<div dir="ltr">
<div class="gmail-cim"><font size="4"><b>IV. Béla király 750</b></font></div>
<div class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span class="gmail-text"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A tatárjárás </span>a Mohács előtti
Magyarország legnagyobb erőpróbája volt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">amit a szörnyű </span>– bár a
kortársak által eltúlzott - <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mértékű pusztítás, kifejezetten a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyar
etnikumo</span>t ért nagy vérveszteség</span> ellenére az ország kihevert és a
válságból megújulva került ki. </span></b></span></div>
<div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes"><br>
</div><div class="gmail-megjelenes"><a href="https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html">https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html</a></div><div class="gmail-megjelenes">2020. november 13. 07:41
</div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+">
</a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div class="gmail-ikonok"><div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/124696.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" title="Fotó: vasarnap.hu" style="margin-right: 0px;" width="198" height="111"><div class="gmail-fotos">Fotó: <a href="http://vasarnap.hu">vasarnap.hu</a></div></div>
<p>
A korabeli Európa egyik legnagyobb politikusa,. második honalapítónk,
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>IV. Béla magyar király 750 évvel ezelőtt hunyt el</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Veszprémy László
történésznek tett föl kérdéseket a Gondola.</b></u></span></p>
<p>
<em>- Tanár úr, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>egy legenda szerint IV. Béla alkotta meg a "natio
contradictionis" kifejezést, mellyel hazánkat jellemez</b></span>te. Ennek a jelzős
szerkezetnek a fényében <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>mit meríthetünk ma az ő életművéből?</b></span></em></p>
<p>
- Igen<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>, hitetlenül fontos dokumentumot, a középkori magyar politikai
gondolkodás és eszmetörténet egyik legfontosabb emlékét őrzi a Vatikáni
Titkos Levéltár, egy a kérdésben is jelzett forrást, IV. Bélának
1250-ben a pápához írott latin nyelvű levelét</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Ebben írja le </b></span>metaforikus
szavakkal a levélnek egyházi és világi műveltségben járatos szerzője a
király nevében <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországot és az országot jelképező folyót, </b><b>a Dunát
az „ellenállás vize” (’aqua contradictionis’)-ként</b></span>. Joó Tibor, a jeles
történetfilozófus Magyarország helyzetét elemezve jó 700 évvel később
nem alaptalanul jutott hasonló következtetésre, használva az „ellenállás
nemzete”(„natio contradictionis”) kifejezést. De hát érdemes
visszatekintünk, hogy milyen középkori gyökerekre is támaszkodhattak IV.
Béla király kancelláriájában dolgozó és a keresztény Európa
védőbástyája eszmét kidolgozó egyházi értelmiségiek, diplomaták.<br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A középkori történetírók fantáziáját elsőként a Szent László hercegsége
és uralkodása (1064-1077-1095) alatt keletről érkező úz, kun és besenyő
támadások mozgatták meg.</b></span> Nehéz megítélni, hogy e betörések mennyire
állították komoly feladat elé a magyar királyokat és hercegeket,
Salamont, Gézát illetve Lászlót, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a magyar történeti tudat alakulása
szempontjából mindenesetre e küzdelmek meghatározó jelentőségűekké
váltak</b></span>. A László-kori harcokat mérlegelve a korabeli magyar krónikások
első ízben eszmélt rá, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a magyarokat hiába rokonítja
könnyűfegyverzetű harcmodoruk a nomádokkal, keresztény vallásuk és
nyugati civilizációjuk mindörökre szembeállította őket a keleti
népekkel</b></span>. Szt. László és a pogányok harca kapcsán külön megjegyzést
érdemel a Szt. László-legendakör legismertebb epizódja. A kerlési, vagy
más néven <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>cserhalmi ütközetben (1068) László egy leányrabló kun nyomába
ered, üldözi, végül a leányt megmenti. Ebben kétségbevonhatatlanul
ötvöződtek ősi, keleti sztyeppei képzetek lovagkori elemekkel</b></span>. Bizonyos,
hogy az eurázsiai epika leányszöktetési motívumát ekkora már a lovagi
epika pogányellenes, a szerelemről való lemondást, az erény és bűn
küzdelmét szimbolizáló felfogása gazdagította. Tekintettel arra, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
középkori Magyarország legkedveltebb historizáló falképciklusáról van
szó, propagandisztikus hatása nem lebecsülendő. </b></span>Nem kis <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>eszmei és képi
szerepe volt a „Magyarország a nyugat védőbástyája”, a keletről érkező
nomád támadók szembeni ellenállás eszméjének kialakításában és
népszerűsítésében.</b></span></p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
<span style="color:rgb(54,43,54)"><img src="https://gondola.hu/kepek/124697.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C" title="Fotó: tortenelmiportre.blog.hu"></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A magyarok keresztény identitásának meghatározásában nem lebecsülendő
