[Grem] !! Afrika és az üldözött keresztények megsegítésének vakvágányai és a Visegrádi 4-ek szerepe / interjú Hölvényi Gy. EU képviselővel

[Emoke Greschik]

„Nekünk nincsen gyarmatosítás miatti traumánk” – Hölvényi György a
Mandinernek
<https://mandiner.hu/cikk/20201130_holvenyi_gyorgy_a_mandinernek>
2020. november 30. 11:59
https://mandiner.hu/cikk/20201130_holvenyi_gyorgy_a_mandinernek#
*Írta: Maráczi Tamás <https://mandiner.hu/szerzo/maraczi_tamas> *
„Minél inkább a régi keretekben gondolkodik Európa nyugati fele, annál
inkább tolódik a problémák valós megoldása” – mondja Hölvényi György. Az
EP-képviselőt *az EU politikai játszmáiról, az Unió segélypolitikájának
visszásságairól, a magyar törekvésekről – és Szájer József
visszavonulásáról – is kérdeztük.*

*Vasárnap érkezett a hír: Szájer József lemond EP-képviselői mandátumáról.
Frakciótársaként meglepte Szájer döntése?*

*Egy fajsúlyos ember fajsúlyos döntése bármikor és bárhogyan is érkezik,
tiszteletet érdemel*.  Ennyi év és az elvégzett munka után, főleg ilyen
politikai közegben nem meglepetés, inkább* természetes, ha egy vezető –
egyszerűen fogalmazva – mást akar csinálni. *

*Az Európai Parlament fejlesztési bizottságában múlt hétfőn kellett volna
dönteni az EU válsághelyzeti alapjainak meghosszabbításáról. Ön a közösségi
oldalán a baloldalt vádolta a döntés megakasztásával. Mi történt?*

*Az Afrika számára könnyebben, rugalmasabban hozzáférhető források
tagállami és uniós befizetésekből tevődnek össze a határozott időre
létrehozott alapokban, ezeket időről időre meg kell hosszabbítani. **A
zöldek és a szocialisták* ezt mindenáron meg akarták akadályozni. Ők
még *inkább
centralizálnák a támogatásokat, és csak az EU-s forrásokat csoportosítanák
át az afrikai ügyekre *– ez számunkra elfogadhatatlan.

*Ideológiai vagy praktikus megfontolásból nem támogatja a javaslatot a
szocialista frakció?*

Nehéz eldönteni. *Az indoklásuk szerint a centralizált támogatási formában
a pénzek hamarabb eljutnának a célországba*. Ám s*zerintem nem ez az igazi
ok. Inkább **az a szándék állhat a háttérben, hogy minél több ügy – így ez
is – kerüljön át nemzeti hatáskörből uniós hatáskörbe.*
Ezek tehát ideológiai alapú taktikai megfontolások.

*Hölvényi György, a Fidesz-KDNP EP-képviselője, az EP Fejlesztési
Bizottságának tagja*

 *Van még idő a döntésre anélkül, hogy az alapok működése megakadna?*

Ezt ma senki sem tudja megmondani. Ez részben az EP-n túlmutató pénzügyi
alkuk függvénye. A probléma viszont az, hogy *ezzel a
legkiszolgáltatottabb, a leginkább rászoruló földrész is a politikai
játszmák részévé válik.*

*Az EU-nak jelenleg hány segélyezési alapja van, milyen célra irányulnak?*

*Négy segélyezési alap van: az afrikai, a dél-amerikai, a szíriai és a
Közép-Afrikai Köztársaság stabilizálására szánt alap*. Én Afrikával
kapcsolatban a segélyezés szó helyett a támogatást szeretem használni, mert
elsősorban együttműködésről van itt szó. *Az uniós pénzek csak akkor
érhetnek célba, ha megtaláljuk a helyi partnereket. Az afrikai országokban
kormányzati szervekkel, helyi szervezetekkel, egyházakkal működünk együtt.
Utóbbiak bevonása elengedhetetlen a hatékony helyben segítéshez*. Az EU-ban
több évtizede zajlik a vita arról, *miként kell támogatni a rászorulókat.* *A
poszt-gyarmatosító gondolkodásmód szerint az van: odamegyünk, és megmondjuk
az ország vezetőinek, mit kellene tenniük, majd ha jól viselkednek,
segélyezünk.*

Ezzel szemben *a helyes magatartás szerintem az, hogy együtt tervezünk és
döntünk, és ezáltal együtt vállalunk minden programért felelősséget*.

*Alultáplált afrikai gyerekek 2011 nyarán Kenya északkeleti részén, Turkana
régióban*

 *A humanitárius és fejlesztéspolitikába milyen módon kapcsolódnak be az
egyházak és vallási szervezetek, milyen formában történik az
együttműködésük az EU-val?*

Néppárti munkatársaimmal évek óta dolgozunk az előbb említett régi
szemléletmód megváltoztatásán*. Az Európai Unió a világnézeti semlegesség
jegyében gyakorlatilag kirekeszti az egyházakat a direkt segélyezésből.*

*Az EU segélyezési és fejlesztési stratégiája nem az afrikai valóságot
tükrözi*. *A szub-szaharai térségben például az oktatási és az egészségügyi
tevékenységek közel negyven százalékát egyházi szervezetek végzik. Velük
tehát stratégiai partnerséget kell kialakítani. Az utóbbi években már
látható, hogy – kitartó politikai harcok eredményeképpen – ezeket a
szervezeteket végre bekapcsolják a fejlesztési programokba vagy a
humanitárius segítségnyújtásba*. *Ez nem vallási, hanem szakmai kérdés*. *Az
EU ebben az ügyben mégis ideológiai pozíciót foglal el.*

*Milyen példát tud erre mondani?*

Minden reggel azzal kelek, hogy afrikai egyházi megszólalásokat, különböző
felekezeteknek a helyi társadalom egészét érintő tevékenységeiről szóló
híreket tweetelek. Ezeket összegyűjtve több száz tweettel* tudom majd
bizonyítani képviselőtársaimnak, mennyi olyan afrikai projekt van az
egészségügyben, az oktatásban vagy más területeken, amelyekben a helyi
egyházak vagy egyházi szervezetek komoly szerepet vállalnak, miközben az EU
nem ismeri el a munkájukat. *Oda már sikerült eljutnunk, hogy az Európai
Parlament jelentésében szólítja fel az Európai Bizottságot az egyházakkal
való szorosabb együttműködésre. Egyre többen látják, *mennyire bizonytalan
az NGO-s háttér,** miközben az egyházi szervezetek valamilyen módon minden
régióban, településen jelen vannak Afrikában.*

*A segélyezési célpont-országok többségében a helyi emberek vallási
közösségekben élnek, másrészt az állami kapacitás hiányát helyben sokszor
egyházi szervezetek pótolják. A támogatások pontos célba juttatásához tehát
szükséges lenne ezekkel a közösségekkel kapcsolatot létesíteni. Várható
áttörés, az EU fejlesztési támogatási gyakorlata ezt előbb-utóbb figyelembe
fogja venni?*

Nem lehet tudni, de* mi mindent megteszünk ezért. Nem pártpolitikai célból,
hanem a valósághoz való közeledés érdekében*. *Afrikában hosszú évek óta az
Európai Unió a legnagyobb támogató. Az odaáramló külföldi pénzek több mint
fele Európából érkezik*. *A támogatások hatékonysága azonban elképesztően
alacsony.*

Ennek több* oka* van. Egyrészt a befogadó országok jól ismert gyengeségei,
másrészt az Európai Unió módszerei. *A pénzeket ugyanis az EU nagyrészt az
ENSZ alá tartozó szervezeteknek adja, amelyek ellenőrzése szinte
lehetetlen. Óriási összegek mennek el szükséges, de nagyon alacsony
hatékonyságú programokra*. Ebből adódik, hogy *az uniós tagállamok
szeretnék minél inkább átláthatóvá tenni a támogatási rendszert, szeretnék
látni a pénzek útját.*

*Milyen szerepe lehet ebben a térségünk országainak?*

*Egy ébredési folyamatban vagyunk, amiben a kelet-közép-európai országoknak
nagy szerepük lehet.** Nekünk, a Visegrádi Négyek országainak nincsen
poszt-gyarmatosító traumánk. Mi múltbeli terhek nélkül, valódi megoldást
keresve mondhatjuk, hogy a migrációs problémákat csak helyben lehet
megoldani.*

A volt gyarmatosító országok, amelyekben milliós számban élnek gyarmati
országokból származó emberek, nincsenek ilyen döntési helyzetben. A másik
fontos szempont, hogy *a visegrádi országok rendelkeznek közvetlen
történelmi tapasztalattal a diktatúrából a demokráciába való átmenetről.* *Ez
Afrikában ugyancsak megoldandó feladat.** A kelet-közép-európai államoknak
tehát kettős hitelességük van Afrika szemében. **Emellett több ezer
ösztöndíjat adunk külföldi, részben afrikai fiataloknak, hogy nálunk
tanuljanak. Nem* *agyelszívási céllal* *tesszük ezt, hanem hogy hazatérve
saját hazájukban kamatoztathassák majd ezt a tudást. Ez egy nagyon jó
befektetés: Afrikában ma számos kormányzatban lehet olyan fiatal vezetőkkel
találkozni, akik Magyarországon végezték a tanulmányaikat. *Nekünk tehát
ezt a fejlesztési stratégiai irányt kell felmutatnunk a régi szemlélet
helyett. Ez a mi pozíciónk.

*A problémák helyben történő kezelésének elve erősödött mára az uniós
politikában? Ez a szempont megjelenik az EU fejlesztési-segélyezési
politikájában?*

*A migráció **kérdésé**ből a radikalizálódó baloldal *– teljesen
függetlenül az afrikai emberektől és az ő valós élethelyzetüktől – *politikai
fegyvert csinált. *A migrációs vita nem ért véget, és még sokáig nem is
fog. *Az európai fejlesztési politikának legfőbb célja kell, hogy legyen a
migrációt kiváltó okok számának csökkentése, a problémák helyben való
kezelése. Csak egy ilyen hatékony összeurópai stratégia vezethet
eredményre.* *Ma, az ellenőrizetlen bevándorlásnak köszönhetően szélsőséges
iszlamista csoportok tarthatják rettegésben Európa polgárait. Európa
nyugati fele minél inkább a régi keretekben gondolkodik, annál inkább
tolódik **a probléma* *valós megoldása.*

És hozzá kell tennem, hogy *az ellenőrizhetetlen bevándorlás miatt tovább
nő a terrortámadások és ezáltal az áldozatok, mártírok száma.*

*A keresztény alapokra épülő Európai Uniónak – bár szekuláris intézmény –
különösen figyelemmel kellene kísérnie a más földrészeken élő, bajba jutott
keresztény közösségek életét. A segélyezési gyakorlatban a súlypontoknál ez
érvényesül?*

Egyáltalán nem érvényesül. *Európa nyugati felén csak egy szűk elit
rendelkezik történelmi tudattal*. A keresztény tanításból fakadó kultúra
ennek ellenére működik, még ha *a tudatlanság sokszor tagadással is
párosul, ami paranoiás állapotot eredményez. Ebből fakadóanaz üldözött
keresztényekkel való szolidaritás csak egyéneknél, csoportoknál van jelen,
ők védik meg Európa becsületét, **de általános európai politikai szinten ez
abszolút nem működik. A segélykiáltás sokszor visszautasításra talál. *Számomra
egyébként nem is az elutasítás* a legszörnyűbb, *hanem *a Brüsszelben
tapasztalható rideg közöny és érdektelenség.*

*Ha értéksemleges lenne az EU, akkor ugyanolyan érzékenységgel kellene
reagálnia a keresztények üldözésére, mint ahogy az etnikai kisebbségeket
sújtó jogfosztásokra vagy a szexuális kisebbségeket ért atrocitásokra. Ez
mégsem történik meg. Ideológiai okokból?*

Igen. *Egyre inkább szélsőséges baloldali ideológia hatja át az Európai
Unió intézményeit. *Ebben mi nem válhatunk társutassá, *fel kell mutatnunk
a saját elképzeléseinket ahhoz, hogy a dolgok megváltozzanak.*
*A közönyből való kirángatás*,* a valósággal való szembesítés, **az
áldozatok bemutatása a feladatunk.*

*Én ezért dolgozom évek óta, nekem ez szívügyem. Emiatt különösen örülök,
hogy sikerült létrehozni a Hungary Helps szervezetet, amely az üldözött
keresztényekkel is kiemelten foglalkozik. Ebben elsők voltunk a világon, a
nemzetközi palettán e téren megkerülhetetlen az intézményünk.*



*Évekkel ezelőtt, az arab tavasz előtt az EU tetemes pénzeket utalt akár
autoriter rezsimeknek is – Észak-Afrikában és a Közel-Keleten –, csak hogy
megállítsák Fekete-Afrika vagy Ázsia felől érkező emberözönt.
A Szomszédsági Politika célja az volt, hogy az unió határain fekvő 16
országból egy biztonságos ütközőzónát alakítsanak ki. Hogyan áll ez a
politika, milyen pozitív eredményeket tudott felmutatni?*

Az Európai Unió egyrészt természetes módon, a lehető legszorosabban
együttműködik azokkal az országokkal – függetlenül a politikai
berendezkedésüktől –, amelyek a határán fekszenek, ez biztonságpolitikai
kérdés is.
A migrációs üggyel kapcsolatban a legnagyobb probléma éppen az, hogy az EU
kommunikációja félreérthető,

éles helyzetekben elképesztően ellentmondásosan kommunikál. Nem mondja ki
világosan, hogy „ide ne jöjjetek, de cserébe mi mindent megteszünk, hogy a
saját országaitokban boldogulhassatok”. Ezzel az határozatlan
kommunikációval sok millió embernek ad biztatást – hamis módon –, hogy
Európában várják őket, és biztosítják a megélhetésüket. A gazdag és gyenge
földrésznél pedig nincs sérülékenyebb – mondta egykor a miniszterelnök, és
sajnos ezt a képet erősíti  a mai napig az Európai Unió. E téren továbbra
sincs átütő változás.

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201130/7862d95e/attachment.html>