[Grem] !!! A brit D.Murray, politikai gondolkodó Magyarországról, migrációról, egyebek....
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2020. Nov. 26., Cs, 19:04:40 CET
Douglas Murray: Magyarország migrációs politikáját igazolja a történelem
A brit publicista szerint Nyugat-Európa nem képes elfogadni, ha a kontinens
keleti felében nem a neki tetsző módon alakulnak a dolgok
https://magyarnemzet.hu/belfold/douglas-murray-magyarorszag-migracios-politikajat-igazolja-a-tortenelem-9007025/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202011
Csekő Imre, Kárpáti András
*Nevetséges vádaskodás**nak nevezte **Magyarország* *diktatúrázásá*t *Douglas
Murray a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A politikai gondolkodó *szerint *az
egyre intoleránsabb baloldal a szélsőséges eszméinek a foglya*, s úgy
vélte, hogy *a rendőrség felszámolását és a kemény drogok liberalizációját
hirdető világképpel **szemben a konzervativizmus kínálhat alternatívát az
értelmes életre*. A nemzetközileg elismert szerző azt mondja, egy rendkívül
érdeklődő és kulturált társadalom a miénk, amelyet foglalkoztat, mi
történik a világban.
*– Egy egész hónapig tartózkodik Magyarországon a Danube Institute
vendégkutatójaként. Min dolgozik jelenleg?*
– *Az MCC – Danube Institute Patriotic Talks online szellemi csúcstalálkozó
sorozatán veszek részt*. A vírushelyzet miatt sajnos online módon lesznek
megtartva az egyes szeánszok.
*– Mivel huzamosabb időt tölt el az országban, személyesen is módja van
megbizonyosodni a magyar közélet működéséről. Mi a véleménye például az
újonnan megválasztott amerikai elnök, Joe Biden és köre által
megfogalmazott vádakról, amelyek szerint Magyarország totalitárius
diktatúra vagy éppen „lator” ország, amely kifejezést egyébként például a
tengeri kalózkodást kormányzati szinten jóváhagyó Szomáliára szokták
alkalmazni.*
– A lezárások mindenhol egy kicsit a diktatúra érzetét keltik. A viccet
félretéve, *nevetséges*nek tartom *a diktatúrát kiáltó vádak*at. Mindenki
számára *egyértelmű, hogy Magyarországon szabad választásokat tartanak.*
*– Mi lehet az oka az éles támadásoknak?*
– *Kelet- és Nyugat-Európa erősen elbeszél egymás mellett, s a
nyugat-európai országok sok esetben fenyegetőznek*, ami elég sajnálatos
dolog. A gyakran szándékos félreértés helyett *több odafigyelésre, egymás
megértésének a szándékára volna szükség*. Bár nyilván meg lehet fogalmazni
különböző kritikákat más országok belső működésével kapcsolatban is, ám
megértéssel kell kezelni, hogy bizonyos döntések miért születnek. *Rendkívül
káros dolognak tartom, hogy Nyugat-Európa nem képes elfogadni, ha a
kontinens keleti felében nem a neki tetsző módon alakulnak a dolgok.*
*– Mely kritikákat tartja jogosnak, illetve alaptalannak?*
– *A CEU ügyében szerintem legalábbis nem kommunikálta megfelelően a
kormány, hogy mit miért tesz*. Kívülről nézve nem tűnt jó dolognak, bár
hozzáteszem: attól, hogy egy egyetemről beszélünk, lehet szó valós
politikai konfliktusról. *A médiapluralizmussal kapcsolatban viszont olyan
nevetséges elvárásokat is megfogalmaztak, hogy a magyar kormánynak kellene
finanszíroznia az ellenzéki sajtót. **A sajtó kérdésköre egyébként szinte
minden országban heves vitákat vált ki. Az Egyesült Királyságban is *komoly
feszültségek vannak az egyes orgánumok tulajdonlása kapcsán.
*– Mi indokolhatja a nyugat-európai országok kritikai attitűdjét?*
– *Nyugat-Európában a baloldali eszmék dominálnak, ezeket pedig sajátos
történelemszemlélet jellemzi, amely *szerint elkerülhetetlen iránya van a
történelmi fejlődésnek, ez pedig *egyfajta türelmetlenséget és
intoleranciát szül. Ma gyakran a szabadságot szélsőségesen előtérbe helyező
és követelő amerikai liberális felfogás érvényesül.* Nyilván *a szabadság
fontos érték*, á*m annak kizárólagos hangsúlyozása olyan torz eredményekhez
vezet, mint a kemény drogok legalizálása vagy a rendőrség leépítése*. A
szabadságkultusz pedig szervesen összekapcsolódik az egyenlőség elvi és
konkrét fogalmának az összemosásával.
*– Mit ért ezalatt?*
*– A domináns baloldali felfogás nem elégszik meg a törvény előtti
egyenlőséggel és az egyenlő esélyek biztosításával *az oktatásban és más
területeken, *hanem szó szerinti egyenlőséget követel az egyének szintjén
is. Ez az elvárás óriási feszültségekhez és túlfűtött indulatokhoz vezet*,
mivel nemcsak hogy lehetetlen megfelelni neki, de értelmetlen és mélyen
igazságtalan is lenne. *Például egy migráns család feltehetőleg csak több
generáció alatt képes elérni azt az életszínvonalat, mint a többségi
társadalom*, *a baloldaliak pedig azonnali teljes anyagi egyenlőséget
követelnek mindenki számára.*
*– Józan ésszel nem nehéz belátni az érvényességét ennek. Mégis, egyre
elfogadottabbá válnak az említett szélsőséges baloldali eszmék.*
– Ahogy említettem, ennek *fontos oka az a vakhit, hogy a szabadság és az
egyenlőség fogalmának extrém kiterjesztése az egyedüli helyes irány. *Ám
korántsem valamiféle üdvtörténetről van szó, sőt a mai helyzetet inkább az
1914-es állapotokhoz, az akkor tapasztalható bizonytalansághoz tudnám
hasonlítani. Az *pedig rendkívül káros struccpolitika, hogy a baloldal
önreflexió nélkül újra és újra kioktatja és „rossz tanulónak” bélyegzi a
máshogy gondolkodó – mondjuk konzervatív berendezkedésű – államokat.*
*– Mégis miben gyökerezik a baloldal magabiztossága, amikor számos
területen – például a migráció kapcsán is – látványosan csődöt mondtak az
elképzeléseik?*
– Nem feltétlenül magabiztosságról van szó. A sajtó felszínessége és
lustasága is része a dolognak. Időnként felháborító képtelenségeket írnak,
és ezek tovább erősítik a meglévő konfliktusokat.
*– Magyarországot különösen sok támadás éri, mi ennek az oka?*
– *Bár Magyarország a támadások frontvonalában van, sokakat állítanak
pellengérre. Az amerikai típusú baloldal mindenhová üt. Nem veszi
figyelembe az egyes kultúrkörök sajátosságait, és ugyanazt követelik
mindenkitől például faji kérdésekben, holott ebben teljesen más a
kiindulópont és a realitás az USA-ban, valamint Európa keleti és nyugati
felén. *Nemrégiben keményen bírálta a tengerentúli sajtó Emmanuel Macron
francia elnököt, amiért az országa eliszlámosodása ellen szólt. Például a
The Washington Postban olyan képtelen vádakkal illették a Macron-féle
vezetést, hogy összeterelik – mintegy lágerbe – a muzulmán iskolásokat. A
baloldalon például a volt dán migrációs miniszter asszonyt, Inger
Støjberget is sorozatosan rágalmazták, fasisztának titulálták, miután a
skandináv ország jelezte, hogy nem akarnak illegális bevándorlókat fogadni.
Amikor pedig úgy határoztak, hogy a törvénysértő módon az ország területére
lépő migránsok vagyonából elkobozható akkora összeg, amennyi költséget az
államnak okoztak, a baloldal a holokausztra utaló „ékszertörvénynek”
nevezte el a jogszabályt, amelyet egyébként egyszer sem alkalmaztak.
*– Milyen szankciókra számíthat Magyarország ön szerint, miután hivatalba
lép a Biden-adminisztráció?*
– *Bizonyára lesznek különböző gazdasági és politikai jellegű szankciók,
mert **a magyar kormányzat*r*a egyszerűen, és helytelenül,
„Trump-csatlósként” tekint a Biden–Harris-tandem, ezért revansot igyekeznek
majd venni* rajta.* De ez a helyzet például az Egyesült Királysággal is,
amelyet a brexit kapcsán akarnak megbüntetni. *Konkrétan azzal*
fenyegetőznek*, ha a szigetország nem az USA által jóváhagyott
feltételekkel lép ki az EU-ból, akkor nem hajlandók kereskedelmi
megállapodást kötni. Arról nem is beszélve, hogy *a baloldali sajtóban azt
hangoztatják, a brexit miatt sokan fognak éhezni az országban, leépül az
infrastruktúra és összeomlik a gazdaság.*
*– Említette a brexitet. Az arról szóló népszavazás és Donald Trump elnökké
választása után a baloldal a populizmus előretörésével riogatott. Nem ott
van csak hely populista politikának, ahol a választók úgy érzik, a
politikai elit nem törődik az akaratukkal?*
– *Nem szeretem a populista szót, mert **ez a kifejezés mindig azt a
jelentést kapja, amit az amerikai baloldal aktuálisan hozzá akar rendelni.
Kérdezem én: mi a különbség egy populista és egy népszerű kormány között? A*
baloldalon azzal vádolják a populistának bélyegzett politikusokat, hogy
folyton olyan dolgokat hangoztatnak, amikkel a választók kedvében akarnak
járni. De hát erről szól a politika! *A közös vonás a brexitben és Trump
megválasztásában valóban az volt, hogy az állampolgároknak nagy örömöt
jelent, ha a média és a teljes politikai osztály is sulykol nekik valamit,
és ennek ellentmondhatnak. **Az volt a csodálatos a brexitszavazásban, hogy
mindenki ugyanazt várta a britektől, és a társadalom mégis nemet mondott*.*
Olyan emberek, akik korábban soha nem szavaztak, egyszer eljöttek, hogy
nemet mondjanak. Ez a demokrácia ünnepe volt, amikor valóban a nép akarata
érvényesült.*
*– Sokan azért nem így látták.*
– *Miután a britek a kilépésre szavaztak*, *az unióban egy percet sem
töltöttek azzal, hogy megértsék* *a döntésüket*. *Egyszerűen közölték, hogy
akik a brexitre szavaztak, bigottak és fasiszták.* *Ugyanez történt* *Trump
győzelme **után. Azt sulykolták *a választóknak, *hogy Trump visszataszító
ember, aki hazudik és goromba,* *de az emberek mégis rá szavaztak. Ez el
kellett volna hogy gondolkoztassa* *a balodalt*, hogy mégis mit
csinálhattak annyira rosszul, hogy Trumpot megválasztották az ő jelöltjük
helyett.
*– Lát reményt arra, hogy egyszer átgondolják ezeket a kérdéseket a
baloldalon?*
– *Szeretném, ha a baloldal le tudná építeni a radikális elemeket, mert
minden társadalomban van igény rá, hogy legyen párbeszéd a jobb- és
baloldal között. Léteznek olyan hagyományosan baloldali felvetések, amelyek
időnként fontosak lehetnek. Örülnék, ha a baloldalnak lennének jó ötletei
az olyan már említett butaságok helyett, mint hogy vonjuk meg a rendőrség
pénzügyi támogatását vagy tegyük legálissá a kemény drogokat.*
Annak örülnék,* ha az értelmes baloldaliak meg tudnának szabaduln*i *az
elmebetege**ktő*l. A jobboldalnak is mindig kordában kell tartania a saját
őrültjeit. *A szélsőjobboldali mozgalmaktól **a jobboldal sokkal jobban
elhatárolódik, mint **a baloldal.* *Az önök hazájában a Jobbik esete erre
egyértelmű példa.*
*– A jobboldal esetében egyértelmű, hol kell meghúzni a határt. Ha valakit
nemzeti vagy etnikai származása miatt ítélnek el, az elfogadhatatlan. A
baloldalon viszont mintha nem tudnák meghatározni, mikor megy túl messzire
valaki.*
– Nemrég Amerikában egy vacsorán, ahol voltak baloldali vendégek is,
felvetettem ezt a kérdést, de az érintettek nem voltak képesek
meghatározni, hol van ez a határ. Amikor azt sugalltam, hogy nem lehet jó
megközelítés, ami utcai zavargásokhoz és üzletek kirablásához vezet, ezért
legalább azt fogadják el, hogy ezekben az esetekben túl messzire ment a
baloldal, alig voltak képesek ezt elismerni, úgy kellett kihúznom belőlük a
dolgot.
*– Hagyományosan nem a baloldalnak kellene érzékenyebbnek lennie ezekben a
kérdésekben?*
– *Ha a baloldaliak szemére vetjük*,* mára mennyire intoleránssá váltak,
képtelenek felfogni,* mire utalunk. *Azt mondják*, ez nem lehetséges,
hiszen *ők az antirasszista és a befogadó oldal.* Mivel* viszont a baloldal
valójában kirekeszt*ő, egyre többen szakadnak el tőle.* Erre jó példa J. K.
Rowling esete, aki a balliberális oldalhoz tartozott, de most ki akarják
átkozni azért, mert a transzszexualitással kapcsolatban a józan észen
alapuló, hagyományos feminista álláspontot képvisel.* Sokan azt mondják, ez
milyen szörnyű, de én örülök neki, mert *a radikális baloldal kimutatja,
mennyire taszító, megvetendő, erőszakos alakok gyülekezete valójában. Jó,
ha ezt látják az emberek.*
*– J. K. Rowling kálváriája nem azt mutatja, hogy a radikális baloldalt nem
egyes értékek érdeklik, csak az, hogy újabb és újabb áldozati csoportokat
találhassanak?*
– A baloldal olyanná forrasztaná egybe a saját politikai oldalát,
amilyennek látja a világot. Ezt magam is gyakran tapasztaltam, mivel
*konzervatív
homoszexuálisként **mindig is szúrtam a baloldal szemét. Ők ugyanis azt
hiszik, ha valaki nő, színes bőrű vagy homoszexuális, akkor automatikusan
hozzájuk kell húzzon. **Ezt én kifejezetten sértőnek gondolom.** Egy ilyen,
erkölcsi értelemben lényegtelen vonás ugyanis nem határozhatja meg a teljes
embert.* A* radikális baloldal szerint viszont mindent ez kellene hogy
meghatározzon. Ki akarják használni ezeket a kisebbségi csoportokat a
politikai hatalom megszerzésére.* *Ezzel a baloldal rengeteget árt azoknak
a csoportoknak, amelyeket állításuk szerint képviselni akarnak*. *A
homoszexualitás esetében biztosan merem mondani, hogy ez így van, hiszen
éppen azt kellene hangsúlyozni, hogy a nemi identitás érdektelen dolog,
amit nem kell szégyellni, de annak sincs semmi értelme, hogy büszkék
legyünk rá. *Az elmúlt években a radikális baloldal szándékosan megosztó
volt, és ez ellen harcolnunk kell.
*– Az hogyan értékelendő, hogy a 2015-ös migránsválság óta egyre többen
helyezkednek a magyar kormány álláspontjára? Bebizonyosodott, hogy a
tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás – amellett hogy tarthatatlan –
rendkívül nagy veszélyeket hordoz, például terrortámadások formájában.*
– Igaz, hogy több európai politikus látványosan újrafogalmazta nézeteit –
az egyik jó példa erre Macron, aki mára nagyon hasonló állásponton van a
migráció kérdésében, mint a magyar kabinet –, de nem várható, hogy a
baloldal kanosszát járjon. *Az olyan nézetek, mint a nyílt társadalom,
felületes értelmezésben sokak számára hangzik vonzóan, mert a kötöttségek
lebontását és a szabadság növelését jelenti. És ezeket az eszméket
népszerűsíti a baloldallal szoros szövetségben lévő amerikai
szórakoztatóipar, Hollywood is, ami rendkívül erős hatást fejt ki
globálisan.*
*– Mit tud ezzel szemben a konzervativizmus ajánlani?*
– A nemrégiben elhunyt *Roger Scruton filozófus például azt mondta, hogy a
konzervativizmus az egy ösztön.** Tudjuk, hogy bizonyos dolgokat
megtehetnénk, de mégsem teszünk meg, mert a tapasztalatainkra alapozva
hozzuk meg a döntéseinket*. *A konzervatív társadalom arra az egyensúlyra
épül, hogy ami van, az jó, és nem akarjuk kockára tenni. A konzervatív
közgazdaságra szintén ez jellemző: végtelen teóriák helyett a józan észből
és a megérzésből indul ki, és ebből a szemszögből például észszerű
elkerülni a nagy államháztartási hiányok kialakulását, mivel a hiteleket
vissza is kell fizetni valamikor.*
A* baloldal feje tetejére állított értékvilágával* *szemben a
konzervativizmus fogódzókat adhat abból a szempontból is, hogy mi fontos az
életben, s milyen egy értelmes egzisztencia.*
*– De a konzervatívok mintha mindig a baloldal kezdeményezéseire
reagálnának. Nincsenek ezért vereségre ítélve? Hiszen nem a saját
nézeteiket hangoztatják, csupán a baloldal előretörését próbálják
lassítani.*
– Erről pedig *azt mondta Scruton, hogy a konzervatívok mindig éppen a
következő vesztes csatájukat vívják. **De szerintem nem szükségszerű, hogy
így legyen. A konzervatívoknak jobb elképzeléseket kellene felvetniük
arról, hogy milyen egy jó társadalom, *de csak kevesen teszik ezt meg.
Könnyebb reagálni arra, amit mások mondanak. Amikor valaki egy abszurd,
baloldali nézetet hangsúlyoz, és ezért kifigurázhatjuk, az lehet jó
szórakozás, *de a valódi kérdés az, hogy milyen ellenpontot tudunk
javasolni a baloldali emberképpel szemben. *Az önök kormányának
családpolitikája például jól mutatja, a konzervatívok miként képviselhetik
a saját megközelítésüket.
*– A keresztény-konzervatív értékrendet azzal támadja a baloldal, hogy ezek
országok nem is igazán keresztények, mert nem hajlandók ajtót nyitni a
tömeges migráció előtt és befogadni a menekülőket.*
–* Helytelen* *a kereszténységnek egyetlen elemét* *kiemelni.* Azt mondják
például, hogy Jézus is bevándorló volt. Én ehhez azért azt is hozzátenném,
hogy ő vissza is ment oda, ahonnan jött. A szent család nem akart
Egyiptomban maradni. Ez nem más, mint a kereszténység egy elemének, a
befogadásnak a hangsúlyozása Jézus Krisztus személyének és tanításának
teljes figyelmen kívül hagyásával.* Az az elképzelés, hogy a kereszténység
tanításából néhány elemet ki lehet emelni és azokat politikai ideológiává
alakítani, kifejezetten veszélyes. Képzeljük csak el, ha egy politikai
mozgalom Máté evangéliumából olyan mondatokat tűzne a zászlajára, mint hogy
„Nem békét jöttem hozni, hanem kardot”.* Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan
lenne. Ugyanez igaz a balliberálisoknak a próbálkozásaira, akik egy-egy
elemet emelnének ki a kereszténységből, hogy arra politikát építsenek.
*– Milyen jövő elé néz Európa, figyelembe véve, hogy egyre növekszik a
muszlim népesség aránya nyugaton?*
– *Országonként eltérő lesz a dolgok kimenetele.* Dánia és Svédország
jövője például nagyon másmilyen lesz, pedig sokáig egy kalap alá vettük
ezeket az államokat. Most viszont azt látjuk, hogy Svédországban rendszeres
robbantások vannak, de Dániában – az említett okok miatt – ilyennel nem
találkozunk. *Magyarországnak is más lesz a jövője, mint Németországnak.
Azt szeretném, hogy az országok maguk dönthessenek a sorsukról.*
*Ha a magyarok nem akarnak tömeges bevándorlást, nem szabad ezt rájuk
kényszeríteni**, mint ahogy más országokkal ez már megtörtént.*
A brit választók például soha nem szavaztak a tömeges bevándorlásról, mégis
bekövetkezett ez hazánkban. A történelem Magyarország álláspontját igazolja
majd ebben a kérdésben és nem Angela Merkelét. A magyarok egyre kevésbé
vannak egyedül a migrációs álláspontjukkal. *Macron mellett például
Sebastian Kurz osztrák kancellár is ellenáll a kvóta szerinti elosztásnak.*
*– Képes lehet Európa megőrizni keresztény identitását?*
– *A keresztény örökség megőrzése a hit erkölcsi tanításának megvalósításán
múlik. Ebben az értelemben még a nem hívők is élhetnek keresztényként*. El
kell tudnunk magyarázni, hogy mi a jó ebben az életformában, de ebben eddig
nem voltunk sikeresek. Sokan attól félnek, hogy mások kirekesztésével
vádolják őket, ha arról beszélnek, mik a kereszténység értékei. *De ne
felejtsük, ennek a vallásnak a történelme hullámhegyekkel és
hullámvölgyekkel van tele. Ki gondolta volna, hogy a kereszténység fog
elterjedni az egész világon, amikor az első keresztények a katakombákban
bujkáltak? Mégis így történt. Kimeríthetetlen erő van a vallásunkban.*
*– A nyugati civilizáció mennyiben köszönheti a kereszténységnek a
dominanciáját?*
– *A felebarát szeretete minden idők egyik legnagyobb erkölcsi tanítása. Az
ellenség szeretete pedig egészen egyedi keresztény tanítás*, ami talán a
legnehezebb felszólítás a történelemben. Ez egy olyan felhívása a
kereszténységnek, amit szinte biztosan nem tudunk tökéletesen teljesíteni,
de mégis érdemes megpróbálnunk. Számunkra ezek teljesen természetes
elképzelések, olyanok, mint a levegő, amit beszívunk, de ha a történelmet
nézzük, nem magától értetődőek. *Nyilvánvaló oka van annak, hogy a
keresztény kultúra miért virágzott. Ez nem volt véletlen*.* A gyarmatosítás
miatt rengeteget támadják most az európai nemzeteket, pedig nem minden
rossz ebből az időszakból.*
*Az európaiakat érdekelte a világ többi része. Ez a kíváncsiság a magyar
társadalomban is megvan. Az önöké egy rendkívül érdeklődő és kulturált
társadalom, amelyet foglalkoztat, mi történik a világban.*
*Ez nem mindenütt van így. Ma azt mondják a fiataloknak, hogy az őseink
rossz dolgokat tettek, és mi ezekből profitáltunk, de ez a megközelítés
teljesen igazságtalan az elődeinkkel szemben.*
*– Van esély arra, hogy Európa megújuljon?*
*– A fiatalok legalább 1968 óta azt tanulják, hogy keserűek legyenek*.
Szerintem *inkább a hála kellene hogy legyen az alapvető irányultságunk.*
Ha Budapesten sétálgatva egy gyönyörű épületet látok, érezhetek
keserűséget, hogy nem az én tulajdonom, nem én élek benne, de lehetek hálás
is, mert megadatott, hogy eljussak ide, és lássam, milyen szép. *Mindnyájunknak
**rengeteg lehetőségünk van az elégedetlenkedésre*,* de nem szabad*
keserűvé válnunk,* inkább hálásnak kell lennünk.*
*Tömegek tébolya*
*Douglas Murray 1979-es születésű brit konzervatív író, újságíró, politikai
gondolkodó. Cikkei, amelyek többek között a Spectator, a Standpont,
valamint a The Wall Street Journal lapjain jelennek meg, gyakran szítanak
vitát az iszlámmal és az európai menekültpolitikával szembeni kritikus
hangvételük miatt. Legnagyobb hatást kiváltó könyve, az Európa furcsa
halála és a legújabb kötete is elérhető magyarul A tömegek tébolya címmel.
Ebben a radikális baloldal ellentmondásos identitáspolitikai téziseivel
foglalkozik.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201126/7a99a280/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról