[Grem] ma Nagy Szt.Gergely pápa, egyháztanító ünnepe

[Emoke Greschik]

 Nagy Szent Gergely pápa és egyháztanító
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2020. szeptember 3.,
csütörtök | 9:03

7
„Isten konzuljára”, „Isten szolgáinak szolgájára”, Nagy Szent Gergely
pápára emlékezünk liturgikus emléknapján, szeptember 3-án.

Egy nehéz, éhínségtől, nyomortól, népvándorlástól és háborúktól sújtott
évszázad utolsó évtizedében került Péter székébe az az ember, akit joggal
neveznek így: „az utolsó római és az első középkori pápa”; az egyházban
pedig a „Nagy” megtisztelő jelzővel illetik.

Gergely, akinek ősei régi római arisztokraták voltak, ifjúkorában
közigazgatási pályára készült és gyorsan haladt egyre feljebb a hivatali
méltóságok fokozatain. Harminc éves kora körül, 572–573-ban már a
legmagasabb közigazgatási hivatalt viselte: Róma prefektusa lett. Ebből a
pozícióból jól átláthatta a város, sőt egész Itália helyzetét is. Ekkor
szerezte azokat az ismereteket, melyeknek birtokában később olyan hatásos
kezdeményezései voltak nemcsak a város, hanem egész Itália javára.

Az ifjú prefektus minden külső elismerés és siker dacára sem lelte belső
békéjét. Csendes magányra vágyakozott, hogy a közügyek zajától távol, csak
szellemi értékekkel foglalkozhasson. Apja halála után, 575 körül szinte
észrevétlenül mondott le a prefektusi tisztségről, és visszavonult atyja
palotájába, ahol három nagynénje már a világtól visszavonult, elmélyült
vallásos életet élt. A Caelius domb lévő palotát Gergely kolostorrá
alakította, és Szent András apostol oltalma alá helyezte. Szicíliában
további kolostort alapított, és ezeknek adta szicíliai birtokait. A
szerzetes közösségben elmélyülten tanulmányozta a Szentírást, a
szentatyákat, elmélkedett és szigorú aszkézisben élt. Később élete
legboldogabb szakaszának látta ezeket az időket.

Békés, szemlélődő életét II. Pelagius pápa zavarta meg azzal, hogy
kiválasztotta és fölszentelte a római egyház diakónusává. A hét kerület
egyikének élére került, s az egyház karitatív, illetve anyagi ügyeit
intézte. Amikor a pápa látta, hogy feladatát milyen gondosan teljesíti,
megbízta az egyik legkényesebb és legmagasabb tisztséggel: kinevezte
követéül és állandó képviselőjéül a császári udvarba, Konstantinápolyba. Ő
biztosította az egyház nyugati és keleti része között a legmagasabb szintű
összeköttetést. Gergely műveltsége, hivatali ügyekben való jártassága és
személyének kedvessége hamarosan nagy tekintélyt szerzett neki a császári
udvarban. Azon fáradozott, hogy a sok oldalról veszélyeztetett itáliai
népnek segítséget szerezzen a császártól. Minden ilyen törekvését
meghiúsította azonban a ravennai helytartó, egy különben jelentéktelen
ember. Gergely ezért 585/86-ban visszatért Rómába, lemondott hivataláról,
és visszavonult az általa alapított Szent András-kolostorba, ahol a pápa
gyakran fölkereste, és tanácskozott vele.

589 őszén a Tiberis megáradt, és elöntötte a várost. A lakosság egy része a
vízben lelte halálát, sokan pedig az áradás után föllépett járványok
áldozatai lettek. Maga II. Pelagius pápa is e járványban halt meg.

A római nép és a klérus a pápaságra egyetlen jelöltet látott: Gergelyt. Ő
eleinte vonakodott, mivel továbbra is a csendes életre vágyott. De álmain
és vágyain mindig uralkodott a valóságért felelősséget érző, gyakorlati
ember, ha a történelmi óra parancsa szólította őt mint „Isten konzulját”
(ez a sírfelirata a római Szent Péter-bazilikában). Ezt mondta: „Szívünk
szerint ugyan vágyódunk a csöndre, sokak java miatt azonban nélkülöznünk
kell.” 590. szeptember 3-án szentelték püspökké. A pápaságot az egyház
szolgálatának tekintette. Így nevezte magát: „Isten szolgáinak szolgája”.

Gergely első pápai cselekedeteként könyörgő imát hirdetett Róma hét nagy
bazilikájába a pestis megszűnéséért és vezeklésként a sokat szenvedett
római népért. Körmenetet is tartottak, melyen a pápa mezítláb ment végig a
Lateránból a Szent Péter-bazilikába. Mikor a Tiberis felé közeledtek,
csodálatos látványban volt részük: Hadrianus császár síremléke fölött
megpillantották Mihály főangyalt, aki irgalmas tekintettel hüvelyébe
helyezte lángoló kardját. És ezzel a várost sújtó csapások megszűntek. E
jelenés emlékére áll ma is Mihály főangyal bronzszobra az Angyalvár tetején.

Először a római és az itáliai népet vette gondjába. A szegényeket éppen
éhínség fenyegette, ezért a Patrimonium Petri (ez volt a római egyház nagy
birtokainak összefoglaló neve) jövedelmét az ínség enyhítésére akarta
fordítani. Ám a longobárdok hadjáratai, a császári hivatalnokok túlkapásai
és az egyházi vagyonkezelők lelkiismeretlenségei miatt e birtokok alig-alig
jövedelmeztek valamit. Ezért Gergely pápa jó gyakorlati érzékkel és
emberismerettel új vagyonkezelőket választott, akik a birtokot hamarosan
fölvirágoztatták. Utasította gondnokait, hogy a császári hivatalnokokkal
való jó kapcsolat érdekében ne fukarkodjanak, ha ajándékot kell adniuk.
Nagyon szigorúan felügyelt arra, hogy az egyházi szolgálatban a bérlők és a
parasztok igazságos és emberséges bánásmódban részesüljenek. Kamatmentes
kölcsönnel segítette őket az elinduláskor. Gazdaságpolitikája, amely az
akkori Itáliában szokatlan volt, meglepő sikerrel járt.

A most már bőségesen befolyó jövedelmeket a templomok, a papság, a
longobárdok elől elmenekült szerzetesek és nem utolsósorban a római nép
megsegítésére fordította. Foglyokat is váltott ki a longobárdok rabságából.
Bár nem kereste, hamarosan bele kellett szólnia a nagypolitikába is. A
longobárdokkal szemben tanúsított magatartását az elérhetőnek látszó
eredmények határozták meg. A rosszul informált Mauritius császár heves
vádaskodásai ellenére magas adókat fizetett a longobárdoknak, és ezzel
könnyített a nép sorsán. Sűrű levelezést folytatott a bajor hercegnővel,
Theodelindával, aki a longobárd király, Authari felesége volt; majd ennek
utódával, Agilulf királynővel is, és ezzel előkészítette az egész longobárd
törzs megtérését. Eljárása akkor kapta meg végső igazolását, amikor a
trónörökös, Adlevald megkeresztelkedett. Hispániában a nyugati gótok
későbbi királyának, Rekkarednek az arianizmusból a katolikus hitre való
megtérése szintén Gergelynek volt köszönhető.

Emellett rendkívüli hatásúak voltak liturgikus intézkedései is, melyek
kiterjedtek a szentségek kiszolgáltatására, a szentmise szövegeire és
énekes részeire is.

*Nagy Szent Gergely diktálja a gregorián énekeket*

854 levele maradt ránk, melyek a hívek körüli fáradhatatlan munkájáról
tanúskodnak. Jób könyvéhez írt magyarázatai annak bizonyságai, hogy nagyon
ismerte az embert, és mély életbölcsességet birtokolt. *Dialógus* című
munkája az itáliai szentek csodás életrajzainak gyűjteménye.

Nagy Szent Gergely 604. március 12-én hunyt el Rómában, és a 8. századtól
ezen a napon ünnepelték. Mivel azonban e nap nagyböjt idejére esik, a
liturgikus emléknapot 1969-ben a püspökké szentelés napjára, szeptember
3-ra helyezték át.

Gergely pápa a középkorban a legolvasottabb szerző volt. Ez magyarázza,
hogy VIII. Bonifác negyedikként a nagy nyugati egyházatyák közé sorolta
Szent Ambrus, Jeromos és Ágoston mellé.

A nagy szerzetespápa életéről, akit korának nyomorúságai késztettek oly sok
cselekvésre, hogy „gondjával átölelte a földkerekséget egyik szélétől a
másikig, és gyógyított minden sebet”, a levelei, életrajzai és a legendák
tudósítanak.

Egyik legendája mondja el a következő történetet: Amikor Gergely még
szerzetes volt és a kolostor íróműhelyében dolgozott, egy hajótörött
képében angyal zörgetett az ajtaján, és segítséget kért. Gergely adott neki
egy ezüstöt. Nem sokkal később a hajótörött ismét visszajött további
segítségért. Megint kapott egy ezüstöt. Mikor harmadszor tért vissza,
Gergely egy árva tallért nem talált az egész kolostorban. Ezért fogta azt
az ezüst tálat, amelyben az édesanyja főzeléket szokott neki küldeni,
odaajándékozta a koldusnak, aki vidáman ment el. Később, amikor Gergely már
pápa volt, gyakran meghívott az asztalához szegényeket. Az egyik
nagycsütörtökön meghagyta a kancellárjának, hogy gyűjtsön össze tizenkét
szegényt. Mikor asztalhoz ültek, Gergely meglepődve látta, hogy a vendégek
tizenhárman vannak. Számon kérte a kancellártól a pontatlanságot, de az
azzal szabadkozott, hogy ő csak tizenkét vendéget hozott, számoljon csak
utána a pápa. És valóban, a tizenharmadik vendéget más nem látta, csak
Gergely. Maga mellé vette tehát ezt a titokzatos vendéget az asztalnál, és
érdeklődött a neve után. Akkor az idegen így válaszolt neki: „Tudd meg,
hogy én vagyok az a hajótörött, akinek annak idején az ezüsttálat
ajándékoztad. És azt is tudd meg, hogy az Úr azon a napon választott ki
téged arra, hogy az Egyház feje légy.” Gergely csodálkozva kérdezte, honnan
tudja mindezt. Az erre így válaszolt: „Én angyal vagyok, és az Úr azért
küldött hozzád, hogy őrizzelek. Amit csak kérsz az Úrtól, általam kapod meg
tőle.”

Példaadó volt Gergely magatartása a nem keresztényekkel szemben is. A
terracinai püspök egyszer féktelen buzgóságában elvette a zsidóktól a
zsinagógájukat. Ezek a pápához fordultak oltalomért, s ő így írt a
püspöknek: „Azt akarom, hogy orvosold a panaszt. Hiszen azokkal, akik nem
tartoznak a keresztény valláshoz, szelíden, jóságosan kell bánnunk, és
barátságosan kell velük szólnunk, hogy a keménységünk el ne űzze őket,
hanem elfogadják tőlünk a meghívást az evangélium szépséges hitére.”
Ugyanúgy engedélyezte a megtért angolszászoknak, hogy a nagy egyházi
ünnepeken tovább ápolják egyik-másik kultikus szokásukat, mert: „ha az
ember föl akar jutni a magasba, nem érkezhet meg egyetlen ugrással, hanem
egyik lépcsőfokról a másikra kell föllépdelnie”.

*Istenünk, te népedet irgalmaddal gyámolítod és szeretettel kormányozod.
Nagy Szent Gergely pápa közbenjárására add meg a bölcsesség Lelkét azoknak,
akikre Egyházadban a vezetés gondját bíztad, hogy a szent nyáj gyarapodjék,
és ez pásztorainak örök dicsőségére szolgáljon. A mi Urunk, Jézus Krisztus,
a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.*

*Forrás*
*Diós István: A szentek élete*


*Magyar katolikus lexikonPuskely Mária: A keresztény Európa szellemi
gyökerei. Az öreg földrész hagiográfiája*

*Magy*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200903/091ba39a/attachment.html>