[Grem] USA életvédelem, hazafiságvédelem Trump elnök segítségével: Amy C.Barrett Trump elnök Legfelsőbb Bíró jelöltje (életvédő, igaz katolikus, 7 gyermek édesanyja)

[Emoke Greschik]

 Hadüzenet a demokrácia védelmében
Surján László
https://vasarnap.hu/2020/10/16/haduzenet-a-demokracia-vedelmeben/

*Hadüzenettel felérő kijelentéssel kezdte szenátusi meghallgatását Amy
Coney Barrett, akit Trump elnök a legfelső bíróság tagjának jelölt*.
Bevezető beszédében *hitet tett amellett, hogy a bírák – köztük az
alkotmánybírák – feladata nem **a törvény szellemiségének (át)értelmezése,**
hanem a törvény szó szerinti betartása.** Ha Barrett-et megválasztják*,
akkor az azt jelenti, hogy a szenátus egyetért az állásfoglalásával, és így
frontot nyit a bírósági imperializmus ellen. Ha pedig nézetei az Egyesült
Államok legfelsőbb bíróságán is többségre jutnak, *úgy egy időre vége lesz**
a bírói úton történő új jogok kreálásának* – legalábbis az USA területén.

De* hogyan lehetséges az, hogy egy bírói testület döntését nem a mindenkire
kötelező törvények, hanem a bíróság személyi összetétele határozza meg?*

Antall József miniszterelnökünk egy kormányülésen, miután meghallgatta a
miniszterek jogi természetű vitáját, a rá jellemző fanyar humorral azt
mondta: látom, *a jog is olyan objektív tudomány, mint a történelem.* *Nem
lenne szabad annak lennie*. Egy műkorcsolyázó teljesítményét nehéz olyan
objektíven megítélni, mint, mondjuk, egy gyorskorcsolyázókét. Ilyenkor*
több bíró ítélkezik, pontoz, és számszerűsített ítéletük összegzése dönt. A
közönség meg hol az ítéletnek tapsol, hol pedig tiltakozik. *Tetszik – nem
tetszik kérdések eldöntésére nincs jobb módszer. De vajon az igazság
megismerhető-e többségi véleménnyel?

*Lehet-e* *a meg nem született élet védelm**é**ről egy zsűri szubjektív
véleménye alapján, többségi szavazással, akár egyetlen szavazat jelentette
többséggel dönteni*? Az amerikai jogállam tiszteletre méltó sajátsága, hogy
ezeket a döntéseket senki nem kérdőjelezi meg. (Ezt irigykedve nézem
Magyarországról, ahol a parlament kétharmados döntéseit is kétségbe vonják,
és fűhöz-fához szaladgálnak a kisebbségi véleménnyel.)

Amerikánál maradva: *a Trump-adminisztráció **több korábbi bírói döntéss**el
nem ért egyet.* De nem a döntést támadja, hanem, az érvényes szabályok
keretén belül maradva*, a legfelső bíróság összetételén akar változtatni,
amire most egy liberális bíró halála lehetőséget is ad. **A jelölt
életpárti *– és nem híve a bírósági aktivizmusnak…

*Napjainkban újra sokat emlegetik a Roe versus Wade ügyet, ami 1973-ban
mérföldkő lett a terhességmegszakítás engedélyezése terén. Henry Wade
dallasi ügyész képviselte Texas Államot Norma McCorvey (1947-2017) ellen,
aki Jane Roe néven támadta meg az állam abortusztörvényét, mert az a magzat
életét védte, kivéve például az erőszak miatti foganás esetét.*

Norma McCorvey szörnyű körülmények között nőtt fel. Huszonegy éves korában
bekövetkezett harmadik terhessége adott alkalmat a perre – de nem is
annyira neki, mint inkább *két texasi ügyvédnek, akik fel akartak lépni a
terhességmegszakítás texasi tilalma ellen.* Ehhez olyan esetet kerestek,
ami alkalmasnak látszott erre a célra. *Jane Roe ügyét a Legfelső Bíróságig
vitték, ahol győztek: a bírók 7:2 arányban jogossá tették a
terhességmegszakítást, egészen addig a pillanatig, amíg a magzat nem
életképes az anya testén kívül. *Hogy ez mikor is van, az természetesen az
orvostudomány fejlettségén múlik. A hetvenes évek elején ez akár a szülés
pillanata is lehetett, bár a nyolcadik vagy hetedik hónapra született
koraszülötteket már akkor is nagy biztonsággal meg lehetett menteni. *A
mai, sokkal jobb lehetőségek ellenére az USA sok államában a szülés
pillanatáig lehet abortálni, *és olykor élnek is ezzel a lehetőséggel.

A döntés mindenesetre valóban mérföldkő volt. *Azóta milliószámra haltak
meg gyerekek az anyaméhben*. *Két évtizeddel később aztán Norma McCorvey
véleménye megváltozott. 1995-ben, egy protestáns lelkész hatásra
megkeresztelkedett, majd 1998-ban katolikus lett.* Ezt követően *aktív
életvédőként lépett fel,** és azt mondta: annak idején az abortuszpártiak
túsza volt, s a híres perben való részvétele élete nagy hibája. *

A két nemmel szavazó bíró magát a döntést is hibának tartotta. Byron White
ezt írta: „Az alkotmány szövegében és történetében nem találok semmit, ami
ezt a döntést támogathatná”.  William Rehnquist szerint: *„Hogy a bíróság
kiadhassa ezt az állásfoglalást, ahhoz fel kellett fedeznie a 14. függelék
keretében egy olyan jogot, amely a függelék alkotóinak is teljesen
ismeretlen volt”. *A bíróság döntése „a magánélet jogainak” kifejtésén
alapul. Ilyen jogot azonban az alkotmány nem említ. Az alkotmány 14.
kiegészítése szövegét olvasva Rehnquist megállapítása jogosnak tűnik.
Vladimir Palko, „Jönnek az oroszlánok” című könyvében arra is rámutatott,
hogy Rehnquist bíró kijelentése a bírói aktivizmus lényegét tárja fel: *a
bíróságok olyan módon értelmezik a törvényeket, ami megrémítené azokat,
akik az adott törvényt hozták. **Coney Barrett most ennek a szemléletnek
üzen hadat.*

*Erre a hadüzenetre, és a csata sikerére valóban szükség van*. *Azok, akik
át akarják formálni a világot, nemcsak a magzati életet veszélyeztetik,
hanem – például – a hazafiság eszméjét is. *A nemzeti tudatnak részei a
nemzeti szimbólumok, mint például a zászló tisztelete. Ki-ki gondoljon csak
azokra a pillanatokra, amikor  egy olimpiai győzelem után felkúszik az
árbócra a magyar zászló – és csurognak a könnyek a magyar győztes arcán*.
Az Egyesült Államokban is nagy a nemzeti zászló tisztelete*. *Ki hiszi el,
hogy **a szólásszabadság jogából következik az amerikai zászló nyilvános
elégetése? 1990-ben a legfelsőbb bíróság mégis így döntött.* *A
Texas–Johnson-ügyben** eltörölte a zászlógyalázás elleni törvényeket*.
*Kijelentették,
hogy a zászlóégetés a polgárok alkotmányos joga. **A keresetet* Gregory Lee
Johnson *nyújtotta be, az USA Kommunista Pártja ifjúsági szervezetének, a
Forradalmi Kommunista Ifjúsági Brigádnak a tagja.* A kommunistáknak nincs
politikai súlyuk az Államokban – bírósági úton viszont elérték, amire a
törvényhozásban képtelenek lettek volna. Hogy ez mekkora változás, azt jól
mutatja, hogy az 1862-és polgárháború alatt Benjamin Butler tábornok New
Orleansban felakaszttatta William Bruce Mumfordot, aki a konföderáció
oldalán állt, és letépte az Unió zászlaját. Vajon jobb lett-e a világ ettől
a változástól? Költői a kérdés, de nem költészet, hanem *véres valóság az a
küzdelem, ami ma az Egyesült Államokban a törvények önkényes átértelmezése
ellen megindult. A küzdelem sikere az egész világ érdeke. *

*Surján László*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_8955782233442016881_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201018/42dadf69/attachment.html>