<div dir="ltr">
<div class="gmail-img"><span><img src="https://mandiner.hu/attachment/0419/418387_202001125_md_0013.jpg" title="" style="margin-right: 0px;" width="198" height="111">
                            </span>
                                                                            </div>
                                        <div class="gmail-articletext">

                        <h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20201130_holvenyi_gyorgy_a_mandinernek">„Nekünk nincsen gyarmatosítás miatti traumánk” – Hölvényi György a Mandinernek</a></h1>
                                                    <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2020. november 30. 11:59</div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20201130_holvenyi_gyorgy_a_mandinernek#">https://mandiner.hu/cikk/20201130_holvenyi_gyorgy_a_mandinernek#</a><br><b>Írta:                                     <a href="https://mandiner.hu/szerzo/maraczi_tamas">Maráczi Tamás</a>                                </b></div>
                            
                        

                        <div class="gmail-info">
                            <div>
                                                            </div>
                            
                        </div>


                        
                        <div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
    „Minél inkább a régi keretekben gondolkodik Európa nyugati fele, 
annál inkább tolódik a problémák valós megoldása” – mondja Hölvényi 
György. Az EP-képviselőt <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az EU politikai játszmáiról, az Unió 
segélypolitikájának visszásságairól, a magyar törekvésekről – és Szájer 
József visszavonulásáról – is kérdeztük.</b></span></div>

                

        

<div class="gmail-text">
                                        <p><strong>Vasárnap érkezett a hír: Szájer József lemond EP-képviselői mandátumáról. Frakciótársaként meglepte Szájer döntése?</strong></p>

<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egy fajsúlyos ember fajsúlyos döntése bármikor és bárhogyan is érkezik, tiszteletet érdemel</b></span>.  Ennyi év és az elvégzett munka után, főleg ilyen politikai közegben 
nem meglepetés, inkább<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> természetes, ha egy vezető – egyszerűen 
fogalmazva – mást akar csinálni. </b></span></p>

<p><strong>Az Európai Parlament fejlesztési bizottságában múlt hétfőn 
kellett volna dönteni az EU válsághelyzeti alapjainak 
meghosszabbításáról. Ön a közösségi oldalán a baloldalt vádolta a döntés
 megakasztásával. Mi történt?</strong></p>

<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az Afrika számára könnyebben, rugalmasabban hozzáférhető források 
tagállami és uniós befizetésekből tevődnek össze a határozott időre 
létrehozott alapokban, ezeket időről időre meg kell hosszabbítani.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A 
zöldek és a szocialisták</b></span> ezt mindenáron meg akarták akadályozni. Ők még 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>inkább centralizálnák a támogatásokat, és csak az EU-s forrásokat 
csoportosítanák át az afrikai ügyekre </b></span>– ez számunkra elfogadhatatlan.</p>

<p><strong>Ideológiai vagy praktikus megfontolásból nem támogatja a javaslatot a szocialista frakció?</strong></p>

<p>Nehéz eldönteni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az indoklásuk szerint a centralizált támogatási 
formában a pénzek hamarabb eljutnának a célországba</b></span>. Ám s<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>zerintem nem ez
 az igazi ok. Inkább </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az a szándék állhat a háttérben, hogy minél több 
ügy – így ez is – kerüljön át <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nemzeti hatáskör</span>ből uniós hatáskörbe.</b></span></p>

<div class="gmail-keretes">Ezek tehát ideológiai alapú taktikai megfontolások.</div>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/11/MT/202001125_MD_0017.jpg" style="margin-right: 0px;" width="198" height="132"></p>

<p style="text-align:center"><em>Hölvényi György, a Fidesz-KDNP EP-képviselője, az EP Fejlesztési Bizottságának tagja</em></p>

<p> <strong>Van még idő a döntésre anélkül, hogy az alapok működése megakadna?</strong></p>

<p>Ezt ma senki sem tudja megmondani. Ez részben az EP-n túlmutató 
pénzügyi alkuk függvénye. A probléma viszont az, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"> <b>ezzel a 
legkiszolgáltatottabb, a leginkább rászoruló földrész is a politikai 
játszmák részévé válik.</b></span></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Az EU-nak jelenleg hány segélyezési alapja van, milyen célra irányulnak?</strong></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Négy segélyezési alap van: az afrikai, a dél-amerikai, a szíriai és a
 Közép-Afrikai Köztársaság stabilizálására szánt alap</b></span>. Én Afrikával 
kapcsolatban a segélyezés szó helyett a támogatást szeretem használni, 
mert elsősorban együttműködésről van itt szó. <span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>Az uniós pénzek csak akkor
 érhetnek célba, ha megtaláljuk a helyi partnereket. Az afrikai 
országokban kormányzati szervekkel, helyi szervezetekkel, egyházakkal 
működünk együtt. Utóbbiak bevonása elengedhetetlen a hatékony helyben 
segítéshez</b></span>. Az EU-ban több évtizede zajlik a vita arról, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>miként kell 
támogatni a rászorulókat.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A poszt-gyarmatosító gondolkodásmód szerint az
 van: odamegyünk, és megmondjuk az ország vezetőinek, mit kellene tenniük, majd ha jól viselkednek, segélyezünk.</b></span></p>

<p>Ezzel szemben <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a helyes magatartás szerintem az, hogy együtt tervezünk
 és döntünk, és ezáltal együtt vállalunk minden programért felelősséget</b></span>.</p>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/11/MT/K_EPA20110811121.jpg" style="margin-right: 0px;" width="495" height="330"></p>

<p style="text-align:center"><em>Alultáplált afrikai gyerekek 2011 nyarán Kenya északkeleti részén, Turkana régióban</em></p>

<p> <strong>A humanitárius és fejlesztéspolitikába milyen módon 
kapcsolódnak be az egyházak és vallási szervezetek, milyen formában 
történik az együttműködésük az EU-val?</strong></p>

<p>Néppárti munkatársaimmal évek óta dolgozunk az előbb említett régi szemléletmód megváltoztatásán<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Az Európai Unió a világnézeti semlegesség jegyében gyakorlatilag kirekeszti <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyházak</span>at <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a direkt segélyezés</span>ből.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az EU segélyezési és fejlesztési stratégiája nem <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az afrikai valóság</span>ot
 tükrözi</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szub-szaharai térségben például az oktatási és az 
egészségügyi tevékenységek közel negyven százalékát egyházi szervezetek 
végzik. Velük tehát stratégiai partnerséget kell kialakítani. Az utóbbi 
években már látható, hogy – kitartó politikai harcok eredményeképpen – 
ezeket a szervezeteket végre bekapcsolják a fejlesztési programokba vagy
 a humanitárius segítségnyújtásba</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez nem vallási, hanem szakmai kérdés</b></span>.
 <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az EU ebben az ügyben mégis ideológiai pozíciót foglal el.</b></span></p>

<p><strong>Milyen példát tud erre mondani?</strong></p>

<p>Minden reggel azzal kelek, hogy afrikai egyházi megszólalásokat, 
különböző felekezeteknek a helyi társadalom egészét érintő 
tevékenységeiről szóló híreket tweetelek. Ezeket összegyűjtve<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">több száz 
tweettel</span><b> tudom majd bizonyítani képviselőtársaimnak, mennyi olyan 
afrikai projekt van az egészségügyben, az oktatásban vagy más 
területeken, amelyekben a helyi egyházak vagy egyházi szervezetek komoly
 szerepet vállalnak, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">miközben az EU nem ismeri el </span></span>a munkájukat. </b></span>Oda már 
sikerült eljutnunk, hogy az Európai Parlament jelentésében szólítja fel 
az Európai Bizottságot az egyházakkal való szorosabb együttműködésre. 
Egyre többen látják, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mennyire bizonytalan az NGO-s háttér,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> miközben az 
egyházi szervezetek valamilyen módon minden régióban, településen jelen 
vannak Afrikában.</b></span></p>

<p><strong>A segélyezési célpont-országok többségében a helyi emberek 
vallási közösségekben élnek, másrészt az állami kapacitás hiányát 
helyben sokszor egyházi szervezetek pótolják. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A támogatások pontos célba
 juttatásához tehát szükséges lenne ezekkel a közösségekkel kapcsolatot 
létesíteni. Várható áttörés, az EU fejlesztési támogatási gyakorlata ezt
 előbb-utóbb figyelembe fogja venni?</span></strong></p>

<p>Nem lehet tudni, de<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mi mindent megteszünk ezért. Nem pártpolitikai 
célból, hanem a valósághoz való közeledés érdekében</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Afrikában hosszú 
évek óta az Európai Unió a legnagyobb támogató. Az odaáramló külföldi 
pénzek több mint fele Európából érkezik</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A támogatások hatékonysága azonban elképesztően alacsony.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ennek</span> több<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> oka</b></span> van. Egyrészt a befogadó országok jól ismert 
gyengeségei, másrészt az Európai Unió módszerei. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A pénzeket ugyanis az 
EU nagyrészt az ENSZ alá tartozó szervezeteknek adja, amelyek 
ellenőrzése szinte lehetetlen. Óriási összegek mennek el szükséges, de 
nagyon alacsony hatékonyságú programokra</b></span>. Ebből adódik, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az uniós 
tagállamok szeretnék minél inkább átláthatóvá tenni a támogatási 
rendszert, szeretnék látni a pénzek útját.</b></span></p>

<p><strong>Milyen szerepe lehet ebben a térségünk országainak?</strong></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy ébredési folyamatban vagyunk, amiben a kelet-közép-európai 
országoknak nagy szerepük lehet.</b><b> Nekünk, a Visegrádi Négyek országainak 
nincsen <span style="background-color:rgb(234,209,220)">poszt-gyarmatosító traumá</span>nk. Mi <span style="background-color:rgb(234,209,220)">múltbeli terhek</span> nélkül, valódi 
megoldást keresve mondhatjuk, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a migrációs problémákat</span> csak helyben lehet megoldani.</b></span></p>

<p>A volt gyarmatosító országok, amelyekben milliós számban élnek 
gyarmati országokból származó emberek, nincsenek ilyen döntési 
helyzetben. A másik fontos szempont, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a visegrádi országok 
rendelkeznek közvetlen történelmi tapasztalattal <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a diktatúrá</span>ból a 
demokráciába való átmenetről.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez Afrikában ugyancsak megoldandó feladat.</b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>
 A kelet-közép-európai államoknak tehát kettős hitelességük van Afrika 
szemében. </b></u></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Emellett több ezer ösztöndíjat adunk külföldi, részben afrikai
 fiataloknak, hogy nálunk tanuljanak. Nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>agyelszívási céllal</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tesszük 
ezt, hanem hogy hazatérve saját hazájukban kamatoztathassák majd ezt a 
tudást. Ez egy nagyon jó befektetés: Afrikában ma számos kormányzatban 
lehet olyan fiatal vezetőkkel találkozni, akik Magyarországon végezték a
 tanulmányaikat. </b></span>Nekünk tehát ezt a fejlesztési stratégiai irányt kell 
felmutatnunk a régi szemlélet helyett. Ez a mi pozíciónk.</p>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/11/MT/202001125_MD_0004.jpg" style="margin-right: 0px;" width="198" height="132"></p>

<p><strong>A problémák helyben történő kezelésének elve erősödött mára 
az uniós politikában? Ez a szempont megjelenik az EU 
fejlesztési-segélyezési politikájában?</strong></p>

<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A migráció </b><b>kérdésé</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ből a radikalizálódó baloldal </b></span>– teljesen 
függetlenül az afrikai emberektől és az ő valós élethelyzetüktől – 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>politikai fegyvert csinált. </b></span>A migrációs vita nem ért véget, és még 
sokáig nem is fog. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az európai fejlesztési politikának legfőbb célja 
kell, hogy legyen a migrációt kiváltó okok számának csökkentése, a 
problémák helyben való kezelése. Csak egy ilyen hatékony összeurópai 
stratégia vezethet eredményre.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ma, az ellenőrizetlen bevándorlásnak 
köszönhetően szélsőséges iszlamista csoportok tarthatják rettegésben 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Európa polgárait.</span> Európa nyugati fele minél inkább a régi keretekben gondolkodik, annál inkább tolódik </b><b>a probléma</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>valós megoldása.</b></span></p>

<p>És hozzá kell tennem, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ellenőrizhetetlen bevándorlás miatt 
tovább nő a terrortámadások és ezáltal <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az áldozatok, mártírok</span> száma.</b></span></p>

<p><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">A keresztény alapokra épülő Európai Uniónak – bár szekuláris 
intézmény – különösen figyelemmel kellene kísérnie a más földrészeken 
élő, bajba jutott keresztény közösségek életét. </span>A segélyezési 
gyakorlatban a súlypontoknál <span style="background-color:rgb(208,224,227)">ez érvényesül?</span></strong></p>

<p>Egyáltalán nem érvényesül. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Európa nyugati felén csak egy szűk elit 
rendelkezik történelmi tudattal</b></span>. A keresztény tanításból fakadó kultúra 
ennek ellenére működik, még ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a tudatlanság sokszor tagadással is 
párosul, ami paranoiás állapotot eredményez. Ebből fakadóanaz üldözött <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztényekkel való szolidaritás </span>csak <span style="background-color:rgb(208,224,227)">egyéneknél, csoportoknál van jelen</span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ők védik meg Európa becsületét</span>, </b><b>de általános európai politikai szinten ez abszolút nem működik. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A 
segélykiáltás</span> sokszor visszautasításra talál. </b></span>Számomra egyébként nem is 
az elutasítás<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a legszörnyűbb, </b></span>hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Brüsszelben tapasztalható rideg 
közöny és érdektelenség.</b></span></p>

<p><strong>Ha értéksemleges lenne az EU, akkor ugyanolyan érzékenységgel
 kellene reagálnia a keresztények üldözésére, mint ahogy az etnikai 
kisebbségeket sújtó jogfosztásokra vagy a szexuális kisebbségeket ért 
atrocitásokra. Ez mégsem történik meg. Ideológiai okokból?</strong></p>

<p>Igen. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egyre inkább szélsőséges baloldali ideológia hatja át az 
Európai Unió intézményeit. </b></span>Ebben mi nem válhatunk társutassá, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>fel kell 
mutatnunk a saját elképzeléseinket ahhoz, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a dolgok </span>megváltozzanak.</b></span></p>

<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A közöny</span>ből való kirángatás</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a valóságga</span>l való szembesítés, </b><b>az áldozatok bemutatása a feladatunk.</b></span></div>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Én ezért dolgozom évek óta, nekem ez szívügyem. Emiatt különösen 
örülök, hogy sikerült létrehozni a Hungary Helps szervezetet, amely az 
üldözött keresztényekkel is kiemelten foglalkozik. Ebben elsők voltunk a
 világon, a nemzetközi palettán e téren megkerülhetetlen az 
intézményünk.</b></span></p>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/11/MT/202001125_MD_0005.jpg" style="margin-right: 0px;" width="198" height="132"></p>

<p> </p>

<p><strong>Évekkel ezelőtt, az arab tavasz előtt az EU tetemes pénzeket 
utalt akár autoriter rezsimeknek is – Észak-Afrikában és a Közel-Keleten
 –, csak hogy megállítsák Fekete-Afrika vagy Ázsia felől érkező 
emberözönt. A Szomszédsági Politika célja az volt, hogy az unió határain
 fekvő 16 országból egy biztonságos ütközőzónát alakítsanak ki. Hogyan 
áll ez a politika, milyen pozitív eredményeket tudott felmutatni?</strong></p>

<p>Az Európai Unió egyrészt természetes módon, a lehető legszorosabban 
együttműködik azokkal az országokkal – függetlenül a politikai 
berendezkedésüktől –, amelyek a határán fekszenek, ez biztonságpolitikai
 kérdés is.</p>

<div class="gmail-keretes">A migrációs üggyel kapcsolatban a legnagyobb probléma éppen az, hogy az EU kommunikációja félreérthető,</div>

<p>éles helyzetekben elképesztően ellentmondásosan kommunikál. Nem 
mondja ki világosan, hogy „ide ne jöjjetek, de cserébe mi mindent 
megteszünk, hogy a saját országaitokban boldogulhassatok”. Ezzel az 
határozatlan kommunikációval sok millió embernek ad biztatást – hamis 
módon –, hogy Európában várják őket, és biztosítják a megélhetésüket. A 
gazdag és gyenge földrésznél pedig nincs sérülékenyebb – mondta egykor a
 miniszterelnök, és sajnos ezt a képet erősíti  a mai napig az Európai 
Unió. E téren továbbra sincs átütő változás.</p></div></div></div>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a>               </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>