[Grem] Nincs mese

[Laszlo Goczan]

Figyelemreméltó érvelés Pozsonyi Ádámtól:
GLaci

A mese nem mindenkié

Pozsonyi Ádám

2020.10.06. 21:00
HIRDETÉS

A Meseország mindenkié címre hallgató propagandakiadvány akkora port vert
fel, hogy a cikk és kommentháború frontvonalai kibogozhatatlanok.

Haladóék egyik legfőbb érve, amit monomániásan ismételgetnek, így hangzik:
„Miért ne lehetne ebben az életkorban beszélni erről?”

Nos, jó kérdés. Pontosabban lényegre törő. De meg is mondom rá mindjárt a
választ. Mert a működésképtelenséget reklámozni felesleges. Sőt, nem
felesleges, bűn.

Súlyos bűn és vétek.

Tudniillik a mese lényege, hogy a végén happy end van, és a gyerek
megtanulja, hogy mik az ideális és követni való struktúrák az életben. Mert
a mesének funkciója van. Nem csak annyi, hogy koptassuk a szánk, vagy, hogy
lefoglalja magát, míg mi az asszonnyal filmet nézünk a hálószobában.

A mese tanít!

És nem ezt kell megtanulnia elsőként a gyereknek, hogy a vízszerelő nem jön
ki, és ha mégis, akkor rosszul szereli meg a vízcsapot, de elkéri a
kiszállási díjat. Fenéket.

Azt ráér később is megtapasztalni.

Azt kell elsőként megtanulnia, hogy léteznek ideák, léteznek célok, a
célokért küzdeni kell, és a célokért érdemes küzdeni. Mert a mese lényege
ez. Nem véletlenül gúnyolódnak egyesek az olyan történeteken, amelyben
nincs árulás, félrelépés, erőszak, és ocsmányság, hogy ez túl meseszerű. (A
Grimm mesék például épp ezért nem is gyerekmesék a szó eredeti értelmében,
ami nem is csoda, hisz a történetek nagy része pusztán a szájhagyomány
útján terjedő népi történetek feldolgozása volt, amikből a későbbi
kiadásokban vették ki a nemi utalásokat, meg az erőszakot – így is maradt
belőlük.)

Szóval az ocsmányságra az ember még bőven ráér, már csak azért is, mert
mégiscsak ez a ritkább. A vízszerelő általában jól csinálja meg, és a
szélsőséges esetek nagyságrendekkel ritkábban fordulnak elő. A szabályos és
hasznos legyen az első, amit a gyereknek megtanít az ember. Nem a
szabályszegés.

Ahogy egy gitároktató is elmagyarázza az oktondi nebulónak, hogy először
tanulja meg az alapokat, s ha már tud valamit, akkor lehet a formákat
tagadni.

Frank Zappa, Captain Beefheart, a King Crimson, a Public Image Limited vagy
a VoiVod is úgy tagadta a megszokott formákat, hogy profi zenészek voltak,
és a hagyományos formák a kisujjukban voltak.

A Kraftwerk minimalizmusa mögött is ott volt a klasszikus zenei tudás
(Esleben a remschiedi művészeti akadémián találkoztak először. Hütter
orgonán, Schneider pedig fafúvósokon játszott.)

Az nem úgy megy, hogy Lacika meglátja a gitárt és formabontóan elkezdi
ütögetni, mert ő más, nem kommersz, újító, és egyénisége van. Abból csak
közröhej lesz.

De, ha már az „ebben a korban miért ne?”témakört feszegetik haladóék, akkor
felmerült bennem valami.

Ha azt tudnia kell egy három-négyévesnek, hogy vannak homokosok, drogosok,
sérültek, és hasonlók, akkor nem árt tudnia azt is, hogy léteznek
migránsok, akik idegen kultúrát hoznak be szeretett-féltett hazájukba, és
ki akarják túrni az őslakosokat. Hogy a bűnözés 90 %-át idegen földrészről
érkezett emberek adják, akik agresszívan állnak az őslakosokhoz. Nem árt
azt sem tudatosítani egy három-négyévesbe, hogy vannak olyan falvak az
országban, ahol, ha eléd ugrik egy gyerek, s véletlen nekikoccansz az
autóddal, akkor tilos megállni, és még inkább kiszállni, mert az életedbe
kerülhet. Ugyanis a falu lakói ötvenen vesznek körül, és addig rugdosnak,
amíg meghalsz. Sorolhatnám még a példákat, de ha már egy óvodás érett a
másság befogadására, akkor érett erre is, nem, kedves haladók?

Legyenek olyan mesék, hogy Juliska épphogy megúszta a nemi erőszakot, mert
rövid volt a szoknyája, és a frissen érkezett fekete vendégek meg akarták
ölni? Gondolom, erre azt mondaná a libsi, hogy nem. Az megrontás lenne, az
nem gyereknek való, az propaganda.

Nos, akkor ebben egyetértünk. Szóval a mese nem mindenkié


<tamas_godolle at hotmail.com> ezt írta (időpont: 2020. okt. 6., K, 20:08):

> Köszi! Ez nagyon teccik, szellemesen igaz.
>
> Tamás, a rolós
>
> KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (2020. okt. 6. 19:51):
>
> Nincs mese
> A mássággá átkeresztelt rossz először persze mindig szerény, és csak azért
> könyörög, hogy hadd létezzen ő is, hiszen ő
> is a világ része
>
> MH, 2020.10.06. -- Bogár László
> https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20201006-nincs-mese
>
> Nincs mese, eljött az ideje, hogy tisztázzuk, vajon kié is meseország.
> Eddig naiv módon úgy véltük, ha van olyan kérdés,
> amit nem kell feltennünk, az éppen ez, hisz annyira nyilvánvaló a válasz.
> És ez a nyilvánvaló válasz nem az, hogy
> meseország mindenkié. Nem, meseország nem mindenkié, csakis és kizárólag
> azoké, akik a rend és a rendezetlenség időben
> és térben végtelen küzdelmében a rend oldalán állnak. Minden mese erről a
> küzdelemről szól, nem szólhat másról, hisz az
> ember kizárólag e harc elbeszélhetőségére találta ki a mesét. A mese
> mindig arról szól tehát, hogy a világban rend
> uralkodik, és persze arról, hogy ezt a rendet mindig fenyegeti a
> rendezetlenség, ezért állandó a küzdelem. Félreértés ne
> essék, a mese azt is elbeszéli, talán leginkább éppen ezt, hogy a rend és
> rendezetlenség nemcsak a világ külső tereiben,
> hanem leginkább belül, a lelkünk legmélyebb zugaiban zajlik szüntelen. Ne
> féljünk kimondani, a mese a jó és rossz
> állandó, meg-megújuló összecsapásáról szól, arról, hogy ezernyi nehézséget
> és veszélyt vállalva miként győzi le a jó a
> rosszat. És a dolog legmélyebb természetéből adódóan a mese mindig a jó
> szemszögéből mutatja be a létezést, és lelki,
> erkölcsi, szellemi értelemben azért válhatott a mese az emberiség örök
> kísérőjévé, mert képes örök érvényűvé tenni
> azokat a legalapvetőbb tanításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy
> megtanuljuk, hogy van jó és rossz, hogy miként kell
> választani a jó és rossz között, és miként kell küzdeni mindezért a
> magunkban és másokban is megbúvó rosszal. És attól,
> hogy világunkból látszólag „eltűnt” a rossz, és vonzó álnéven, szerényen
> „másságként” mutatkozik be nap mint nap, a mese
> tanítása még örök érvényű marad, sőt.
>
> A mássággá átkeresztelt rossz először persze mindig szerény, és csak azért
> könyörög, hogy hadd létezzen ő is, hiszen ő
> is a világ része. Aztán ha megesett rajta a jó szíve, a másság szintet
> lép, és azt kéri most már kicsit határozottabban,
> hogy tudod mit, jó, legyünk egyenlők, hisz minden és mindenki egyenlő,
> nem?  Hisz végül is nem mindegy, hogy jó vagy
> rossz? Itt azért már meg kellene szólalnia bennünk az éppen a mesék
> tanításai alapján kialakult vészcsengőnek, hogy
> miként mondtad az imént, kedves másság, hogy egyenlő? Hát már hogy lehetne
> egyenlő a jó és a rossz, az élet és a halál,
> a barát és az ellenség? Ha így lenne, akkor mégis mi értelme van a mesék
> legmélyebb tanításának, miszerint jótett
> helyébe jót várj? Vagy akkor mégis mire épült egy „másik” nép „más”
> meséjének tanítása, miszerint szemet szemért, fogat
> fogért, amit talán úgy fordíthatnánk le, hogy rossz tett helyébe rosszat
> várj?
>
> Ám a másság még itt sem áll meg, mert ha egyenlőségi követelését, bár
> kissé rosszkedvűen és szemlesütve, de úgy-ahogy
> tudomásul vesszük, máris újabb szintre lép, és jön a Pride, a másság
> büszke deklarációja arról, hogy ő nem egyszerűen
> csak egyenlő, de még egyenlőbb, vagyis különb, mint a vacak, szimpla kis
> jó, vagyis jogos a Pride. Aztán végül – és a
> világ most lép be ebbe a fázisba – már egyre határozottabban követeli a
> mibenlétét most már büszkén és harsányan hirdető
> másság, hogy takarodjanak a világból azok, akik még mindig ezt az ósdi,
> maradi hagyományt követik, legyen vége a
> tévelygésnek, a múltat végkép eltörölve jöjjön el végre a másság totális
> (közben azért persze tök liberális) uralmára
> épülő, szép új világ.
>
> A Meseország mindenkié cím félrevezető módon, álságos gonoszan ezt a
> mindent elpusztítani igyekvő, végzetes
> létstratégiát készíti elő. A természet amúgy nagyon egyszerű módon tartja
> fenn a kozmikus rendet, vicces is volna, ha
> egy bonyolultan szervezett élőlény sejtjei a másság szabadsága nevében
> mindig azt csinálnák, amihez éppen kedvük van,
> identitásukat szabadon váltogatva, hisz az élő szervezet mindenkié, nem?
> Éppen ennek a kizárására jött létre százmillió
> évvel ezelőtt az apoptózis, a programozott sejthalál jelensége, ami
> nagyjából azt jelenti, hogy minden sejt felszámolja
> önmagát, amint érzékeli, hogy rendellenesen működik. A totális
> szabadságukra büszke ráksejtek első lépésben ezt
> kapcsolják ki. A második lépésben jön a neoangiogenezis, hisz el kell
> érniük, hogy az élő szervezet ne csak egyszerűen
> létezni engedje, hanem táplálni is kezdje a környező hajszálerekkel is
> dúsan átszőve. S aztán ehhez hasonló trükkök
> százaival vezetve félre a szervezet immunrendszerét, végül győz a másság
> totális és mindent elsöprő szabadsága, amibe
> aztán szépen bele is pusztul az élőlény. És igaz, hogy a végén a
> szervezettel együtt a rák is elpusztul, de ez akkor már
> elég gyenge vigasz az élőlénynek.
>
> Nem kívánok rosszat a támogató celebeknek, de kíváncsi lennék rá, hogy ha
> ők maguk vagy szeretteik rákosak lennének,
> akkor is ilyen türelmesen megengedők volnának szegény ráksejtekkel,
> akiknek a szabadsága ugyanolyan értékes, mint az
> egészséges sejteké, és élni és élni hagyni felkiáltással ezt szeretni s
> tisztelni illik. Az öregek, betegek, fogyatékkal
> élők elfogadásának érzékenyítése csak tetszetős reklámszatyor, amelyben a
> másság végzetesen mérgezett csokoládéit
> kínálnák most a kicsiknek. Hogy ez a liberális terror létében fenyegeti az
> emberi világot, azt nem én mondom, hanem a
> Wall Street Journal, amelynek vezércikke júniusban jakobinus terrornak
> nevezte a mindenki egyelő, de a feketék még
> egyenlőbbek BLM-mozgalom nyomán kibontakozó cancel culture-nek a múltat
> végképp eltörölni igyekvő káoszát. A Meseország
> mindenkié ezzel a brutális jakobinus terrorral próbálja most már nyíltan
> felszámolni a még mindig létező rend maradványait.
>
> (A szerző közgazdász)
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201007/1ecea545/attachment.html>