<div dir="auto"><div class="gmail_quote" dir="auto"><div dir="ltr" class="gmail_attr"><br></div> <blockquote style="margin:0 0 20px 0"> <div style="padding:10px 0 0 20px;margin:10px 0 0 0;border-left:1px solid #6d00f6"> <div style="font-family:Roboto,sans-serif;color:#6d00f6"> <div><br></div></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">Kedves Emoke, kedves Lista!<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">Harom level utan jobb, ha abbahagyom a torteneteket. Az elozo levelekben <br></div><div dir="ltr">foleg csak elmenyeket, tenyeket meseltem. Lehet elhinni oket vagy sem. <br></div><div dir="ltr">Vitatkozni nem erdemes az ilyesmirol. Ahogy a logopedus mondja az altala <br></div><div dir="ltr">p"oszenek diagnosztizalt Pelikannak a Tanu cimu filmben "A tenyek makacs <br></div><div dir="ltr">dolgok".<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">Volt nehany dolog az elozo levelben, ami nem sajat elmenyen alapult. Ilyen <br></div><div dir="ltr">volt Aisa eletkora es kritikat kaptam azert is, mert a sokszor hallott <br></div><div dir="ltr">allitast, hogy "olyan hogy iszlam nincs, ez egy sokfele vallas Marokkotol <br></div><div dir="ltr">Indoneziaig" egy trivialitas izzadtsagszagu megfogalmazasanak neveztem. <br></div><div dir="ltr">Vagy hihetetlennek tunt a vedelmi penz, a 'dzsizja' intezmenye, ami <br></div><div dir="ltr">allitolag 'nem tetele az iszlamnak'. Kezdjuk ez utobbival.<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">> Ez a fundamentalista ideológia hatása! Ezt nem tétele az iszlámnak!<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">Itt a Koran 9:29-et szokas felhozni, aminek a latin betus atirataban ott a <br></div><div dir="ltr">'dzsizja' szo. Amit en persze en nem arabul egy imam vezetesevel olvastam. <br></div><div dir="ltr">Persze lehetett volna a vezeto imamom Al-Raghib al-Isfahani (elhunyt <br></div><div dir="ltr">1108-ban), aki a nemcsak a 9:29-bol, hanem a Koran 20:76, 18:88, 42:40, <br></div><div dir="ltr">76:12 es 37:39 versekbol is a dzsizja intezmenyet vezette le. De ez <br></div><div dir="ltr">tenyleg mindegy, a dzsizja intezmenye letezett Mohamed koratol boven a <br></div><div dir="ltr">20-ik szazadig. Ott van a hagyomanyban es a fejekben.<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">Vagy a masik kerdes. Miert fontos Aisa tortenete es miert masodlagos a <br></div><div dir="ltr">szovegelemzes vagy az esetleges forditasi hibak?<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">Azert fontos, mert ez egy szeles korben elfogadott allitas a muzulmanok <br></div><div dir="ltr">kozott. Akarhany muzulmannal beszeltem errol, nem vitattak, hanem arrol az <br></div><div dir="ltr">oldalrol tamadtak, hogy pl. Shakespeare Juliaja is 14 eves volt, hogy ez <br></div><div dir="ltr">akkoriban igy volt szokas. (Lanyos anyakent persze jol tudom a kulonbseget <br></div><div dir="ltr">egy 9 eves es egy 14 eves kislany kozott.) Ez a szeles korben <br></div><div dir="ltr">elfogadottsag az igaz baj, ez teszi pokolla a kislanyok eletet. Ahogy a <br></div><div dir="ltr">vallasi vezetok atvettek a hatalmat Iranban, az egyik elso lepesuk a <br></div><div dir="ltr">hazassagi korhatar leszallitasa volt (ez ma 9 ev). Ha az interneten iszlam <br></div><div dir="ltr">szakerto tanacsat keressuk ezen kerdes tekinteteben --Ask Imam Ebrahim <br></div><div dir="ltr">Desai-- o pl. Hashiyya Ibn Aabideen-ra hivatkozva azt mondja, hogy nem <br></div><div dir="ltr">gond, akar akkor is elhalhato a hazassag, ha az ifju menyasszony nem <br></div><div dir="ltr">lepett meg be a pubertaskorba, de az aktus (velhetoen) nem okoz <br></div><div dir="ltr">sebesulest/serulest. Mohamednek sok gyermeke volt, Aisanak, aki pedig <br></div><div dir="ltr">kifejezetten egeszseges volt, egy sem, pedig nagyon szerettek volna. <br></div><div dir="ltr">(Bizony-bizony, nem lehet kizarni, hogy Aisa kislany koraban megis <br></div><div dir="ltr">sebesulest/serulest szerzett.)<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">A szovegertelmezessel (ez esetben a hadiszrol van szo) sok mas mellett az <br></div><div dir="ltr">a baj, hogy mar egy 150 eves nemet szoveget is nehez ertelmezni, ahogy par <br></div><div dir="ltr">honapja a listan a Kommunista Kialtvany eseteben lattuk, annak ellenere, <br></div><div dir="ltr">hogy sokan tudunk nemetul es nem tul regi a szoveg. De abban az esetben is <br></div><div dir="ltr">a szovegen tul, a megvalosult tetteken (szabadsagjogok elvesztese, sok <br></div><div dir="ltr">millio halott stb.) volt a lenyeg. A jelen esetben a szovegek masfel ezer <br></div><div dir="ltr">evesek, nem lehet egyertelmuen ertelmezni oket. Sot, az ellenemben <br></div><div dir="ltr">felhozott Szahih Buhari hadisz szerint ezek az eletkori tenyek eppenhogy <br></div><div dir="ltr">magatol Aisa-tol szarmaznak. Aisa fiatal eletkorat es az elhalt hazassagot <br></div><div dir="ltr">ezert aztan nagyon sok muzulman tenykent kezeli es eszerint el, ami ugy <br></div><div dir="ltr">egyebkent sok 'oregecskedo' ferfinak egy patriarchalis tarsadalomban vonzo <br></div><div dir="ltr">lehet.<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">Es ez atvezet a trivialitasok, mint ervek izaadtsagszagunak nevezesehez. <br></div><div dir="ltr">Annak, hogy az iszlam sokfele, semmi koze nincs ahhoz, hogy mit gondolnak <br></div><div dir="ltr">es gondoltak a muzulmanok arrol, hogy Aisa es Mohamed hany evesek voltak, <br></div><div dir="ltr">akikre mindegyikojuk peldakepkent tekint. Lehet egy arabbol angolra <br></div><div dir="ltr">tortent esetleges forditasi hiban ragodni, de a muzulmanok tobbsege <br></div><div dir="ltr">szamara ez sem ma sem regebben nem volt tema. Es ez beillik a sorba. <br></div><div dir="ltr">Mindig a mentegetozes, a magyarazkodas kinos lancolatat elem meg. Ha <br></div><div dir="ltr">valakivel elkezd az ember az iszlamrol beszelni, akkor mindig azzal jon <br></div><div dir="ltr">elo, hogy 'ah, te nem is olvastad a Korant', ha kiderul, hogy igen, akkor <br></div><div dir="ltr">'ah, de nem arabul olvastad, anelkul nem er semmit'. Itt persze az <br></div><div dir="ltr">egyszeru kereszteny belatja, hogy ez van, nincs mit tenni, nem lehet <br></div><div dir="ltr">megalapozott velemenyem. De --ha jol emlekszem o volt az-- Hamed <br></div><div dir="ltr">Abdel-Samad meseli tovabb a tortenetet egy nemetorszagi iszlam vezetovel <br></div><div dir="ltr">tortentekrol. Mi van, ha kiderul, hogy, de, o arabul is olvasta. Akkor jon <br></div><div dir="ltr">az, hogy 'ah, de nem egy imam vezetesevel olvastad'. De bizony, az o apja <br></div><div dir="ltr">egy egyiptomi imam volt es az egeszet szorul szora megtanittatta vele. A <br></div><div dir="ltr">vitapartner elkoszont es soha tobbet nem jelentkezett.<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">Mindig az izzadtsagszagu relativizalast erzem. A kereszteshaboruk (nem <br></div><div dir="ltr">mintha nem a muzulmanok foglaltak volna el Jeruzsalemet), az Oszovetseg <br></div><div dir="ltr">(nem mintha nem Jezus lenne a fo igazsag es ha ellentetbe kerul az <br></div><div dir="ltr">Oszovetseg es az Ujszovetseg, mit kell valasztani v.o. szombat), Szent <br></div><div dir="ltr">Istvan (orulunk, hogy Magyarorszag kereszteny orszagkent megmaradt, de <br></div><div dir="ltr">ettol meg egyetlen magyar sem robbantja fel magat egy piacteren a <br></div><div dir="ltr">keresztenyseg terjesztesenek celjabol azt kialtvan, hogy "Jezus-Jezus" <br></div><div dir="ltr">vagy "Szent Istvan, Szent Istvan") es tovabbi eroltetett hasonlatok <br></div><div dir="ltr">elorangatasat latom csak. Kis igazsagot lehet talalni ezekben az ervekben, <br></div><div dir="ltr">de a fo tenyeken nem valtoztatnak. Azon, hogy a Nemetorszagba bevandorolt <br></div><div dir="ltr">muzulmanok nagy resze szamara ha az alkotmanyos alapjogok es a Koran <br></div><div dir="ltr">egymassal szembe kerulnek, akkor egyertelmuen a Korant, abbol is a <br></div><div dir="ltr">fundamentalistabb ertelmezest valasztjak.<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">Es ha mar Bassam Tibi neve elokerult. O 1962-tol Nemetorszagban elo szir <br></div><div dir="ltr">szarmazasu muzulman vallasu professzor. O a tudasat es a befolyasat arra <br></div><div dir="ltr">hasznalta, hogy egy Euro-iszlamnak a letrejottet segitse. Mert igen, <br></div><div dir="ltr">lehetne ugy is olvasni a Korant. De sok evtizedes kuzdelem utan belatta, <br></div><div dir="ltr">hogy az Euro-iszlam eselytelen es az emlitett Cicero hasabjain <br></div><div dir="ltr">bejelentette, hogy feladta a kuzdelmet, mert nincs esely azokkal szemben, <br></div><div dir="ltr">akik a iszlamista-konzervativ vonalat kepviselik. Ahogy irja: a muzulman <br></div><div dir="ltr">patriarchalis kulturaban szocializalodott ferfiakat nem lehet integralni. <br></div><div dir="ltr">A masik oldalt, minket, az egesz europai hozzaallast o a "byzantinisches <br></div><div dir="ltr">Geschwaetz" jelzovel illeti (a muzulman torteneszek maig elo gunyos <br></div><div dir="ltr">szohasznalata arra utal, hogy 1453-ban a veszelyt fel nem ismerve, <br></div><div dir="ltr">Bizancban kereszteny hitbeli diszkussziok folytak, mikozben II Mehmed <br></div><div dir="ltr">elfoglalta a varost).<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">En a marol es a nagy atlagrol irtam. Nem, nincsenek kereszteny <br></div><div dir="ltr">vallas-terroristak. Nem, nem javasoljuk gyermeklanyok megeroszakolasat. <br></div><div dir="ltr">Nem, az Ujszovetseg szerint nem kell kivegezni azt, aki elhagyja a <br></div><div dir="ltr">keresztenyseget. Nem, nem inditottunk buntetoeljarast a debreceni Modem <br></div><div dir="ltr">kiallitas vezetoi ellen (pedig nem pusztan egy karikaturarol volt szo, <br></div><div dir="ltr">hanem Andres Serrano vizeletbe martott Jezusarol). Nem, nem tudjuk Nobel <br></div><div dir="ltr">dijas muzulman tudosok sorat unnepelni (osszesen harom van, az "elso <br></div><div dir="ltr">muzulman Nobel Dijas tudos" sirkoverol a kormany levakarta a muzulman <br></div><div dir="ltr">szot, mert egy ahmadijja nem lehet muzulman, az egy elviselhetetlen <br></div><div dir="ltr">sertes).<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">Es nem, nem igazan ismerunk sikeres, a polgarainak szabadsagot es tisztes <br></div><div dir="ltr">joletet biztosito muzulman tobbsegu orszagot. Sehol, Marokkotol <br></div><div dir="ltr">Indoneziaig. Pedig 49, vagy mas statisztikak szerint 56 ilyen orszag van. <br></div><div dir="ltr">Ha az olajat kivesszuk a tortenetbol a 400 millio arabot tomorito orszagok <br></div><div dir="ltr">teljes export teljesitmenye kisebb, mint az 5 millios Finnorszage. Es nem, <br></div><div dir="ltr">ez nem az europai gyarmati elnyomas kovetkezmenye, az arab orszagok <br></div><div dir="ltr">jelentos resze a muzulman Oszman Birodalom resze volt. A 10 leginkabb <br></div><div dir="ltr">keresztenyuldozest gyakorolo orszagbol 9 muzulman tobbsegu. Es nem, ez sem <br></div><div dir="ltr">a feher emberek gyarmati elnyomasanak kovetkezmenye. Torokorszag nem volt <br></div><div dir="ltr">gyarmati elnyomas alatt, az elso vilaghaboru elott az orszag 20%-a <br></div><div dir="ltr">kereszteny volt, ma 0.2%-a az.<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">A muzulman vallas sokszinusege tekintetebn talan annyiban tudnek egyet <br></div><div dir="ltr">erteni, hogy minel gyengebb az iszlam, nagy vonalakban annal szabadabb es <br></div><div dir="ltr">sikeresebb az orszag. Persze erre sem lehet buszkenek lenni.<br></div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr">Szeretettel, Zoli és Rita</div> </div> </blockquote></div></div>