[Grem] Mohács és a reformáció (fwd)
Gy Greschik
gy.greschik at teguec.com
2020. Sze. 1., K, 11:58:53 CEST
A listára is kirakom, tévedésből magánlevélben mentek ki -- az én néhány sorom először, aztán nyomban alatt Trixi részletesebb válasza arra:
---------- Forwarded message ----------
>From gy.greschik at teguec.com Tue Sep 1 10:58:45 2020
Date: Tue, 1 Sep 2020 10:58:09 +0200 (CEST)
From: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
To: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
Cc: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Subject: Re: [Grem] Mohács és a reformáció
Nagyon köszönöm a részleteket és az összefüggések megvilágítását'
Mondjuk az, hogy Luther csak később lett kiközösítve és az, hogy a X. Leó enciklika nem volt alapos, mit sem változtat azon, hogy Luther ezen tanításának hatása kellett legyen, hiszen legalábbis az általa felvert pot a pápáig is eljutott. Ez volt megállapításom lényege.
Egyébként ha a wikipediának hihetünk, akkor Luther a dolgot nem csak „mondta” hanem leírta és könyv formájában kiadta. Arra még Thomas More is reagált (ld. en.wikipedia.org/wiki/On_War_Against_the_Turk). Véleményét utána változtatta meg.
De pamfletek és viták ide vagy oda, az egyelőre nem fér a fejembe, hogy ha Thököly a török mellett a megszállás idején a szultán mellett-oldalán hadakozott, akkor miért lett akkora nimbusza az utókor szemében...
Gyuszi
On Tue, 1 Sep 2020, Romhányi Beatrix wrote:
> Date: Tue, 1 Sep 2020 09:48:49 +0200
> From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
> To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>, grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] Mohács és a reformáció
>
> Kedves Gyuszi!A reformációt valóban megpróbálták összekapcsolni az Oszmán
> Birodalom elleni harc sikertelenségével, de a kép ennél
> ...
---------- Forwarded message ----------
Date: Tue, 1 Sep 2020 11:38:00 +0200
From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
Subject: Re: [Grem] Mohács és a reformáció
Kedves Gyuszi!Az utolsó kérdésedre válaszolva: a 16-17. század történetével
több probléma is van, mármint a recepció oldaláról nézve. Egyrészt az ország
két, majd három részre szakadása után nincs, nem lehet egységes magyar
történeti narratíva. Ezt a 19-20. században többféleképpen próbálták
feloldani. A 19. század elejéig a Habsburg dinasztia által kormányzott
királyi Magyarország perspektívájából nézték az eseményeket, a 19. században
azonban, az udvarral és a dinasztiával kialakuló konfliktus miatt,
fokozatosan háttérbe szorult ez a felfogás, és a Habsburg-ellenes mozgalmak
perspektívája került előtérbe. Ehhez járult, hogy a 20. században egy nagyon
erős erdélyi perspektíva jelent meg, amelyet megpróbáltak az egyetlen, de
legalábbis a valódi magyar történetként előadni. Tulajdonképpen ebben az
emlékezetpolitikai közegben vált Mátyás is azzá az óriássá, akit ma
Magyarországon mindenki ismer (vö. "nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke
vára" - Kölcsey még nem is tudta, milyen hasznos lesz egyszer ez a sor☺).
A kuruc mozgalom 19. századi apoteózisa (ennek megkoronázása volt Rákóczi és
a bujdosók 1906-os hazahozatala és eltemetése Kassán, illetve Késmárkon)
Thaly Kálmánhoz köthető, aki a '48-as és Függetlenségi Párt országgyűlési
képviselője is volt. Történészként, irodalomtörténészként ma kifejezetten
negatív a megítélése, ugyanis a hamisítástól sem riadt vissza, és "kutatási
eredményeit" kifejezett politikai céllal közölte.
A II. Világháború után berendezkedő kommunista rendszer számára a kurucok
Habsburg-ellenessége jól jött, Esze Tamásban és talpasaiban pedig a
munkás-paraszt hatalom előképét igyekeztek láttatni (arról nem szólt persze
a fáma, hogy Rákóczi zászlaja alatt rengeteg egytelkes, egyébként paraszti
életmódot folytató nemes gyülekezett). Közelebbről megnézve egyébként nagyon
jól látszik, hogy a kuruc-labanc ellentét nem fordítható le
magyar-német/osztrák ellentétre, a harcoló seregek mindkét oldalon döntően
magyarokból álltak, és a labancok sem voltak hazaárulók. A résztvevő vezetők
birtokviszonyai elég egyértelmű választ adnak arra, ki miért állt egyik vagy
másik oldalra. A Rákóczi birtokok pl. az Erdélyt Kassán át Lengyelországgal
összekötő úton helyezkedtek el, ugyanitt voltak a kiterjedt Károlyi birtokok
is. A Pálffyak vagy az Esterházyiak birtokai ezzel szemben
Nyugat-Magyarországon, az antik Borostyán út mentén feküdtek. Voltaképpen ez
kitűnő illusztrációja annak, mit jelentett Buda mint kormányzati és
gazdasági központ megszűnése. Ha Budát (Budapestet) kivesszük a
Kárpát-medencéből, akkor megszűnik az összetartó, centripetális erő, és a
régión kívüli központok szívóhatása érvényesül.
Szép napot!
Trixi
[icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
Mentes a vírusoktól. www.avast.com
Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> ezt írta (időpont: 2020. szept. 1., K,
10:58):
Nagyon köszönöm a részleteket és az összefüggések
megvilágítását'
Mondjuk az, hogy Luther csak később lett kiközösítve és az, hogy
a X. Leó enciklika nem volt alapos, mit sem változtat azon, hogy
Luther ezen tanításának hatása kellett legyen, hiszen legalábbis
az általa felvert pot a pápáig is eljutott. Ez volt
megállapításom lényege.
Egyébként ha a wikipediának hihetünk, akkor Luther a dolgot nem
csak „mondta” hanem leírta és könyv formájában kiadta. Arra még
Thomas More is reagált (ld.
en.wikipedia.org/wiki/On_War_Against_the_Turk). Véleményét utána
változtatta meg.
De pamfletek és viták ide vagy oda, az egyelőre nem fér a
fejembe, hogy ha Thököly a török mellett a megszállás idején a
szultán mellett-oldalán hadakozott, akkor miért lett akkora
nimbusza az utókor szemében...
Gyuszi
On Tue, 1 Sep 2020, Romhányi Beatrix wrote:
> Date: Tue, 1 Sep 2020 09:48:49 +0200
> From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
> To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>,
grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] Mohács és a reformáció
>
> Kedves Gyuszi!A reformációt valóban megpróbálták
összekapcsolni az Oszmán
> Birodalom elleni harc sikertelenségével, de a kép ennél
lényegesen
> árnyaltabb. Luthert 1521-ben a Decet Romanum pontificem
bullával közösítette
> ki X. Leó (az 1520-as Exsurge Domini csak a
figyelmeztetés volt), aki még
> ugyanabban az évben meg is halt. Ennek azért van némi
jelentősége, mert
> utódai, VI. Adorján (1522-1523) és VII. Kelemen (1523-1534)
érdemben nem
> foglalkozott a kérdéssel, utóbbi egészen más ügyek miatt
súlyos, háborúval
> végződő konfliktusba is került az egyébként mereven katolikus
V. Károllyal
> (1527, Sacco di Roma).
> Az elítélő bulla egyébként nem válik az egyház dicséretére,
Luther tételei
> mellett Luthernek tulajdonított és kósza hírekből hallott
"mondásokat" is
> belefűztek, ráadásul Luthert többször rosszul idézték. A
Vatikánban se
> előtte, se utána nem keletkezett ilyen ügyben ennyire
hevenyészett
> dokumentum, az ok nyilván a sietség volt. Az ominózus,
törökökre vonatkozó
> mondatot Luther valóban mondta, de vissza is vonta. Igazából
az oszmánokkal
> való kapcsolat, a hozzájuk való viszony az 1520-as, 30-as
években elég
> egyértelmű volt, szövetségre a francia I. Ferencen kívül senki
sem gondolt,
> neki viszont megvolt erre a maga személyes oka. Szerződéses
kapcsolata volt
> még Velencének a keleti kereskedelem biztosítása érdekében, de
ez nem
> akadályozta meg a dogékat, hogy a török elleni harcot is
finanszírozzák. A
> változás Magyarországon az 1530-as évek végén következett be,
egyrészt a
> sorozatos kudarcok miatt, másrészt azért, mert Szapolyai János
megnősült, és
> hamarosan fia született, akinek trónigényét csak a törökök
támogatásával
> látta biztosíthatónak. Buda elvesztése 1541-ben újabb csapás
volt, és az
> ekkoriban megjelen szakramentáriusok, azaz a helvét hitvallású
vagy
> zwingliánus, református irányzat képviselői kezdték el
hirdetni, hogy a
> törökök valójában Isten eszköze az antikrisztusnak tartott
pápaság és a
> katolicizmus ellen. Ezt az irányzatot akkor a katolikusok és a
lutheri
> reformáció hívei egyforma hevességgel ítélték el, nemcsak és
nem elsősorban
> a törökökkel kapcsolatos nézeteik miatt. A reformáció ezen ága
nem
> véletlenül elsősorban ott tudott terjedni a Kárpát-medencében
is, ahol az
> Oszmán Birodalom védelmet nyújtott nekik. A megértést
megkönnyítette a
> reformátusok képi ábrázolást elutasító álláspontja is.
> A XVII. századi történet kicsit más, mint a XVI. századi, az
1620-as évektől
> elindult a protestánsok intézményesülése, artikuláris helyek
alakultak,
> megtörténtek az első vizitációk elkészültek az első jegyzékek
az evangélikus
> és református gyülekezetekről. Közben harmincéves háború,
északi háború,
> Zrínyi törökellenes harcai. Utóbbinak a végén a győztes
szentgotthárdi csata
> után a vasvári béke, ami az egész országot felháborította,
ráadásul utána
> jött Nádasdy felségárulási pere, ami csak olaj volt a tűzre.
Közben jött a
> református prédikátorok elleni per (akik ellen a fő vád a
törökökkel való
> kapcsolatuk volt), és ennek az egésznek a vége Thököly és a
kuruc mozgalom.
> Mindeközben azt is szem előtt kell tartani, hogy vallásilag a
választóvonal
> nem a katolikusok és a többiek, hanem a katolikus/evangélikus
tábor és a
> többiek között húzódott, megfűszerezve azzal, hogy a
magyarországi
> katolikusok és evangélikusok adott esetben közösen léptek fel
a bécsi
> udvarral szemben is. Pázmány sok kérdésben jól megértette
magát a református
> Bethlen Gáborral, akit egy oszmán sereg juttatott hatalomra
Erdélyben (ettől
> még ő az egyik legnagyobb fejedelem). A háttérben rengeteg
feszültség és
> érdekellentét húzódott, tulajdonképpen ez Európa
kettészakadásának az
> időszaka, és a határ éppen készült kettévágni a Magyar
Királyságot.
> Szép napot!
> Trixi
>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
> Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> ezt írta (időpont: 2020.
szept. 1., K,
> 8:41):
> Kedves Egon, Laci, Trixi, Levente, és minden más
szakártő!
>
> Van a mohácsi vésznek ill. a török időknek egy számomra
korábban
> ismeretlen oldala is, amiről keveset tudok. Éspedig: a
> reformáció szerepe a török európai térhódításában és
> kiűzetésének késleltetésében.
>
> A gondolattal korábban olyan sommás formában
találkoztam, hogy
> ha Luther nyomán nem borul
engedetlenségbe-lángba-polgárháborúba
> Európa nagy része, akkor a mohácsi védekezés más alapról
indult
> volna.
>
> Emellett nemrég szembesültem Thököly késmárki sírja
> meglátogatásakor azzal, hogy Thököly a török oldalán
harcolt
> (ténylegesen hadat vezetett ill. forgatott kardot)
Magyarország
> Habdburg-párti fele ellen. Erre azt a magyarázatot
kaptam, hogy
> a katolicizmus (ill. az azt képviselő Habsburg ház)
Thököly és
> Rákóczi szemében kisebb rossz voltak, mint a muzulmán
törökök,
> az utóbbiak rabszolgatartásával, rablógazdálkodásával,
stb.
> egyetemben.
>
> Kicsit utána menvén a dolognak rátaláltam X. Le= Exsurge
Domini
> kezdetű 1520-as enciklikájára, amelyben Luther tanai
ellen emel
> szót. Tételesen elítél 41 (nem 95!) lutheri tant,
amelyek
> között szerepel az a lutheri tanítás is, miszerint a
török ellen
> nem szabad harcolni, mert a török csapás Isten
büntetése. Vagy
> valami ilyesmi.
>
> Források:
>
>
www.efg-hohenstaufenstr.de/downloads/texte/exsurge_domine.html
> www.papalencyclicals.net/leo10/l10exdom.htm
> en.wikipedia.org/wiki/On_War_Against_the_Turk
>
> Szóval Luther ill. a reformáció törökbarátsága olyan
fajsúlyú
> kellett legyen, hogy a pápa (!) a reformáció (!) elleni
nagy
> körlevelében szükségét látta foglalkozni azzal is.
Pedig Luther
> valószínűleg még törököt sem látott, nemhogy az iszlám
alapjaira
> épülő nagy rabszolgatartó keleti birodalom pusztítását
> megtapasztalta volna... Vagy tudta, miről beszél?
>
> Továbbá a fentiek szerint a kuruc-labanc konfliktus
pedig
> elsősorban vallásháború volt, az Európa-szerte folyó
reformáció
> és ellenreformáció véres oldalának része. Így volna?
>
> Tudnátok, kérlek, segíteni a tisztánlátásomat?
>
> Köszönettel,
>
> G.Gy.
>
> On Mon, 31 Aug 2020, Reinisch Egon wrote:
>
> > Date: Mon, 31 Aug 2020 22:34:51 +0200
> > From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
> > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > Subject: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul
óján /
> elveszett a hit,
> > hogy az Oszmán Birodal
=?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
> >
> >
> > Kedves Trixi és Laci !
> >
> > Úgy tűnik ismertetnem kell a helyszínt és a
kapcsolódó
> történetet.
> >
> > A 1526.-ban annyit esett az eső hogy a Karasica patak
térsége
> teljesen
> > elmocsarasodott és a törökök csak úgy tudtak ezen
átkelni ha
> 200-300 méter
> > hosszú hidakat vertek le.Tomori csapatai ekkor már
> folyamatosan harcban
> > álltak a török előőrsökkel a csarkadzsikkal és mikor
> visszavonultak az a
> > Száva átkelőiről Baranyavár térségénél Tomori látta
úgy és nem
> Én ,hogy itt
> > meg tudják állítani a törököt.Tomori úgy gondolta
elérhető
> távolságban nincs
> > átkelő a térségben ahol a törökök megtudnák kerülni a
védőket
> .
> >
> ...
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
[icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
Mentes a vírusoktól. www.avast.com
További információk a(z) Grem levelezőlistáról