[Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman temahoz (fwd)
Gy Greschik
gy.greschik at teguec.com
2020. Sze. 22., K, 23:45:12 CEST
Kedves Levente!
Valami zavar van. Most érkezett üzenetednek az eleje már korábban megjött tőled, és arra válaszoltam is, a nagy levlistán. A „fundamentalistáknak szokták nevezni” szavak utáni mostani rész viszont a korábbi e-mailedben nem volt benne.
Arra reagálva:
Köszönöm a szufikról szóló információt és a történetet Szt. Ferenccel kapcsolatban is. A szulténnal való találkozásról tudtam, de nem tudtam, hogy az illető szufi volt. Akár örümtelinek is mondhatnók, hogy az iszlámnak van olyan ága(-boga), ahol Jézust kiemelten tisztelik.
Bár mindez a lényegen nem változtat: egy decentralizált rendszer megítélésekor nem az egyes tömegpontokat, hanem az azok mozgását vonzóéerejével jelentősen meghatárózó tömegközéppont, közös erőtér jellegét kell figyelnünk. Ez pedig, akármilyen példát hozunk jobbról vagy balról, marad a Korán és társpublikációi, ill. amit a próféta egyébként csinált és mondott. Utübbi nem volt túlságosan dicső. Nála okosabb hódítók is léteztek már a történelemben -- igaz, nem mindegyik talált fel vallási előírásokat avégett, hogy elképzelései megvalósuljanak.
És akkor már még egy választ engedj meg. Ugyan már nem akartam rá reagálni, de ha már megszólítpttál, megteszem:
Nagyon szórakoztató volt, amit a (ma korábbi) e-mailedban a muzulmánok által Jézusról alkotott elképzelésekről írtál (a példáid sora). Eddig is tudtam hogy nagy a katyvasz a fejükben de, hogy ekkora, nem gondoltam volna. No azért némi kreatív fantáziával lehetne még bővíteni a sort. Én már az ott felsoroltaknál vadabb elképzeléssel is találkoztam, bár nem muzulmán forrásból. Olyannal is, aminek „irodalma” is van. Mi mindent ki nem bír a papír!
Az iszlám megítélése szempontjából azonban az a felsorolás a mohamedán fejekben uralkodó totálkáosz demonstrálása ellenére igazából lényegtelen. Amúgy is tudjuk, hogy Jézust mint prófétát (mint Mohamed egyik előhírnökét) a maguk módján tisztelik. Az sem meglepő, hogy ebbe a tiszteletbe sokminden beleférhet -- a szent szövegeik híres önellenetmondásossága által is nagy lehet a mozgástér, és amiatt is, hogy, ahogy írod, az iszlámnak sok változata van, nincs „központosítva.”
De ezzel egyött az sem őjság az átlagosan művelt olvasónak, hogy a Jézus kérdés nem kartinális a számukra. A teológiájuk, ha ezt a szót szabad egyáltalán erre a vallási köntösbe öltözött politikai-jogi-életstílusbelr-kultúrális rendszerre alkalmazni, Jézust mint mellékszereplőt tartja nyilván. Se ő, se tanítása (az utóbbi bármi legyen is) nekik nem lényeges. A lényeg az igazi, nagy és utolsó proféta, Mohamed követése. Aki jogi-erkölcsi-házassági-kereskedelmi-politikai-stratégiai-táplálkozási-könyöruletességi-hódítási-stb. szabályok és irányelvek tömkelegét hagyta követőire úgy. hogy azok az ő életében sem voltak egymással összhangban (és, khm-khm, az ő árdekeit és allűrjeit is igazolták). És ebben valami istenkép is, de a többi világvallásnál messze profánabb és zavarodottak attribútumokkal.
Egyébként nem értem, hogy miért kezdted a felsorolást megint azzal a Goldziher-féle mondattal. Te látsz abban valami szóra érdemes tartalmat, aminek (a figyelemfelkeltésen kívül) különösebb értelme volna? Azt a választ nem fogadom el, hogy „az iszlám sokszínű” mert, ahogy leírtam, erre vonatkozólag sincs annak a bizonyos mondatnak különösebb intellektuális tartalma.
Egyébként már alig várom, hogy ezt az eszmecserét lezárjuk.
Gyuszi
On Tue, 22 Sep 2020, Sziklay Levente wrote:
> Date: Tue, 22 Sep 2020 22:55:48 +0200 (CEST)
> From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
> Cc: grem at turul.banki.hu
> Subject: Re: [Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman temahoz
> (fwd)
>
> Kedves Gyuszi!
>
> Az Ószövetségben benne van a mózesi törvény a házasságtörő nő
> megkövezéséről. Jézus nem törölte el ezt a törvényt, csak értelmezte "az
> vesse rá az első követ stb..". Így a tényleges értelme megváltozik.
>
> Egy rabbi ma szintén azt mondja, hogy érvényes a mózesi törvény, de
> nyilvánvalóan szó nincs megkövezésről - azt mondja, hogy csak akkor kell
> megint alkalmazni, ha majd visszatért a Messiás.
>
>
> A szent iratok minden vallásban fontosak , de a a tényleges értelmezést kell
> vizsgálni, ha a mára vonatkozó következtetést akarunk levonni. Azokat, akik
> visszatérnek az iratok textuális - csak a szöveget, szövegkörnyezet,
> történelmi környezet stb. figyelmen kívül hagyó - értelmezéséhez,
> fundamentalistáknak szokták nevezni.
>
> Az iszlámban a szufik azok, akik hangsúlyt az szeretetre (emberek és az
> Isten iránti szeretetre), az Istenhez való misztikus közeledésre, az
> Istennel való spirituális egyesülésre helyezik a hangsúlyt. A szufik
> általában nagy tisztelői Jézusnak, és kifejezetten pozitívan viszonyulnak a
> keresztényekhez.
>
> Al-Kámil szultán, aki egy szufi mester tanítványa - Fakhr adDín alFáriszi -
> volt aki találkozott Szent Ferenccel - ott volt maga a mestere is, aki egy
> szufi rend vezetője is volt egyúttal. A szultán engedélyezte a ferencesek
> szabad és korlátozásmentes mozgását az uralma alatt álló területen, valamint
> a szufi rend pártfogása alá vette a ferenceseket, akik ezen túl szabadon
> mozoghattak muszlim területeken, így a török megszállta Magyarországon is.
>
>
> Szent Ferenc és Al-Kámil szultán találkozása
>
>
>
> Elkeseredett harcok dúltak, és a szultán eltökélt volt, hogy véget vet a
> konfliktusnak. 1219 augusztusában hadserege sikeresen megvédte Damietta
> erődjét, s a harcokban csaknem ötezer keresztes vesztette életét. Akkor jött
> Asissi Szent Ferenc.
>
> Ferenc és Illuminatus testvér merészen – és fegyvertelenül – átlépett az
> ellenség területére, ahol rögtön fogságba ejtették és alaposan
> helybenhagyták mindkettejüket. Az életüket azonban meghagyták a szultán
> katonái, s uralkodójuk elé vitték őket.
>
> Szent Bonaventura örökítette meg számunkra a történetet, amely szerint a
> szultán megkérdezte, ki, miért és milyen minőségben küldte oda őket. Ferenc
> azt felelte: Isten, és nem az emberek küldték őket, azért, hogy megmutassák
> neki és alattvalóinak az üdvösség útját és hirdessék az evangélium szavainak
> igazságát. Amikor a szultán látta lelkesedését és bátorságát, készséggel
> meghallgatta, és marasztalta. Azt mondják, Szent Ferenc így köszöntötte az
> uralkodót: „Az Úr adjon neked békét” – ami nagyon hasonlít a hagyományos
> muszlim üdvözléshez: „Asz-szalámu alajkum!” (Béke veled/veletek/reátok!). Ez
> nagyon meglepte a szultánt, s amellett a Ferencből sugárzó szentséget is
> érzékelte.
>
> Ferenc úgy tudott az evangéliumról szólni al-Kámil szultánnak, hogy az nem
> érezte ezt sértésnek, és nem végeztette ki Ferencet blaszfémia vádjával. Jól
> látta a Ferencből áradó szeretetet, és megdöbbent határtalan bátorságán.
> Elbeszélgettek a lelki életről és a két vallás tradícióiról.
>
> A két szerzetes néhány napig a muszlimok táborában maradt, majd békében
> váltak el egymástól az ottaniakkal. Távozásuk előtt az uralkodó gazdagon meg
> akarta ajándékozni Ferencet, ő azonban elutasította, szegénységi fogadalmára
> hivatkozva – ettől megint csak elakadt al-Kámil szultán szava, még sose
> találkozott olyan emberrel, aki megvetette volna a földi dicsőséget. Ferenc
> végül elfogadott egyetlen dolgot: egy elefántcsontkürtöt, amely azóta is
> látható Assisiben.
>
> Kettejük találkozása nagy hatást gyakorolt a szultánra, aki szabad
> áthaladást engedett Ferencnek és társainak, és meglepően kedvesen bánt
> ezután a keresztény foglyokkal. Mi több, megpróbált békésen megegyezni a
> keresztes hadakkal, arra kérve őket, hagyják el Egyiptom területét, ezek a
> próbálkozásai azonban kudarcot vallottak. 1221-ben al-Kámil szultán ismét
> felajánlotta, hogy kössenek békét, amit megint elutasítottak, mire
> megnyitotta a Nílus zsilipeit, így hátrálásra késztetve a keresztes
> seregeket – akik ezután már hajlandóak voltak békét kötni a következő nyolc
> esztendőre.
>
>
>
>
> Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> írta:
> Bocsánat, tévedésből magánlevélben ment el.
> Újraküldöm.
> Gy.
>
> ---------- Forwarded message ----------
> Date: Mon, 21 Sep 2020 13:32:45 -0600 (MDT)
> From: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
> To: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> Subject: Re: [Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman temah
> oz
>
> Kedves Levente!
>
> Jól látod a kereszténység (katolicizmus) és az iszlám centralizált ill. ece
> ntralizált természetéből adódó rendezett ill. rendezetlen közgondolkodási
> állapotokat. Ebből a szempontból az iszlámhoz hasonlít a judaizmus, a hud
> dhizmus, a protestáns kereszténység is. De ennek semmi köze ahhoz, amit é
> n állítottam.
>
> Mert amennyiben az iszlám különfélre éretelmezői a szent iratokat és a próf
> éta életét és üzenetét meghatározó fontosságúnak tekintik, ennek az alapna
> k a fényében kell az iszlámot vizsgálnunk.
>
> ...persze nem „kell” úgy vizsgálnunk. Csak akkor kell, ha azt akarjuk, hog
> y az okfejtésünknek értelme legyen.
>
> Ha esetleg tudsz olyan muzulmán filozófiai iskoláról, amely szerint a prófé
> ta életének példája és az ő tanításai, ill. az általa kapott kinyilatkozás
> , ill. a szenr iratok amelyek ezeket taftalmazzák, nem igazán fontosak, ak
> kor szólj. Gondolod, hogy ha van is ilyen, őket az iszlám (mint vallás, és
> nem csak az iszlám által befolyásolt kultúrkörök sokasága) részének lehet
> tekinteni?
>
> Amennyiben olyan mohamedán filozófiai iskoláról nem tudsz, amely a prófáta
> tanítását és pédáját lényegtelennek tartja, csak olyanokról, amelyek a sze
> nt iratok ilyen-olyan részeit hangsúlyozva a többit józan ésszel, okoskodá
> ssal, vagy a saját kultúrájukból merített elemekkel töltik ki, akkor tulaj
> donkáppen az én véleményemhez csatlakoztál. Az iszlámot nem a sokféle ért
> elmezés köti össze, hanem a közös alap.
>
> Gyuszi
>
> On Mon, 21 Sep 2020, Sziklay Levente wrote:
>
> > Date: Mon, 21 Sep 2020 21:08:07 +0200 (CEST)
> > From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> > To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
> > Subject: Re: [Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman tem
> ahoz
> >
> > Kedves Gyuszi!
> >
> > Nálunk van egy egyházi tanítóhivatal, ami hivatott az isteni igazság
> > megismertetésére. Az iszlámban az isteni igazság - mivel isteni -
> > megismerhetetlen. A lényeg a törekvés a megismerésére, de az, hogy ez az
> > értelmezés különböző eredményeket ad ki, az benne van a rendszerben.
> > Ha világ három részéről három katolikus papot megkérdezel, ált. nagyon
> > hasonló választ adnak. Ugyanez az iszlámban nincs így - a helyi közössége
> k
> > értelmezése gyökeresen eltérhet - illetve a azon szakavatott
> > vallásjogtudósok értelmezése, akik a helyi közösség számára értelmezést
> > adnak. A módszer nagyjából ua., amit az angol Common Law értelmezése sor
> án
> > folyik - amit ha máshonnan nem, a tárgyalótermi krimi filmekből mindenki
> > ismerhet -régi precedensekből szedik össze a jog értelmét.
> >
> > Ugyanakkor azt is nagyon fontos figyelembe venni, hogy míg a
> > kereszténységnél a teológia kidolgozott és fontos szerepet tölt be, addig
> az
> > iszlámnál ez nincs így!!!
> >
> > Szeretettel:
> >
> > Levente
> >
> >
> > Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> írta:
> > Keves Levente!
> >
> > Kiemelem tóled, amely megállapítást a Goldziher Ignác-i munkásságból a le
> gf
> > ontosabbként említettél:
> >
> > „Nem annyira az a döntő az iszlám vallási jelenségeinek helyes megítélése
> s
> > orán, hogy mit mond a Korán
> >
> > és a hagyomány, hanem hogy ezek kijelentéseit és értelmét a közösség hog
> ya
> > n értelmezi.”
> >
> > A mindennapi élet, cselekvések szintjén banális megállapítás ez, nem? Ez
> on
> > a szinten a megfelelő szavak kicserélésével minden -- de igazán minden -
> -
> > emberi-szervezeti fogalomra tökéletesen igaz. Igaz a marxizmusra, a kom
> m
> > unizmusra, a fasizmusra, a KRESZ-re, a Buddhizmusra, az orvostudománya, a
> z
> > LMBTQ mozgalomra, stb. Az elvek, kötetkezmények, ok-okozat vizsgálata s
> z
> > empontjából persze már nem igaz, de az más kérdés. Vegyük észre az idéze
> t
> > ben a „jelenségek” és „helyes megítélése” kifejezéseket is. Az előbbi a
> f
> > igyelmet a mindennapiságra tereli (az én szavaimmal: a „mindennapi élet,”
>
> > a „cselekvések” szintjére helyezei) -- ez az, ami a megállapitást banális
> s
> > á és közhelyessé teszi.
> >
> > A „helyes megítélés” kétértelműsít. Mi a helyes? A mindennapiságot vi
> zs
> > gálni, és kész?
> >
> > Vagy összefüggéseket, okokat is kellene kereszni? Ez a szó a kijelentés
> k
> > eretein túlmutat.
> >
> > Ez a mondat puszta szónoki fordulat.
> >
> > Annyira mindenre igaz, hogy tényleg csak retorikai eszköznek érdemes teki
> nt
> > eni.
> >
> > Felütés, ami után jühetnek a részletek, amikben az ördög rejtőzköd
> ik.
> >
> > Nem az teszi az iszlámot iszlámmá, hogy hányféleképpen szemezgetnek egyes
> ek
> > az előírásai között.
> >
> > Hanem az, hogy miből szemezgetnek. Amikor az iszlámról beszélünk, enne
> k
> > kellene a középpontban lenni. Nemde?
> >
> > Gyuszi
>
>
> Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> írta:
> Bocsánat, tévedésből magánlevélben ment el.
> Újraküldöm.
> Gy.
>
> ---------- Forwarded message ----------
> Date: Mon, 21 Sep 2020 13:32:45 -0600 (MDT)
> From: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
> To: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> Subject: Re: [Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman temah
> oz
>
> Kedves Levente!
>
> Jól látod a kereszténység (katolicizmus) és az iszlám centralizált ill. ece
> ntralizált természetéből adódó rendezett ill. rendezetlen közgondolkodási
> állapotokat. Ebből a szempontból az iszlámhoz hasonlít a judaizmus, a hud
> dhizmus, a protestáns kereszténység is. De ennek semmi köze ahhoz, amit é
> n állítottam.
>
> Mert amennyiben az iszlám különfélre éretelmezői a szent iratokat és a próf
> éta életét és üzenetét meghatározó fontosságúnak tekintik, ennek az alapna
> k a fényében kell az iszlámot vizsgálnunk.
>
> ...persze nem „kell” úgy vizsgálnunk. Csak akkor kell, ha azt akarjuk, hog
> y az okfejtésünknek értelme legyen.
>
> Ha esetleg tudsz olyan muzulmán filozófiai iskoláról, amely szerint a prófé
> ta életének példája és az ő tanításai, ill. az általa kapott kinyilatkozás
> , ill. a szenr iratok amelyek ezeket taftalmazzák, nem igazán fontosak, ak
> kor szólj. Gondolod, hogy ha van is ilyen, őket az iszlám (mint vallás, és
> nem csak az iszlám által befolyásolt kultúrkörök sokasága) részének lehet
> tekinteni?
>
> Amennyiben olyan mohamedán filozófiai iskoláról nem tudsz, amely a prófáta
> tanítását és pédáját lényegtelennek tartja, csak olyanokról, amelyek a sze
> nt iratok ilyen-olyan részeit hangsúlyozva a többit józan ésszel, okoskodá
> ssal, vagy a saját kultúrájukból merített elemekkel töltik ki, akkor tulaj
> donkáppen az én véleményemhez csatlakoztál. Az iszlámot nem a sokféle ért
> elmezés köti össze, hanem a közös alap.
>
> Gyuszi
>
> On Mon, 21 Sep 2020, Sziklay Levente wrote:
>
> > Date: Mon, 21 Sep 2020 21:08:07 +0200 (CEST)
> > From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> > To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
> > Subject: Re: [Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman tem
> ahoz
> >
> > Kedves Gyuszi!
> >
> > Nálunk van egy egyházi tanítóhivatal, ami hivatott az isteni igazság
> > megismertetésére. Az iszlámban az isteni igazság - mivel isteni -
> > megismerhetetlen. A lényeg a törekvés a megismerésére, de az, hogy ez az
> > értelmezés különböző eredményeket ad ki, az benne van a rendszerben.
> > Ha világ három részéről három katolikus papot megkérdezel, ált. nagyon
> > hasonló választ adnak. Ugyanez az iszlámban nincs így - a helyi közössége
> k
> > értelmezése gyökeresen eltérhet - illetve a azon szakavatott
> > vallásjogtudósok értelmezése, akik a helyi közösség számára értelmezést
> > adnak. A módszer nagyjából ua., amit az angol Common Law értelmezése sor
> án
> > folyik - amit ha máshonnan nem, a tárgyalótermi krimi filmekből mindenki
> > ismerhet -régi precedensekből szedik össze a jog értelmét.
> >
> > Ugyanakkor azt is nagyon fontos figyelembe venni, hogy míg a
> > kereszténységnél a teológia kidolgozott és fontos szerepet tölt be, addig
> az
> > iszlámnál ez nincs így!!!
> >
> > Szeretettel:
> >
> > Levente
> >
> >
> > Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> írta:
> > Keves Levente!
> >
> > Kiemelem tóled, amely megállapítást a Goldziher Ignác-i munkásságból a le
> gf
> > ontosabbként említettél:
> >
> > „Nem annyira az a döntő az iszlám vallási jelenségeinek helyes megítélése
> s
> > orán, hogy mit mond a Korán
> >
> > és a hagyomány, hanem hogy ezek kijelentéseit és értelmét a közösség hog
> ya
> > n értelmezi.”
> >
> > A mindennapi élet, cselekvések szintjén banális megállapítás ez, nem? Ez
> on
> > a szinten a megfelelő szavak kicserélésével minden -- de igazán minden -
> -
> > emberi-szervezeti fogalomra tökéletesen igaz. Igaz a marxizmusra, a kom
> m
> > unizmusra, a fasizmusra, a KRESZ-re, a Buddhizmusra, az orvostudománya, a
> z
> > LMBTQ mozgalomra, stb. Az elvek, kötetkezmények, ok-okozat vizsgálata s
> z
> > empontjából persze már nem igaz, de az más kérdés. Vegyük észre az idéze
> t
> > ben a „jelenségek” és „helyes megítélése” kifejezéseket is. Az előbbi a
> f
> > igyelmet a mindennapiságra tereli (az én szavaimmal: a „mindennapi élet,”
>
> > a „cselekvések” szintjére helyezei) -- ez az, ami a megállapitást banális
> s
> > á és közhelyessé teszi.
> >
> > A „helyes megítélés” kétértelműsít. Mi a helyes? A mindennapiságot vi
> zs
> > gálni, és kész?
> >
> > Vagy összefüggéseket, okokat is kellene kereszni? Ez a szó a kijelentés
> k
> > eretein túlmutat.
> >
> > Ez a mondat puszta szónoki fordulat.
> >
> > Annyira mindenre igaz, hogy tényleg csak retorikai eszköznek érdemes teki
> nt
> > eni.
> >
> > Felütés, ami után jühetnek a részletek, amikben az ördög rejtőzköd
> ik.
> >
> > Nem az teszi az iszlámot iszlámmá, hogy hányféleképpen szemezgetnek egyes
> ek
> > az előírásai között.
> >
> > Hanem az, hogy miből szemezgetnek. Amikor az iszlámról beszélünk, enne
> k
> > kellene a középpontban lenni. Nemde?
> >
> > Gyuszi
> >
> >
> > On Mon, 21 Sep 2020, Sziklay Levente wrote:
> >
> > > Date: Mon, 21 Sep 2020 13:16:00 +0200 (CEST)
> > > From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> > > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > > Subject: [Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman
> temahoz
> > >
> > > Kedves Mőci, Zsófi!
> > >
> > > A legfontosabb, amit Goldziher Ignác, a legnagyobb magyar orientalista
> ír
> > t:
> > >
> > > „Nem annyira az a döntő az iszlám vallási jelenségeinek helyes megítélé
> se
> >
> > > során, hogy mit mond a Korán és a hagyomány, hanem hogy ezek kijelentés
> ei
> > t
> > > és értelmét a közösség hogyan értelmezi.”
> > >
> >
> > > A Koránban sok hely van Jézusról, a halálára is több hely vonatko
> zik:
> > >
> > > 3:55 (Simon Róbert) [Emlékezzetek arra,] amikor Allah így szólt:
> „Jézus!
> > > Magamhoz szólítalak227 [immár], magamhoz emellek [az égbe] és megtisztí
> ta
> > lak
> > > téged a hitetlenektől.
> > >
> > > 19:33 „És béke legyen velem a napon, amikor megszülettem, és a napon, a
> mi
> > kor
> > > meghalok, és a napon, amikor feltámadok élve.” 34 Ez Jézus, Mária fia –
> i
> > gaz
> > > kijelentése azzal kapcsolatban, amiről kétségben voltak.
> > >
> > > és, ami konkrétan a keresztre (nem) feszítésről szól, egy olyan
> > > szövegkörnyezetben, ami elítéli a zsidókat, mert hitetlenek voltak, meg
> öl
> > ték
> > > a prófétáikat, gyalázták Máriát, Jézus anyját, és azzal is dicsekedtek,
> h
> > ogy
> > > a Messiást, Jézust is megölték.
> > >
> > > 4:157 (Simon Róbert) és [mivel] azt mondták: „Megöltük Jézust, a Messiá
> st
> > ,
> > > Mária fiát, Allah küldöttét.” – holott [valójában] nem ölték meg őt és
> ne
> > m
> > > feszítették keresztre, hanem [valaki más] tétetett nekik [Jézusho
> z]
> > > hasonlóvá [és azt ölték meg]. Akik Jézust [illetően] összekülönböztek,
> az
> > ok
> > > kétségben vannak felőle. Nincs tudomásuk róla, csupán vélekedésüket köv
> et
> > ik.
> > > Bizonyosan nem ölték meg őt, 158 ellenkezőleg, Allah magához emel
> te őt.
> > >
> > > 4:157 (Kiss Zsuzsanna) És mert azt mondták: „Bizony megöltük a Me
> ssiást,
> > > Jézust, Mária fiát, Allah Küldöttét!” És nem ölték meg, és nem is
>
> > > feszítették meg, hanem csak úgy tüntetett fel nekik. Akik vitázna
> k vele
> > > kapcsolatban, azok kétségben vannak. Nincs biztos tudásuk, hanem
> csak
> > > feltételezéseket követnek. És bizonyos, hogy nem ölték meg. 158 Nem! Al
> la
> > h
> > > felemelte őt Magához.
> > >
> > > 4:157 (Mihállfy Balázs) Beszédükért: Mi megöltük a Megváltót, Jézust, M
> ár
> > ia
> > > fiát, Allah prófétáját. S nem ölték meg őt, nem is feszítették keresztr
> e,
> >
> > > hanem csak úgy tűnt nekik. Íme! Kik különböztek benne, kétségük van fel
> ől
> > e.
> > > S nincs nékik benne tudásuk, csak követik a sejtést. Nem öltek me
> g őt
> > > bizonyosan. 158 Sőt! Allah őt Magához emelte.
> > >
> > > 4:157 (Serdián Miklós György) és azért is, mert azt mondták: „Meg
> öltük a
> > > Megváltót, Jézust, Mária fiát, Isten küldöttét.” De nem ölték meg, és n
> em
> >
> > > feszítették keresztre: [Jézus, Mária fia] csak egy másik, hasonló alakb
> an
> >
> > > jelent meg számukra. Akik összekülönböznek egymással erről, azokn
> ak
> > > kétségeik vannak felőle, és nincs semmiféle tudásuk róla, és csak
>
> > > találgatnak. Egyáltalán nem biztos, hogy megölték! 158 [Inkább úgy tört
> én
> > t,]
> > > Isten felemelte magához.
> > >
> > > A szöveg magyar átiratban: vá máá kátálúhu - és nem ölték meg
> > > vá máá szallabúhu - és nem feszítették keresztre
> > > válákinná subbihá lehum - hasonlóvá tetetvén a számukra
> > > má kátálúhu jakínen - nem ölték meg biztosan
> > > bál ráfáhu Allahi iláhi - de az Isten sajátmagához emelte
> > >
> > > (!MIVEL NEM VAGYOK A KORÁN NYELVÉNEK SZAKÉRTŐJE, EZÉRT TEKINTSÉTE
> K EGY
> > > PRÓBÁLKOZÁSNAK CSAK, HOGY ÉN ÍGY ADNÁM VISSZA A JELENTÉSÉT A MAI ARAB N
> YE
> > LV
> > > ISMERETÉBEN)
> > >
> > > arról, hogy hogyan értelmezik ezeket a sorokat, folyt. köv.)
> > >
> >
> > ...
> > Keves Levente!
> >
> > Kiemelem tóled, amely megállapítást a Goldziher Ignác-i munkásságból a le
> gf
> > ontosabbként említettél:
> >
> > „Nem annyira az a döntő az iszlám vallási jelenségeinek helyes megítélése
> s
> > orán, hogy mit mond a Korán és a hagyomány, hanem hogy ezek kijelentéseit
>
> > és értelmét a közösség hogyan értelmezi.”
> >
> > A mindennapi élet, cselekvések szintjén banális megállapítás ez, nem? Ez
> on
> > a szinten a megfelelő szavak kicserélésével minden -- de igazán minden -
> -
> > emberi-szervezeti fogalomra tökéletesen igaz. Igaz a marxizmusra, a kom
> m
> > unizmusra, a fasizmusra, a KRESZ-re, a Buddhizmusra, az orvostudománya, a
> z
> > LMBTQ mozgalomra, stb. Az elvek, kötetkezmények, ok-okozat vizsgálata s
> z
> > empontjából persze már nem igaz, de az más kérdés. Vegyük észre az idéze
> t
> > ben a „jelenségek” és „helyes megítélése” kifejezéseket is. Az előbbi a
> f
> > igyelmet a mindennapiságra tereli (az én szavaimmal: a „mindennapi élet,”
>
> > a „cselekvések” szintjére helyezei) -- ez az, ami a megállapitást banális
> s
> > á és közhelyessé teszi. A „helyes megítélés” kétértelműsít. Mi a helyes
> ?
> > A mindennapiságot vizsgálni, és kész? Vagy összefüggéseket, okokat is
> k
> > ellene kereszni? Ez a szó a kijelentés keretein túlmutat.
> >
> > Ez a mondat puszta szónoki fordulat. Annyira mindenre igaz, hogy tényleg
> c
> > sak retorikai eszköznek érdemes tekinteni. Felütés, ami után jühetnek a
> r
> > észletek, amikben az ördög rejtőzködik.
> >
> > Nem az teszi az iszlámot iszlámmá, hogy hányféleképpen szemezgetnek egyes
> ek
> > az előírásai között. Hanem az, hogy miből szemezgetnek. Amikor az iszl
> á
> > mról beszélünk, ennek kellene a középpontban lenni. Nemde?
> >
> > Gyuszi
> >
> >
> > On Mon, 21 Sep 2020, Sziklay Levente wrote:
> >
> > > Date: Mon, 21 Sep 2020 13:16:00 +0200 (CEST)
> > > From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> > > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > > Subject: [Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman
> temahoz
> > >
> > > Kedves Mőci, Zsófi!
> > >
> > > A legfontosabb, amit Goldziher Ignác, a legnagyobb magyar orientalista
> ír
> > t:
> > >
> > > „Nem annyira az a döntő az iszlám vallási jelenségeinek helyes megítélé
> se
> >
> > > során, hogy mit mond a Korán és a hagyomány, hanem hogy ezek kijelentés
> ei
> > t
> > > és értelmét a közösség hogyan értelmezi.”
> > >
> >
> > > A Koránban sok hely van Jézusról, a halálára is több hely vonatko
> zik:
> > >
> > > 3:55 (Simon Róbert) [Emlékezzetek arra,] amikor Allah így szólt:
> „Jézus!
> > > Magamhoz szólítalak227 [immár], magamhoz emellek [az égbe] és megtisztí
> ta
> > lak
> > > téged a hitetlenektől.
> > >
> > > 19:33 „És béke legyen velem a napon, amikor megszülettem, és a napon, a
> mi
> > kor
> > > meghalok, és a napon, amikor feltámadok élve.” 34 Ez Jézus, Mária fia –
> i
> > gaz
> > > kijelentése azzal kapcsolatban, amiről kétségben voltak.
> > >
> > > és, ami konkrétan a keresztre (nem) feszítésről szól, egy olyan
> > > szövegkörnyezetben, ami elítéli a zsidókat, mert hitetlenek voltak, meg
> öl
> > ték
> > > a prófétáikat, gyalázták Máriát, Jézus anyját, és azzal is dicsekedtek,
> h
> > ogy
> > > a Messiást, Jézust is megölték.
> > >
> > > 4:157 (Simon Róbert) és [mivel] azt mondták: „Megöltük Jézust, a Messiá
> st
> > ,
> > > Mária fiát, Allah küldöttét.” – holott [valójában] nem ölték meg őt és
> ne
> > m
> > > feszítették keresztre, hanem [valaki más] tétetett nekik [Jézusho
> z]
> > > hasonlóvá [és azt ölték meg]. Akik Jézust [illetően] összekülönböztek,
> az
> > ok
> > > kétségben vannak felőle. Nincs tudomásuk róla, csupán vélekedésüket köv
> et
> > ik.
> > > Bizonyosan nem ölték meg őt, 158 ellenkezőleg, Allah magához emel
> te őt.
> > >
> > > 4:157 (Kiss Zsuzsanna) És mert azt mondták: „Bizony megöltük a Me
> ssiást,
> > > Jézust, Mária fiát, Allah Küldöttét!” És nem ölték meg, és nem is
>
> > > feszítették meg, hanem csak úgy tüntetett fel nekik. Akik vitázna
> k vele
> > > kapcsolatban, azok kétségben vannak. Nincs biztos tudásuk, hanem
> csak
> > > feltételezéseket követnek. És bizonyos, hogy nem ölték meg. 158 Nem! Al
> la
> > h
> > > felemelte őt Magához.
> > >
> > > 4:157 (Mihállfy Balázs) Beszédükért: Mi megöltük a Megváltót, Jézust, M
> ár
> > ia
> > > fiát, Allah prófétáját. S nem ölték meg őt, nem is feszítették keresztr
> e,
> >
> > > hanem csak úgy tűnt nekik. Íme! Kik különböztek benne, kétségük van fel
> ől
> > e.
> > > S nincs nékik benne tudásuk, csak követik a sejtést. Nem öltek me
> g őt
> > > bizonyosan. 158 Sőt! Allah őt Magához emelte.
> > >
> > > 4:157 (Serdián Miklós György) és azért is, mert azt mondták: „Meg
> öltük a
> > > Megváltót, Jézust, Mária fiát, Isten küldöttét.” De nem ölték meg, és n
> em
> >
> > > feszítették keresztre: [Jézus, Mária fia] csak egy másik, hasonló alakb
> an
> >
> > > jelent meg számukra. Akik összekülönböznek egymással erről, azokn
> ak
> > > kétségeik vannak felőle, és nincs semmiféle tudásuk róla, és csak
>
> > > találgatnak. Egyáltalán nem biztos, hogy megölték! 158 [Inkább úgy tört
> én
> > t,]
> > > Isten felemelte magához.
> > >
> > > A szöveg magyar átiratban: vá máá kátálúhu - és nem ölték meg
> > > vá máá szallabúhu - és nem feszítették keresztre
> > > válákinná subbihá lehum - hasonlóvá tetetvén a számukra
> > > má kátálúhu jakínen - nem ölték meg biztosan
> > > bál ráfáhu Allahi iláhi - de az Isten sajátmagához emelte
> > >
> > > (!MIVEL NEM VAGYOK A KORÁN NYELVÉNEK SZAKÉRTŐJE, EZÉRT TEKINTSÉTE
> K EGY
> > > PRÓBÁLKOZÁSNAK CSAK, HOGY ÉN ÍGY ADNÁM VISSZA A JELENTÉSÉT A MAI ARAB N
> YE
> > LV
> > > ISMERETÉBEN)
> > >
> > > arról, hogy hogyan értelmezik ezeket a sorokat, folyt. köv.)
> > >
> >
> > ...
> > _______________________________________________
> > Grem mailing list
> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> >
> >Bocsánat, tévedésből magánlevélben ment el.
> Újraküldöm.
> Gy.
>
> ---------- Forwarded message ----------
> Date: Mon, 21 Sep 2020 13:32:45 -0600 (MDT)
> From: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
> To: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> Subject: Re: [Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman temah
> oz
>
> Kedves Levente!
>
> Jól látod a kereszténység (katolicizmus) és az iszlám centralizált ill. ece
> ntralizált természetéből adódó rendezett ill. rendezetlen közgondolkodási
> állapotokat. Ebből a szempontból az iszlámhoz hasonlít a judaizmus, a hud
> dhizmus, a protestáns kereszténység is. De ennek semmi köze ahhoz, amit é
> n állítottam.
>
> Mert amennyiben az iszlám különfélre éretelmezői a szent iratokat és a próf
> éta életét és üzenetét meghatározó fontosságúnak tekintik, ennek az alapna
> k a fényében kell az iszlámot vizsgálnunk.
>
> ...persze nem „kell” úgy vizsgálnunk. Csak akkor kell, ha azt akarjuk, hog
> y az okfejtésünknek értelme legyen.
>
> Ha esetleg tudsz olyan muzulmán filozófiai iskoláról, amely szerint a prófé
> ta életének példája és az ő tanításai, ill. az általa kapott kinyilatkozás
> , ill. a szenr iratok amelyek ezeket taftalmazzák, nem igazán fontosak, ak
> kor szólj. Gondolod, hogy ha van is ilyen, őket az iszlám (mint vallás, és
> nem csak az iszlám által befolyásolt kultúrkörök sokasága) részének lehet
> tekinteni?
>
> Amennyiben olyan mohamedán filozófiai iskoláról nem tudsz, amely a prófáta
> tanítását és pédáját lényegtelennek tartja, csak olyanokról, amelyek a sze
> nt iratok ilyen-olyan részeit hangsúlyozva a többit józan ésszel, okoskodá
> ssal, vagy a saját kultúrájukból merített elemekkel töltik ki, akkor tulaj
> donkáppen az én véleményemhez csatlakoztál. Az iszlámot nem a sokféle ért
> elmezés köti össze, hanem a közös alap.
>
> Gyuszi
>
> On Mon, 21 Sep 2020, Sziklay Levente wrote:
>
> > Date: Mon, 21 Sep 2020 21:08:07 +0200 (CEST)
> > From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> > To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
> > Subject: Re: [Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman tem
> ahoz
> >
> > Kedves Gyuszi!
> >
> > Nálunk van egy egyházi tanítóhivatal, ami hivatott az isteni igazság
> > megismertetésére. Az iszlámban az isteni igazság - mivel isteni -
> > megismerhetetlen. A lényeg a törekvés a megismerésére, de az, hogy ez az
> > értelmezés különböző eredményeket ad ki, az benne van a rendszerben.
> > Ha világ három részéről három katolikus papot megkérdezel, ált. nagyon
> > hasonló választ adnak. Ugyanez az iszlámban nincs így - a helyi közössége
> k
> > értelmezése gyökeresen eltérhet - illetve a azon szakavatott
> > vallásjogtudósok értelmezése, akik a helyi közösség számára értelmezést
> > adnak. A módszer nagyjából ua., amit az angol Common Law értelmezése sor
> án
> > folyik - amit ha máshonnan nem, a tárgyalótermi krimi filmekből mindenki
> > ismerhet -régi precedensekből szedik össze a jog értelmét.
> >
> > Ugyanakkor azt is nagyon fontos figyelembe venni, hogy míg a
> > kereszténységnél a teológia kidolgozott és fontos szerepet tölt be, addig
> az
> > iszlámnál ez nincs így!!!
> >
> > Szeretettel:
> >
> > Levente
> >
> >
> > Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> írta:
> > Keves Levente!
> >
> > Kiemelem tóled, amely megállapítást a Goldziher Ignác-i munkásságból a le
> gf
> > ontosabbként említettél:
> >
> > „Nem annyira az a döntő az iszlám vallási jelenségeinek helyes megítélése
> s
> > orán, hogy mit mond a Korán
> >
> > és a hagyomány, hanem hogy ezek kijelentéseit és értelmét a közösség hog
> ya
> > n értelmezi.”
> >
> > A mindennapi élet, cselekvések szintjén banális megállapítás ez, nem? Ez
> on
> > a szinten a megfelelő szavak kicserélésével minden -- de igazán minden -
> -
> > emberi-szervezeti fogalomra tökéletesen igaz. Igaz a marxizmusra, a kom
> m
> > unizmusra, a fasizmusra, a KRESZ-re, a Buddhizmusra, az orvostudománya, a
> z
> > LMBTQ mozgalomra, stb. Az elvek, kötetkezmények, ok-okozat vizsgálata s
> z
> > empontjából persze már nem igaz, de az más kérdés. Vegyük észre az idéze
> t
> > ben a „jelenségek” és „helyes megítélése” kifejezéseket is. Az előbbi a
> f
> > igyelmet a mindennapiságra tereli (az én szavaimmal: a „mindennapi élet,”
>
> > a „cselekvések” szintjére helyezei) -- ez az, ami a megállapitást banális
> s
> > á és közhelyessé teszi.
> >
> > A „helyes megítélés” kétértelműsít. Mi a helyes? A mindennapiságot vi
> zs
> > gálni, és kész?
> >
> > Vagy összefüggéseket, okokat is kellene kereszni? Ez a szó a kijelentés
> k
> > eretein túlmutat.
> >
> > Ez a mondat puszta szónoki fordulat.
> >
> > Annyira mindenre igaz, hogy tényleg csak retorikai eszköznek érdemes teki
> nt
> > eni.
> >
> > Felütés, ami után jühetnek a részletek, amikben az ördög rejtőzköd
> ik.
> >
> > Nem az teszi az iszlámot iszlámmá, hogy hányféleképpen szemezgetnek egyes
> ek
> > az előírásai között.
> >
> > Hanem az, hogy miből szemezgetnek. Amikor az iszlámról beszélünk, enne
> k
> > kellene a középpontban lenni. Nemde?
> >
> > Gyuszi
> >
> >
> > On Mon, 21 Sep 2020, Sziklay Levente wrote:
> >
> > > Date: Mon, 21 Sep 2020 13:16:00 +0200 (CEST)
> > > From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> > > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > > Subject: [Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman
> temahoz
> > >
> > > Kedves Mőci, Zsófi!
> > >
> > > A legfontosabb, amit Goldziher Ignác, a legnagyobb magyar orientalista
> ír
> > t:
> > >
> > > „Nem annyira az a döntő az iszlám vallási jelenségeinek helyes megítélé
> se
> >
> > > során, hogy mit mond a Korán és a hagyomány, hanem hogy ezek kijelentés
> ei
> > t
> > > és értelmét a közösség hogyan értelmezi.”
> > >
> >
> > > A Koránban sok hely van Jézusról, a halálára is több hely vonatko
> zik:
> > >
> > > 3:55 (Simon Róbert) [Emlékezzetek arra,] amikor Allah így szólt:
> „Jézus!
> > > Magamhoz szólítalak227 [immár], magamhoz emellek [az égbe] és megtisztí
> ta
> > lak
> > > téged a hitetlenektől.
> > >
> > > 19:33 „És béke legyen velem a napon, amikor megszülettem, és a napon, a
> mi
> > kor
> > > meghalok, és a napon, amikor feltámadok élve.” 34 Ez Jézus, Mária fia –
> i
> > gaz
> > > kijelentése azzal kapcsolatban, amiről kétségben voltak.
> > >
> > > és, ami konkrétan a keresztre (nem) feszítésről szól, egy olyan
> > > szövegkörnyezetben, ami elítéli a zsidókat, mert hitetlenek voltak, meg
> öl
> > ték
> > > a prófétáikat, gyalázták Máriát, Jézus anyját, és azzal is dicsekedtek,
> h
> > ogy
> > > a Messiást, Jézust is megölték.
> > >
> > > 4:157 (Simon Róbert) és [mivel] azt mondták: „Megöltük Jézust, a Messiá
> st
> > ,
> > > Mária fiát, Allah küldöttét.” – holott [valójában] nem ölték meg őt és
> ne
> > m
> > > feszítették keresztre, hanem [valaki más] tétetett nekik [Jézusho
> z]
> > > hasonlóvá [és azt ölték meg]. Akik Jézust [illetően] összekülönböztek,
> az
> > ok
> > > kétségben vannak felőle. Nincs tudomásuk róla, csupán vélekedésüket köv
> et
> > ik.
> > > Bizonyosan nem ölték meg őt, 158 ellenkezőleg, Allah magához emel
> te őt.
> > >
> > > 4:157 (Kiss Zsuzsanna) És mert azt mondták: „Bizony megöltük a Me
> ssiást,
> > > Jézust, Mária fiát, Allah Küldöttét!” És nem ölték meg, és nem is
>
> > > feszítették meg, hanem csak úgy tüntetett fel nekik. Akik vitázna
> k vele
> > > kapcsolatban, azok kétségben vannak. Nincs biztos tudásuk, hanem
> csak
> > > feltételezéseket követnek. És bizonyos, hogy nem ölték meg. 158 Nem! Al
> la
> > h
> > > felemelte őt Magához.
> > >
> > > 4:157 (Mihállfy Balázs) Beszédükért: Mi megöltük a Megváltót, Jézust, M
> ár
> > ia
> > > fiát, Allah prófétáját. S nem ölték meg őt, nem is feszítették keresztr
> e,
> >
> > > hanem csak úgy tűnt nekik. Íme! Kik különböztek benne, kétségük van fel
> ől
> > e.
> > > S nincs nékik benne tudásuk, csak követik a sejtést. Nem öltek me
> g őt
> > > bizonyosan. 158 Sőt! Allah őt Magához emelte.
> > >
> > > 4:157 (Serdián Miklós György) és azért is, mert azt mondták: „Meg
> öltük a
> > > Megváltót, Jézust, Mária fiát, Isten küldöttét.” De nem ölték meg, és n
> em
> >
> > > feszítették keresztre: [Jézus, Mária fia] csak egy másik, hasonló alakb
> an
> >
> > > jelent meg számukra. Akik összekülönböznek egymással erről, azokn
> ak
> > > kétségeik vannak felőle, és nincs semmiféle tudásuk róla, és csak
>
> > > találgatnak. Egyáltalán nem biztos, hogy megölték! 158 [Inkább úgy tört
> én
> > t,]
> > > Isten felemelte magához.
> > >
> > > A szöveg magyar átiratban: vá máá kátálúhu - és nem ölték meg
> > > vá máá szallabúhu - és nem feszítették keresztre
> > > válákinná subbihá lehum - hasonlóvá tetetvén a számukra
> > > má kátálúhu jakínen - nem ölték meg biztosan
> > > bál ráfáhu Allahi iláhi - de az Isten sajátmagához emelte
> > >
> > > (!MIVEL NEM VAGYOK A KORÁN NYELVÉNEK SZAKÉRTŐJE, EZÉRT TEKINTSÉTE
> K EGY
> > > PRÓBÁLKOZÁSNAK CSAK, HOGY ÉN ÍGY ADNÁM VISSZA A JELENTÉSÉT A MAI ARAB N
> YE
> > LV
> > > ISMERETÉBEN)
> > >
> > > arról, hogy hogyan értelmezik ezeket a sorokat, folyt. köv.)
> > >
> >
> > ...
> > Keves Levente!
> >
> > Kiemelem tóled, amely megállapítást a Goldziher Ignác-i munkásságból a le
> gf
> > ontosabbként említettél:
> >
> > „Nem annyira az a döntő az iszlám vallási jelenségeinek helyes megítélése
> s
> > orán, hogy mit mond a Korán és a hagyomány, hanem hogy ezek kijelentéseit
>
> > és értelmét a közösség hogyan értelmezi.”
> >
> > A mindennapi élet, cselekvések szintjén banális megállapítás ez, nem? Ez
> on
> > a szinten a megfelelő szavak kicserélésével minden -- de igazán minden -
> -
> > emberi-szervezeti fogalomra tökéletesen igaz. Igaz a marxizmusra, a kom
> m
> > unizmusra, a fasizmusra, a KRESZ-re, a Buddhizmusra, az orvostudománya, a
> z
> > LMBTQ mozgalomra, stb. Az elvek, kötetkezmények, ok-okozat vizsgálata s
> z
> > empontjából persze már nem igaz, de az más kérdés. Vegyük észre az idéze
> t
> > ben a „jelenségek” és „helyes megítélése” kifejezéseket is. Az előbbi a
> f
> > igyelmet a mindennapiságra tereli (az én szavaimmal: a „mindennapi élet,”
>
> > a „cselekvések” szintjére helyezei) -- ez az, ami a megállapitást banális
> s
> > á és közhelyessé teszi. A „helyes megítélés” kétértelműsít. Mi a helyes
> ?
> > A mindennapiságot vizsgálni, és kész? Vagy összefüggéseket, okokat is
> k
> > ellene kereszni? Ez a szó a kijelentés keretein túlmutat.
> >
> > Ez a mondat puszta szónoki fordulat. Annyira mindenre igaz, hogy tényleg
> c
> > sak retorikai eszköznek érdemes tekinteni. Felütés, ami után jühetnek a
> r
> > észletek, amikben az ördög rejtőzködik.
> >
> > Nem az teszi az iszlámot iszlámmá, hogy hányféleképpen szemezgetnek egyes
> ek
> > az előírásai között. Hanem az, hogy miből szemezgetnek. Amikor az iszl
> á
> > mról beszélünk, ennek kellene a középpontban lenni. Nemde?
> >
> > Gyuszi
> >
> >
> > On Mon, 21 Sep 2020, Sziklay Levente wrote:
> >
> > > Date: Mon, 21 Sep 2020 13:16:00 +0200 (CEST)
> > > From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> > > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > > Subject: [Grem] Jézus az iszlámban - Re: Hozzaszolas a muzulman
> temahoz
> > >
> > > Kedves Mőci, Zsófi!
> > >
> > > A legfontosabb, amit Goldziher Ignác, a legnagyobb magyar orientalista
> ír
> > t:
> > >
> > > „Nem annyira az a döntő az iszlám vallási jelenségeinek helyes megítélé
> se
> >
> > > során, hogy mit mond a Korán és a hagyomány, hanem hogy ezek kijelentés
> ei
> > t
> > > és értelmét a közösség hogyan értelmezi.”
> > >
> >
> > > A Koránban sok hely van Jézusról, a halálára is több hely vonatko
> zik:
> > >
> > > 3:55 (Simon Róbert) [Emlékezzetek arra,] amikor Allah így szólt:
> „Jézus!
> > > Magamhoz szólítalak227 [immár], magamhoz emellek [az égbe] és megtisztí
> ta
> > lak
> > > téged a hitetlenektől.
> > >
> > > 19:33 „És béke legyen velem a napon, amikor megszülettem, és a napon, a
> mi
> > kor
> > > meghalok, és a napon, amikor feltámadok élve.” 34 Ez Jézus, Mária fia –
> i
> > gaz
> > > kijelentése azzal kapcsolatban, amiről kétségben voltak.
> > >
> > > és, ami konkrétan a keresztre (nem) feszítésről szól, egy olyan
> > > szövegkörnyezetben, ami elítéli a zsidókat, mert hitetlenek voltak, meg
> öl
> > ték
> > > a prófétáikat, gyalázták Máriát, Jézus anyját, és azzal is dicsekedtek,
> h
> > ogy
> > > a Messiást, Jézust is megölték.
> > >
> > > 4:157 (Simon Róbert) és [mivel] azt mondták: „Megöltük Jézust, a Messiá
> st
> > ,
> > > Mária fiát, Allah küldöttét.” – holott [valójában] nem ölték meg őt és
> ne
> > m
> > > feszítették keresztre, hanem [valaki más] tétetett nekik [Jézusho
> z]
> > > hasonlóvá [és azt ölték meg]. Akik Jézust [illetően] összekülönböztek,
> az
> > ok
> > > kétségben vannak felőle. Nincs tudomásuk róla, csupán vélekedésüket köv
> et
> > ik.
> > > Bizonyosan nem ölték meg őt, 158 ellenkezőleg, Allah magához emel
> te őt.
> > >
> > > 4:157 (Kiss Zsuzsanna) És mert azt mondták: „Bizony megöltük a Me
> ssiást,
> > > Jézust, Mária fiát, Allah Küldöttét!” És nem ölték meg, és nem is
>
> > > feszítették meg, hanem csak úgy tüntetett fel nekik. Akik vitázna
> k vele
> > > kapcsolatban, azok kétségben vannak. Nincs biztos tudásuk, hanem
> csak
> > > feltételezéseket követnek. És bizonyos, hogy nem ölték meg. 158 Nem! Al
> la
> > h
> > > felemelte őt Magához.
> > >
> > > 4:157 (Mihállfy Balázs) Beszédükért: Mi megöltük a Megváltót, Jézust, M
> ár
> > ia
> > > fiát, Allah prófétáját. S nem ölték meg őt, nem is feszítették keresztr
> e,
> >
> > > hanem csak úgy tűnt nekik. Íme! Kik különböztek benne, kétségük van fel
> ől
> > e.
> > > S nincs nékik benne tudásuk, csak követik a sejtést. Nem öltek me
> g őt
> > > bizonyosan. 158 Sőt! Allah őt Magához emelte.
> > >
> > > 4:157 (Serdián Miklós György) és azért is, mert azt mondták: „Meg
> öltük a
> > > Megváltót, Jézust, Mária fiát, Isten küldöttét.” De nem ölték meg, és n
> em
> >
> > > feszítették keresztre: [Jézus, Mária fia] csak egy másik, hasonló alakb
> an
> >
> > > jelent meg számukra. Akik összekülönböznek egymással erről, azokn
> ak
> > > kétségeik vannak felőle, és nincs semmiféle tudásuk róla, és csak
>
> > > találgatnak. Egyáltalán nem biztos, hogy megölték! 158 [Inkább úgy tört
> én
> > t,]
> > > Isten felemelte magához.
> > >
> > > A szöveg magyar átiratban: vá máá kátálúhu - és nem ölték meg
> > > vá máá szallabúhu - és nem feszítették keresztre
> > > válákinná subbihá lehum - hasonlóvá tetetvén a számukra
> > > má kátálúhu jakínen - nem ölték meg biztosan
> > > bál ráfáhu Allahi iláhi - de az Isten sajátmagához emelte
> > >
> > > (!MIVEL NEM VAGYOK A KORÁN NYELVÉNEK SZAKÉRTŐJE, EZÉRT TEKINTSÉTE
> K EGY
> > > PRÓBÁLKOZÁSNAK CSAK, HOGY ÉN ÍGY ADNÁM VISSZA A JELENTÉSÉT A MAI ARAB N
> YE
> > LV
> > > ISMERETÉBEN)
> > >
> > > arról, hogy hogyan értelmezik ezeket a sorokat, folyt. köv.)
> > >
> >
> > ...
> > _______________________________________________
> > Grem mailing list
> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> >
> >_______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról