[Grem] Fekete-Győr A. Kína-szindrómája / Kötter Tamás

csakany csakany at cs.bme.hu
2021. Ápr. 21., Sze, 17:50:20 CEST


Kedves Emőke!
Igen, olvastam, és reagáltam is rá.
Szia          Rita


On Wed, 21 Apr 2021, Emoke Greschik wrote:

> Kedves Rita!
> Olvastad Kohán Mátyás írását. Ő magyarázza a miérteket.
> 
> Egyébként KEA András levele a hongkongi egyetemről így szólt:  Hm, a Fudan linkje:
> https://www.fudan.edu.cn/en/  az alább idézett (hub.hku.hk) szakdolgozatok pedig a University of
> Hong Kong tartozékai, cca.   1.500 km (és egyéb) különbséggel.
> 
> Szeretettel,
> Emőke
> 
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> 
> On Wed, Apr 21, 2021 at 5:37 PM csakany <csakany at cs.bme.hu> wrote:
>       Kedves Mindenki!
>       Sajnos, András (Leventéére reagáló) levelét már megint kitöröltem, pedig
>       az apropót az adta.
>       Tehát úgy tűnik, Kínában változatos egyetemek vannak, pártideológiát és
>       gendert (is) tanítanak rajtuk. Kérdés, melyik a jobb?
>       És kérdés, hogy miért kell idehozni bármelyiket is? Ennyi pénzből bőven
>       helyre lehetne hozni a magyar felsőoktatást (még alapítványostul is), a
>       hallgatói elvándorlást megelőzendő. Talán jutna belőle a közoktatásra
>       (merthogy nem a tetején kell kezdeni az építkezést), és esetleg az
>       egészségügyre is...
>       Hogy erre a cikkre is regáljak, Kína gondolkodásmódját persze nem árt
>       ismerni, mint ahogy más országokét sem. Ez remekül megoldható hallgatói
>       csereprogramokkal is, amilyenek már bőven működnek, a számokat persze
>       lehetne emelni, ha szükséges.
>       Sziasztok         Rita
> 
>
>       On Tue, 20 Apr 2021, Emoke Greschik wrote:
>
>       > Kohán Mátyás véleménycikke:
>       >
>       > Win-winre kell kihozni a Fudan egyetemet 
>       >
>       > Írta: Kohán Mátyás
>       > https://mandiner.hu/cikk/20210420_win_winre_kell_kihoznunk_a_fudan_egyetemet
>       > A tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek biztosításával és
>       valóban
>       > színvonalas oktatással többszörösen visszahozhatja horribilis árát a Fudan.
>       >
>       > Ötszáznegyvenmilliárd forint megfoghatatlan, nehezen lenyelhető összeg.   Több,
>       mint a magyar
>       > felsőoktatási büdzsé egésze, de több mint húszezer éven keresztül fizethetnénk
>       belőle Szabó
>       > Tímeát is. Ha pedig új Suzuki Swifteket vennénk belőle, hosszában kirakhatnánk
>       velük az utat
>       > Soprontól Miskolcig.
>       >
>       > És mi ennyit tervezünk elkölteni a budapesti Fudan Hungary Egyetemre: uszkve
>       százmilliárd
>       > forintot közvetlenül, a többit kínai hitelből. Nagy falat, igen. Nem csoda, hogy
>       sokaknak a
>       > torkán akadt – Kína éppen folyó egyetemépítései közül is csak kettő kerül ennyibe
>       vagy még ennél
>       > is többe, a Hongkongi Műszaki Egyetem új fosani kampusza (ami több, mint
>       ezernégyszázmilliárd
>       > forintnyi jüant kóstál), illetve a Szun Jat-szen Tudományos és Műszaki Egyetem 450
>       milliárdos
>       > csungsani beruházása. Ezt az árat meg kell magyarázni, mégpedig fájdalmas
>       részletességgel, akkor
>       > is, ha a felépülő épületegyüttes a magyar állam tulajdona lesz. Ez a jogos
>       kritika.
>       >
>       > De aki úgy gondolja, hogy a Fudan Egyetemnek nem lenne az országban helye, az
>       téved. Az, hogy
>       > Kína a közeljövő vezető gazdasági hatalma, nem a virtuális térben lebegő közhely,
>       hanem
>       > vásárlóerő-paritáson számolva 2017 óta maga a rögvalóság, 2026 és 2028 között
>       pedig – a
>       > koronavírus-járvány miatt feltehetőleg az eddig valószínűsítettnél hamarabb –
>       minden bizonnyal
>       > névértéken is beelőzi majd a vörös óriás az Amerikai Egyesült Államokat. Ebben a
>       globális
>       > gazdasági környezetben a kínaiakat nem érteni, kínaiul nem tanulni, Kínától
>       elzárkózni
>       > életveszélyes izolacionista lázálom lenne még egy patrióta gondolkodású embertől
>       is, a
>       > globalista kórus ezer torkából pedig egyenesen nevetségesen cseng ez a nóta.
>       >
>       > Épeszű ember nem gondolhatja azt, hogy Kína felemelkedésének évszázadában a kínai
>       tudástranszfer
>       > bármit is árthat az országnak. Néhány évtizeden belül egy magára valamit is adó
>       üzleti vagy
>       > politikai vezető számára a kínaiakat nem érteni olyan kínos lesz, mint ma nem
>       beszélni
>       > társalgási szinten angolul
>       >
>       > – igaz, a világra nyitott, nyugati orientációjú globalista oldalon érthetetlen
>       módon ezt a
>       > luxust is jó pár vezető politikus megengedi magának.
>       >
>       > Kína gondolkodásmódját ismerni, tudományos eredményeit használni, tudását
>       elsajátítani
>       > létszükséglet, akkor is, ha az ország maga közép-európai szemmel egy vérfagyasztó,
>       mindenható
>       > rendőrállam. Az angol nyelvhez, a Netflixhez és az Államokból hozzánk átszüremkedő
>       rengeteg
>       > tudományos eredményhez sem kötelező beugró felmondani a Hűségnyilatkozatot, ez
>       pedig Kína
>       > esetében sem lesz másképp. Kína egy józan országnak nem a szívébe, hanem az eszébe
>       épül be – oda
>       > viszont mélyen és alaposan.
>       >
>       > Külön vastapsot érdemel az az epitheton ornansként használt magyarázó
>       mellékmondat, hogy a Fudan
>       > Egyetem a Kínai Kommunista Párt befolyása alatt áll, azaz bármerre is jár,
>       összekínaizza maga
>       > körül az ideológiai teret. Akik azt az egyetemet siratják, ahol Megfosztás és
>       jövőtlenség: a
>       > marxizmus és a queer elmélet találkozási pontjánál, vagy Létrejönni és létezni:
>       fiatal feminista
>       > férfiak tapasztalatai Izlandon, esetleg A queer elmélet és a Korán: hogyan
>       artikulálják a nem
>       > heteroszexuális londoni muszlim férfiak a szexuális narratívájukat című opusokkal
>       lehetett
>       > diplomázni, azoktól az ideológiai befolyás vádja értelmezhetetlen.
>       >
>       > Ha a kínaiak tótágast állnak, akkor se tudnak a Fudanon ennél marxistábban
>       tanítani – főleg nem
>       > azokon a gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi vagy műszaki szakokon,
>       amelyeket a budapesti
>       > egyetemen indítani terveznek, a Fudan ugyanis érdekes módon nem a gender studies-,
>       kritikai
>       > rasszelmélet- és posztkoloniális szociológia-oktatás hazai piacára kíván betörni.
