<div dir="ltr">
<span>
<img src="https://www.vaticannews.va/content/dam/vaticannews/multimedia/2020/09/04/2020.09.04-Il-ministro-degli-esteri-dUngheria-P.-Szijjarto-in-visita-da-mons.-Gallagher.jpg/_jcr_content/renditions/cq5dam.thumbnail.cropped.750.422.jpeg" alt="2020.09.04 Il ministro degli esteri d'Ungheria P. Szijjarto in visita da mons. Gallagher" class="gmail-cq-dd-image gmail-initial gmail-loaded" style="margin-right: 0px;" width="471" height="265">
</span>
<span class="gmail-didascalia_img">Szijjártó Péter külügyminiszter a Vatikánban tárgyalt </span>
<div class="gmail-article__meta">
<div class="gmail-article-category">
VATIKÁN</div></div>
<h1 class="gmail-article__title">Szíjjártó Péter: Az üldözött keresztények segítése a magyar külpolitika szívében </h1>
<div class="gmail-article__subTitle"><a href="https://www.vaticannews.va/hu/vatikan/news/2020-09/szijjarto-peter-vatikan-gallagher-ersek-keresztenyuldozes.html">https://www.vaticannews.va/hu/vatikan/news/2020-09/szijjarto-peter-vatikan-gallagher-ersek-keresztenyuldozes.html</a></div><div class="gmail-article__subTitle"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Szeptember
3-án csütörtökön délben Szíjjártó Péter külügyminiszter hivatalos
látogatást tett a Vatikánban, ahol megbeszélést folytatott Paul Richard
Gallagher érsekkel, a Szentszék Államközi Kapcsolatainak titkárával. </b></span>A
magyar külügyminiszter a látogatást követően külön interjúban számolt be
tárgyalásairól a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének. </div>
<div class="gmail-article__text">
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>P. Vértesaljai László SJ – Vatikán </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Miniszter úr, volt-e valamilyen különleges aktualitása a mai látogatásnak? </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Gallagher érsek úrral mi minden évben legalább kétszer-háromszor
szoktunk találkozni, hogy átbeszéljük a Magyarország és a Vatikán
közötti kétoldali kérdéseket, értékeljük a kereszténységgel szembeni
nemzetközi törekvéseket, értékeljük a világpolitika kereszténységre
vonatkozó hatásait. </b></span>Legutóbb tavaly júliusban találkoztunk és itt volt
az ideje, hogy újra eszmét cseréljünk. Szeptember általában az ENSZ
közgyűlés időszaka szokott lenni, ami lehetőséget kínál arra, hogy
találkozzunk egymással. Ez most ugyan nem történik meg, az ENSZ
közgyűlését nem hívták össze fizikailag, személyesen, ezért New Yorkban
nem tudunk találkozni, így most kerítettünk sort erre a találkozóra. A
legfontosabb téma nyilvánvalóan a keresztényüldözések kérdése volt.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Magyarország, a magyar kormány elkötelezett támogatója a nehéz
helyzetben lévő üldözött keresztény közösségeknek, sajnos nagyon sok van
ebből a világban, hiszen 250-260 millió keresztény éli meg az
üldöztetést nap mint nap.</b><b> Az ő támogatásuk a magyar kormány
külpolitikájának szíve közepében van. Az elkövetkezendő időszakban is
így lesz ez, támogatjuk a Vatikán törekvéseit a szíriai nyitott kórházak
vonatkozásában, ösztöndíjakat adunk diszkriminált fiataloknak a
magyarországi egyetemeken, templomokat újítunk fel a Közel-Keleten,
lerombolt keresztény települések felújításához adunk segítséget, </b></span>szóval
ez mindenképpen egy közös platform, hogy miként segíthetjük a világon
nehéz helyzetben lévő keresztény közösségeket.</p>
<p><b>Hogyan fogadta Gallagher érsek a magyar kormány szándékát, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">helyben segítenek, ott, ahol baj születik? </span> </b></p>
<p>Nyilván örömmel látják a kezdeményezéseinket, hiszen <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem lehet más a
célkitűzésünk, mint hogy keresztény közösségeket segíteni abban, hogy
ott tudják normális körülmények között folytatni az életüket, ahol a
közösségeik már évszázadokon, vagy akár egy évezreden keresztül is ott
éltek és élnek. Meg kell akadályozni a keresztény közösségek elüldözését
a saját lakhelyeikről.</b></span> A mi politikánk arról szól, hogy a segítséget
kell odavinni, ahol a baj van, és nem a bajt kell odavinni, ahol még
nincsen baj. Természetesen ez nemzetközi vitákat vált ki, sokat és
sokszor, látványosan is hangosan is, de azt gondolom, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az idő
bebizonyította, hogy ez a helyes politika.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>És a Vatikán hogyan viszonyul ehhez a „helyben segítéshez”?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A „helyben segítésben nyilvánvalóan egyetértünk, </b><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">v</span>annak
hangsúlyeltolódások a migráció kezelésének más kérdéseiben, de én azt
gondolom, hogy azokat a pontokat kell keresnünk Magyarország és Vatikán
együttműködésében, melyek összekötnek bennünket.</b></span></p>
<p><b>Egyik nagy gondja az emberiségnek ma<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a vírusjárvány. Szóba került-e?</span></b></p>
<p>Természetesen, hogyne! Én tájékoztattam az Érsek urat, hogy mi
Magyarországon nagyon komoly erőfeszítéseket tettünk annak érdekében,
hogy a vírust kívül tartsuk az országon és ebből a szempontból
szeretnénk megvédeni az eddigi eredményeinket. Nem jókedvünkből
léptettünk életbe korlátozásokat a határainkon, hanem egyszerűen azért,
mert el akarjuk kerülni a vírus behurcolását, újra megjelenését
Magyarországon. A számok így is magasabbak, mint kellene. Nyilvánvalóan
nyáron az emberek találkozási számának növekedése, a szabadságok, az
utazások növelik a fertőzöttek számát, plusz nem jöttek be azok a
számítások sem, amelyek a meleget és a vírus gyengülését összekötni
vélték. Természetesen fontos, hogy az eddigi eredményeket megvédjük.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
Elmondtam az Érsek úrnak, hogy mi például Magyarországon a katolikus
egyházra bíztuk, hogy a misék megtartását hogyan, milyen módon
engedélyezik. Elmondtam neki, hogy mi katolikusok nagyon örülünk annak,
hogy újra lehet templomba járni, természetesen megértettük a
korlátozásokat is, de egy mise az interneten nem ugyanaz, mint a mise a
templomban</b></span>. Úgyhogy remélem, hogy a határok lezárásával sikerül olyan
helyzetet teremteni Magyarországon, hogy sem a gazdaságot, sem a
hitéletet, sem az iskolákat nem kell majd leállítani.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az egyház-állam kapcsolatában…?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mi Magyarországon kiváló együttműködést tudhatunk magunkénak a
katolikus egyházban,</b><b> ennek több kifejeződése is van, mint például</b></span> a
remélhetőleg jövő évben megrendezésre kerülő <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszus</b></span>, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>melynek előkészületeihez maximálisan támogatást nyújtunk. A
katolikus egyház számára - az Európa kulturális fővárosa programban is,
Veszprémben - számos katolikus elemet szeretnénk megjeleníteni</b></span>.
Megállapodást kötöttünk <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a nagy budapesti templomok felújításá</b></span>ról, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az
esztergomi bazilika rekonstrukciós munkálatai</b></span>ról,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a Pázmány Péter
Egyetem Budapestre költöztetésé</b></span>ről. Tehát azt gondolom, hogy csak a
legjobbakat mondhatom el erről. Ráadásul, ha kicsit kijjebb tekintünk és
nemcsak a katolikus, hanem a keresztény egyházakkal történő
együttműködést nézzük, akkor azt lehet látni, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> mióta kormányzunk,
azóta a Kárpát-medencében háromezer templom felújítására vagy
felépítésére került sor, </b></span>miközben a legnagyobb nyugat-európai
országokban is százszámra zárták be a keresztény templomokat és
alakították át vagy más vallási hellyé, vagy teljesen profán
használatra. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Amióta mi kormányzunk tíz éve, azóta megduplázódott az
egyházi iskolák száma, és megduplázódott az egyházi iskolákban tanulók
száma. Jelentősen megnőtt azon szociális intézmények száma, melyeket a
keresztény egyházak működtetnek.</b></span> Ezt a politikánkat <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>szeretnénk
természetesen a jövőben is fenntartani</b></span>, tehát csak a legjobbakat tudom
elmondani ebből a szempon<span style="background-color:rgb(208,224,227)">tból.</span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)">
</span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A demográfia kérdése, a holnap, a jövő kérdése…</b></span></p>
<p>Hát nézze, mi természetesen sokkal gyorsabban szeretnénk haladni,
mint ahogy lehet, de <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>sajnos ezek realitások, amiket figyelembe kell
venni. 1,25-ről 1,49-re nőtt az a ráta, amely mutatja a népeség
megmaradását vagy fogyását. Jó lenne kettő fölé menni, az lenne az
igazi!</b></span> Elnézve a tendenciákat,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> ez is majd bekövetkezhet egyszer.
Természetesen mindent megteszünk annak az érdekében, hogy a magyar
családok számára a gyermekvállalás ne gazdasági kérdés legyen, ezért
minden létező eszközzel segítjük a gyermekvállalást és a családokat</b></span>. Azt
természetesen jó látni, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a válások száma csökken, a házasságkötések
száma nő</b></span> és jó látni, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> az abortuszok száma jelentősen csökken</b></span>:
2010-ben negyvenezer fölött volt még, a tavalyi évben már 25 ezer
környékén. Nyilvánvalóan, kinek-kinek ízlése szerint ez sok vagy nem
annyira sok, nyilván jobb lenne, ha nem lenne belőle, de ennek a
megítélése nem pusztán politikai kérdés. Azt gondolom, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
családpolitikánkkal sikerült elérni azt, hogy ma Magyarországon a
gyermekvállalás nem gazdasági kérdés és azt szeretnénk elérni, hogy a
gyermeket vállaló, családot alapító emberek semmilyen módon ne legyenek
hátrányban azokkal szemben, akik ilyen döntést nem hoztak.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Gallagher érsek, bár külügyminiszter, annyiban különleges, hogy
érdekelt a „magyar térfélen” is, hiszen az ő népe, a „katolikusság”
jelen van Magyarországon is. Milyen partner ő?</b></span></p>
<p>Én nagyon szeretem a beszélgetéseket Gallegher érsek úrral, kiváló
kapcsolatokat ápolunk, ez nekem nagy megtiszteltetés. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Hívő
katolikusként, egykori bencés diákként, de külügyminiszterként is fontos
számomra a jó személyes kapcsolat. Az Érsek úr elképesztő éleslátással
és tapasztalattal rendelkezik, hiszen mindent tud a magyar egyházban
történtekről. Tisztában van azzal, hogy nekünk a határon túli magyarok
helyzete milyen fontos. Nyilvánvalóan az adatt keretek közötti
segítséget mindig meg is kaptam tőle ebben a tekintetben, úgyhogy a
megbeszéléseink általában a legizgalmasabbak találkozások közé szoktak
tartozni</b></span>.</p>
<p><b>Lehetséges-e valamilyen módon szellemi értékcsere a két fél
között? <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Mit tud adni Magyarország a Vatikánnak, a katolikus egyháznak és
mit tud a Vatikán maga Magyarországnak adni?</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>A magyar nemzet egy keresztény nemzet, több mint ezeréves keresztény
történelmünk van</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>, Szent István királyunk óta</b></span>. Azt gondolom, hogy ez arra
predesztinál minket, hogy fellépjünk a keresztény értékek védelme
mellett és a nehéz helyzetben lévő keresztény közösségek védelme
érdekében.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Nekünk talán az egy óriási előnyünk, hogy őszintén és nyíltan
beszélhetünk, elmondhatjuk azt, amit gondolunk. Ma a kereszténység, a
keresztény értékek részben fizikai támadás alatt állnak, általában
tőlünk Keletre, és részben ideológia-politikai támadás alatt állnak
tőlünk Nyugatra. Ezekben a vitákban mi magyarok, a magyar kormány
képviselői, nyugodt lelkiismerettel, őszintén tudunk részt venni, mert
mi nem a nemzetközi liberális <i>main stream</i> média-elvárásai szerint
igazítjuk az álláspontjainkat, és így nem őket akarjuk kielégíteni,
hanem mi a saját lelkiismeretünk szerint és a magyar nép akarata szerint
kormányzunk és ennek megfelelően a nemzeti érdek mentén foglaljuk el
álláspontunkat, és nem kell attól tartanunk, hogy a média mit ír rólunk
és akkor mi lesz.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A mi igazodási pontunk a nemzeti érdek, az emberek
akarata és az a keresztény örökség, amit magunkénak mondhatunk. Sajnos
kevesen vannak ilyenek a nemzetközi politikában, akik</b></span> ebből a
szempontból „politikailag inkorrekten” és<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> őszintén fogalmazhatunk</b></span>, de
nekünk ez a lehetőségünk megvan és én hiszem, hogy ez nagyon fontos
érték.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A mai világ válsággócai körül melyeket érintették?</b></span></p>
<p>Természetesen sokat beszéltünk az üldözött keresztények helyzetéről,
beszéltünk arról, hogyan tudjuk őket segíteni. Beszéltünk a katolikus
egyház és Kína kapcsolatáról, beszéltünk a Belaruszban zajló
eseményekről<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. Elmondtam az Érsek atyának, hogy a minszki érsekkel,
Tadeusz (Kondrusiewicz minszki érsek) atyával nekem jó személyes
kapcsolatom van, találkoztam vele, fogadott hosszasan és
elbeszélgettünk. Sajnos most őt nem engedik vissza Belaruszba, és én a
„balhé-keltés” minden szándéka nélkül ma írtam egy baráti levelet a
(belarusz) külügyminiszter kollégának, Vlagyimir Makejnek, akivel
kifejezetten szívélyes és jó kapcsolatot ápolok, azt gondolom,
személyesen is nagyra becsüljük egymást és jó kapcsolatban vagyunk.
Megengedhettem magamnak, hogy ebben az ügyben levelet írjak, kérve azt,
fontolja meg, hogy Tadeusz atyát, a minszki érseket visszaengedik
Belaruszba, </b></span>mivel nem hiszem azt, hogy ez kárára lenne a mostani
helyzetnek. Remélem, hogy a kollégám meg fogja fontolni ezt kérésemet és
erről tájékoztattam Gallagher érseket.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Kinti magyarok lelki gondozása…?</b></span></p>
<p>Nekem nagyon fontos az, hogy a határokon túl élő, illetve a
diaspórában élő magyar közösségek számára adott legyen a magyar nyelven
történő misézés lehetősége, hozzáférjenek magyar miséhez, legyenek olyan
helyek, ahol össze tudnak jönni. Sajnos néhány helyen azért szenvedünk
különböző problémáktól. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Sokat beszéltünk a csángók magyar nyelvű
misézésének a lehetőségéről és Érsek atya sokat segített ebben.
Szerintem nagyrészt neki is köszönhető, hogy ma már havi egy alkalommal a
csángók magyar nyelvű misén vehetnek részt. Szoktunk beszélni a
felvidéki korábbi bencés tulajdonokról</b><b>, reméljük, hogy egyszer majd a
bencés magyar kongregáció lesz abban a helyzetben, lesznek annyian, hogy
egy közöséget tudjanak létrehozni a Felvidéken, Komáromban és hogy
visszakaphassák az őket megillető javakat. </b></span>Sokat beszéltünk arról, mert
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>rendszeresen felhozom a témát, hogy az Egyesült Államokban a
templombezárások miatt egyes magyar közösségek templom és pap nélkül
maradnak. Beszéltem Kiss-Rigó püspök atyával, aki szerintem tud ebben
segíteni magyar papok, esetleg rotációs alapú, kiküldésével az Egyesült
Államokban élő közösségekhez, de ott is van egy jó fejlemény, mert New
Brunswick-ban visszakapták a magyar nyelvű misézés lehetőségé</b></span>t. Tehát
lépésről lépésre szépen haladunk előre ebben a kérdésben. Fontos, hogy a
határon túl élő magyar közösségek is hozzájussanak a magyar nyelvű
szolgálathoz.</p>
<p><b>Elégedett a látogatással? </b></p>
<p>Szerintem a Vatikánból enélkül eljönni nem lehet.</p>
<p><b>Köszönöm a beszélgetést. </b></p></div>
</div>