[Grem] Fekete-Győr A. Kína-szindrómája / Kötter Tamás

gabszodt gabszodt at gmail.com
2021. Ápr. 21., Sze, 18:04:58 CEST


Azt most tudtam meg egy HitRadios beszelgetesebol, hogy ez egy meregdraga tandijjal, angolnyelvu oktatassal mukodo egyetem lesz. Karacsonyek egyik erve ellene epp az, hogy a Diakvarosban, ami egy hatalmas kollegium lesz, nagyon fel fogja vinni a kollegiumi arakat az, ha itt sok gazdag kulfoldi diak fog tanulni.A lenyeg, hogy ez majd hozza a penzt, ez a celja es nem viszi, mint az allami finaszirozasi oktatasi rendszerben mukodo egytemek, ez egy uzleti vallalkozas (is) lesz, mint peldaul Bojar Gabor egyeteme.GaborAz üzenetet Samsung táblagépről küldték.
-------- Eredeti üzenet --------Feladó: Emoke Greschik <greschem at gmail.com> Dátum: 2021. 04. 20.  16:23  (GMT+01:00) Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu Tárgy: Re: [Grem] Fekete-Győr A. Kína-szindrómája / Kötter Tamás Kohán Mátyás véleménycikke:Win-winre kell kihozni a Fudan egyetemet  
Írta:                                     Kohán Mátyás                                
                            
                        

                        
                            
                                                            
                            
                        


                        
                        https://mandiner.hu/cikk/20210420_win_winre_kell_kihoznunk_a_fudan_egyetemet
    A tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek 
biztosításával és valóban színvonalas oktatással többszörösen 
visszahozhatja horribilis árát a Fudan.


                

        


                                        Ötszáznegyvenmilliárd forint megfoghatatlan, nehezen lenyelhető összeg.   Több, mint a magyar felsőoktatási büdzsé egésze, de több mint húszezer éven keresztül fizethetnénk belőle Szabó Tímeát
 is. Ha pedig új Suzuki Swifteket vennénk belőle, hosszában kirakhatnánk
 velük az utat Soprontól Miskolcig.

És mi ennyit tervezünk elkölteni a budapesti Fudan Hungary Egyetemre:
 uszkve százmilliárd forintot közvetlenül, a többit kínai hitelből. Nagy
 falat, igen. Nem csoda, hogy sokaknak a torkán akadt – Kína éppen folyó egyetemépítései
 közül is csak kettő kerül ennyibe vagy még ennél is többe, a Hongkongi 
Műszaki Egyetem új fosani kampusza (ami több, mint ezernégyszázmilliárd 
forintnyi jüant kóstál), illetve a Szun Jat-szen Tudományos és Műszaki 
Egyetem 450 milliárdos csungsani beruházása. Ezt az árat meg kell 
magyarázni, mégpedig fájdalmas részletességgel, akkor is, ha a felépülő 
épületegyüttes a magyar állam tulajdona lesz. Ez a jogos kritika.

De aki úgy gondolja, hogy a Fudan Egyetemnek nem lenne az országban 
helye, az téved. Az, hogy Kína a közeljövő vezető gazdasági hatalma, nem
 a virtuális térben lebegő közhely, hanem vásárlóerő-paritáson számolva 
2017 óta maga a rögvalóság,
 2026 és 2028 között pedig – a koronavírus-járvány miatt feltehetőleg az
 eddig valószínűsítettnél hamarabb – minden bizonnyal névértéken is 
beelőzi majd a vörös óriás az Amerikai Egyesült Államokat. Ebben a 
globális gazdasági környezetben a kínaiakat nem érteni, kínaiul nem 
tanulni, Kínától elzárkózni életveszélyes izolacionista lázálom lenne 
még egy patrióta gondolkodású embertől is, a globalista kórus ezer 
torkából pedig egyenesen nevetségesen cseng ez a nóta.

Épeszű ember nem gondolhatja azt, hogy Kína felemelkedésének 
évszázadában a kínai tudástranszfer bármit is árthat az országnak. 
Néhány évtizeden belül egy magára valamit is adó üzleti vagy politikai 
vezető számára a kínaiakat nem érteni olyan kínos lesz, mint ma nem beszélni társalgási szinten angolul

– igaz, a világra nyitott, nyugati orientációjú globalista oldalon 
érthetetlen módon ezt a luxust is jó pár vezető politikus megengedi 
magának.

