<div dir="ltr">
<div><h2>Hadüzenet a demokrácia védelmében</h2><div>Surján László<br></div><div><a href="https://vasarnap.hu/2020/10/16/haduzenet-a-demokracia-vedelmeben/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2020/10/16/haduzenet-a-demokracia-vedelmeben/</a></div>
</div>
<div><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/10/K_EPA20201012115-1024x780.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="471" height="359"></div>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hadüzenettel felérő kijelentéssel kezdte
szenátusi meghallgatását Amy Coney Barrett, akit Trump elnök<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a legfelső
bíróság tagjá</span>nak jelölt</b></span>. Bevezető beszédében <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hitet tett amellett, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a
bírák – köztük az alkotmánybírák</span> – feladata nem </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a törvény
szellemiségének (át)értelmezése</span>,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a törvény</span> szó szerinti betartása<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></b><b>
Ha Barrett-et megválasztják</b></span>, akkor az azt jelenti, hogy a szenátus
egyetért az állásfoglalásával, és így frontot nyit a bírósági
imperializmus ellen. Ha pedig nézetei az Egyesült Államok legfelsőbb
bíróságán is többségre jutnak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>úgy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy időre </span>vége les<span style="background-color:rgb(234,209,220)">z</span></b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a bírói úton
történő új jogok kreálásának</span></b> – legalábbis az USA területén. </p>
</div>
<div style="height:auto">
<p>De<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> hogyan lehetséges az, hogy egy bírói testület döntését
nem a mindenkire kötelező törvények, hanem a bíróság személyi
összetétele határozza meg?</b></span></p>
<p>Antall József miniszterelnökünk egy kormányülésen, miután
meghallgatta a miniszterek jogi természetű vitáját, a rá jellemző fanyar
humorral azt mondta: látom, <span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b>a jog is olyan objektív tudomány, mint a
történelem.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem lenne szabad <span style="background-color:rgb(246,178,107)">annak</span> lennie</b></span>. Egy műkorcsolyázó
teljesítményét nehéz olyan objektíven megítélni, mint, mondjuk, egy
gyorskorcsolyázókét. Ilyenkor<span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b> több bíró ítélkezik, pontoz, és
számszerűsített ítéletük összegzése dönt. A közönség meg hol az
ítéletnek tapsol, hol pedig tiltakozik. </b></span>Tetszik – nem tetszik kérdések
eldöntésére nincs jobb módszer. De vajon az igazság megismerhető-e
többségi véleménnyel?</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Lehet-e</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a meg nem született élet védelm</b><b>é</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ről egy zsűri szubjektív
véleménye alapján, többségi szavazással, akár egyetlen szavazat
jelentette többséggel dönteni</b></span>? Az amerikai jogállam tiszteletre méltó
sajátsága, hogy ezeket a döntéseket senki nem kérdőjelezi meg. (Ezt
irigykedve nézem Magyarországról, ahol a parlament kétharmados döntéseit
is kétségbe vonják, és fűhöz-fához szaladgálnak a kisebbségi
véleménnyel.)</p>
<p>Amerikánál maradva: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Trump-adminisztráció </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>több korábbi bírói
döntés<span style="background-color:rgb(255,242,204)">s</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>el nem ért egyet.</b></span> De nem a döntést támadja, hanem, az érvényes
szabályok keretén belül maradva<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a legfelső bíróság összetételé</span>n akar
változtatni, amire most <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy liberális bíró</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">halála</span> lehetőséget is ad. </b><b>A
jelölt életpárti </b></span>– és nem híve a bírósági aktivizmusnak…</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Napjainkban újra sokat emlegetik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a Roe versus Wade ügyet, ami
1973-ban mérföldkő lett a terhességmegszakítás engedélyezése </span>terén.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Henry Wade dallasi ügyész képviselte Texas Államot </span>Norma McCorvey
(1947-2017) ellen, aki<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Jane Roe </span></span>néven támadta meg</span> az állam
abortusztörvényét,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> mert</span> az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magzat életét védte,</span> kivéve például az
erőszak miatti foganás esetét.</b></span></p><div style="height:auto">
<span></span></div>
<p>Norma McCorvey szörnyű körülmények között nőtt fel. Huszonegy éves
korában bekövetkezett harmadik terhessége adott alkalmat a perre – de
nem is annyira neki, mint inkább <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>két texasi ügyvédnek, akik fel akartak
lépni a terhességmegszakítás<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> texasi tilalma </span>ellen.</b></span> Ehhez olyan esetet
kerestek, ami alkalmasnak látszott erre a célra. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Jane Roe </span>ügyét a
Legfelső Bíróságig vitték, ahol győztek: a bírók 7:2 arányban jogossá
tették a terhességmegszakítást, egészen addig a pillanatig, amíg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
magzat </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem életképes az anya testén kívül. </span></b></span>Hogy ez mikor is van, az
természetesen az orvostudomány fejlettségén múlik. A hetvenes évek
elején ez akár a szülés pillanata is lehetett, bár a nyolcadik vagy
hetedik hónapra született koraszülötteket már akkor is nagy biztonsággal
meg lehetett menteni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><u>A ma</u>i, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">sokkal jobb lehetőségek</span> ellenére az<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> USA</span>
sok államában<u> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szülés pillanatáig </span>lehet abortálni</u>, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">és olykor élnek is
ezzel a lehetőséggel. </span></span></p>
<p>A döntés mindenesetre valóban mérföldkő volt. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azóta milliószámra
haltak meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">gyerekek az anyaméh</span>ben</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Két évtizeddel később aztán <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Norma
McCorvey</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">véleménye </span>megváltozott. 1995-ben, egy protestáns lelkész
hatásra megkeresztelkedett, majd 1998-ban katolikus lett.</b></span> Ezt követően
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>aktív életvédőként lépett fel,</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> és azt mondta: annak idején az
abortuszpártiak túsza volt, s a híres perben való részvétele élete<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nagy
hibája</span>. </b></span></p>
<p>A két nemmel szavazó bíró magát a döntést is hibának tartotta. Byron
White ezt írta: „Az alkotmány szövegében és történetében nem találok
semmit, ami ezt a döntést támogathatná”. William Rehnquist szerint: <i>„Hogy
a bíróság kiadhassa ezt az állásfoglalást, ahhoz fel kellett fedeznie a
14. függelék keretében egy olyan jogot, amely a függelék alkotóinak is
teljesen ismeretlen volt”. </i>A bíróság döntése „a magánélet jogainak”
kifejtésén alapul. Ilyen jogot azonban az alkotmány nem említ. Az
alkotmány 14. kiegészítése szövegét olvasva Rehnquist megállapítása
jogosnak tűnik. Vladimir Palko, „Jönnek az oroszlánok” című könyvében
arra is rámutatott, hogy Rehnquist bíró kijelentése a bírói aktivizmus
lényegét tárja fel: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a bíróságok olyan módon értelmezik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a törvények</span>et,
ami megrémítené<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> azokat, akik az adott törvényt hozták</span>. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Coney Barrett
most <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ennek a szemlélet</span>nek üzen hadat.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Erre a hadüzenetre, és a csata sikerére valóban <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szükség van</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azok,
akik át akarják formálni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a világ</span>ot, nemcsak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magzati élet</span>et
veszélyeztetik, hanem – például – <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a hazafiság eszméjé</span>t is. </b></span>A nemzeti
tudatnak részei a nemzeti szimbólumok, mint például a zászló tisztelete.
Ki-ki gondoljon csak azokra a pillanatokra, amikor egy olimpiai
győzelem után felkúszik az árbócra a magyar zászló – és csurognak a
könnyek a magyar győztes arcán<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. Az Egyesült Államokban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">is nagy a nemzeti
zászló tisztelete</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ki hiszi el, hogy </b><b>a szólásszabadság jogából
következik <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az amerikai zászló</span> nyilvános elégetése? 1990-ben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a legfelsőbb
bíróság</span> mégis így döntött.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Texas–Johnson-ügyben</b><b> eltörölte a
zászlógyalázás<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">elleni</span> törvények</span>et</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Kijelentették, hogy a zászlóégetés <span style="background-color:rgb(246,178,107)">a
polgárok alkotmányos joga</span>. </b><b>A keresetet</b></span> Gregory Lee Johnson <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nyújtotta be,
az USA Kommunista Pártja ifjúsági szervezetének, a Forradalmi
Kommunista Ifjúsági Brigádnak a tagja.</b></span> A kommunistáknak nincs politikai
súlyuk az Államokban – bírósági úton viszont elérték, amire a
törvényhozásban képtelenek lettek volna. Hogy ez mekkora változás, azt
jól mutatja, hogy az 1862-és polgárháború alatt Benjamin Butler tábornok
New Orleansban felakaszttatta William Bruce Mumfordot, aki a
konföderáció oldalán állt, és letépte az Unió zászlaját. Vajon jobb
lett-e a világ ettől a változástól? Költői a kérdés, de nem költészet,
hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>véres valóság az a küzdelem, ami ma az Egyesült Államokban a
törvények <span style="background-color:rgb(234,209,220)">önkényes átértelmezése</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellen megindult. A küzdelem sikere</span> az
egész világ<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> érdeke.</span> </b></span></p>
<p><b>Surján László</b></p></div>
<div id="m_8955782233442016881DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_8955782233442016881_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>