>       >
>       > Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a Quacquarelli Symonds brit felsőoktatás-kutató cég
>       nemzetközileg
>       > elismert, mérvadó egyetemi rangsorának 34. helyezettjéről beszélünk a Fudan
>       Egyetem esetében.
>       > Olyan kaliberű felsőoktatási intézmény érkezik a Magyarországra, aminek nem csak a
>       régióban, de
>       > az Európai Unióban sincsen párja – Európa legjobb egyetemei ugyanis az Egyesült
>       Királyságban és
>       > Svájcban találhatók, a legjobb uniós egyetem pedig az 50. helyezett Müncheni
>       Műszaki Egyetem;
>       > régiónk legjobb egyeteme, a Bécsi Egyetem több, mint száz hellyel van lemaradva a
>       Fudantól
>       > (százötvenedik), magyar egyetem pedig nincs az első ötszázban.
>       >
>       > A CEU-val való folytonos összehasonlítgatás a két egyetem összemérhetőségének
>       tökéletesen fals
>       > látszatát kelti,  miközben a Fudan messze nem a CEU ligájában játszik – itt a
>       versenytársak a
>       > Kaliforniai Egyetem Berkeley (30.) és Los Angeles (36.) kampuszai, a londoni
>       King’s College
>       > (31.), a New York Egyetem (35.) vagy a montreali McGill Egyetem (31.). Röviden és
>       tömören: a
>       > Fudan Hungary Egyetem akár az Európai Unió alegszínvonalasabb egyetemévé nőhetné
>       ki magát, a
>       > CEU-s párhuzam pedig – hiába kedves utóbbi egyetem sokaknak a fővárosban – a
>       Fudanra nézve
>       > sértő, mégpedig nem ideológiai, hanem minőségi okokból.
>       >
>       > A magyar egyetemi rendszernek ráadásul – kivéve talán a külföldön is nagyra
>       becsült hazai
>       > műszaki és az orvosi képzést – egyáltalán nem árt némi valódi konkurencia, és az
>       ország sem
>       > látná kárát annak, ha a gazdaság- és társadalomtudományi képzések minőségét
>       elkezdené felfelé
>       > húzni egy határainkon belüli erőközpont. A hazai egyetemi rendszer bőven küzd
>       olyan
>       > infrastrukturális problémákkal, amelyek egyértelműen a fenntartó oktatási
>       kormányzat
>       > felelőtlenségére vezethetők vissza – ilyen anomáliát jelentenek például a hazai
>       egyetemek
>       > globális összehasonlításban szegényes könyvtárai, a sok helyütt nevetséges oktatói
>       fizetések és
>       > költségtérítések, vagy éppen a tárgyfelvétel menedzselésére szinte tökéletesen
>       alkalmatlan
>       > NEPTUN, amelyet nem kifejezetten költségigényes beavatkozások hosszú sorával már
>       régen rendbe
>       > kellett volna szednie a mindenkori magyar kormánynak.
>       >
>       > Azonban az állam nem mindenről tehet, számos magyar egyetemen figyelhető meg
>       megmagyarázhatatlan
>       > mértékű oktatói kontraszelekció, a rossz indikátorokon alapuló felvételi rendszer
>       miatt silány
>       > hallgatóság, mérgező, egymás felesleges csuklóztatására épülő tanár-diák viszony,
>       a hallgató
>       > érdeke helyett az oktatói státuszérdek vezérelte, szakmába nem vágó tárgyakkal
>       telepakolt, majd
>       > rendkívül hosszan hatályban maradó kredithálók, esetleg rugalmatlan kurzuskínálat
>       – és az
>       > egyetemek a saját hatáskörükbe tartozó szervezési kérdésekre sem mindig találják
>       el a megfelelő
>       > választ, mint az a digitális oktatás alatt kiderült.
>       >
>       > Kár anyagi okokat feltételezni például amögött, hogy egy-egy egyetem karonként
>       külön
>       > Moodle-rendszert és minden tárgynál más videokonferencia-szoftvert alkalmaz – ezek
>       egész
>       > egyszerűen olyan dolgok, amikkel az egyetemeink a saját hatékonyságukat rombolják.
>       Ha pedig a
>       > világ egyik legjobb egyeteme lesz a konkurencia, az apró lustaságokhoz,
>       szervezetlenségekhoz és
>       > igénytelenségekhez egyre kevesebb lesz a mozgástér.
>       >
>       > Persze nem érdemes abba a vágyálomba ringatni magunkat, hogy Kína vörös lovon
>       ügető hercegként
>       > jóságosan arcon puszilja majd hazánkat, ingyen és bérmentve kisegítve minket
>       mindennel, amire
>       > csak szükségünk lehet.  Kína ugyanolyan érdekvezérelt ország, mint az összes többi
>       hatalom;  a
>       > magyar pénzből épülő, zsíros ingatlanberuházást nem véletlenül játsszák ki már az
>       államközi
>       > szerződésben a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatnak (CSCEC), és Kína számára is
>       > presztízskérdés, a puha erő diplomáciájának eszköze egy tudományos bástya európai
>       földön.
>       >
>       > De mivel a Fudan Hungary Egyetem Kínának éppúgy érdeke, mint Magyarországnak,
>       tárgyalási
>       > pozícióban vagyunk és feltételeket szabhatunk. Intő példaként álljon előttünk
>       Afrika számos
>       > kifosztott országa, ahol Kína egy inkompetens, mérhetetlenül korrupt, négyéves
>       lopási
>       > ciklusokban gondolkozó helyi politikai elittől néhány csillogó kórházért, hídért
>       és stadionért
>       > cserébe gyakorlatilag elcsaklizta Mozambik erdőségeit, Mali termőföldjét és Sierra
>       Leone
>       > ásványkincseit. Nem azért, mert Kína gonosz – hanem mert a helyi hazafiatlan,
>       tolvaj kormányok
>       > hagyták nekik. Ezek az országok a következő években hatalmas hitelteherrel,
>       pusztuló
>       > környezettel és a gazdaságaikban eluralkodó kínai dominanciával fizetnek majd
>       > felelőtlenségükért, mert hagyták, hogy átgyalogoljon rajtuk egy nagyhatalom.
>       >
>       > Magyarországnak, amely nem egy-egy nagyhatalom negyvenévenként ide-oda csapódó
>       szatellitjeként,
>       > hanem a környező hatalmak mindegyikével pragmatikus kapcsolatot ápoló, önálló
>       érdeket
>       > érvényesítő tényezőként képzeli el a jövőjét, ezt nem szabad. Nekünk tudnunk kell
>       tárgyalni a
>       > kínaiakkal, és a magyar hallgatók ösztöndíjai, a magyar oktatók munkalehetőségei,
>       a magyar
>       > egyetemek felé történő tudástranszfer, a tisztességes finanszírozási séma
>       érdekében kőkemény
>       > feltételeket kell szabnunk a Fudannak.
>       >
>       > Win-winre kell kihoznunk az évtized legnagyobb magyar felsőoktatási beruházását,
>       amely a
>       > tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek biztosításával és
>       valóban
>       > színvonalas oktatással többszörösen visszahozhatja horribilis árát. Kína a buta
>       tárgyalópartnert
>       > köztudottan lenézi és kihasználja – de egy saját érdekével tisztában lévő, karakán
>       magyar féllel
>       > semmivel nem lesz kevésbé korrekt, mint akármelyik másik nagyhatalom. Ha
>       beletesszük a munkát a
>       > Fudanba, nagyot nyerhetünk vele.
>       >
>       > Nyitókép: A Fudan campusa Kínában
>       >
>       >
>       > [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
>       > Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>       >
>       > [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
>       > Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>       >
>       > [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
>       > Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>       >
>       >_______________________________________________
>       Grem mailing list
>       Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> 
>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról