[Grem] Távozó indexesek, maradó index:... / Szilvay Gergely
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2020. Sze. 2., Sze, 19:27:44 CEST
Távozó indexesek, maradó Index: nincs másik, lesz másik?
<https://mandiner.hu/cikk/20200901_index_lesz_masik_tavozo_indexesek>
2020. szeptember 2. 14:15
https://mandiner.hu/cikk/20200901_index_lesz_masik_tavozo_indexesek
*Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
Szeptembertől új csapat készíti az Indexet, miután augusztus végén lejárt a
távozó munkatársak felmondási ideje. A lelépők szerint politikai
nyomásgyakorlás miatt hagyták ott az Indexet, valójában azonban a cég
elavult mamutstruktúrája lehetett az oka az általuk kifogások átalakítási
kísérleteknek. Összefoglalónk a távozó indexesekről és az Index
átalakításáról.
*„Munkaviszonyom megszűnésével kilájkoltam az Indexet. Javaslom, tegyetek
így ti is, és biztassátok erre az ismerőseiteket”* – írta augusztus 31-én a
Facebookon Fábián Tamás „távozó indexes”. A Távozó Indexesek
Facebook-csoport augusztus 30-ai posztjának szövege így szólt: *„az utolsó
vacsora – avagy mit ettek kollégáink az utolsó munkában töltött napjukon
ebédre. Van itt minden a vitaminitaltól kezdve a ministráns csemegén át a
kihűlt pizzáig.”* Nem sokkal korábban a munkahelyi cuccait csomagoló Pándi
Balázs (civilben metáldobos) és egy kollégája olyan fotót posztolt az
Instagramon, amelyen bemutatnak a világnak. A szöveg: *„Khycsymmel
ügyelésekbe Faszszopisztánban”*. A tagek szerint* „nyaldkiaseggembodolai”*,
*„szombathyegyélszatyorfaszt”*, illetve – nem tudni, kire utalva –
*„nekedmégmindignemjegyeztemmeganeved”*. Úgy látszik, az örök humorzsákok
nem tudnak elegánsan távozni – még önként sem.
A távozók az utolsó munkanap végeztével még készítettek egy csoportképet és
egy videót, amiben bejelentették, hogy fizetős oldalt indítanak. Az mfor.hu
és a media1 információi szerint Kárpáti Márton, az Index.hu Zrt. volt
főszerkesztő-helyettese Van Másik Kft. néven hozott létre
<https://hirtv.hu/ahirtvhirei/van-masik-kft-neven-alapitott-mediaceget-az-index-egyik-volt-foszerkeszto-helyettese-2506484?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>
új vállalkozást, hárommillió forint alaptőkével. A távozó indexes újságírók
közül még többeket köt a versenytilalmi korlát, így nem indíthatnak új
lapot vagy dolgozhatnak az Index versenytársainál.
Mint azt korábban írtuk: az újonnan létrejött kft. viszont nem használhatja
a vanmasik.hu domaint, mivel az 2018 óta az Index.hu Zrt. tulajdona. Egy
eddig ismeretlen magánszemély viszont bejegyezte a legyenmasik.hu,
leszmasik.hu és a nehallgassunk.hu domaineket. Ezen kívül több, az index
nevet tartalmazó regisztráció is bekerült az Internet Szolgáltatók
Tanácsához, de ezek valószínűleg védjegyoltalmat sértenek, mert a
regisztrációjukat az ISZT elutasította
A távozó indexesek humorérzékének elvesztét nem csak Facebook-posztokon
lehet lemérni, hanem az utolsó időszakban nyújtott hírszerkesztői
teljesítményükön is. Augusztus 23-án minden forráskritika és további
kommentár nélkül sikerült átvenniük azt a hírt
<https://index.hu/kulfold/2020/08/23/a_fekete_ujszulottek_haromszor_gyakrabban_halnak_meg_ha_feher_orvos_vizsgalja_oket/?&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>
a régen balra csúszott CNN-től, hogy* „a fekete újszülöttek háromszor
gyakrabban halnak meg, ha fehér orvos vizsgálja őket”. *
A Mérték Médiaelemző Műhely pénteken bejelentette: *„láthatóan megérkeztek
az újak, akik görcsösen keresik az Index-stílust”*, ami eme hír címében
tükröződött szerintük: *„Hétvége: esni fog az a tetves eső!” *Azonban
gyorsan kiderült
<https://mandiner.hu/cikk/20200901_egy_tetves_feknyuzrol_mertekkel?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>,
hogy a címadás nem az „újak” munkája, hanem még egy régié, az erőlködős
stílusáról ismert Sixxé, azaz Varga Attiláé, aki aznap hírügyeletet látott
el.
Az újak egyébként végül nem találkoztak a régiekkel, ugyanis az eddig
felvett harminc ember a newsroomban dolgozott, a távozók nagyrésze
otthonról dolgozott, és csak az ügyeletesek híreztek a szerkesztőségben.
Ugyan most az eddigi száz helyett csak harminc ember csinálja az Indexet,
de már 44-en le vannak szerződve, a cél pedig a maximum hatvan fő. Száz
főnyi, túlméretezett szerkesztőségek ugyanis ma már maximum őskövületként
vannak a magyar médiapiacon.
*A casus belli: a távozás sztorija*
Az Index-ügy a júniusban kiszivárogtatott úgynevezett „Gerényi-terv
<https://gg.blog.hu/2020/06/25/a_kiszervezesrol_131?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>”
következményeként kulminálódott. Az elképzelés lényege az Index
strukturális átalakítása volt, méghozzá úgy, hogy az egyes rovatokat külön
cégekbe szervezték volna az elképzelés szerint. Kitört a botrány, az
alapító-ősindexes Gerényi Gábor (aki ma az Azonnali.hu egyik tulajdonosa,
2017 előtt pedig évekig a Mandiner.hu tulajdonosa volt) kapott
hideget-meleget; akárcsak Bodolai László, az Index igazgatósági elnöke, aki
18 évig volt az Index ügyvédje.
Bodolai ugyanis bizalomhiányra hivatkozva menesztette Dull Szabolcs
főszerkesztőt, és a szerkesztőséggel egyedül az ő személyéről nem volt
hajlandó egyezkedni. Bodolai indoklása
<https://mandiner.hu/cikk/20200724_bodolai_az_indexrol_lehetetlen_feltetellel_zsaroltak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>
az volt, hogy Dull üzleti titkokat szivárogtatott ki. Tudtunkkal az Index
igazgatóságában úgy vélekednek,
Dull örülhet, hogy kirúgással megúszta, tőlünk nyugatra ugyanis ilyesmiért
per is jár.
Az igazgatóság azt is sérelmezte, hogy Dull a velük való egyeztetés nélkül
állította át az Index függetlenségét jelző barométert „veszélyben”-re, ami
a hirdetési bevételek gyors csökkenését vonta maga után.
Nem így gondolták azonban Dull Szabolcs helyettesei. Tóth-Szenesi Attila
vezető szerkesztő, Munk Veronika és Haász János főszerkesztő-helyettesek
július 24-én jelentették be, hogy Dull Szabolcs főszerkesztő kirúgása miatt
beadják felmondásukat, és őket követte ebben a szerkesztőség mintegy
nyolcvan munkatársa.
Közleményükben úgy fogalmaztak
<https://index.hu/szolgalati-kozlemeny/2020/07/24/index_lapvezetes_tavozas_dull_szabolcs_munk_veronika_toth_szenesi_attila_haasz_janos_bodolai_laszlo/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>
:* „Döntésüket azután hozták meg, hogy Bodolai László, az Index Zrt.
igazgatóságának elnöke elbocsátotta Dull Szabolcs főszerkesztőt, majd nemet
mondott a szerkesztőségnek arra a kérésére, hogy a szakmai függetlenség és
az Index jövőjének megőrzése érdekében helyezze őt vissza a pozíciójába. A
lap szerkesztősége szerdán egyhangú nyilatkozatban állt ki a menesztett
főszerkesztő mellett, elfogadhatatlannak nevezve Bodolai döntését. Évek óta
hangoztatjuk, hogy két dolgot tartunk az Index független működése
feltételének: *
*se az Indexen megjelenő tartalomba, se a szerkesztőség összetételébe,
szerkezetébe ne történjen külső beavatkozás. *
*Dull Szabolcs kirúgásával ez utóbbi feltétel sérült. A menesztése
egyértelmű beavatkozás a szerkesztőség összetételébe, arra nem tudunk
másként tekinteni, mint nyílt nyomásgyakorlási kísérletre.”*
A távozó indexesek azonban tévedtek: mint arra Koltay András, az NKE
rektora, médiajogász lapunkban is felhívta a figyelmet
<https://mandiner.hu/cikk/20200826_kie_a_sajtoszabadsag?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>:
a tulajdonos ugyan nem mondhatja meg, miről írjon az újságíró,
azaz közvetlen, a függetlenséget sértő utasítást nem adhat az újságíróknak,
de meghatározhatja a médium alapvető irányultságát, jellegét. Jogilag
a főszerkesztő személyének kiválasztásába sem kell beleszólást
biztosítani az újságírónak, arról a tulajdonos dönthet.
*A teátrális távozás*
Emlékeznek a „távozó indexesek”-ről készült fotókra? Lehajtott fejjel
állnak sorba az újságírók, és adják be a felmondásukat – eközben persze
fotózza őket a kollégájuk, hogy lehessen marketinganyag az eseményből.
A felmondók egy része egyébként nem dolgozott régóta az Indexnél, többeket
pedig maga Dull Szabolcs igazolt a laphoz. Volt forrásunk, aki különbséget
tett a többnyire mérsékeltebb és felkészültebb régi indexesek, illetve a
radikálisabb, inkább baloldali aktivista stílust képviselő, fiatal, nemrég
érkezett indexesek közt.
Információink szerint néhány távozó indexes pusztán látványos médiaakciónak
szánta a felmondás beadását, és nem számoltak azzal, hogy egy felmondás
jogi kötőerővel bír – tehát azzal, hogy egy felmondás tényleg felmondás. A
hatásvadász fotók elkészülte után volt például, aki arról kérdezte a cég
vezetőségét, hogy mikor kap pénzt amiatt, amiért addig ő írta az Indexet. A
vezetőség azt válaszolta: éppen ezért kapta a havi fizetését. Az illető nem
volt megelégedve a válasszal, és a cikkeiért külön pénzt követelt, melyet
persze nem kapott meg.
Az is megtörtént, hogy
egy távozó indexes a felmondás látványos beadása után visszakuncsorgott
közös megegyezésért.
Mikor viszont megkérdezték, mégis mit ajánlana a maga részéről a
megegyezéshez, az volt a válasza, hogy szívesen megtanítja „hírezni” az
igazgatóság némely tagjait.
Egyikük szájából elhangzott, hogy vigyázzon magára az új Index, mert ők le
fogják nyomozni, ha csak egy, a helyükre érkező gyakornokot is nem fizetnek
ki rendesen.
*Dull Szabolcs és más főszerkesztők*
A „távozó indexesek” szerint Dull Szabolcs elbocsátása politikai
nyomásgyakorlást jelent, ők pedig nem fogadják el a szerkesztőség munkájába
és struktúrájába való beleszólást, mivel az veszélyezteti a szerkesztőség
szabadságát.
Ez a narratíva azonban több sebből vérzik.
Dull 2014 óta dolgozott az Indexnél, és kirúgásakor pusztán fél éve volt
főszerkesztő,
a kinevezést ugyanis 2019 decemberében kapta, előtte a sportrovat vezetője
volt. Elődje, Tóth-Szenesi Attila 2017 júniusa óta állt hírportál élén.
Tóth-Szenesi előtt volt a portál vezetője Dudás Gergely, aki 2013-ban lett
főszerkesztő. A 2004 óta az Index gazdaság-rovatánál dolgozó Dudás Gergely
Mészáros Zsófit váltotta. 2011 elején rovatvezető lett, 2011 szeptemberében
pedig, miután az alapító Uj Pétert Mészáros Zsófi váltotta,
főszerkesztő-helyettessé nevezték ki.
Uj távozása óta tehát
négy főszerkesztőt fogyasztott el az Index
– nehezen hihető, hogy az Origótól érkező, és csak fél éve főszerkesztő
Dull lett volna a szerkesztőségi szabadság kizárólagos záloga ősindexes
személyiségekkel szemben. A távozók azt sugallják, Dullt nem személyes,
hanem politikai okokból távolították el a laptól, azaz személye kellemetlen
a jobboldalnak. Ez esetben viszont kérdéses, mióta kinevezték őt
főszerkesztőnek, miért is terjedt az az álláspont baloldali körökben (e
sorok szerzőjének is kifejtette ilyen véleményét májusban egy budapesti,
baloldali alpolgármester), hogy Dull a Fidesz embere, és vele az Index
hangvétele barátságosabb lett a kormánypárttal.
Dull elbocsátása óta egyébként fény derült arra, hogy igen szoros
kapcsolatban állt egyes baloldali körökkel: ahogy már korábban megírták,
kapcsolatban volt Gyurcsány Ferenc feleségével, Dobrev Klárával,
de információink szerint jóval többet beszélt az MSZP szóvivőjével, Nyakó
Istvánnal. Ő ezt azzal kívánta elütni
<https://mandiner.hu/cikk/20200727_magas_rangu_baloldali_partpolitikusokkal_egyeztetve_robbantottam_volna_szet_az_indexet?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>,
hogy *„politikai riporterként, parlamenti tudósítóként megesik az emberrel,
hogy politikusok megismerik a telefonszámát, és ezután fideszesek és
ellenzékiek is felhívják.” *
Egy főszerkesztő azonban nem politikai riporter, és nem is parlamenti
tudósító,
ilyen feladatok elvégzésére egy főszerkesztőnek aligha van ideje. Ettől még
persze hívogathatják politikusok – de hogy számtalanszor szakmai okokból
beszélnie kelljen egy adott politikussal rövid idő alatt, az meglehetősen
valószerűtlen.
Dull Szabolcs
*Már Dudás is áruló volt?*
Uj Péter, aki nem csak alapítója volt az Indexnek, hanem karakteres
egyéniségként 2000-2011 között főszerkesztője is, ma pedig az Index miatt
aggódó, távozó indexesekkel szolidarító 444 alapító-főszerkesztője,
2018-ban még azt nyilatkozta az épp távozó és Politisszal próbálkozó Dudás
Gergőről, hogy hozzáértése megkérdőjelezhető, de beszélt arról is, hogy
Dudás gyakorlatilag elárulta őt. Pontosan így fogalmazott
<https://24.hu/media/2018/01/31/uj-peter-dudas-gergely-elarult-hozzaertese-pedig-megkerdojelezheto/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>:
*„Volt egy csapat, amellyel az volt a megállapodás, hogy én kiugrom mint
főszerkesztő, megpróbálok valamit előkészíteni, és aztán jönnek a
többiek. Távozásom után a pánikban az Index tulajdonosa négy embernek is
felajánlotta a főszerkesztőséget, de ők visszautasították. Dudás volt az
ötödik, akit a tulajdonos megkérdezett, és ő elfogadta. Ezek után ő
megjelenik, mint a független sajtó, hát tényleg a bicska kinyílik a
zsebemben.” *
Sőt: Uj a Hír TV Privátszféra című műsorának vendégeként 2018-ban azt
nyilatkozta:* „Nyilván én azt is hátbatámadásnak éreztem akkor, hogy az
Index egyáltalán életben maradt.”*
Mindez nem csak a 444 és az Index mostani szolidaritása mögött meghúzódó
régi sérelmekre utal; már kilenc éve a „politikai nyomásra” panaszkodnak az
Indexnél. Mivel senki sem hozott fel példát konkrét beavatkozásra,
többnyire érzésre és folyamatokra hivatkoznak.
Uj Péter és Dudás Gergely
Pedig jobboldali tulajdonosai már 2005 óta voltak a lapnak, és Vaszily
Miklós is akkor tűnt fel először az Index környékén.
*Tulajdonosok jobbról és balról*
Az állítólagos politikai befolyásszerzésre 2011 óta nincs kézzel fogható
bizonyíték, a tulajdonosok azóta sem szóltak bele az Index tartalmába.
Érdemes felidézni, hogy mikor ki tulajdonolta az Indexet, hogy lássuk, a
politikához közel álló személyiségek mindig is voltak a tulajdonosok
között; ráadásul az is egyértelmű, hogy az Index történetében nem a mostani
volt az első konfliktus a tulajdonos és szerkesztőség között.
1998-ban iNteRNeTTo, az Index elődjének szerkesztősége fejleszteni szerette
volna saját magát, ám a tulajdonos, az International Data Group ebben nem
volt partner. Három szerkesztőségi tag, Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj
Péter új céget alapítottak URL Consulting néven, hogy kivásárolják a lapot
az IDG-től, ám erre őket elbocsátották – válaszul a szerkesztőség
felmondott. Később Kőrösi Ákos lett az Indexre keresztelt és 1999-ben
elindított új portál befektetője.
A főszerkesztő Nyírő András lett, a szponzor pedig a Pannon GSM. Később
létrejött az Index Rt., melyben kisebbségi részvényes volt Nyírő, Gerényi
és Uj Péter is. Nyírővel azonban a következő időszakban megromlott a
menedzsment viszonya, így ő távozott, és Uj Péter lett a főszerkesztő. Az
eddig kis helyeken dolgozó szerkesztőségben megindultak a fejlesztések,
volt reklámkampány, és az ezredfordulón félmilliárdos bevétele volt a
cégnek (igaz, 150 milliós vesztesége is), a látogatottsága pedig százezerre
ugrott, ezzel a második leglátogatottabb magyar hírportál lett.
A lapot tőzsdére akarták vinni, de 2001-ben internetes válság (a
Dotkom-válság) csapott le a világra, így ez elmaradt, sőt a helyzet odáig
fajult, hogy az év májusában még válságstáb is alakult. A 150 fős
szerkesztőség felét elbocsátották, új vezérigazgató érkezett (Csepi Lajos),
aki racionalizálni próbálta ugyan működést, de nem tudta megmenteni az
Indexet az üzleti csődtől, így nem sokkal később távozott.
2002 márciusában aztán majd’ egyharmadnyi részesedést szerzett az Indexben
a Bajnai Gordon-féle Wallis Zrt., ezzel stabilizálódott a lap pénzügyi
helyzete és piaci pozíciója.
Újabb váltás 2005-ben következett be: ekkor vette meg a jobboldalinak
tartott Nobilis Kristóf a lapot, aki épp azt a Vaszily Miklóst nevezte ki
az Index Zrt. vezetőjévé, akit most a kormány embereként utálnak a távozó
indexesek. Nobilis a Közép-európai Média Zrt-be (CEMP) tagolta be az
Indexet. Egyes vélekedések szerint Nobilis mögött valójában Spéder Zoltán
állt, ami azonban nem változtat a dolgokon – sőt, megerősíti azokat,
tekintve, hogy Spédert ekkor jobboldali oligarchaként tartották számon a
baloldalon (Spéder ősfideszes volt, igaz, később eltávolodott a párttól).
Uj Péter azt követően távozott 2011-ben a laptól, hogy nyilatkozatai
szerint egyre több konfliktusa volt Spéderrel.
Spéder 2014-ben titokban opciós jogot adott Simicska Lajosnak. Ugyan
2015-ben Simicska szakított a Fidesszel az emlékezetes G-napon, ám 2017-ben
élt opciós jogával, az Index tulajdonjoga pedig így a Simicska és Bodolai
által alapított Magyar Fejlődési Alapítványhoz került, mely új
igazgatóságot nevezett ki: a tagok Bodolai László és Nagy Ajtony Csaba
ügyvédek és Kereszty Gábor közgazdász lettek. Ezt követően került Oltyán –
és Ziegler Gábor – tulajdonába úgy került a lap, hogy a Spéder Zoltán
tulajdonában lévő két cég, s Cemp-x Online Zrt. és a CEMP SH Kft.
megszerezte az Index alapítványát, a Magyar Fejlődésért Alapítványt alapító
NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, majd eladta azt Ziegler Gábornak és a
KDNP-s Oltyán Józsefnek.
*Strukturális problémák*
A nyolcvan fő ráadásul nem jelenti a teljes Index-szerkesztőséget, mely
száz főből állt, s ilyen módon személyi állománya akkora volt, mint egy
régi napilapnak. A cikkünk elején idézett Facebook-posztokban a távozók
emlegették az „ügyelést” is. Ez a hírszerkesztői ügyeletre utalt: az
egyszerű hírek ugyanis minden hírportálnál ügyeleti műszakokba beosztott
munkatársak töltik fel egy portálra. Az Indexnél azonban eddig nem volt
külön „newsroom”, azaz nem volt az Indexen belül olyan csapat, amelynek
kizárólagos feladata a hírügyelet lett volna, hanem mindenkit beosztottak
„hírezni”, minden rovat beszállt a hírezésbe, legalább a saját
területén. Ez jelentős munkaszervezési problémákat tud okozni, például
előfordulhat, hogy valakinek egy adott terület szakértőjének épp ki kellene
ugrania egy eseményre, de ő be van osztva ügyeletbe.
Ráadásul – úgy tudjuk – maguk az indexesek is tisztában voltak vele, hogy
ez a struktúra nem jó, hiszen az állandó hírezés a saját cikkek gyártása
mellett, anélkül, hogy a két feladatot elválasztanák egymástól személyi
szinten, kapkodást és kimerültséget eredményez, amire panaszkodtak is,
változtatni viszont nem lettek volna hajlandóak, s egy kis változtatás is
dominóhatást indított volna el.
Mindez arra mutat rá, hogy az Indexnél jelentős strukturális problémák
voltak. Az előző hónapok próbálkozásai, például a kiszivárgott „Gerényi-terv
<https://gg.blog.hu/2020/06/25/a_kiszervezesrol_131?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>”
épp ezen problémák megoldására tettek javaslatot. Ugyan a cég nyereséges
volt, ám a nyereség egyre apadt. Egyértelmű volt, hogy a trend hosszú távon
tarthatatlan. Dull Szabolcs főszerkesztő bizalomvesztés miatti kirúgása a
struktúraátalakítással való próbálkozások közben történt meg. A távozó
indexesek nem csak Dull menesztését nem akarták elfogadni, hanem a
struktúraváltással való próbálkozást is a szerkesztőségi autonómiába való
beavatkozásként értelmezték.
Pedig, mint említettük, egy laptulajdonos ugyan a napi operatív munkába
valóban nem szólhat bele, ám
meghatározhatja lapja irányvonalát és átalakíthatja a struktúráját is.
A távozó indexesek azon elképzelése, hogy majd ők megmondják, kivel
dolgoznak együtt, teljes aránytévesztésre utal; hiszen egy tulajdonosnak
sem kötelessége eltartani egy szerkesztőséget csak azért, hogy annak tagjai
megírhassák, amit meg akarnak írni. Persze a távozók abban a hitben élnek,
hogy a profit azért alacsony, mert a többit ellopják – jó kérdés viszont,
hogy egy meglévő profitot miért kellene ellopni; emellett bizonyítékuk
sincs minderre.
*Az internet császárai?*
A cikkünk elején idézett, felmondási idő végét kísérő posztok több
mindenről árulkodnak. Az Index imázsához, stílusához mindig hozzátartozott
az irónia és a cinizmus – ez volt az az oldal (illetve a belőle levált
444), ami bármikor bármiből és bárkiből viccet csinált, s nem volt előtte
semmi sem szent.
Egyetlen eset volt, amikor az indexes újságírók patetikussá váltak: a saját
távozásukkor.
Dull Szabolcs a Transindexnek adott, augusztus eleji interjúban *„nemzeti
ügynek”* nevezte
<https://vilag.transindex.ro/?cikk=28536&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009;dull_szabolcs_az_index_osszeomlasa_nemzeti_ugy_a_teljes_karpatmedencei_nyilvanossagban_ur_keletkezett>
az *„Index összeomlását”*. Aligha volt az Index történetében másik „nemzeti
ügy”, amit annak neveztek, vagy ami mellé odaálltak volna.
Az ő távozásuk viszont nem lehet vicc tárgya, azt véresen komolyan kell
venni, akárha csak kirúgták volna őket. Ha ezt saját tágan értelmezett
köreikből megkérdőjelezi valaki, vagy mer kooperálni a nélkülük készülő
Indexszel, az sztrájktörőnek és árulónak bizonyul, mint Tevan Imre, aki egy
éjszaka alatt gondolta meg magát és mondta vissza a főszerkesztő-helyettesi
posztot, miután az ominózus éjszaka alatt többször is virtuálisan
kivégezték.
De sokatmondóak a korábban az Indexnél, ma már a 444-nél dolgozó Szily
László sorai
<http://mandiner.hu/cikk/20200805_tenyleg_vege?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>
is:
*„Mindenkinek máskor esik le a tantusz, hogy tényleg vége. Nekem akkor jött
el a Pillanat, napokkal-hetekkel azután, hogy a Geci-Balfasz Koalíció a
totális szűklátókörűséget a fokozhatatlan bénázással ötvözve
megsemmisítette a legjobb dolgot, ami 2000 óta Magyarországon létrejött,
amikor ma délelőtt megláttam ezt a fotót. Amin az látható, amint
Szupercella Tamás éppen leszedi az emléktáblámat az indexes asztaláról. Ezt
a táblát akkor kaptam ajándékba a szerkesztőségtől, amikor életem legjobb
12 éve után eljöttem az Indexből. Máig nem értem, hogy tudtam kibírni
zokogós összemlás nélkül, amikor az utolsó napomon megláttam az asztalom
sarkán (…) Most én kértem meg a Tomit, aki utánam megkapta az asztalomat,
hogy szedje le a táblát, nehogy Ezeknek a kezébe kerüljön.”*
Szily írása mindenki számára világossá teszi, hogy ez a kör – a Valaha az
Indexnél Dolgozók Köre – milyen mértékben van meggyőződve a saját
jelentőségéről, melyet a világ minden más dolgával szemben nagyon is
komolyan vesz.
Az Index munkatársairól ezzel együtt sokan vélekedtek úgy, ahogy a
közmondásos „nagykörúton belüli értelmiségről” szokás:
egyoldalúan urbánus, infantilisan kötözködő és kamaszosan nagyképű a
stílusuk.
A Reaktor szerzője, Tóth-Bíró Zsófia például úgy fogalmazott
<https://reakt.hu/2020/08/20/index-good-riddance-no-but-crocodile-tears-nope/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009>:
az Index stílusa a nagyvárosi férfizsargon volt, ha pedig az indexesek
lementek vidékre, akkor igen lenézően írtak az ottani emberekről, mintha ők
felsőbbrendűek lennének.
A felmondás óta vitt kommunikációjuk sokat elmond arról, hogy az Indextől
távozó újságírók hová árazzák be magukat. Minden jel szerint úgy gondolják
például, hogy együtt tudnak maradni, és tudnak indítani legalább részben
közösségi finanszírozású – értsd: előfizetésbő fenntartott – online
portált. Eme üzleti modell alapja értesüléseink az volna, hogy eddig ők
írták az Indexet, s ennek következtében nevük annyira ismert országszerte,
hogy reményeik szerint elégséges előfizetőt össze tudnak gyűjteni.
Egy ilyen akcióba ugyanakkor már egyszer belebukott az Index korábbi
főszerkesztője, Dudás Gergely: az Indextől való távozása után elindítani
kívánt Politis című laphoz Dudás 300 millió forintot szeretett volna
összeszedni, ám a rendelkezésre álló két hónap alatt „csak” 36 milliót
sikerült összelapátolnia. Ez is szép összeg, ám egy lap elindításához
kevés. A 30 fős szerkesztőség így nem kezdhette meg munkáját. Dudás
tudtunkkal részben arra alapozta várakozásait a gyűjtés sikerével
kapcsolatban, hogy ő maga az Index főszerkesztőjeként elég ismert név – bár
Uj Péter már akkor is irreálisnak tartotta az elképzelést.
A távozó indexesek tehát alighanem túlbecsülik saját súlyukat és
ismertségüket,
részben amiatt a véleménybuborék miatt, amiben élnek, részben szakmai
ártalomból – újságíróként az ember hajlamos nagyobb ismertséget és
befolyást álmodni magának a valósnál. Márpedig újságírónak lenni még a
hirtelen „nemzeti intézménnyé” avatott Index alkalmazásában sem ugyanaz,
mint filmsztárnak, ismert sportolónak, írónak vagy politikusnak. Az
újságíró-hírnév ezeknél sokkal kisebb hatókörű és sokkal illékonyabb.
Dudás Gergely ugyanakkor legalább a kortárs magyar médiapiacon még
fenntartható nagyságú szerkesztőséghez próbált pénzt szerezni, amikor 30
főt toborzott a tervéhez. A most távozó indexeseknek azonban igen kicsi az
esélye arra, hogy mind a nyolcvanan egy helyen köthessenek ki,
ekkora megaszerkesztőség ugyanis már alig akad a magyar piacon,
ami van, az régről maradt itt; új, nyolcvan fős szerkesztőség
finanszírozására befektetőket találni a lehetetlennel határos a telített
magyar médiapiacon, ahol a hirdetéseket letarolja a Google, a Facebook és a
más hirdetésközvetítő cégek.
A távozó indexesek tehát valószínűleg saját ismertségüket, szerepüket és
médiapiaci helyzetüket is rosszul mérték be – ami igen furcsa egy olyan lap
volt munkatársaitól, ami önképe szerint abszolút piaci alapon működik,
modern, világra nyitott platform, így tisztában van a legújabb trendekkel
és folyamatokkal.
Egyesek kérésünkre úgy jellemezték a távozó indexeseket: ugyan
látszólag mindenen heherésző cinikusok, valójában azonban javíthatatlan
romantikusok.
*Összefoglalva*
A távozó indexesek narratívája több sebből vérzik. Látványos, hangos, profi
marketinggel kísért távozásukat úgy hangolják, mintha legalábbis kirúgták
volna őket – holott ők távoztak, önszántukból. Az igazgatóság Dull
Szabolcson kívül senkit nem akart kirúgni. Nem valószínű, hogy egy fél éve
hivatalban lévő főszerkesztő lett volna a szerkesztőségi függetlenség
záloga szemben az ősindexesekkel; a főszerkesztő-váltás eddig is gyakori
volt a lapnál; az Index körüli botrány oka nem a politikai nyomás, hanem az
elavult szerkesztőségi struktúra átalakításának szükségszerűsége, melyet a
távozók nem fogadtak el; a jobboldali tulajdonosok jelenléte bőven a
fideszes kormány előtti időkre, a 2000-es évek közepére nyúlik vissza;
maguk a távozó indexesek pedig túlértékelik saját szerepüket,
ismertségüket; ráadásul illúziókat kergetnek a médiapiaci helyzetükkel
kapcsolatban.
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200902/e3b02efb/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról