[Grem] Fekete-Győr A. Kína-szindrómája / Kötter Tamás
gabszodt
gabszodt at gmail.com
2021. Ápr. 21., Sze, 18:04:58 CEST
Azt most tudtam meg egy HitRadios beszelgetesebol, hogy ez egy meregdraga tandijjal, angolnyelvu oktatassal mukodo egyetem lesz. Karacsonyek egyik erve ellene epp az, hogy a Diakvarosban, ami egy hatalmas kollegium lesz, nagyon fel fogja vinni a kollegiumi arakat az, ha itt sok gazdag kulfoldi diak fog tanulni.A lenyeg, hogy ez majd hozza a penzt, ez a celja es nem viszi, mint az allami finaszirozasi oktatasi rendszerben mukodo egytemek, ez egy uzleti vallalkozas (is) lesz, mint peldaul Bojar Gabor egyeteme.GaborAz üzenetet Samsung táblagépről küldték.
-------- Eredeti üzenet --------Feladó: Emoke Greschik <greschem at gmail.com> Dátum: 2021. 04. 20. 16:23 (GMT+01:00) Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu Tárgy: Re: [Grem] Fekete-Győr A. Kína-szindrómája / Kötter Tamás Kohán Mátyás véleménycikke:Win-winre kell kihozni a Fudan egyetemet
Írta: Kohán Mátyás
https://mandiner.hu/cikk/20210420_win_winre_kell_kihoznunk_a_fudan_egyetemet
A tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek
biztosításával és valóban színvonalas oktatással többszörösen
visszahozhatja horribilis árát a Fudan.
Ötszáznegyvenmilliárd forint megfoghatatlan, nehezen lenyelhető összeg. Több, mint a magyar felsőoktatási büdzsé egésze, de több mint húszezer éven keresztül fizethetnénk belőle Szabó Tímeát
is. Ha pedig új Suzuki Swifteket vennénk belőle, hosszában kirakhatnánk
velük az utat Soprontól Miskolcig.
És mi ennyit tervezünk elkölteni a budapesti Fudan Hungary Egyetemre:
uszkve százmilliárd forintot közvetlenül, a többit kínai hitelből. Nagy
falat, igen. Nem csoda, hogy sokaknak a torkán akadt – Kína éppen folyó egyetemépítései
közül is csak kettő kerül ennyibe vagy még ennél is többe, a Hongkongi
Műszaki Egyetem új fosani kampusza (ami több, mint ezernégyszázmilliárd
forintnyi jüant kóstál), illetve a Szun Jat-szen Tudományos és Műszaki
Egyetem 450 milliárdos csungsani beruházása. Ezt az árat meg kell
magyarázni, mégpedig fájdalmas részletességgel, akkor is, ha a felépülő
épületegyüttes a magyar állam tulajdona lesz. Ez a jogos kritika.
De aki úgy gondolja, hogy a Fudan Egyetemnek nem lenne az országban
helye, az téved. Az, hogy Kína a közeljövő vezető gazdasági hatalma, nem
a virtuális térben lebegő közhely, hanem vásárlóerő-paritáson számolva
2017 óta maga a rögvalóság,
2026 és 2028 között pedig – a koronavírus-járvány miatt feltehetőleg az
eddig valószínűsítettnél hamarabb – minden bizonnyal névértéken is
beelőzi majd a vörös óriás az Amerikai Egyesült Államokat. Ebben a
globális gazdasági környezetben a kínaiakat nem érteni, kínaiul nem
tanulni, Kínától elzárkózni életveszélyes izolacionista lázálom lenne
még egy patrióta gondolkodású embertől is, a globalista kórus ezer
torkából pedig egyenesen nevetségesen cseng ez a nóta.
Épeszű ember nem gondolhatja azt, hogy Kína felemelkedésének
évszázadában a kínai tudástranszfer bármit is árthat az országnak.
Néhány évtizeden belül egy magára valamit is adó üzleti vagy politikai
vezető számára a kínaiakat nem érteni olyan kínos lesz, mint ma nem beszélni társalgási szinten angolul
– igaz, a világra nyitott, nyugati orientációjú globalista oldalon
érthetetlen módon ezt a luxust is jó pár vezető politikus megengedi
magának.
Kína gondolkodásmódját ismerni, tudományos eredményeit használni,
tudását elsajátítani létszükséglet, akkor is, ha az ország maga
közép-európai szemmel egy vérfagyasztó, mindenható rendőrállam. Az angol
nyelvhez, a Netflixhez és az Államokból hozzánk átszüremkedő rengeteg
tudományos eredményhez sem kötelező beugró felmondani a
Hűségnyilatkozatot, ez pedig Kína esetében sem lesz másképp. Kína egy
józan országnak nem a szívébe, hanem az eszébe épül be – oda viszont
mélyen és alaposan.
Külön vastapsot érdemel az az epitheton ornansként használt magyarázó
mellékmondat, hogy a Fudan Egyetem a Kínai Kommunista Párt befolyása
alatt áll, azaz bármerre is jár, összekínaizza maga körül az ideológiai
teret. Akik azt az egyetemet siratják, ahol Megfosztás és jövőtlenség: a marxizmus és a queer elmélet találkozási pontjánál, vagy Létrejönni és létezni: fiatal feminista férfiak tapasztalatai Izlandon, esetleg A queer elmélet és a Korán: hogyan artikulálják a nem heteroszexuális londoni muszlim férfiak a szexuális narratívájukat című opusokkal lehetett diplomázni, azoktól az ideológiai befolyás vádja értelmezhetetlen.
Ha a kínaiak tótágast állnak, akkor se tudnak a Fudanon ennél
marxistábban tanítani – főleg nem azokon a gazdasági, nemzetközi
kapcsolatok, orvosi vagy műszaki szakokon, amelyeket a budapesti
egyetemen indítani terveznek, a Fudan ugyanis érdekes módon nem a gender
studies-, kritikai rasszelmélet- és posztkoloniális szociológia-oktatás
hazai piacára kíván betörni.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a Quacquarelli Symonds brit felsőoktatás-kutató cég nemzetközileg elismert, mérvadó egyetemi rangsorának
34. helyezettjéről beszélünk a Fudan Egyetem esetében. Olyan kaliberű
felsőoktatási intézmény érkezik a Magyarországra, aminek nem csak a
régióban, de az Európai Unióban sincsen párja – Európa legjobb egyetemei
ugyanis az Egyesült Királyságban és Svájcban találhatók, a legjobb
uniós egyetem pedig az 50. helyezett Müncheni Műszaki Egyetem; régiónk
legjobb egyeteme, a Bécsi Egyetem több, mint száz hellyel van lemaradva a
Fudantól (százötvenedik), magyar egyetem pedig nincs az első ötszázban.
A CEU-val való folytonos összehasonlítgatás a két egyetem összemérhetőségének tökéletesen fals látszatát kelti, miközben a Fudan messze nem a CEU ligájában játszik – itt a
versenytársak a Kaliforniai Egyetem Berkeley (30.) és Los Angeles (36.)
kampuszai, a londoni King’s College (31.), a New York Egyetem (35.) vagy
a montreali McGill Egyetem (31.). Röviden és tömören: a Fudan Hungary
Egyetem akár az Európai Unió alegszínvonalasabb egyetemévé nőhetné ki
magát, a CEU-s párhuzam pedig – hiába kedves utóbbi egyetem sokaknak a
fővárosban – a Fudanra nézve sértő, mégpedig nem ideológiai, hanem
minőségi okokból.
A magyar egyetemi rendszernek ráadásul – kivéve talán a külföldön is
nagyra becsült hazai műszaki és az orvosi képzést – egyáltalán nem árt
némi valódi konkurencia, és az ország sem látná kárát annak, ha a
gazdaság- és társadalomtudományi képzések minőségét elkezdené felfelé
húzni egy határainkon belüli erőközpont. A hazai egyetemi rendszer bőven
küzd olyan infrastrukturális problémákkal, amelyek egyértelműen a
fenntartó oktatási kormányzat felelőtlenségére vezethetők vissza – ilyen
anomáliát jelentenek például a hazai egyetemek globális összehasonlításban
szegényes könyvtárai, a sok helyütt nevetséges oktatói fizetések és
költségtérítések, vagy éppen a tárgyfelvétel menedzselésére szinte tökéletesen
alkalmatlan NEPTUN, amelyet nem kifejezetten költségigényes
beavatkozások hosszú sorával már régen rendbe kellett volna szednie a
mindenkori magyar kormánynak.
Azonban az állam nem mindenről tehet, számos magyar egyetemen
figyelhető meg megmagyarázhatatlan mértékű oktatói kontraszelekció, a
rossz indikátorokon alapuló felvételi rendszer miatt silány hallgatóság,
mérgező, egymás felesleges csuklóztatására épülő tanár-diák viszony, a
hallgató érdeke helyett az oktatói státuszérdek vezérelte, szakmába nem
vágó tárgyakkal telepakolt, majd rendkívül hosszan hatályban maradó
kredithálók, esetleg rugalmatlan kurzuskínálat – és az egyetemek a saját
hatáskörükbe tartozó szervezési kérdésekre sem mindig találják el a
megfelelő választ, mint az a digitális oktatás alatt kiderült.
Kár anyagi okokat feltételezni például amögött, hogy egy-egy egyetem
karonként külön Moodle-rendszert és minden tárgynál más
videokonferencia-szoftvert alkalmaz – ezek egész egyszerűen olyan
dolgok, amikkel az egyetemeink a saját hatékonyságukat rombolják. Ha
pedig a világ egyik legjobb egyeteme lesz a konkurencia, az apró
lustaságokhoz, szervezetlenségekhoz és igénytelenségekhez egyre kevesebb
lesz a mozgástér.
Persze nem érdemes abba a vágyálomba ringatni magunkat, hogy Kína
vörös lovon ügető hercegként jóságosan arcon puszilja majd hazánkat,
ingyen és bérmentve kisegítve minket mindennel, amire csak szükségünk
lehet. Kína ugyanolyan érdekvezérelt ország, mint az összes többi hatalom; a magyar pénzből épülő, zsíros ingatlanberuházást nem véletlenül
játsszák ki már az államközi szerződésben a Kínai Állami Építőmérnöki
Vállalatnak (CSCEC), és Kína számára is presztízskérdés, a puha erő
diplomáciájának eszköze egy tudományos bástya európai földön.
De mivel a Fudan Hungary Egyetem Kínának éppúgy érdeke, mint
Magyarországnak, tárgyalási pozícióban vagyunk és feltételeket
szabhatunk. Intő példaként álljon előttünk Afrika számos kifosztott
országa, ahol Kína egy inkompetens, mérhetetlenül korrupt, négyéves
lopási ciklusokban gondolkozó helyi politikai elittől néhány csillogó
kórházért, hídért és stadionért cserébe gyakorlatilag elcsaklizta
Mozambik erdőségeit, Mali termőföldjét és Sierra Leone ásványkincseit.
Nem azért, mert Kína gonosz – hanem mert a helyi hazafiatlan, tolvaj
kormányok hagyták nekik. Ezek az országok a következő években hatalmas
hitelteherrel, pusztuló környezettel és a gazdaságaikban eluralkodó
kínai dominanciával fizetnek majd felelőtlenségükért, mert hagyták, hogy átgyalogoljon rajtuk egy nagyhatalom.
Magyarországnak, amely nem egy-egy nagyhatalom negyvenévenként
ide-oda csapódó szatellitjeként, hanem a környező hatalmak mindegyikével
pragmatikus kapcsolatot ápoló, önálló érdeket érvényesítő tényezőként
képzeli el a jövőjét, ezt nem szabad. Nekünk tudnunk kell tárgyalni a
kínaiakkal, és a magyar hallgatók ösztöndíjai, a magyar oktatók
munkalehetőségei, a magyar egyetemek felé történő tudástranszfer, a
tisztességes finanszírozási séma érdekében kőkemény feltételeket kell
szabnunk a Fudannak.
Win-winre kell kihoznunk az évtized legnagyobb magyar felsőoktatási
beruházását, amely a tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető
lehetőségek biztosításával és valóban színvonalas oktatással
többszörösen visszahozhatja horribilis árát. Kína a buta
tárgyalópartnert köztudottan lenézi és kihasználja – de egy saját
érdekével tisztában lévő, karakán magyar féllel semmivel nem lesz
kevésbé korrekt, mint akármelyik másik nagyhatalom. Ha beletesszük a
munkát a Fudanba, nagyot nyerhetünk vele.
Nyitókép: A Fudan campusa Kínában
Mentes a vírusoktól. www.avg.com
Mentes a vírusoktól. www.avg.com
Mentes a vírusoktól. www.avg.com
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210421/34beee86/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról