<div dir="ltr">
<div class="et_main_title">
<h1>Douglas Murray: Magyarország migrációs politikáját igazolja a történelem</h1>
</div>
<div class="en-article-subtitle">
A brit publicista szerint Nyugat-Európa nem képes elfogadni, ha a
kontinens keleti felében nem a neki tetsző módon alakulnak a dolgok <br></div><div class="en-article-subtitle"><br></div><div class="en-article-subtitle"><a href="https://magyarnemzet.hu/belfold/douglas-murray-magyarorszag-migracios-politikajat-igazolja-a-tortenelem-9007025/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202011">https://magyarnemzet.hu/belfold/douglas-murray-magyarorszag-migracios-politikajat-igazolja-a-tortenelem-9007025/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202011</a></div>
<div class="gmail-articleSourceAndAuthor">
<div class="gmail-authorContainer gmail-fullBox gmail-col-sm">
<div class="en-article-author"><br>
</div><div class="en-article-author">Csekő Imre, Kárpáti András <br></div><div class="en-article-author"><br></div>
</div>
</div>
<div class="entry-content gmail-clearfix">
<div class="en-article-lead">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nevetséges vádaskodás</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nak nevezte </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarország</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>diktatúrázásá</b></span>t
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Douglas Murray a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A politikai
gondolkodó </b></span>szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az egyre intoleránsabb baloldal a szélsőséges
eszméinek a foglya</b></span>, s úgy vélte, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a rendőrség felszámolását és a
kemény drogok liberalizációját hirdető világképpel<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szemben a
konzervativizmus kínálhat alternatívát az értelmes életre</b></span>. A
nemzetközileg elismert szerző azt mondja, egy rendkívül érdeklődő és
kulturált társadalom a miénk, amelyet foglalkoztat, mi történik a
világban. </div>
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:633px;height:20px"></span></div>
</div>
<p><strong>– Egy egész hónapig tartózkodik Magyarországon a Danube Institute vendégkutatójaként. Min dolgozik jelenleg?</strong></p>
<div class="endless-shared-area"><div id="et-boc"><div class="et_pb_section et_pb_section_2 et_section_regular">
<div class="et_pb_row et_pb_row_2">
<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_2 et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
</div>
</div>
</div></div> </div>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az MCC – Danube Institute Patriotic Talks online szellemi
csúcstalálkozó sorozatán veszek részt</b></span>. A vírushelyzet miatt sajnos
online módon lesznek megtartva az egyes szeánszok.</p>
<p><strong>– Mivel huzamosabb időt tölt el az országban, személyesen is
módja van megbizonyosodni a magyar közélet működéséről. Mi a véleménye
például az újonnan megválasztott amerikai elnök, Joe Biden és köre által
megfogalmazott vádakról, amelyek szerint Magyarország totalitárius
diktatúra vagy éppen „lator” ország, amely kifejezést egyébként például a
tengeri kalózkodást kormányzati szinten jóváhagyó Szomáliára szokták
alkalmazni.</strong></p>
<p>– A lezárások mindenhol egy kicsit a diktatúra érzetét keltik. A
viccet félretéve, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nevetséges</b></span>nek tartom <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a diktatúrát kiáltó vádak</b></span>at.
Mindenki számára <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egyértelmű, hogy Magyarországon szabad választásokat
tartanak.</b></span></p>
<p><strong>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Mi lehet az oka az éles támadásoknak?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Kelet- és Nyugat-Európa erősen elbeszél egymás mellett, s a
nyugat-európai országok sok esetben fenyegetőznek</b></span>, ami elég sajnálatos
dolog. A gyakran szándékos félreértés helyett <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>több odafigyelésre, egymás
megértésének a szándékára volna szükség</b></span>. Bár nyilván meg lehet
fogalmazni különböző kritikákat más országok belső működésével
kapcsolatban is, ám megértéssel kell kezelni, hogy bizonyos döntések
miért születnek. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(68,68,68)"><b>Rendkívül káros dolognak tartom, hogy Nyugat-Európa nem
képes<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> elfogadni,</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ha a kontinens keleti felében nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a neki tetsző módon
</span>alakulnak a dolgok.</span></b></span></span></p>
<div id="gmail-attachment_9007052" class="gmail-wp-caption gmail-alignnone gmail-size-medium gmail-wp-image-9007052 ewebResponsiveImage ewebCol-xs-12 ewebCol-sm-12 ewebCol-md-12 ewebCol-lg-12"><img class="gmail-size-medium gmail-wp-image-9007052 ewebResponsiveImage ewebCol-xs-12 ewebCol-sm-12 ewebCol-md-12 ewebCol-lg-12" alt=""><strong>– Mely kritikákat tartja jogosnak, illetve alaptalannak?</strong></div>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A CEU ügyében szerintem legalábbis <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem kommunikálta megfelelően</span> a
kormány, hogy mit miért tesz</b></span>. Kívülről nézve nem tűnt jó dolognak, bár
hozzáteszem: attól, hogy egy egyetemről beszélünk, lehet szó valós
politikai konfliktusról. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A médiapluralizmussal kapcsolatban viszont
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">olyan nevetséges elvárásokat is megfogalmaztak, hogy a magyar kormánynak
kellene finanszíroznia az ellenzéki sajtót. </span></b><b>A sajtó kérdésköre
egyébként szinte minden országban heves vitákat vált ki. Az Egyesült
Királyságban is </b></span>komoly feszültségek vannak az egyes orgánumok
tulajdonlása kapcsán.</p>
<p><strong>– Mi indokolhatja a nyugat-európai országok kritikai attitűdjét?</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nyugat-Európában a baloldali eszmék dominálnak, ezeket pedig
sajátos történelemszemlélet jellemzi, amely </b></span>szerint elkerülhetetlen
iránya van a történelmi fejlődésnek, ez pedig <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyfajta türelmetlenséget
és intoleranciát szül. Ma gyakran a szabadságot szélsőségesen előtérbe
helyező és követelő amerikai liberális felfogás érvényesül.</b></span> Nyilván <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
szabadság fontos érték</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">á<b>m <span style="background-color:rgb(217,234,211)">annak</span> kizárólagos hangsúlyozása olyan torz
eredményekhez vezet, mint a kemény drogok legalizálása vagy a rendőrség
leépítése</b>. </span></span>A szabadságkultusz pedig szervesen összekapcsolódik az
egyenlőség elvi és konkrét fogalmának az összemosásával.</p>
<p><strong>– Mit ért ezalatt?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>– A domináns baloldali felfogás nem elégszik meg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a törvény előtti
egyenlőséggel és az egyenlő esélyek biztosításával</span> </b></span>az oktatásban és más
területeken, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hanem szó szerinti egyenlőséget követel az egyének szintjén
is. Ez az elvárás óriási feszültségekhez és túlfűtött indulatokhoz
vezet</b></span>, mivel nemcsak hogy lehetetlen megfelelni neki, de értelmetlen és
mélyen igazságtalan is lenne. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Például egy migráns család feltehetőleg
csak több generáció alatt képes elérni azt az életszínvonalat, mint a
többségi társadalom</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a baloldaliak pedig azonnali teljes anyagi
egyenlőséget követelnek mindenki számára.</b></span></p>
<p><strong>– Józan ésszel nem nehéz belátni az érvényességét ennek. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
Mégis, egyre elfogadottabbá válnak az említett szélsőséges baloldali
eszmék.</span></strong></p>
<p>– Ahogy említettem, ennek <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">fontos oka a</span>z a vakhit, hogy a szabadság és
az egyenlőség fogalmának extrém kiterjesztése az egyedüli helyes irány.
</b></span>Ám korántsem valamiféle üdvtörténetről van szó, sőt a mai helyzetet
inkább az 1914-es állapotokhoz, az akkor tapasztalható bizonytalansághoz
tudnám hasonlítani. Az <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>pedig rendkívül káros struccpolitika, hogy a
baloldal önreflexió nélkül újra és újra kioktatja és „rossz tanulónak”
bélyegzi <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a máshogy gondolkodó – mondjuk konzervatív berendezkedésű –
államokat.</span></b></span></p>
<p><strong>– Mégis miben gyökerezik a baloldal magabiztossága, amikor
számos területen – például a migráció kapcsán is – látványosan csődöt
mondtak az elképzeléseik?</strong></p>
<p>– Nem feltétlenül magabiztosságról van szó.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A sajtó felszínessége és
lustasága is része a dolognak. Időnként felháborító képtelenségeket
írnak, és ezek tovább erősítik a meglévő konfliktusokat.</span></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyarország</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">ot különösen sok támadás éri, mi ennek az oka?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Bár <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyarország </span>a támadások frontvonalában van, sokakat állítanak
pellengérre. Az amerikai típusú baloldal mindenhová üt. Nem veszi
figyelembe <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az egyes kultúrkörök sajátosságait,</span> </span>és ugyanazt követelik
mindenkitől például<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> faji kérdésekben, holott ebben teljesen más a
kiindulópont és a realitás az USA-ban, valamint Európa keleti és nyugati
felén</span>. </b></span>Nemrégiben keményen bírálta a tengerentúli sajtó Emmanuel Macron
francia elnököt, amiért az országa eliszlámosodása ellen szólt. Például
a The Washington Postban olyan képtelen vádakkal illették a Macron-féle
vezetést, hogy összeterelik – mintegy lágerbe – a muzulmán iskolásokat.
A baloldalon például a volt dán migrációs miniszter asszonyt, Inger
Støjberget is sorozatosan rágalmazták, fasisztának titulálták, miután a
skandináv ország jelezte, hogy nem akarnak illegális bevándorlókat
fogadni. Amikor pedig úgy határoztak, hogy a törvénysértő módon az
ország területére lépő migránsok vagyonából elkobozható akkora összeg,
amennyi költséget az államnak okoztak, a baloldal a holokausztra utaló
„ékszertörvénynek” nevezte el a jogszabályt, amelyet egyébként egyszer
sem alkalmaztak.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>– Milyen szankciókra számíthat Magyarország ön szerint, miután hivatalba lép a Biden-adminisztráció?</strong></span></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Bizonyára lesznek különböző gazdasági és politikai jellegű
szankciók, mert </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a magyar kormányzat</b></span>r<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a egyszerűen, és helytelenül,
„<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Trump-csatlós</span>ként” tekint a Biden–Harris-tandem, ezért revansot
igyekeznek majd venni</b></span> rajta.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> De ez a helyzet például az Egyesült
Királysággal is, amelyet a brexit kapcsán akarnak megbüntetni. </b></span>Konkrétan
azzal<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> fenyegetőznek</b></span>, ha a szigetország nem az USA által jóváhagyott
feltételekkel lép ki az EU-ból, akkor nem hajlandók kereskedelmi
megállapodást kötni. Arról nem is beszélve, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a baloldali sajtóban
azt hangoztatják, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a brexit miatt sokan fognak éhezni az országban,
leépül az infrastruktúra és összeomlik a gazdaság.</span></b></span></p>
<p><strong>– Említette a brexitet. Az arról szóló népszavazás és Donald
Trump elnökké választása után a baloldal a populizmus előretörésével
riogatott. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Nem ott van csak hely populista politikának, ahol a választók
úgy érzik, a politikai elit nem törődik az akaratukkal?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nem szeretem a populista szót, mert </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez a kifejezés mindig azt a
jelentést kapja, amit az amerikai baloldal aktuálisan hozzá akar
rendelni. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kérdezem én: mi a különbség egy populista és egy népszerű
kormány között</span>? A</b></span> baloldalon azzal vádolják a populistának bélyegzett
politikusokat, hogy folyton olyan dolgokat hangoztatnak, amikkel a
választók kedvében akarnak járni. De hát erről szól a politika! <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A közös
vonás a brexitben és Trump megválasztásában valóban az volt, hogy az
állampolgároknak nagy örömöt jelent, ha<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a média és a teljes politikai
osztály is sulykol nekik valamit, és ennek</span> ellentmondhatnak<span style="background-color:rgb(217,234,211)">. </span></b><b>Az volt a
csodálatos a brexitszavazásban, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mindenki ugyanazt várta </span>a
britektől, és a társadalom mégis nemet mondott</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Olyan emberek, akik
korábban soha nem szavaztak, egyszer eljöttek, hogy nemet mondjanak. Ez a
demokrácia ünnepe volt, amikor valóban a nép akarata érvényesült.</b></span></p>
<p><strong>– Sokan azért nem így látták.</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Miután a britek a kilépésre szavaztak</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az unióban egy percet sem
töltöttek azzal, hogy megértsék</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a döntésüket</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egyszerűen közölték, hogy
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">akik a brexitre szavaztak,</span> bigottak és fasiszták.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ugyanez történt</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Trump
győzelme </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">után. Azt sulykolták</span> </b>a választóknak, <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>hogy Trump visszataszító
ember, aki hazudik és goromba,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de az emberek mégis rá szavaztak. Ez el
kellett volna hogy gondolkoztassa</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a balodalt</b></span>, hogy mégis mit
csinálhattak annyira rosszul, hogy Trumpot megválasztották az ő
jelöltjük helyett.</p>
<p><strong>– Lát reményt arra, hogy egyszer átgondolják ezeket a kérdéseket a baloldalon?</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Szeretném, ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a baloldal</span> l<span style="background-color:rgb(255,242,204)">e tudná építeni</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a radikális elemeket</span>,
mert minden társadalomban van igény rá, hogy legyen párbeszéd a jobb- és
baloldal között. Léteznek olyan hagyományosan baloldali felvetések,
amelyek időnként fontosak lehetnek. Örülnék, ha a baloldalnak lennének
jó ötletei az olyan <span style="background-color:rgb(234,209,220)">már említett butaságok </span>helyett, mint hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vonjuk meg
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">a rendőrség pénzügyi támogatás</span>át vagy tegyük legálissá a kemény
drogokat.</span></b></span></p>
<blockquote><p>Annak örülnék,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ha az értelmes <span style="background-color:rgb(217,234,211)">baloldaliak </span>meg tudnának
szabaduln</b></span>i <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az elmebetege</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ktő</b></span>l. A jobboldalnak is mindig kordában kell
tartania a saját őrültjeit. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A szélsőjobboldali mozgalmaktól </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a jobboldal
sokkal jobban elhatárolódik, mint </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a baloldal.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az önök hazájában a Jobbik
esete erre egyértelmű példa.</b></span></p></blockquote>
<p><strong>– A jobboldal esetében egyértelmű, hol kell meghúzni a
határt. Ha valakit nemzeti vagy etnikai származása miatt ítélnek el, az
elfogadhatatlan.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> A baloldalon viszont mintha nem tudnák meghatározni,
mikor megy túl messzire valaki.</span></strong></p>
<p>– Nemrég Amerikában egy vacsorán, ahol voltak baloldali vendégek is,
felvetettem ezt a kérdést, de az érintettek nem voltak képesek
meghatározni, hol van ez a határ. Amikor azt sugalltam, hogy nem lehet
jó megközelítés, ami utcai zavargásokhoz és üzletek kirablásához vezet,
ezért legalább azt fogadják el, hogy ezekben az esetekben túl messzire
ment a baloldal, alig voltak képesek ezt elismerni, úgy kellett kihúznom
belőlük a dolgot.</p>
<p><strong>– Hagyományosan nem a baloldalnak kellene érzékenyebbnek lennie ezekben a kérdésekben?</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ha a baloldaliak szemére vetjük</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> mára mennyire intoleránssá váltak,
képtelenek felfogni,</b></span> mire utalunk. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azt mondják</b></span>, ez nem lehetséges,
hiszen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ők az <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style="background-color:rgb(249,203,156)">antirasszista és a befogadó</span> </span>oldal.</b></span> Mivel<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> viszont a baloldal
valójában kirekeszt</b></span>ő, egyre többen szakadnak el tőle.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Erre jó példa J.
K. Rowling esete, aki a balliberális oldalhoz tartozott, de most ki
akarják átkozni azért, mert a transzszexualitással kapcsolatban a józan
észen alapuló, hagyományos feminista álláspontot képvisel.</b></span> Sokan azt
mondják, ez milyen szörnyű, de én örülök neki, mert <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a radikális baloldal
kimutatja, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mennyire taszító, megvetendő, erőszakos alakok gyülekezete
valójában</span>. Jó, ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezt l</span>átják az emberek.</b></span></p>
<p><strong>– J. K. Rowling kálváriája nem azt mutatja, hogy a radikális
baloldalt nem egyes értékek érdeklik, csak az, hogy újabb és újabb
áldozati csoportokat találhassanak?</strong></p>
<p>– A baloldal olyanná forrasztaná egybe a saját politikai oldalát,
amilyennek látja a világot. Ezt magam is gyakran tapasztaltam, mivel
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>konzervatív <span style="background-color:rgb(249,203,156)">homoszexuális</span>ként </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mindig is szúrtam a baloldal szemét. Ők
ugyanis azt hiszik, ha valaki nő, színes bőrű vagy homoszexuális, akkor
automatikusan hozzájuk kell húzzon.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ezt</span> én kifejezetten <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sértőnek</span>
gondolom.</b><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span>Egy ilyen, erkölcsi értelemben lényegtelen vonás ugyanis <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem
határozhatja meg</span> a teljes embert.</b></span> A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> radikális baloldal szerint viszont
mindent ez kellene hogy meghatározzon. Ki akarják használni <span style="background-color:rgb(249,203,156)">ezeket a
kisebbségi csoportokat </span>a politikai hatalom megszerzésére.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezzel a
baloldal rengeteget árt <span style="background-color:rgb(249,203,156)">azoknak a csoportoknak, amelyeket</span> állításuk
szerint képviselni akarnak</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A homoszexualitás esetében biztosan merem
mondani, hogy ez így van, hiszen éppen<u> azt kellene hangsúlyozni, hogy a
nemi identitás érdektelen dolog,</u> amit nem kell szégyellni,<u> de annak
sincs semmi értelme, hogy büszkék legyünk rá</u>. </b></span>Az elmúlt években a
radikális baloldal szándékosan megosztó volt, és ez ellen harcolnunk
kell.</p>
<p><strong>– Az hogyan értékelendő, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a 2015-ös migránsválság óta
egyre többen helyezkednek a magyar kormány álláspontjára?
Bebizonyosodott, hogy a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás – amellett
hogy tarthatatlan – rendkívül nagy veszélyeket hordoz, például
terrortámadások formájában.</span></strong></p>
<p>– Igaz, hogy több európai politikus látványosan újrafogalmazta
nézeteit – az egyik jó példa erre Macron, aki mára nagyon hasonló
állásponton van a migráció kérdésében, mint a magyar kabinet –, de nem
várható, hogy a baloldal kanosszát járjon. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az olyan nézetek, mint a
nyílt társadalom, felületes értelmezésben sokak számára hangzik vonzóan,
mert a kötöttségek lebontását és a szabadság növelését jelenti. És
ezeket az eszméket népszerűsíti a baloldallal szoros szövetségben lévő
amerikai szórakoztatóipar, Hollywood is, ami rendkívül erős hatást fejt
ki globálisan.</b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Mit tud ezzel szemben a konzervativizmus ajánlani?</span></strong></p>
<p>– A nemrégiben elhunyt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Roger Scruton filozófus például azt mondta,
hogy a konzervativizmus <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egy ösztön.</span></b><b> Tudjuk, hogy bizonyos dolgokat
megtehetnénk, de mégsem teszünk meg, mert a tapasztalatainkra alapozva
hozzuk meg a döntéseinket</b>. <b>A konzervatív társadalom arra az egyensúlyra
épül, hogy ami van, az jó, és nem akarjuk kockára tenni. A konzervatív
közgazdaságra szintén ez jellemző: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">végtelen teóriák </span>helyett a józan
észből és a megérzésből indul ki, és ebből a szemszögből például
észszerű elkerülni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nagy államháztartási hiányok kialakulását</span>, mivel a
hiteleket vissza is kell fizetni valamikor.</b></span></p>
<blockquote><p>A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> baloldal feje tetejére állított értékvilágával</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szemben a
konzervativizmus fogódzókat adhat abból a szempontból is, hogy mi
fontos az életben, s milyen egy értelmes egzisztencia.</b></span></p></blockquote>
<p><strong>– De a konzervatívok mintha mindig a baloldal
kezdeményezéseire reagálnának. Nincsenek ezért vereségre ítélve? Hiszen
nem a saját nézeteiket hangoztatják, csupán a baloldal előretörését
próbálják lassítani.</strong></p>
<p>– Erről pedig <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azt mondta Scruton, hogy a konzervatívok mindig <span style="background-color:rgb(234,209,220)">éppen a
következő vesztes csatájukat vívják.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span></b><b>De szerintem nem szükségszerű,
hogy így legyen. A konzervatívoknak jobb elképzeléseket kellene
felvetniük arról, hogy milyen egy jó társadalom, </b></span>de csak kevesen teszik
ezt meg. Könnyebb reagálni arra, amit mások mondanak. Amikor valaki egy
abszurd, baloldali nézetet hangsúlyoz, és ezért kifigurázhatjuk, az
lehet jó szórakozás, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>de a valódi kérdés az, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">milyen ellenpontot
tudunk javasolni</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a baloldali</span> emberképpel <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szemben</span>. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az önök kormányának
családpolitikája például jól mutatja, a konzervatívok miként
képviselhetik a saját megközelítésüket.</span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A keresztény-konzervatív értékrendet</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azzal támadja a
baloldal</span>, <span style="background-color:rgb(249,203,156)">hogy ezek országok nem is igazán keresztények, mert nem
hajlandók ajtót nyitni a tömeges migráció előtt és befogadni a
menekülőket.</span></strong></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Helytelen</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténységnek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyetlen</span> elemét</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kiemelni.</b></span> Azt mondják
például, hogy Jézus is bevándorló volt. Én ehhez azért azt is
hozzátenném, hogy ő vissza is ment oda, ahonnan jött<span style="background-color:rgb(255,255,255)">. A szent család nem
akart Egyiptomban maradni. Ez nem más, mint a kereszténység egy
elemének, a befogadásnak a hangsúlyozása Jézus Krisztus személyének és
tanításának teljes figyelmen kívül hagyásával</span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az az elképzelés, hogy a
kereszténység tanításából néhány elemet ki lehet emelni és azokat
politikai ideológiává alakítani, kifejezetten veszélyes. Képzeljük csak
el, ha egy politikai mozgalom Máté evangéliumából olyan mondatokat tűzne
a zászlajára, mint hogy „Nem békét jöttem hozni, hanem kardot”.</b></span> Ez
nyilvánvalóan elfogadhatatlan lenne. Ugyanez igaz a balliberálisoknak a
próbálkozásaira, akik egy-egy elemet emelnének ki a kereszténységből,
hogy arra politikát építsenek.</p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Milyen jövő elé néz Európa, figyelembe véve, hogy egyre növekszik a muszlim népesség aránya nyugaton?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Országonként eltérő lesz a dolgok kimenetele.</b></span> Dánia és Svédország
jövője például nagyon másmilyen lesz, pedig sokáig egy kalap alá vettük
ezeket az államokat. Most viszont azt látjuk, hogy Svédországban
rendszeres robbantások vannak, de Dániában – az említett okok miatt –
ilyennel nem találkozunk. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországnak is más lesz a jövője, mint
Németországnak. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Azt szeretném, hogy az országok maguk dönthessenek a
sorsukról.</span></b></span></p>
<blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha a magyarok nem akarnak tömeges bevándorlást, nem
szabad <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezt rájuk kényszeríteni</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, mint ahogy más országokkal ez már
megtörtént.</b></span></p></blockquote>
<p>A brit választók például soha nem szavaztak a tömeges bevándorlásról,
mégis bekövetkezett ez hazánkban. A történelem Magyarország
álláspontját igazolja majd ebben a kérdésben és nem Angela Merkelét. A
magyarok egyre kevésbé vannak egyedül a migrációs álláspontjukkal.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Macron mellett például Sebastian Kurz osztrák kancellár is <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellenáll</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
kvóta szerinti elosztásnak.</span></b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Képes lehet Európa megőrizni keresztény identitását?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A keresztény örökség megőrzése a hit erkölcsi tanításának
megvalósításán múlik. Ebben az értelemben még a nem hívők is élhetnek
keresztényként</b></span>. El kell tudnunk magyarázni, hogy mi a jó ebben az
életformában, de ebben eddig nem voltunk sikeresek. Sokan attól félnek,
hogy mások kirekesztésével vádolják őket, ha arról beszélnek, mik a
kereszténység értékei. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>De ne felejtsük, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ennek a vallásnak a történelme
</span>hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel van tele. Ki gondolta volna, hogy a
kereszténység fog elterjedni az egész világon, amikor <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az első
kereszténye</span>k a katakombákban bujkáltak? Mégis így történt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
Kimeríthetetlen erő van a vallásunkban.</span></b></span></p>
<p><strong>– A nyugati civilizáció mennyiben köszönheti a kereszténységnek a dominanciáját?</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A felebarát szeretete minden idők egyik legnagyobb erkölcsi
tanítása. Az ellenség szeretete pedig egészen egyedi keresztény tanítás</b></span>,
ami talán a legnehezebb felszólítás a történelemben. Ez egy olyan
felhívása a kereszténységnek, amit szinte biztosan nem tudunk
tökéletesen teljesíteni, de mégis érdemes megpróbálnunk. Számunkra ezek
teljesen természetes elképzelések, olyanok, mint a levegő, amit
beszívunk, de ha a történelmet nézzük, nem magától értetődőek.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nyilvánvaló oka van annak, hogy a keresztény kultúra miért virágzott. Ez
nem volt véletlen</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A gyarmatosítás miatt rengeteget támadják most az
európai nemzeteket, pedig nem minden rossz ebből az időszakból.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><blockquote><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az európaiakat érdekelte a világ többi része. E<span style="background-color:rgb(255,242,204)">z a
kíváncsiság a magyar társadalomban is megvan. Az önöké egy rendkívül
érdeklődő és kulturált társadalom, amelyet foglalkoztat</span>, mi történik a
világban.</b></span></p></blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ez </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem </span>mindenütt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">van így. </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ma azt mondják a fiataloknak, hogy az
őseink rossz dolgokat tettek, és mi ezekből profitáltunk, de ez a
megközelítés teljesen igazságtalan az elődeinkkel szemben.</span></b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Van esély arra, hogy Európa megújuljon?</span></strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>– A fiatalok legalább 1968 óta azt tanulják, hogy keserűek legyenek</b></span>.
Szerintem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>inkább a hála kellene hogy legyen az alapvető irányultságunk.</b></span>
Ha Budapesten sétálgatva egy gyönyörű épületet látok, érezhetek
keserűséget, hogy nem az én tulajdonom, nem én élek benne, de lehetek
hálás is, mert megadatott, hogy eljussak ide, és lássam, milyen szép.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mindnyájunknak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rengeteg lehetőségünk van az elégedetlenkedésre</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> de nem
szabad</b></span> keserűvé válnunk,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> inkább hálásnak kell lennünk.</b></span></p>
<p> </p>
<div class="gmail-aframe">
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Tömegek tébolya</strong></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Douglas Murray 1979-es születésű brit konzervatív író, újságíró,
politikai gondolkodó. Cikkei, amelyek többek között a Spectator, a
Standpont, valamint a The Wall Street Journal lapjain jelennek meg,
gyakran szítanak vitát az iszlámmal és az európai menekültpolitikával
szembeni kritikus hangvételük miatt. Legnagyobb hatást kiváltó könyve,
az Európa furcsa halála és a legújabb kötete is elérhető magyarul A
tömegek tébolya címmel. Ebben a radikális baloldal ellentmondásos
identitáspolitikai téziseivel foglalkozik.</b></span></p>
</div>
</div>
</div>