[Grem] Hozzaszolas a muzulman temahoz IV (fwd)

Ma Fo aezrxtyfguihojlnjk at gmail.com
2020. Sze. 29., K, 16:58:59 CEST


Kedves Emoke, kedves Lista!

Harom level utan jobb, ha abbahagyom a torteneteket. Az elozo levelekben
foleg csak elmenyeket, tenyeket meseltem. Lehet elhinni oket vagy sem.
Vitatkozni nem erdemes az ilyesmirol. Ahogy a logopedus mondja az altala
p"oszenek diagnosztizalt Pelikannak a Tanu cimu filmben "A tenyek makacs
dolgok".

Volt nehany dolog az elozo levelben, ami nem sajat elmenyen alapult. Ilyen
volt Aisa eletkora es kritikat kaptam azert is, mert a sokszor hallott
allitast, hogy "olyan hogy iszlam nincs, ez egy sokfele vallas Marokkotol
Indoneziaig" egy trivialitas izzadtsagszagu megfogalmazasanak neveztem.
Vagy hihetetlennek tunt a vedelmi penz, a 'dzsizja' intezmenye, ami
allitolag 'nem tetele az iszlamnak'. Kezdjuk ez utobbival.

> Ez a fundamentalista ideológia hatása! Ezt nem tétele az iszlámnak!

Itt a Koran 9:29-et szokas felhozni, aminek a latin betus atirataban ott a
'dzsizja' szo. Amit en persze en nem arabul egy imam vezetesevel olvastam.
Persze lehetett volna a vezeto imamom Al-Raghib al-Isfahani (elhunyt
1108-ban), aki a nemcsak a 9:29-bol, hanem a Koran 20:76, 18:88, 42:40,
76:12 es 37:39 versekbol is a dzsizja intezmenyet vezette le. De ez
tenyleg mindegy, a dzsizja intezmenye letezett Mohamed koratol boven a
20-ik szazadig. Ott van a hagyomanyban es a fejekben.

Vagy a masik kerdes. Miert fontos Aisa tortenete es miert masodlagos a
szovegelemzes vagy az esetleges forditasi hibak?

Azert fontos, mert ez egy szeles korben elfogadott allitas a muzulmanok
kozott. Akarhany muzulmannal beszeltem errol, nem vitattak, hanem arrol az
oldalrol tamadtak, hogy pl. Shakespeare Juliaja is 14 eves volt, hogy ez
akkoriban igy volt szokas. (Lanyos anyakent persze jol tudom a kulonbseget
egy 9 eves es egy 14 eves kislany kozott.) Ez a szeles korben
elfogadottsag az igaz baj, ez teszi pokolla a kislanyok eletet. Ahogy a
vallasi vezetok atvettek a hatalmat Iranban, az egyik elso lepesuk a
hazassagi korhatar leszallitasa volt (ez ma 9 ev). Ha az interneten iszlam
szakerto tanacsat keressuk ezen kerdes tekinteteben --Ask Imam Ebrahim
Desai-- o pl. Hashiyya Ibn Aabideen-ra hivatkozva azt mondja, hogy nem
gond, akar akkor is elhalhato a hazassag, ha az ifju menyasszony nem
lepett meg be a pubertaskorba, de az aktus (velhetoen) nem okoz
sebesulest/serulest. Mohamednek sok gyermeke volt, Aisanak, aki pedig
kifejezetten egeszseges volt, egy sem, pedig nagyon szerettek volna.
(Bizony-bizony, nem lehet kizarni, hogy Aisa kislany koraban megis
sebesulest/serulest szerzett.)

A szovegertelmezessel (ez esetben a hadiszrol van szo) sok mas mellett az
a baj, hogy mar egy 150 eves nemet szoveget is nehez ertelmezni, ahogy par
honapja a listan a Kommunista Kialtvany eseteben lattuk, annak ellenere,
hogy sokan tudunk nemetul es nem tul regi a szoveg. De abban az esetben is
a szovegen tul, a megvalosult tetteken (szabadsagjogok elvesztese, sok
millio halott stb.) volt a lenyeg. A jelen esetben a szovegek masfel ezer
evesek, nem lehet egyertelmuen ertelmezni oket. Sot, az ellenemben
felhozott Szahih Buhari hadisz szerint ezek az eletkori tenyek eppenhogy
magatol Aisa-tol szarmaznak. Aisa fiatal eletkorat es az elhalt hazassagot
ezert aztan nagyon sok muzulman tenykent kezeli es eszerint el, ami ugy
egyebkent sok 'oregecskedo' ferfinak egy patriarchalis tarsadalomban vonzo
lehet.

Es ez atvezet a trivialitasok, mint ervek izaadtsagszagunak nevezesehez.
Annak, hogy az iszlam sokfele, semmi koze nincs ahhoz, hogy mit gondolnak
es gondoltak a muzulmanok arrol, hogy Aisa es Mohamed hany evesek voltak,
akikre mindegyikojuk peldakepkent tekint. Lehet egy arabbol angolra
tortent esetleges forditasi hiban ragodni, de a muzulmanok tobbsege
szamara ez sem ma sem regebben nem volt tema. Es ez beillik a sorba.
Mindig a mentegetozes, a magyarazkodas kinos lancolatat elem meg. Ha
valakivel elkezd az ember az iszlamrol beszelni, akkor mindig azzal jon
elo, hogy 'ah, te nem is olvastad a Korant', ha kiderul, hogy igen, akkor
'ah, de nem arabul olvastad, anelkul nem er semmit'. Itt persze az
egyszeru kereszteny belatja, hogy ez van, nincs mit tenni, nem lehet
megalapozott velemenyem. De --ha jol emlekszem o volt az-- Hamed
Abdel-Samad meseli tovabb a tortenetet egy nemetorszagi iszlam vezetovel
tortentekrol. Mi van, ha kiderul, hogy, de, o arabul is olvasta. Akkor jon
az, hogy 'ah, de nem egy imam vezetesevel olvastad'. De bizony, az o apja
egy egyiptomi imam volt es az egeszet szorul szora megtanittatta vele. A
vitapartner elkoszont es soha tobbet nem jelentkezett.

Mindig az izzadtsagszagu relativizalast erzem. A kereszteshaboruk (nem
mintha nem a muzulmanok foglaltak volna el Jeruzsalemet), az Oszovetseg
(nem mintha nem Jezus lenne a fo igazsag es ha ellentetbe kerul az
Oszovetseg es az Ujszovetseg, mit kell valasztani v.o. szombat), Szent
Istvan (orulunk, hogy Magyarorszag kereszteny orszagkent megmaradt, de
ettol meg egyetlen magyar sem robbantja fel magat egy piacteren a
keresztenyseg terjesztesenek celjabol azt kialtvan, hogy "Jezus-Jezus"
vagy "Szent Istvan, Szent Istvan") es tovabbi eroltetett hasonlatok
elorangatasat latom csak. Kis igazsagot lehet talalni ezekben az ervekben,
de a fo tenyeken nem valtoztatnak. Azon, hogy a Nemetorszagba bevandorolt
muzulmanok nagy resze szamara ha az alkotmanyos alapjogok es a Koran
egymassal szembe kerulnek, akkor egyertelmuen a Korant, abbol is a
fundamentalistabb ertelmezest valasztjak.

Es ha mar Bassam Tibi neve elokerult. O 1962-tol Nemetorszagban elo szir
szarmazasu muzulman vallasu professzor. O a tudasat es a befolyasat arra
hasznalta, hogy egy Euro-iszlamnak a letrejottet segitse. Mert igen,
lehetne ugy is olvasni a Korant. De sok evtizedes kuzdelem utan belatta,
hogy az Euro-iszlam eselytelen es az emlitett Cicero hasabjain
bejelentette, hogy feladta a kuzdelmet, mert nincs esely azokkal szemben,
akik a iszlamista-konzervativ vonalat kepviselik. Ahogy irja: a muzulman
patriarchalis kulturaban szocializalodott ferfiakat nem lehet integralni.
A masik oldalt, minket, az egesz europai hozzaallast o a "byzantinisches
Geschwaetz" jelzovel illeti (a muzulman torteneszek maig elo gunyos
szohasznalata arra utal, hogy 1453-ban a veszelyt fel nem ismerve,
Bizancban kereszteny hitbeli diszkussziok folytak, mikozben II Mehmed
elfoglalta a varost).

En a marol es a nagy atlagrol irtam. Nem, nincsenek kereszteny
vallas-terroristak. Nem, nem javasoljuk gyermeklanyok megeroszakolasat.
Nem, az Ujszovetseg szerint nem kell kivegezni azt, aki elhagyja a
keresztenyseget. Nem, nem inditottunk buntetoeljarast a debreceni Modem
kiallitas vezetoi ellen (pedig nem pusztan egy karikaturarol volt szo,
hanem Andres Serrano vizeletbe martott Jezusarol). Nem, nem tudjuk Nobel
dijas muzulman tudosok sorat unnepelni (osszesen harom van, az "elso
muzulman Nobel Dijas tudos" sirkoverol a kormany levakarta a muzulman
szot, mert egy ahmadijja nem lehet muzulman, az egy elviselhetetlen
sertes).

Es nem, nem igazan ismerunk sikeres, a polgarainak szabadsagot es tisztes
joletet biztosito muzulman tobbsegu orszagot. Sehol, Marokkotol
Indoneziaig. Pedig 49, vagy mas statisztikak szerint 56 ilyen orszag van.
Ha az olajat kivesszuk a tortenetbol a 400 millio arabot tomorito orszagok
teljes export teljesitmenye kisebb, mint az 5 millios Finnorszage. Es nem,
ez nem az europai gyarmati elnyomas kovetkezmenye, az arab orszagok
jelentos resze a muzulman Oszman Birodalom resze volt. A 10 leginkabb
keresztenyuldozest gyakorolo orszagbol 9 muzulman tobbsegu. Es nem, ez sem
a feher emberek gyarmati elnyomasanak kovetkezmenye. Torokorszag nem volt
gyarmati elnyomas alatt, az elso vilaghaboru elott az orszag 20%-a
kereszteny volt, ma 0.2%-a az.

A muzulman vallas sokszinusege tekintetebn talan annyiban tudnek egyet
erteni, hogy minel gyengebb az iszlam, nagy vonalakban annal szabadabb es
sikeresebb az orszag. Persze erre sem lehet buszkenek lenni.

Szeretettel, Zoli és Rita
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200929/04001e26/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról