[Grem] interjú Szíjjártó Péter a Vatikánban Gallagher érseknél

[Emoke Greschik]

 [image: 2020.09.04 Il ministro degli esteri d'Ungheria P. Szijjarto in
visita da mons. Gallagher] Szijjártó Péter külügyminiszter a Vatikánban
tárgyalt
VATIKÁN
Szíjjártó Péter: Az üldözött keresztények segítése a magyar külpolitika
szívében
https://www.vaticannews.va/hu/vatikan/news/2020-09/szijjarto-peter-vatikan-gallagher-ersek-keresztenyuldozes.html
*Szeptember 3-án csütörtökön délben Szíjjártó Péter külügyminiszter
hivatalos látogatást tett a Vatikánban, ahol megbeszélést folytatott Paul
Richard Gallagher érsekkel, a Szentszék Államközi Kapcsolatainak
titkárával. *A magyar külügyminiszter a látogatást követően külön
interjúban számolt be tárgyalásairól a Vatikáni Rádió magyar
szerkesztőségének.

*P. Vértesaljai László SJ – Vatikán             *

*Miniszter úr, volt-e valamilyen különleges aktualitása a mai
látogatásnak?  *

*Gallagher érsek úrral mi minden évben legalább kétszer-háromszor szoktunk
találkozni, hogy átbeszéljük a Magyarország és a Vatikán közötti kétoldali
kérdéseket, értékeljük a kereszténységgel szembeni nemzetközi törekvéseket,
értékeljük a világpolitika kereszténységre vonatkozó hatásait. *Legutóbb
tavaly júliusban találkoztunk és itt volt az ideje, hogy újra eszmét
cseréljünk. Szeptember általában az ENSZ közgyűlés időszaka szokott lenni,
ami lehetőséget kínál arra, hogy találkozzunk egymással. Ez most ugyan nem
történik meg, az ENSZ közgyűlését nem hívták össze fizikailag, személyesen,
ezért New Yorkban nem tudunk találkozni, így most kerítettünk sort erre a
találkozóra. A legfontosabb téma nyilvánvalóan a keresztényüldözések
kérdése volt. *Magyarország, a magyar kormány elkötelezett támogatója a
nehéz helyzetben lévő üldözött keresztény közösségeknek, sajnos nagyon sok
van ebből a világban, hiszen 250-260 millió keresztény éli meg az
üldöztetést nap mint nap.** Az ő támogatásuk a magyar kormány
külpolitikájának szíve közepében van. Az elkövetkezendő időszakban is így
lesz ez, támogatjuk a Vatikán törekvéseit a szíriai nyitott kórházak
vonatkozásában, ösztöndíjakat adunk diszkriminált fiataloknak a
magyarországi egyetemeken, templomokat újítunk fel a Közel-Keleten,
lerombolt keresztény települések felújításához adunk segítséget, *szóval ez
mindenképpen egy közös platform, hogy miként segíthetjük a világon nehéz
helyzetben lévő keresztény közösségeket.

*Hogyan fogadta Gallagher érsek a magyar kormány szándékát, hogy helyben
segítenek, ott, ahol baj születik?        *

Nyilván örömmel látják a kezdeményezéseinket, hiszen *nem lehet más a
célkitűzésünk, mint hogy keresztény közösségeket segíteni abban, hogy ott
tudják normális körülmények között folytatni az életüket, ahol a
közösségeik már évszázadokon, vagy akár egy évezreden keresztül is ott
éltek és élnek. Meg kell akadályozni a keresztény közösségek elüldözését a
saját lakhelyeikről.* A mi politikánk arról szól, hogy a segítséget kell
odavinni, ahol a baj van, és nem a bajt kell odavinni, ahol még nincsen
baj. Természetesen ez nemzetközi vitákat vált ki, sokat és sokszor,
látványosan is hangosan is, de azt gondolom, *az idő bebizonyította, hogy
ez a helyes politika.*

*És a Vatikán hogyan viszonyul ehhez a „helyben segítéshez”?*

*A „helyben segítésben nyilvánvalóan egyetértünk, **vannak
hangsúlyeltolódások a migráció kezelésének más kérdéseiben, de én azt
gondolom, hogy azokat a pontokat kell keresnünk Magyarország és Vatikán
együttműködésében, melyek összekötnek bennünket.*

*Egyik nagy gondja az emberiségnek ma a vírusjárvány. Szóba került-e?*

Természetesen, hogyne! Én tájékoztattam az Érsek urat, hogy mi
Magyarországon nagyon komoly erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy
a vírust kívül tartsuk az országon és ebből a szempontból szeretnénk
megvédeni az eddigi eredményeinket. Nem jókedvünkből léptettünk életbe
korlátozásokat a határainkon, hanem egyszerűen azért, mert el akarjuk
kerülni a vírus behurcolását, újra megjelenését Magyarországon. A számok
így is magasabbak, mint kellene. Nyilvánvalóan nyáron az emberek
találkozási számának növekedése, a szabadságok, az utazások növelik a
fertőzöttek számát, plusz nem jöttek be azok a számítások sem, amelyek a
meleget és a vírus gyengülését összekötni vélték. Természetesen fontos,
hogy az eddigi eredményeket megvédjük.* Elmondtam az Érsek úrnak, hogy mi
például Magyarországon a katolikus egyházra bíztuk, hogy a misék
megtartását hogyan, milyen módon engedélyezik. Elmondtam neki, hogy mi
katolikusok nagyon örülünk annak, hogy újra lehet templomba járni,
természetesen megértettük a korlátozásokat is, de egy mise az interneten
nem ugyanaz, mint a mise a templomban*. Úgyhogy remélem, hogy a határok
lezárásával sikerül olyan helyzetet teremteni Magyarországon, hogy sem a
gazdaságot, sem a hitéletet, sem az iskolákat nem kell majd leállítani.

*Az egyház-állam kapcsolatában…?*

*Mi Magyarországon kiváló együttműködést tudhatunk magunkénak a katolikus
egyházban,** ennek több kifejeződése is van, mint például* a remélhetőleg
jövő évben megrendezésre kerülő *Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszus*, *melynek
előkészületeihez maximálisan támogatást nyújtunk. A katolikus egyház
számára - az Európa kulturális fővárosa programban is, Veszprémben - számos
katolikus elemet szeretnénk megjeleníteni*. Megállapodást kötöttünk *a nagy
budapesti templomok felújításá*ról, *az esztergomi bazilika rekonstrukciós
munkálatai*ról,* a Pázmány Péter Egyetem Budapestre költöztetésé*ről. Tehát
azt gondolom, hogy csak a legjobbakat mondhatom el erről. Ráadásul, ha
kicsit kijjebb tekintünk és nemcsak a katolikus, hanem a keresztény
egyházakkal történő együttműködést nézzük, akkor azt lehet látni, hogy*
mióta kormányzunk, azóta a Kárpát-medencében háromezer templom felújítására
vagy felépítésére került sor, *miközben a legnagyobb nyugat-európai
országokban is százszámra zárták be a keresztény templomokat és alakították
át vagy más vallási hellyé, vagy teljesen profán használatra. *Amióta mi
kormányzunk tíz éve, azóta megduplázódott az egyházi iskolák száma, és
megduplázódott az egyházi iskolákban tanulók száma. Jelentősen megnőtt azon
szociális intézmények száma, melyeket a keresztény egyházak működtetnek.*
Ezt a politikánkat *szeretnénk természetesen a jövőben is fenntartani*,
tehát csak a legjobbakat tudom elmondani ebből a szempontból.

*A demográfia kérdése, a holnap, a jövő kérdése…*

Hát nézze, mi természetesen sokkal gyorsabban szeretnénk haladni, mint
ahogy lehet, de *sajnos ezek realitások, amiket figyelembe kell venni.
1,25-ről 1,49-re nőtt az a ráta, amely mutatja a népeség megmaradását vagy
fogyását. Jó lenne kettő fölé menni, az lenne az igazi!* Elnézve a
tendenciákat,* ez is majd bekövetkezhet egyszer. Természetesen mindent
megteszünk annak az érdekében, hogy a magyar családok számára a
gyermekvállalás ne gazdasági kérdés legyen, ezért minden létező eszközzel
segítjük a gyermekvállalást és a családokat*. Azt természetesen jó látni,
hogy *a válások száma csökken, a házasságkötések száma nő* és jó látni, hogy*
az abortuszok száma jelentősen csökken*: 2010-ben negyvenezer fölött volt
még, a tavalyi évben már 25 ezer környékén. Nyilvánvalóan, kinek-kinek
ízlése szerint ez sok vagy nem annyira sok, nyilván jobb lenne, ha nem
lenne belőle, de ennek a megítélése nem pusztán politikai kérdés. Azt
gondolom, hogy *a családpolitikánkkal sikerült elérni azt, hogy ma
Magyarországon a gyermekvállalás nem gazdasági kérdés és azt szeretnénk
elérni, hogy a gyermeket vállaló, családot alapító emberek semmilyen módon
ne legyenek hátrányban azokkal szemben, akik ilyen döntést nem hoztak.*

*Gallagher érsek, bár külügyminiszter, annyiban különleges, hogy érdekelt a
„magyar térfélen” is, hiszen az ő népe, a „katolikusság” jelen van
Magyarországon is. Milyen partner ő?*

Én nagyon szeretem a beszélgetéseket Gallegher érsek úrral, kiváló
kapcsolatokat ápolunk, ez nekem nagy megtiszteltetés. *Hívő katolikusként,
egykori bencés diákként, de külügyminiszterként is fontos számomra a jó
személyes kapcsolat. Az Érsek úr elképesztő éleslátással és tapasztalattal
rendelkezik, hiszen mindent tud a magyar egyházban történtekről. Tisztában
van azzal, hogy nekünk a határon túli magyarok helyzete milyen fontos.
Nyilvánvalóan az adatt keretek közötti segítséget mindig meg is kaptam tőle
ebben a tekintetben, úgyhogy a megbeszéléseink általában a legizgalmasabbak
találkozások közé szoktak tartozni*.

*Lehetséges-e valamilyen módon szellemi értékcsere a két fél között? Mit
tud adni Magyarország a Vatikánnak, a katolikus egyháznak és mit tud a
Vatikán maga Magyarországnak adni?*

*A magyar nemzet egy keresztény nemzet, több mint ezeréves keresztény
történelmünk van**, Szent István királyunk óta*. Azt gondolom, hogy ez arra
predesztinál minket, hogy fellépjünk a keresztény értékek védelme mellett
és a nehéz helyzetben lévő keresztény közösségek védelme érdekében.* Nekünk
talán az egy óriási előnyünk, hogy őszintén és nyíltan beszélhetünk,
elmondhatjuk azt, amit gondolunk. Ma a kereszténység, a keresztény értékek
részben fizikai támadás alatt állnak, általában tőlünk Keletre, és részben
ideológia-politikai támadás alatt állnak tőlünk Nyugatra. Ezekben a
vitákban mi magyarok, a magyar kormány képviselői, nyugodt lelkiismerettel,
őszintén tudunk részt venni, mert mi nem a nemzetközi liberális main stream
média-elvárásai szerint igazítjuk az álláspontjainkat, és így nem őket
akarjuk kielégíteni, hanem mi a saját lelkiismeretünk szerint és a magyar
nép akarata szerint kormányzunk és ennek megfelelően a nemzeti érdek mentén
foglaljuk el álláspontunkat, és nem kell attól tartanunk, hogy a média mit
ír rólunk és akkor mi lesz.* *A mi igazodási pontunk a nemzeti érdek, az
emberek akarata és az a keresztény örökség, amit magunkénak mondhatunk.
Sajnos kevesen vannak ilyenek a nemzetközi politikában, akik* ebből a
szempontból „politikailag inkorrekten” és* őszintén fogalmazhatunk*, de
nekünk ez a lehetőségünk megvan és én hiszem, hogy ez nagyon fontos érték.

*A mai világ válsággócai körül melyeket érintették?*

Természetesen sokat beszéltünk az üldözött keresztények helyzetéről,
beszéltünk arról, hogyan tudjuk őket segíteni. Beszéltünk a katolikus
egyház és Kína kapcsolatáról, beszéltünk a Belaruszban zajló eseményekről*.
Elmondtam az Érsek atyának, hogy a minszki érsekkel, Tadeusz (Kondrusiewicz
minszki érsek) atyával nekem jó személyes kapcsolatom van, találkoztam
vele, fogadott hosszasan és elbeszélgettünk. Sajnos most őt nem engedik
vissza Belaruszba, és én a „balhé-keltés” minden szándéka nélkül ma írtam
egy baráti levelet a (belarusz) külügyminiszter kollégának, Vlagyimir
Makejnek, akivel kifejezetten szívélyes és jó kapcsolatot ápolok, azt
gondolom, személyesen is nagyra becsüljük egymást és jó kapcsolatban
vagyunk. Megengedhettem magamnak, hogy ebben az ügyben levelet írjak, kérve
azt, fontolja meg, hogy Tadeusz atyát, a minszki érseket visszaengedik
Belaruszba, *mivel nem hiszem azt, hogy ez kárára lenne a mostani
helyzetnek. Remélem, hogy a kollégám meg fogja fontolni ezt kérésemet és
erről tájékoztattam Gallagher érseket.

*Kinti magyarok lelki gondozása…?*

Nekem nagyon fontos az, hogy a határokon túl élő, illetve a diaspórában élő
magyar közösségek számára adott legyen a magyar nyelven történő misézés
lehetősége, hozzáférjenek magyar miséhez, legyenek olyan helyek, ahol össze
tudnak jönni. Sajnos néhány helyen azért szenvedünk különböző
problémáktól. *Sokat
beszéltünk a csángók magyar nyelvű misézésének a lehetőségéről és Érsek
atya sokat segített ebben. Szerintem nagyrészt neki is köszönhető, hogy ma
már havi egy alkalommal a csángók magyar nyelvű misén vehetnek részt.
Szoktunk beszélni a felvidéki korábbi bencés tulajdonokról**, reméljük,
hogy egyszer majd a bencés magyar kongregáció lesz abban a helyzetben,
lesznek annyian, hogy egy közöséget tudjanak létrehozni a Felvidéken,
Komáromban és hogy visszakaphassák az őket megillető javakat. *Sokat
beszéltünk arról, mert *rendszeresen felhozom a témát, hogy az Egyesült
Államokban a templombezárások miatt egyes magyar közösségek templom és pap
nélkül maradnak. Beszéltem Kiss-Rigó püspök atyával, aki szerintem tud
ebben segíteni magyar papok, esetleg rotációs alapú, kiküldésével az
Egyesült Államokban élő közösségekhez, de ott is van egy jó fejlemény, mert
New Brunswick-ban visszakapták a magyar nyelvű misézés lehetőségé*t. Tehát
lépésről lépésre szépen haladunk előre ebben a kérdésben. Fontos, hogy a
határon túl élő magyar közösségek is hozzájussanak a magyar nyelvű
szolgálathoz.

*Elégedett a látogatással?  *

Szerintem a Vatikánból enélkül eljönni nem lehet.

*Köszönöm a beszélgetést.  *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200906/dabb9f4a/attachment.html>