Kína gondolkodásmódját ismerni, tudományos eredményeit használni, 
tudását elsajátítani létszükséglet, akkor is, ha az ország maga 
közép-európai szemmel egy vérfagyasztó, mindenható rendőrállam. Az angol
 nyelvhez, a Netflixhez és az Államokból hozzánk átszüremkedő rengeteg 
tudományos eredményhez sem kötelező beugró felmondani a 
Hűségnyilatkozatot, ez pedig Kína esetében sem lesz másképp. Kína egy 
józan országnak nem a szívébe, hanem az eszébe épül be – oda viszont 
mélyen és alaposan.

Külön vastapsot érdemel az az epitheton ornansként használt magyarázó
 mellékmondat, hogy a Fudan Egyetem a Kínai Kommunista Párt befolyása 
alatt áll, azaz bármerre is jár, összekínaizza maga körül az ideológiai 
teret. Akik azt az egyetemet siratják, ahol Megfosztás és jövőtlenség: a marxizmus és a queer elmélet találkozási pontjánál, vagy Létrejönni és létezni: fiatal feminista férfiak tapasztalatai Izlandon, esetleg A queer elmélet és a Korán: hogyan artikulálják a nem heteroszexuális londoni muszlim férfiak a szexuális narratívájukat című opusokkal lehetett diplomázni, azoktól az ideológiai befolyás vádja értelmezhetetlen.

Ha a kínaiak tótágast állnak, akkor se tudnak a Fudanon ennél 
marxistábban tanítani – főleg nem azokon a gazdasági, nemzetközi 
kapcsolatok, orvosi vagy műszaki szakokon, amelyeket a budapesti 
egyetemen indítani terveznek, a Fudan ugyanis érdekes módon nem a gender
 studies-, kritikai rasszelmélet- és posztkoloniális szociológia-oktatás
 hazai piacára kíván betörni.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a Quacquarelli Symonds brit felsőoktatás-kutató cég nemzetközileg elismert, mérvadó egyetemi rangsorának
 34. helyezettjéről beszélünk a Fudan Egyetem esetében. Olyan kaliberű 
felsőoktatási intézmény érkezik a Magyarországra, aminek nem csak a 
régióban, de az Európai Unióban sincsen párja – Európa legjobb egyetemei
 ugyanis az Egyesült Királyságban és Svájcban találhatók, a legjobb 
uniós egyetem pedig az 50. helyezett Müncheni Műszaki Egyetem; régiónk 
legjobb egyeteme, a Bécsi Egyetem több, mint száz hellyel van lemaradva a
 Fudantól (százötvenedik), magyar egyetem pedig nincs az első ötszázban.

A CEU-val való folytonos összehasonlítgatás a két egyetem összemérhetőségének tökéletesen fals látszatát kelti,  miközben a Fudan messze nem a CEU ligájában játszik – itt a 
versenytársak a Kaliforniai Egyetem Berkeley (30.) és Los Angeles (36.) 
kampuszai, a londoni King’s College (31.), a New York Egyetem (35.) vagy
 a montreali McGill Egyetem (31.). Röviden és tömören: a Fudan Hungary 
Egyetem akár az Európai Unió alegszínvonalasabb egyetemévé nőhetné ki 
magát, a CEU-s párhuzam pedig – hiába kedves utóbbi egyetem sokaknak a 
fővárosban – a Fudanra nézve sértő, mégpedig nem ideológiai, hanem 
minőségi okokból.

A magyar egyetemi rendszernek ráadásul – kivéve talán a külföldön is 
nagyra becsült hazai műszaki és az orvosi képzést – egyáltalán nem árt 
némi valódi konkurencia, és az ország sem látná kárát annak, ha a 
gazdaság- és társadalomtudományi képzések minőségét elkezdené felfelé 
húzni egy határainkon belüli erőközpont. A hazai egyetemi rendszer bőven
 küzd olyan infrastrukturális problémákkal, amelyek egyértelműen a 
fenntartó oktatási kormányzat felelőtlenségére vezethetők vissza – ilyen
 anomáliát jelentenek például a hazai egyetemek globális összehasonlításban 
szegényes könyvtárai, a sok helyütt nevetséges oktatói fizetések és 
költségtérítések, vagy éppen a tárgyfelvétel menedzselésére szinte tökéletesen 
alkalmatlan NEPTUN, amelyet nem kifejezetten költségigényes 
beavatkozások hosszú sorával már régen rendbe kellett volna szednie a 
mindenkori magyar kormánynak.

Azonban az állam nem mindenről tehet, számos magyar egyetemen 
figyelhető meg megmagyarázhatatlan mértékű oktatói kontraszelekció, a 
rossz indikátorokon alapuló felvételi rendszer miatt silány hallgatóság,
 mérgező, egymás felesleges csuklóztatására épülő tanár-diák viszony, a 
hallgató érdeke helyett az oktatói státuszérdek vezérelte, szakmába nem 
vágó tárgyakkal telepakolt, majd rendkívül hosszan hatályban maradó 
kredithálók, esetleg rugalmatlan kurzuskínálat – és az egyetemek a saját
 hatáskörükbe tartozó szervezési kérdésekre sem mindig találják el a 
megfelelő választ, mint az a digitális oktatás alatt kiderült.

Kár anyagi okokat feltételezni például amögött, hogy egy-egy egyetem 
karonként külön Moodle-rendszert és minden tárgynál más 
videokonferencia-szoftvert alkalmaz – ezek egész egyszerűen olyan 
dolgok, amikkel az egyetemeink a saját hatékonyságukat rombolják. Ha 
pedig a világ egyik legjobb egyeteme lesz a konkurencia, az apró 
lustaságokhoz, szervezetlenségekhoz és igénytelenségekhez egyre kevesebb
 lesz a mozgástér.

Persze nem érdemes abba a vágyálomba ringatni magunkat, hogy Kína 
vörös lovon ügető hercegként jóságosan arcon puszilja majd hazánkat, 
ingyen és bérmentve kisegítve minket mindennel, amire csak szükségünk 
lehet.  Kína ugyanolyan érdekvezérelt ország, mint az összes többi hatalom;  a magyar pénzből épülő, zsíros ingatlanberuházást nem véletlenül 
játsszák ki már az államközi szerződésben a Kínai Állami Építőmérnöki 
Vállalatnak (CSCEC), és Kína számára is presztízskérdés, a puha erő 
diplomáciájának eszköze egy tudományos bástya európai földön.

De mivel a Fudan Hungary Egyetem Kínának éppúgy érdeke, mint 
Magyarországnak, tárgyalási pozícióban vagyunk és feltételeket 
szabhatunk. Intő példaként álljon előttünk Afrika számos kifosztott 
országa, ahol Kína egy inkompetens, mérhetetlenül korrupt, négyéves 
lopási ciklusokban gondolkozó helyi politikai elittől néhány csillogó 
kórházért, hídért és stadionért cserébe gyakorlatilag elcsaklizta 
Mozambik erdőségeit, Mali termőföldjét és Sierra Leone ásványkincseit. 
Nem azért, mert Kína gonosz – hanem mert a helyi hazafiatlan, tolvaj 
kormányok hagyták nekik. Ezek az országok a következő években hatalmas 
hitelteherrel, pusztuló környezettel és a gazdaságaikban eluralkodó 
kínai dominanciával fizetnek majd felelőtlenségükért, mert hagyták, hogy átgyalogoljon rajtuk egy nagyhatalom.

Magyarországnak, amely nem egy-egy nagyhatalom negyvenévenként 
ide-oda csapódó szatellitjeként, hanem a környező hatalmak mindegyikével
 pragmatikus kapcsolatot ápoló, önálló érdeket érvényesítő tényezőként 
képzeli el a jövőjét, ezt nem szabad. Nekünk tudnunk kell tárgyalni a 
kínaiakkal, és a magyar hallgatók ösztöndíjai, a magyar oktatók 
munkalehetőségei, a magyar egyetemek felé történő tudástranszfer, a 
tisztességes finanszírozási séma érdekében kőkemény feltételeket kell 
szabnunk a Fudannak.

Win-winre kell kihoznunk az évtized legnagyobb magyar felsőoktatási 
beruházását, amely a tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető 
lehetőségek biztosításával és valóban színvonalas oktatással 
többszörösen visszahozhatja horribilis árát. Kína a buta 
tárgyalópartnert köztudottan lenézi és kihasználja – de egy saját 
érdekével tisztában lévő, karakán magyar féllel semmivel nem lesz 
kevésbé korrekt, mint akármelyik másik nagyhatalom. Ha beletesszük a 
munkát a Fudanba, nagyot nyerhetünk vele.

Nyitókép: A Fudan campusa Kínában

                        

 
	
      
		Mentes a vírusoktól. www.avg.com 		
	

 
	
      
		Mentes a vírusoktól. www.avg.com 		
	

 
	
      
		Mentes a vírusoktól. www.avg.com 		
	


--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210421/34beee86/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról