[Grem] IV. Béla király 750 / Veszprémy L. tört.

[Emoke Greschik]

 *IV. Béla király 750*
*A tatárjárás a Mohács előtti Magyarország legnagyobb erőpróbája volt, amit
a szörnyű – bár a kortársak által eltúlzott - mértékű pusztítás,
kifejezetten a magyar etnikumot ért nagy vérveszteség ellenére az ország
kihevert és a válságból megújulva került ki. *

https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html
2020. november 13. 07:41
<https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#>
Fotó: vasarnap.hu

A korabeli Európa egyik legnagyobb politikusa,. második honalapítónk, *IV.
Béla magyar király 750 évvel ezelőtt hunyt el*. *Veszprémy László
történésznek tett föl kérdéseket a Gondola.*

*- Tanár úr, egy legenda szerint IV. Béla alkotta meg a "natio
contradictionis" kifejezést, mellyel hazánkat jellemezte. Ennek a jelzős
szerkezetnek a fényében mit meríthetünk ma az ő életművéből?*

- Igen*, hitetlenül fontos dokumentumot, a középkori magyar politikai
gondolkodás és eszmetörténet egyik legfontosabb emlékét őrzi a Vatikáni
Titkos Levéltár, egy a kérdésben is jelzett forrást, IV. Bélának 1250-ben a
pápához írott latin nyelvű levelét*.* Ebben írja le *metaforikus szavakkal
a levélnek egyházi és világi műveltségben járatos szerzője a király
nevében *Magyarországot
és az országot jelképező folyót, **a Dunát az „ellenállás vize” (’aqua
contradictionis’)-ként*. Joó Tibor, a jeles történetfilozófus Magyarország
helyzetét elemezve jó 700 évvel később nem alaptalanul jutott hasonló
következtetésre, használva az „ellenállás nemzete”(„natio contradictionis”)
kifejezést. De hát érdemes visszatekintünk, hogy milyen középkori
gyökerekre is támaszkodhattak IV. Béla király kancelláriájában dolgozó és a
keresztény Európa védőbástyája eszmét kidolgozó egyházi értelmiségiek,
diplomaták.
*A középkori történetírók fantáziáját elsőként a Szent László hercegsége és
uralkodása (1064-1077-1095) alatt keletről érkező úz, kun és besenyő
támadások mozgatták meg.* Nehéz megítélni, hogy e betörések mennyire
állították komoly feladat elé a magyar királyokat és hercegeket, Salamont,
Gézát illetve Lászlót, de *a magyar történeti tudat alakulása szempontjából
mindenesetre e küzdelmek meghatározó jelentőségűekké váltak*. A László-kori
harcokat mérlegelve a korabeli magyar krónikások első ízben eszmélt rá, hogy*
a magyarokat hiába rokonítja könnyűfegyverzetű harcmodoruk a nomádokkal,
keresztény vallásuk és nyugati civilizációjuk mindörökre szembeállította
őket a keleti népekkel*. Szt. László és a pogányok harca kapcsán külön
megjegyzést érdemel a Szt. László-legendakör legismertebb epizódja. A
kerlési, vagy más néven *cserhalmi ütközetben (1068) László egy leányrabló
kun nyomába ered, üldözi, végül a leányt megmenti. Ebben
kétségbevonhatatlanul ötvöződtek ősi, keleti sztyeppei képzetek lovagkori
elemekkel*. Bizonyos, hogy az eurázsiai epika leányszöktetési motívumát
ekkora már a lovagi epika pogányellenes, a szerelemről való lemondást, az
erény és bűn küzdelmét szimbolizáló felfogása gazdagította. Tekintettel
arra, hogy *a középkori Magyarország legkedveltebb historizáló
falképciklusáról van szó, propagandisztikus hatása nem lebecsülendő. *Nem
kis *eszmei és képi szerepe volt a „Magyarország a nyugat védőbástyája”, a
keletről érkező nomád támadók szembeni ellenállás eszméjének kialakításában
és népszerűsítésében.*

*A magyarok keresztény identitásának meghatározásában nem lebecsülendő
szerep jutott a II. Orbán pápa kezdeményezte keresztes hadjáratoknak,
amelyekben az országnak komoly szerep jutott, legyen az passzív vagy aktív,
tényleges részvétel *. A magyar középkori elbeszélő forrásokban - a
krónikában és a László-legendában- nem meglepő módon első alkalommal a Szt.
László-történetben kerül megemlítésre a magyar királynak az első keresztes
hadjárat vezetésére szóló felkérése. *III. Béla uralkodásának páratlan
sikerei tükröződhetnek a III. keresztes hadjárat körüli időkben
megszületett László-legendában és a krónikákban. Valószínű, hogy az 1200
körüli Névtelen szerző, a „jó emlékezetű Béla király jegyzője”, Anonymus
által írott Magyarok cselekedeteiben elmesélt dicsőséges, s a magyar
honfoglalás korába visszahelyezett hódítások a Béla-kori hadjáratokat
vették mintául, s némi túlzással Bélában egy második Árpádot vélt
felfedezni. *Mind Anonymusnál mind Kézainál az egyetemes történeti háttér a
magyar történelem szerves részévé lesz; látják, hogy a magyar történelem
egyedisége és meghatározó jellegzetességei csak világtörténelmi viszonyítás
révén ragadhatók meg, a római és bizánci birodalmak örököseiként, ill. azok
ellenében végrehajtott hadjáratok leírása révén.
*A tatárjárás a Mohács előtti Magyarország legnagyobb erőpróbája volt, amit
a szörnyű – bár a kortársak által eltúlzott- mértékű pusztítás,
kifejezetten a magyar etnikumot ért nagy vérveszteség ellenére az ország
kihevert és a válságból megújulva került ki. *A* keresztény világ ugyan nem
nézte tétlenül a sziléziai hercegség és a magyar királyság tatárok általi
lerohanását, a tevékeny segítségnyújtás mégis elmaradt. Ennek alapvető oka
a pápa, IX. Gergely és a német császár, II. Frigyes közötti régóta feszülő
ellentétben keresendő.* Hiába hirdették meg 1241. április 25.-én a
keresztes hadjáratot, melynek során maga a német király felvette a
keresztet, sőt még a sereg gyülekezőhelyét is kijelölték Nürnbergnél, a
megindulásból semmi sem lett. *A keresztény összefogás meghiúsult a hatalmi
érdekek útvesztőjében s Magyarország magára maradt,* nem utoljára a
történelemben. Magyarország védelmére a tatárok ellen ugyan később is
hirdettek keresztes hadjáratokat (1243, 1265), de akkor a tatárok
érkezéséről szóló hírek vaklármának bizonyultak.
* IV. Béla említett 1250-es levele a mai olvasó számára is hihetetlenül
aktuális. Egyfelől a király meggyőzően érvel arról, hogy a latin világ
számára a magyar határ védelme legalább akkora súlyú, mint a szentföldi
front *(amiről tudjuk, hogy 1244-ben összeomlott és nemzetközi szinten
háttérbe szorította a magyar helyzetet*). A király arról is tudott, de ezt
elhallgatta, hogy a pápa és a nyugati uralkodók keresték a tatárok
szövetségét a szentföldi muzulmánokkal szemben, egyébként nem is teljesen
eredménytelenül. Másfelől utalt arra, hogy az országnak joga van egy külön
utas védelmi politikához, ami a nyugati hatalmakkal szemben keleti
szomszédaira, a részben ortodox halicsiakra és a lengyelekre támaszkodik,
nem kevésbé *az országba betelepült, *akkor még leginkább pogány
kunokra.* *Magyarországot
keleti határai felől folyamatosan érték pogány népelemek támadásai, de
súlyosságánál fogva a tatár támadás idején tudatosult a királyi udvarban,
hogy az ország geopolitikai helyzete folytán propagandisztikus céllal
hivatkozhat a keresztény Európát védelmező szerepére.*
A latin kereszténységet védelmező frazeológia ugyanakkor már Bélánál
összefonódik a magyar balkáni terjeszkedés ösztönzésével, ami azután az
Anjou uralkodók politikai szótárának is sűrűn emlegetett érvei közé
tartozik majd. E levéltől eltekintve *ugyanakkor meglepő, hogy a magyar
udvari propaganda a későbbiekben milyen kevéssé aknázta ki a tatárok elleni
heroikus küzdelmet, a krónikában és oklevelekben egyaránt rövid tőmondatok
próbálják feledtetni a szégyellnivalónak érzett „tatárjárást”.*

*Veszprémy László*

*Az Európa védőbástyája gondolat a politikai nyelv metaforájaként már
megszületésekor arra utalt, hogy miközben Magyarországot a keletről érkező
pogány, tatár és később muzulmán hódítással szemben országát védi, egyúttal
magát a katolikus Európát is védelmezi.* A kifejezés propagandisztikus
célja az ország védelméhez szükséges külső – főleg pápai, s német
birodalmi- erkölcsi és pénzügyi – támogatás megszerzése volt. Ugyanakkor
tény, hogy a hazai történeti tudat és a magyar küldetéstudat egyik
meghatározó pillérévé vált, amely Werbőczy Hármaskönyvének ajánlásától a
legújabb korig magától értetődően a nyugati keresztény világban, annak
védelmében jelölte ki Magyarország helyét. *E gondolatnak korai frappáns
megfogalmazásai Antonio Bonfini „Magyar történeté”-ben vagy éppen Laskai
Osvát „Szt. István-beszédé”-ben olvashatóak. A „védőbástya eszme” a
frazeológián túlmenően a török hódítás végéig a hazai nemzettudat és
nemzeti öntudat építésében fontos szerepet játszott, *s valós honvédő
hagyományokat, értékeket fogalmazott meg a politika nyelvén. A mohácsi
csata idejére a magyarok, mint Brodarics István idézetéből kitűnik, már az
egész történelmüket, mint az Európa védelmében a külső ellenséggel szemben
„ötszáz éven keresztül saját vérérével és tulajdon költségén” hozott
szakadatlan áldozatok történetét szemlélték. *Mindez aktualitásából mit sem
veszített, hiszen Magyarország geopolitikai helyzete Nyugat és Kelet
határán szinte mindmáig alig változott.*

*- Mit tehetnek a magyar civil szervezetek avégből, hogy a 750. évforduló
hátralévő heteiben IV. Béla alakjára fény villanjon?*

- A civil szervezeteknek a társadalom felé nagyon fontos ismeretközvetítő
szerepük van. *IV. Béla uralkodása, személyisége az egész későbbi magyar
történelemre meghatározó maradt, s szerencsére hosszú uralkodása alatt
okleveles és elbeszélő forrásaink száma is megsokszorozódott. Rengeteg új
ismerettel rendelkezünk, aminek a népszerűsítése még hátra van. Nem
véletlen, hogy éppen ezekben az években folyik egy Tatárjárás – Muhi csata
kutatási program. Ennek során kiderült, hogy a IV. Béla által felállított
védelem sokkal hatékonyabb volt, mint korábban gondoltuk, s a tatárok
visszavonulásának fő okát a magyar haderő és társadalom elszánt s sikereket
hozó harcában lehet megtalálni.* Minderről a Hadtörténelmi Közlemények ez
évi harmadik számában több száz oldalnyi terjedelemben lehet olvasni. Nem
kevesebb eredménnyel járt a középkori hazai gazdaságtörténet feltárását
végző kutatócsoport munkája, ami a tatárjárás utáni hihetetlen gyors és
hatékony gazdasági talpra állás folyamatát állította elénk. *Másként látjuk
a 13. századi hazai várépítészetet, amint a néhány éve megjelent
„Magyarország hadtörténete” első kötetében olvasható, de az osztrák
örökösödési háború magyar esélyeit, s ebben IV. Béla szerepét is
árnyaltabban látjuk. Végül IV. Bélának a pápához írott, a bevezetőben is
említett az „ellenállás vizét” megfogalmazó oklevelét is az utóbbi időben
tanulmányok sora értelmezte újra és világította meg annak forrásait*.
Kétségetlen, hogy *IV. Béla kö zel félévszázados uralkodása is megérdemelne
annyi figyelmet,* és legalább annyi tanulsággal szolgál a mai nemzetközi
viszonyok közepette útmutatást és történeti példákat kereső
honfitársainknak,* mint a legnagyobb uralkodóink – István, László, az
Anjouk vagy Mátyás – regnálása.*

*Molnár Pál*

gondola

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201113/fd193700/attachment.html>