<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Nagy Szent Gergely pápa és egyháztanító</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2020. szeptember 3., csütörtök | 9:03<div class="gmail-ikonok"> <br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g63631']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63631&v=0&img=c_o_nagyszentgergely_zurbaran_.jpg"><span class="gmail-galcount" title="7 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 7</span></a></div><h3 class="gmail-lead">„Isten konzuljára”, „Isten szolgáinak szolgájára”, Nagy Szent Gergely pápára emlékezünk liturgikus emléknapján, szeptember 3-án.</h3><div class="gmail-contentsav">
<p>Egy nehéz, éhínségtől, nyomortól, népvándorlástól és háborúktól 
sújtott évszázad utolsó évtizedében került Péter székébe az az ember, 
akit joggal neveznek így: „az utolsó római és az első középkori pápa”; 
az egyházban pedig a „Nagy” megtisztelő jelzővel illetik. </p>
<p>Gergely, akinek ősei régi római arisztokraták voltak, ifjúkorában 
közigazgatási pályára készült és gyorsan haladt egyre feljebb a hivatali
 méltóságok fokozatain. Harminc éves kora körül, 572–573-ban már a 
legmagasabb közigazgatási hivatalt viselte: Róma prefektusa lett. Ebből a
 pozícióból jól átláthatta a város, sőt egész Itália helyzetét is. Ekkor
 szerezte azokat az ismereteket, melyeknek birtokában később olyan 
hatásos kezdeményezései voltak nemcsak a város, hanem egész Itália 
javára.</p>
<p>Az ifjú prefektus minden külső elismerés és siker dacára sem lelte 
belső békéjét. Csendes magányra vágyakozott, hogy a közügyek zajától 
távol, csak szellemi értékekkel foglalkozhasson. Apja halála után, 575 
körül szinte észrevétlenül mondott le a prefektusi tisztségről, és 
visszavonult atyja palotájába, ahol három nagynénje már a világtól 
visszavonult, elmélyült vallásos életet élt. A Caelius domb lévő palotát
 Gergely kolostorrá alakította, és Szent András apostol oltalma alá 
helyezte. Szicíliában további kolostort alapított, és ezeknek adta 
szicíliai birtokait. A szerzetes közösségben elmélyülten tanulmányozta a
 Szentírást, a szentatyákat, elmélkedett és szigorú aszkézisben élt. 
Később élete legboldogabb szakaszának látta ezeket az időket.</p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p>Békés, szemlélődő életét II. Pelagius pápa zavarta meg azzal, hogy 
kiválasztotta és fölszentelte a római egyház diakónusává. A hét kerület 
egyikének élére került, s az egyház karitatív, illetve anyagi ügyeit 
intézte. Amikor a pápa látta, hogy feladatát milyen gondosan teljesíti, 
megbízta az egyik legkényesebb és legmagasabb tisztséggel: kinevezte 
követéül és állandó képviselőjéül a császári udvarba, Konstantinápolyba.
 Ő biztosította az egyház nyugati és keleti része között a legmagasabb 
szintű összeköttetést. Gergely műveltsége, hivatali ügyekben való 
jártassága és személyének kedvessége hamarosan nagy tekintélyt szerzett 
neki a császári udvarban. Azon fáradozott, hogy a sok oldalról 
veszélyeztetett itáliai népnek segítséget szerezzen a császártól. Minden
 ilyen törekvését meghiúsította azonban a ravennai helytartó, egy 
különben jelentéktelen ember. Gergely ezért 585/86-ban visszatért 
Rómába, lemondott hivataláról, és visszavonult az általa alapított Szent
 András-kolostorba, ahol a pápa gyakran fölkereste, és tanácskozott 
vele.</p>
<p>589 őszén a Tiberis megáradt, és elöntötte a várost. A lakosság egy 
része a vízben lelte halálát, sokan pedig az áradás után föllépett 
járványok áldozatai lettek. Maga II. Pelagius pápa is e járványban halt 
meg.</p>
<p>A római nép és a klérus a pápaságra egyetlen jelöltet látott: 
Gergelyt. Ő eleinte vonakodott, mivel továbbra is a csendes életre 
vágyott. De álmain és vágyain mindig uralkodott a valóságért 
felelősséget érző, gyakorlati ember, ha a történelmi óra parancsa 
szólította őt mint „Isten konzulját” (ez a sírfelirata a római Szent 
Péter-bazilikában). Ezt mondta: „Szívünk szerint ugyan vágyódunk a 
csöndre, sokak java miatt azonban nélkülöznünk kell.” 590. szeptember 
3-án szentelték püspökké. A pápaságot az egyház szolgálatának 
tekintette. Így nevezte magát: „Isten szolgáinak szolgája”.</p>
<p><span>Gergely első pápai cselekedeteként könyörgő imát hirdetett Róma
 hét nagy bazilikájába a pestis megszűnéséért és vezeklésként a sokat 
szenvedett római népért. Körmenetet is tartottak, melyen a pápa mezítláb
 ment végig a Lateránból a Szent Péter-bazilikába. Mikor a Tiberis felé 
közeledtek, csodálatos látványban volt részük: Hadrianus császár 
síremléke fölött megpillantották Mihály főangyalt, aki irgalmas 
tekintettel hüvelyébe helyezte lángoló kardját. És ezzel a várost sújtó 
csapások megszűntek. E jelenés emlékére áll ma is Mihály főangyal 
bronzszobra az Angyalvár tetején.</span></p>
<p></p>
<p>Először a római és az itáliai népet vette gondjába. A szegényeket 
éppen éhínség fenyegette, ezért a Patrimonium Petri (ez volt a római 
egyház nagy birtokainak összefoglaló neve) jövedelmét az ínség 
enyhítésére akarta fordítani. Ám a longobárdok hadjáratai, a császári 
hivatalnokok túlkapásai és az egyházi vagyonkezelők lelkiismeretlenségei
 miatt e birtokok alig-alig jövedelmeztek valamit. Ezért Gergely pápa jó
 gyakorlati érzékkel és emberismerettel új vagyonkezelőket választott, 
akik a birtokot hamarosan fölvirágoztatták. Utasította gondnokait, hogy a
 császári hivatalnokokkal való jó kapcsolat érdekében ne fukarkodjanak, 
ha ajándékot kell adniuk. Nagyon szigorúan felügyelt arra, hogy az 
egyházi szolgálatban a bérlők és a parasztok igazságos és emberséges 
bánásmódban részesüljenek. Kamatmentes kölcsönnel segítette őket az 
elinduláskor. Gazdaságpolitikája, amely az akkori Itáliában szokatlan 
volt, meglepő sikerrel járt.</p>
<p>A most már bőségesen befolyó jövedelmeket a templomok, a papság, a 
longobárdok elől elmenekült szerzetesek és nem utolsósorban a római nép 
megsegítésére fordította. Foglyokat is váltott ki a longobárdok 
rabságából. Bár nem kereste, hamarosan bele kellett szólnia a 
nagypolitikába is. A longobárdokkal szemben tanúsított magatartását az 
elérhetőnek látszó eredmények határozták meg. A rosszul informált 
Mauritius császár heves vádaskodásai ellenére magas adókat fizetett a 
longobárdoknak, és ezzel könnyített a nép sorsán. Sűrű levelezést 
folytatott a bajor hercegnővel, Theodelindával, aki a longobárd király, 
Authari felesége volt; majd ennek utódával, Agilulf királynővel is, és 
ezzel előkészítette az egész longobárd törzs megtérését. Eljárása akkor 
kapta meg végső igazolását, amikor a trónörökös, Adlevald 
megkeresztelkedett. Hispániában a nyugati gótok későbbi királyának, 
Rekkarednek az arianizmusból a katolikus hitre való megtérése szintén 
Gergelynek volt köszönhető.</p>
<p><span style="text-align:justify">Emellett rendkívüli hatásúak 
voltak liturgikus intézkedései is, melyek kiterjedtek a szentségek 
kiszolgáltatására, a szentmise szövegeire és énekes részeire is.</span></p>
<p style="text-align:center"><a title="Nagy Szent Gergely diktálja a gregorián énekeket" rel="lightbox['g63631']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63631&v=0&p=1&img=c_o_nagyszentgergely_diktatoljaagregorianeneket_.jpg" alt="" width="384" height="471" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Nagy Szent Gergely diktálja a gregorián énekeket</em></p>
<p>854 levele maradt ránk, melyek a hívek körüli fáradhatatlan 
munkájáról tanúskodnak. Jób könyvéhez írt magyarázatai annak 
bizonyságai, hogy nagyon ismerte az embert, és mély életbölcsességet 
birtokolt. <em>Dialógus</em> című munkája az itáliai szentek csodás életrajzainak gyűjteménye.</p>
<p>Nagy Szent Gergely 604. március 12-én hunyt el Rómában, és a 8. 
századtól ezen a napon ünnepelték. Mivel azonban e nap nagyböjt idejére 
esik, a liturgikus emléknapot 1969-ben a püspökké szentelés napjára, 
szeptember 3-ra helyezték át.</p>
<p>Gergely pápa a középkorban a legolvasottabb szerző volt. Ez 
magyarázza, hogy VIII. Bonifác negyedikként a nagy nyugati egyházatyák 
közé sorolta Szent Ambrus, Jeromos és Ágoston mellé.</p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p>A nagy szerzetespápa életéről, akit korának nyomorúságai késztettek 
oly sok cselekvésre, hogy „gondjával átölelte a földkerekséget egyik 
szélétől a másikig, és gyógyított minden sebet”, a levelei, életrajzai 
és a legendák tudósítanak.</p>
<p>Egyik legendája mondja el a következő történetet: Amikor Gergely még 
szerzetes volt és a kolostor íróműhelyében dolgozott, egy hajótörött 
képében angyal zörgetett az ajtaján, és segítséget kért. Gergely adott 
neki egy ezüstöt. Nem sokkal később a hajótörött ismét visszajött 
további segítségért. Megint kapott egy ezüstöt. Mikor harmadszor tért 
vissza, Gergely egy árva tallért nem talált az egész kolostorban. Ezért 
fogta azt az ezüst tálat, amelyben az édesanyja főzeléket szokott neki 
küldeni, odaajándékozta a koldusnak, aki vidáman ment el. Később, amikor
 Gergely már pápa volt, gyakran meghívott az asztalához szegényeket. Az 
egyik nagycsütörtökön meghagyta a kancellárjának, hogy gyűjtsön össze 
tizenkét szegényt. Mikor asztalhoz ültek, Gergely meglepődve látta, hogy
 a vendégek tizenhárman vannak. Számon kérte a kancellártól a 
pontatlanságot, de az azzal szabadkozott, hogy ő csak tizenkét vendéget 
hozott, számoljon csak utána a pápa. És valóban, a tizenharmadik 
vendéget más nem látta, csak Gergely. Maga mellé vette tehát ezt a 
titokzatos vendéget az asztalnál, és érdeklődött a neve után. Akkor az 
idegen így válaszolt neki: „Tudd meg, hogy én vagyok az a hajótörött, 
akinek annak idején az ezüsttálat ajándékoztad. És azt is tudd meg, hogy
 az Úr azon a napon választott ki téged arra, hogy az Egyház feje légy.”
 Gergely csodálkozva kérdezte, honnan tudja mindezt. Az erre így 
válaszolt: „Én angyal vagyok, és az Úr azért küldött hozzád, hogy 
őrizzelek. Amit csak kérsz az Úrtól, általam kapod meg tőle.”</p>
<p><span style="text-align:justify">Példaadó volt Gergely magatartása a
 nem keresztényekkel szemben is. A terracinai püspök egyszer féktelen 
buzgóságában elvette a zsidóktól a zsinagógájukat. Ezek a pápához 
fordultak oltalomért, s ő így írt a püspöknek: „Azt akarom, hogy 
orvosold a panaszt. Hiszen azokkal, akik nem tartoznak a keresztény 
valláshoz, szelíden, jóságosan kell bánnunk, és barátságosan kell velük 
szólnunk, hogy a keménységünk el ne űzze őket, hanem elfogadják tőlünk a
 meghívást az evangélium szépséges hitére.” Ugyanúgy engedélyezte a 
megtért angolszászoknak, hogy a nagy egyházi ünnepeken tovább ápolják 
egyik-másik kultikus szokásukat, mert: „ha az ember föl akar jutni a 
magasba, nem érkezhet meg egyetlen ugrással, hanem egyik lépcsőfokról a 
másikra kell föllépdelnie”.</span></p>
<p><em>Istenünk, te népedet irgalmaddal gyámolítod és szeretettel 
kormányozod. Nagy Szent Gergely pápa közbenjárására add meg a bölcsesség
 Lelkét azoknak, akikre Egyházadban a vezetés gondját bíztad, hogy a 
szent nyáj gyarapodjék, és ez pásztorainak örök dicsőségére szolgáljon. A
 mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a 
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon<br></em>Puskely Mária:<em> A keresztény Európa szellemi gyökerei. Az öreg földrész hagiográfiája<br></em></strong></p>
<p><strong>Magy</strong></p></div>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a>               </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>