[Grem] Járványok a tört. során / Pestis hullámok Európában

[Zoltan Fodor]

Kedves Egon!

> Kb. ennyi jutott eszembe azért nyilván léteznek jobb magyarázatok is  ennél,
> illetve érdeklődéssel várom a Te verziódat.

Kicsit mas mint a Tied vagy Leventee, de vannak jelentos atfedesek.

> kérdésedre Cortez szeretőjével kapcsolatban .A ma élő mexikóiak genetikailag
> apai ágon főleg spanyolok anyai ágon meg hihetetlen nagy arányban indiánok.A
> spanyolok nem fogták vissza magukat a helyi lánykák esetében ,a vegyes

Nem vagyok biztos, hogy ez enyhitette-e a jarvanyok miatti halalozasi 
statisztikakat. Az en verziom --erre a rendkivul szembeotlo tenyre-- 
inkabb a kovetkezo. Hangsulyozom, nem vagyok tortenesz, nem ertek hozza, 
csak nap mint nap szembesulok vele. A "magyarazatom" a pre-kolumbianus 
kulturalis fejlettsegen es a protestans-katolikus kulonbozosegen alapul. 
Akik fejlettek voltak es katolikus gyarmatositokkal hozta ossze oket a 
sors, azok rosszul jartak.

1. Mexikoban 1520 es 1570 kozott a lakossag tobb mint 90% elpusztult. Pl. 
a fekete himlo koztuk 40-80%-ban halalos, Europaban ez az arany 15-20%. 
Aki indian letere, de szerencsesebb genallomanyanak koszonhetoen 
Amerikaban tulelte a himlot az egyreszt immunissa valt, masreszt a 
szerencsesebb genallomanyat adta tovabb. A vegyes kapcsolatokbol szarmazo 
gyermekek immunitasa, ami csak a kesobbi generaciokat erinti, nem 
magyarazza, hogy a kezdeti hatalmas vagas utan miert lennenek 
osszehasonlithatatlanul tobben az indianok, mint az USA-ban.

2. Eszak-Amerika 10-szer akkora mint Mexiko, de a kulturalis-gazdasagi 
fejlettsege okan 1500 korul 22 millioan laktak, mig Eszak-Amerikat csak 
3.8 millioan (mar amennyire bizni lehet a nepessegi statisztikaban). Ez 
60-szor nagyobbb nepsuruseget jelent a fejlettseg miatt.

3. A mexikoi gyarmatositoknak azonban a fertozesek utan megmaradt 1-2 
millio is eleg volt, hogy egy encomienda-ra epulo rendszert epitsenek ki 
(a nalam tanultabbak majd kijavitanak, ha tevednek: az encomienda-t ugy 
lehet egy sorban osszefoglalni, hogy a keresztenyseg megismerteteseert 
cserebe az indianokat orokos/orokletes kenyszermunkara kenyszeritettek). 
Ez egy extraktiv rendszer, amely mind a mai napig visszafogja a gazdasagi 
fejlodest. (De ez mar egy masik, egy hosszabb es a szegenyseg altalanos 
eredetet tekintve fontos tema.)

4. A kovetkezo ketszaz evben (1793-ban nepszamlalas volt) a lakossag 4-5 
milliora nott, de a spanyol eredetuek, a feherek aranya 20% korul maradt. 
Az ezt koveto 130 evben (1921-ben is volt nepszamlalas) a nepesseg tovabb 
nott es a feherek aranya 10% ala sullyedt. Azonban az utobbi 100 evben a 
nepesseg tizszeresere nott (a demografusok ez nevezik "Mexican 
Miracle"-nek). Meg 1976-ban is 5,7 volt az egy szulokepes koru nore juto 
szulesek szama. Igy jutottunk el mara a 130 millio Mexikoban es 36 millio 
USA-ban elo mexikoihoz ill. mexikoi szarmazasuhoz. Az indianok es 
meszticek aranya vegig magas volt es most is magas (megha a fenti szamok 
cum grano salis ertendok, a politikai szandekok mindig is modositottak 
oket).

5. Ahogy a 2-es pontban lattuk, a nepsuruseg 60-szor kisebb volt 
Eszak-Amerikaban, mint Mexikoban. Igy aztan a gyeren lakkott teruleten elo 
indianokat nem lehetett nagyobb szamban szolgasorban tartani, ez nem volt 
mukodokepes uzleti modell. Ezert kellettek a feketek, akikre sok 
szempontbol a deli allamok gazdasaga epult, bar csak 1/3 aranyban voltak 
jelen. A csaladok kb. 10-12%-nak volt legalabb egy rabszolgaja, 1%-nak 
legalabb 200 rabszolgaja. A tobbseg "white trash" (feher szemet) volt. A 
legrosszabb minosegu foldeken dolgoztak napestig es szegenyek voltak.

6. Eszakon a lakossag 21, delen 9 millio volt a polgalhaboru eloestejen.
Azaz 10% fekete, a tobbiek igy-vagy ugy dolgoztak/kizsakmanyoltak.

7. Egy lengyel, katolikus baratom a predesztinaciot tartja a legfontosabb 
kulonbsegnek a protestansok es katolikusok kozott. Sot, felig viccesen ugy 
foglamaz, hogy protestans testvereink annyira komolyan veszik a 
predesztinaciot, hogy ha nem sikeresek, akkor Isten nem is szereti oket, 
ezert aztan inaszakadtukig dolgoznak, hogy a siker reven erezzek Isten 
szeretetet. Lehet ezen kicsit mosolyogni, de teny, hogy az USA teruleten a 
feherek egyre nagyobb szamban bevandoroltak es a legtermeszetesebbnek 
vettek, hogy dolgozzanak (ami vegul egy inkluziv, sikeres, rendszert 
eredmenyezett). Ezen alapul az USA demografiai tobbsege (ami ma mar csak 
reszben igaz).

Azaz Mexikoban a magasabb pre-kolumbianus fejlettseg meg a jarvanyok utan 
is eleg indiant hagyott egy keves feher altal mukodtetett extraktiv 
rendszer kiepitesehez. Ez a modern orvostudomanynak koszonhetoen nagyszamu 
indian/mesztic nepesseget eredmenyezett. Eszak-Amerikaban a fejletlenseg 
alacsony nepsuruseggel jart, a fekete rabszolgak mellett a fo gazdasagi 
erot a munkatol nem felo feher protestans bevandorlok jelentettek 
erthetoen inkluziv alapon. Ez hatarozta meg az USA sikeret es 1965-ig, a 
Hart-Celler Act-ig a feher dominanciaju demografiat.

Hogy ez a magyarazat mennyire igaz, azt nem tudom.

Udvozlettel, Fodor Zoltan