelezte azt, hogy ha a kormány nem tartja be a diákvárossal kapcsolatos
ígéretét, a főváros kész lemondani a 2023-as atlétikai világbajnokság
megrendezését.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A diákváros ügyét a kormány tisztázta: Fürjes Balázs, a
Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért
felelős államtitkára leszögezte, hogy az eredeti tervek szerint megépül,
és nyolc-tízezer kollégiumi helyet teremt a fővárosi magyar egyetemek
hallgatóinak</b></span>. Jelezte azt is, hogy a kínai beruházás nem befolyásolja a
Snøhetta építésziroda diákvárosra vonatkozó terveit. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Gulyás Gergely
Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyancsak megerősítette, hogy a
diákváros fontos kormányzati terv, a létesítmény fel fog épülni a Fudan
Egyetem mellett. </b><b>Megjegyezte azt is, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mivel Karácsony </b></span><em><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„egy
tömeggyilkos párt jogutódjának a főpolgármestere és a
miniszterelnök-jelöltje, </b></span>ne hivatkozzon a kínai kommunizmusra a Fudannal
kapcsolatban”</em>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Na de lássuk, a Fudanra jelentkező hallgatóknak valóban kell-e <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ideológiai átneveléstől</span> tartaniuk.</b></span></p>
<div class="gmail-aranykeretes2"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><strong>Mindenki használja a soft powert</strong></span><br></div><p>
<em>„<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Fudan Egyetem a világ vezető egyetemei közé tartozik, számos
szakterületen kiemelkedő oktatási intézmény, ezzel együtt értelemszerűen
a kínai nemzetközi befolyás egyik hordozója is. Ez nem újdonság: minden
nagyhatalom él a puha hatalom eszköztárával” </b></span></em>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> fogalmaz a
Mandinernek Kusai Sándor, Magyarország volt pekingi nagykövete, a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense.</b></span> Mint mondja,
ebben semmi meglepő nincs, a párizsi vagy a heidelbergi egyetem esetében
is igaz, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy nagyhatalom kiemelkedően sikeres intézményeként
világszerte közvetíti az ország jó hírét, eredményeit.</b></span></p>
<p>Kusai Sándor úgy véli, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>oktatási-tudományos szempontból előnyös lehet a
Fudan Magyarországra érkezése, különösen, ha folynak majd olyan
képzések a kampuszon, amelyek a magyar gazdaság igényeit elégítik ki. </b></span><em><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>„Hiánypótló
lesz, ha a Fudan budapesti kampuszán műszaki, természettudományos
szakok indulnak, hiszen a legtöbb itthon működő vagy képzéseket nyújtó
külföldi egyetem a társadalomtudományokban erős. </b></span>A magyar felsőoktatás
és a magyar gazdaság szükségletei szempontjából <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>fontosnak tartom, hogy </b></span>
akár a Fudan, akár más külföldi intézmények <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a gazdasági húzóágazatokhoz –
technológiához, biotechnológiához – kapcsolódó képzéseket hozzanak ide”</b></span>
</em>– mutat rá. Elismeri azonban, hogy a kampusz, amely<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> vélhetőleg
nagy létszámban fogad majd magyar és más európai hallgatókat,
konkurenciát jelenthet a magyar felsőoktatási intézményeknek.</b></span> Másfelől
a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>z együttműködési lehetőségek új kapukat nyithatnak meg a magyar
egyetemek előtt.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes">Hiánypótló lesz, ha a Fudan budapesti kampuszán műszaki, természettudományos szakok indulnak”</div>
<p>Azzal kapcsolatban, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>kell-e félni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a pártállami vezetésű egyetem
marxista tanaitól</span></b></span>, Kusai Sándor leszögezi: ha a jövőben a Fudan
kampuszán mesterképzésen tanuló magyar és külföldi, 22-23 éves hallgatók
nem rendelkeznek olyan kiforrott világképpel, hogy át lehet programozni
őket a kínai kommunista ideológia mentén, az alapvető problémát jelent.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Mivel a tanszabadság biztosítva van, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">emiatt</span> nem érdemes aggódni </b></span>– teszi
hozzá. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ma számos ideológiával ismerkednek meg a hallgatók az
egyetemeken, és ha ezek közt megjelenik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">néhány marxista gondola</span>t, nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
ördögtől</span> való, <em>„már ha a tanszabadságot ténylegesen komolyan
vesszük, és nem úgy értelmezzük, hogy kizárólag azt szabad tanítani,
amit mi gondolunk”.</em></b></span></p>
<p><em>„James Bond-filmbe illő rémtörténetek, álprobléma”</em> –
fogalmaz Kusai annak kapcsán, hogy a kritikusok szerint a hallgatók
egyfajta kínai kémjátszma áldozatául eshetnek. Leszögezi: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minden ország
minden jelentős külföldi intézménye – külföldi tulajdonú bankok,
nagyvállalatok – nemzetbiztonsági vonatkozással bír. Ám a huszonegyedik
században megvannak a nemzetközileg kialakult professzionális módszerek,
a szakosodott szervek, amelyekkel ellenőrzés alatt lehet tartani a
titkosszolgálati problémákat, és ha szükséges, akkor fel lehet lépni
ellenük. Magyarországon sincs ez másképp.</b></span></p>
<p><strong>Az új hidegháború kárvallottja</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ezt erősíti Salát Gergely sinológus véleménye is</b></span>, aki a Mandinernek korábban arról beszélt, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a Fudan Egyetemmel <em>„nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kínai kommunisták </span>fogják betenni a lábukat Magyarországra, hanem – jó esetben – a világszínvonalú tudomány”</em></b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Szerinte egy kínai egyetem</b></span> nem <em>„autokratikus agymosoda”</em><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>,
sokkal inkább a nemzetközi piacra képez majd eladható szaktudással
felvértezett szakembereket. Kétségtelen, a Fudan alapokiratában valóban
szó esik<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ideológiai kontroll</span>ról, de leszögezi azt is, hogy az egyetem
tiszteletben tartja és védi a tudomány szabadságát.</b></span></p>
<div class="gmail-aranykeretes"><img alt="Fotó: AFP / Jing Wei / Imaginechina" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Foriseka/3_evfolyam_16/csajna.jpg" style="margin-right: 0px;" width="198" height="111"><div class="gmail-kepalairas">Fotó: AFP / Jing Wei / Imaginechina</div></div>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Még az oktatáspolitikai kérdésekben rendre kritikus véleményt
megfogalmazó </b></span>Radó Péterrel közpolitikai blogot (OktpolCafé) működtető
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Setényi János oktatáskutató sem tart a kínai befolyástól. Szerinte
Magyarországnak kifejezetten az az érdeke, hogy ezen a téren is
sokféleség legyen.</b></span><em><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> „Mindegy, mit gondolunk róluk, ha sok ilyen van, akkor megnő az ország mozgástere. </b></span><br>
Így <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a Fudan idejövetelét nagyszerű dolognak tartom” </b></span></em><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>– fogalmazott </b></span>a
Szabad Európának még szeptemberben. (Setényit a Mandiner is szerette
volna megkérdezni, ám <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>jel</b><b>ezte</b></span>:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> mostanra hisztérikus és túlpolitizált
aknamező lett </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a téma,</b></span> és bár álláspontja továbbra is pozitív, de
összetett, ami <em>„már nem emészthető”</em>.)</p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> magyar közvéleményne</b></span><b>k nincs elég információja a projektről”</b></span></div>
<p>Kusai Sándor egyébként úgy látja, a Fudan körüli polémia két
forrásból ered. Egyrészt <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a magyar közvéleménynek nincs elegendő
információja a projektről. <em>„Nem tudunk részleteket a kampusz
ideérkezésének körülményeiről, arról, hogy milyen konkrét felsőoktatási,
materiális feltételek közt jön létre”</em> </b></span>– mutat rá. A volt nagykövet
a terv megítélésénél<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> fontos tényezőnek tartja a kialakulóban lévő új
hidegháborús helyzetet is, melyben az Amerikai Egyesült Államok és Kína
egymásnak feszül. </b></span><em><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>„Logikus, bár sajnálatos, hogy a Fudan-projekt is
belekeveredett a hidegháborús szembenállás kérdéskörébe. A különböző
ideológiai alapállású szereplők beavatkozása nehezíti a kérdés objektív
megítélését</b></span>” </em>– hívja fel a figyelmet.</p>
<p style="text-align:center">***</p>
<div class="gmail-aranykeretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><strong>Kormánybiztost kapott a Fudan<br>
Palkovics Lászlót nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a Budapest
Diákváros megvalósításáért</strong></span>, valamint a Fudan Egyetem részvételével
alapítandó magyarországi felsőoktatási intézmény működési környezete
kialakításáért felelős kormánybiztossá. Mostantól az innovációs
miniszter felelős az intézménnyel kapcsolatos kormányzati döntések,
fejlesztések előkészítéséért, a nemzetközi koordinációs feladatokért, az
oktatási-kutatási adminisztratív infrastruktúráért, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a kampusz
megvalósításáért.</b></span></div>
<div class="gmail-aranykeretes"><strong><br>
A verseny jót tesz a magyar felsőoktatásnak</strong><br>
<br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><strong>Miért van szükségünk a Fudan Egyetemre?<br>
Ahhoz, hogy Magyarország a huszonegyedik század nyertese legyen, jó
egyetemekre van szükségünk. A célunk világos: a fiatalok a
legértékesebb, legjobban használható tudást szerezzék meg. </strong></span>Szeretnénk,
hogy a nemzetközi rangsorokban kimagasló helyen szereplő, a világ
legjobb egyetemei közé tartozó intézmények jelenjenek meg
Magyarországon.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A Fudan ilyen, jelen van a nemzetközi akadémiai
vérkeringésben, szoros kapcsolatot ápol többek között a Massachusettsi
Műszaki Egyetemmel, a Londoni Üzleti és Pénzügyi Egyetemmel és a
Sydney-i Egyetemmel. Ha egy ilyen súlyú intézmény úgy dönt, hogy
Magyarországon kívánja létrehozni első Kínán kívüli kampuszát, az
hatalmas lehetőség</b></span>. Az idejáró európai és a magyar fiatalok
bekapcsolódhatnak a nemzetközi vérkeringésbe, a világ egyik legjobb
egyeteméről kaphatnak diplomát. Mindemellett <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a magyar gazdaság és
kutatóközösség számára is nagy lehetőség, hogy részt vehet a Kínával
való együttműködésben. Ez is egy lépés afelé, hogy az ország regionális
tudásközponttá váljon.</b></span><br>
<br>
<strong><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ám <em>„leuralhatja”</em> a magyar felsőoktatást, és megjelenésével a hazai intézményeknek nehezebb lehet felzárkózni a világ legjobbjaihoz</span>.</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A verseny jót tesz a magyar felsőoktatásnak. Az egyetemeink fejlesztése,
megerősítése, a versenyképességük javítása nemzetstratégiai kérdés,
erről szól a modellváltás is. </b></span>Másfelől azzal, hogy kampusza lesz
Budapesten a Fudannak, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>könnyebb lesz az együttműködés vele, ami
ugyancsak javítja majd a lehetőségeinket. A Fudan fokozatosan kezdi meg a
képzéseit, lesz köztük nemzetközikapcsolatok-, mérnök- és orvosképzés;
öt-hatezer hallgató tanulhat majd az egyetemen.</b></span><br>
<br>
<strong><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kritikusok a megépítésére szánt 540 milliárd forintot állítják
szembe a teljes magyar felsőoktatás működésére 2019-ben nyújtott állami
forrás 486 milliárdjával</span>.</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mindig lehet vitatkozni </b></span>azon, hogy mi mekkora támogatást érdemel, de
szerintünk a magyar fiatalok jövője, a versenyképes tudásuk minden pénzt
megér. Ráadásul <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a működési és a fejlesztési költségeket <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
összehasonlítani abszolút szakmaiatlan, álságos trükk. </span>A magyar
egyetemek fejlesztésére is példátlanul nagy összeget, 1500-2000 milliárd
forintot fordítunk a következő években.</b></span><br>
<br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><strong>Milyen kormány az, amelyik egy magánpénzből működő amerikai
egyetemet elüldöz Budapestről, de kínai pártegyetemet közpénzből akar
finanszírozni? – tette fel a kérdést a főpolgármester, utalva a CEU-ra.</strong></span><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Fudannak, hasonlóan minden más Magyarországon működő külföldi
egyetemhez, be kell tartania a magyar jogszabályokat. Ez nem jelent majd
neki problémát, hiszen valós intézmény, amely Kínában több mint 30 ezer
diákot képez, és 4500 kiváló professzort foglalkoztat. Ellentétben </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
Soros-egyetemmel, amely mindössze postafiókkal rendelkezik az Egyesült
Államokban, normális képzéssel nem. Megjegyzem, azért is álságo</b></span>s<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a Fudan</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
támadása, mert a baloldali képviselők egy része is külföldi egyetemen
szerzett diplomát. De hogy is van az, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a nyugati felsőoktatási
intézményekkel, ahol egyébként – nagyon helyesen – sok ezer magyar
fiatal is tanul,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nincs gond, </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a keleti egyetemeket </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>viszont leszólják? A
baloldal a CEU miatt siránkozott, ám<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> azt</span> nem akarja</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy a világ egyik
legjobb egyeteme Magyarországra jöjjön.</b></span> Végre kibújt a szög a zsákból:
valójában<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nem </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a magyar felsőoktatás helyzetéért </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>aggódnak, hanem Soros
Györgynek kívánnak megfelelni.</b></span><br>
<br>
<strong>Hosszú távon a magyar felsőoktatás javára válna, ha a CEU és a Fudan is Magyarországon működne?</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Minden egyetemet, amely betartja a magyar felsőoktatási szabályokat,
örömmel látunk. A kormány benyújtotta a felsőoktatási törvény
módosítását, amelynek értelmében a Soros-egyetem rendezheti a helyzetét,
ha szeretné. </b></span>Ez a bajor szabályozás mintájára készült, szigorúbb, mint
amilyen a korábbi magyar volt. Nem gondolom, hogy ha egy nagy uniós
tagállamban hatályos, mindenki által elfogadott jogszabály mintájára
alkotjuk meg a miénket, az ellen kifogással élnének az EU-s intézmények,
így remélem, ezt a vitát is lezárhatjuk.<br>
<br>
<strong><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A marxizmus–leninizmus tanait fogják elsajátítani a hallgatók a Fudanon?</span></strong><br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>alaptalan felvetés</b></span>. A legfurcsább az, hog<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>y attól a baloldaltól
származik, amely az MSZMP szellemi örököse. Aki esetleg véletlenül
tudományos szocializmust akar tanulni, az tehát jobb, ha náluk
jelentkezik valamiféle önképző körre.</b></span><br>
<br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><strong>Az ellenzék szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent az
egyetem, mivel a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt dolgozó tanárok
érkezhetnek ide, diplomataképzést folytat majd, és a kémkedés gyanúja
miatt máshol feketelistára tett kínai építővállalat közreműködésével jön
létre a kampusz.</strong></span><br>
Kínát lehet szeretni vagy nem szeretni, de be kell látni, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy ilyen
erős gazdasági és szellemi kapacitású országot nem lehet megkerülni a
huszonegyedik században. Elég, ha csak az utóbbi egy évre gondolunk:
Kínából szereztük be a védekezéshez szükséges eszközöket,
felszereléseket, tőle vásárolt számos ország vakcinát. Nemcsak a
gyártás, hanem az innováció, a fejlesztés területén is egyre erősebben
van jelen</b></span>. Meg kellene érteniük a baloldali képviselőknek, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem Kína
ellen kell politizálni, hanem keresni kell azokat az együttműködési
pontokat, amelyek Magyarország előrejutását segítik. Megjegyzem, el
tudom képzelni, hogy ismét fordul a kocka: bár sokat bírálták a keleti
oltásokat, végül ők is beoltatták magukat velük – ugyanígy nem
csodálkoznék, ha néhány év múlva az ő gyerekeik is a Fudanon
tanulnának. </b></span></div></div></div>
</div><div><br></div><div> </div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div id="gmail-m_-8363934029516517235gmail-m_-6014830318407005618m_8612652603561116937m_7192360536305241251gmail-m_-3305456870088947501gmail-m_-7878700919400510520gmail-m_4711646570882332635DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-8363934029516517235_m_-6014830318407005618_m_8612652603561116937_m_7192360536305241251_m_-3305456870088947501_m_-7878700919400510520_m_4711646570882332635_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>
</blockquote></div></div>
</blockquote></div></div>
</blockquote></div></div>