szerep jutott a II. Orbán pápa kezdeményezte keresztes hadjáratoknak,
amelyekben az országnak komoly szerep jutott, legyen az passzív vagy
aktív, tényleges részvétel </b></span>. A magyar középkori elbeszélő forrásokban - a
krónikában és a László-legendában- nem meglepő módon első alkalommal a
Szt. László-történetben kerül megemlítésre a magyar királynak az első
keresztes hadjárat vezetésére szóló felkérése. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>III. Béla uralkodásának
páratlan sikerei tükröződhetnek a III. keresztes hadjárat körüli időkben
megszületett László-legendában és a krónikákban. Valószínű, hogy az
1200 körüli Névtelen szerző, a „jó emlékezetű Béla király jegyzője”,
Anonymus által írott Magyarok cselekedeteiben elmesélt dicsőséges, s a
magyar honfoglalás korába visszahelyezett hódítások a Béla-kori
hadjáratokat vették mintául, s némi túlzással Bélában egy második
Árpádot vélt felfedezni. </b></span>Mind Anonymusnál mind Kézainál az egyetemes
történeti háttér a magyar történelem szerves részévé lesz; látják, hogy a
magyar történelem egyedisége és meghatározó jellegzetességei csak
világtörténelmi viszonyítás révén ragadhatók meg, a római és bizánci
birodalmak örököseiként, ill. azok ellenében végrehajtott hadjáratok
leírása révén.<br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A tatárjárás a Mohács előtti Magyarország legnagyobb erőpróbája volt,
amit a szörnyű – bár a kortársak által eltúlzott- mértékű pusztítás,
kifejezetten a magyar etnikumot ért nagy vérveszteség ellenére az ország
kihevert és a válságból megújulva került ki. </b></span>A<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> keresztény világ ugyan
nem nézte tétlenül a sziléziai hercegség és a magyar királyság tatárok
általi lerohanását, a tevékeny segítségnyújtás mégis elmaradt. Ennek
alapvető oka a pápa, IX. Gergely és a német császár, II. Frigyes közötti
régóta feszülő ellentétben keresendő.</b></span> Hiába hirdették meg 1241. április
25.-én a keresztes hadjáratot, melynek során maga a német király
felvette a keresztet, sőt még a sereg gyülekezőhelyét is kijelölték
Nürnbergnél, a megindulásból semmi sem lett. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A keresztény összefogás
meghiúsult a hatalmi érdekek útvesztőjében s Magyarország magára maradt,</b></span>
nem utoljára a történelemben. Magyarország védelmére a tatárok ellen
ugyan később is hirdettek keresztes hadjáratokat (1243, 1265), de akkor a
tatárok érkezéséről szóló hírek vaklármának bizonyultak.<br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> IV. Béla említett 1250-es levele a mai olvasó számára is hihetetlenül
aktuális. Egyfelől a király meggyőzően érvel arról, hogy a latin világ
számára a magyar határ védelme legalább akkora súlyú, mint a szentföldi
front </b></span>(amiről tudjuk, hogy 1244-ben összeomlott és nemzetközi szinten
háttérbe szorította a magyar helyzetet<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>). A király arról is tudott, de
ezt elhallgatta, hogy a pápa és a nyugati uralkodók keresték a tatárok
szövetségét a szentföldi muzulmánokkal szemben, egyébként nem is
teljesen eredménytelenül. Másfelől utalt arra, hogy az országnak joga
van egy külön utas védelmi politikához, ami a nyugati hatalmakkal
szemben keleti szomszédaira, a részben ortodox halicsiakra és a
lengyelekre támaszkodik, nem kevésbé </b></span>az országba betelepült, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>akkor még
leginkább pogány kunokra.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországot keleti határai felől
folyamatosan érték pogány népelemek támadásai, de súlyosságánál fogva a
tatár támadás idején tudatosult a királyi udvarban, hogy az ország
geopolitikai helyzete folytán propagandisztikus céllal hivatkozhat a
keresztény Európát védelmező szerepére.</b></span><br>
A latin kereszténységet védelmező frazeológia ugyanakkor már Bélánál
összefonódik a magyar balkáni terjeszkedés ösztönzésével, ami azután az
Anjou uralkodók politikai szótárának is sűrűn emlegetett érvei közé
tartozik majd. E levéltől eltekintve <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ugyanakkor meglepő, hogy a magyar
udvari propaganda a későbbiekben milyen kevéssé aknázta ki a tatárok
elleni heroikus küzdelmet, a krónikában és oklevelekben egyaránt rövid
tőmondatok próbálják feledtetni a szégyellnivalónak érzett
„tatárjárást”.</b></span></p>
<p>
<span style="color:rgb(54,43,54)"><img src="https://gondola.hu/kepek/124698.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C" title="Fotó: neprajz.unideb.hu" style="margin-right: 0px;" width="198" height="132"></span></p>
<p>
<em>Veszprémy László</em><br>
<br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az Európa védőbástyája gondolat a politikai nyelv metaforájaként már
megszületésekor arra utalt, hogy miközben Magyarországot a keletről
érkező pogány, tatár és később muzulmán hódítással szemben országát
védi, egyúttal magát a katolikus Európát is védelmezi.</b></span> A kifejezés
propagandisztikus célja az ország védelméhez szükséges külső – főleg
pápai, s német birodalmi- erkölcsi és pénzügyi – támogatás megszerzése
volt. Ugyanakkor tény, hogy a hazai történeti tudat és a magyar
küldetéstudat egyik meghatározó pillérévé vált, amely Werbőczy
Hármaskönyvének ajánlásától a legújabb korig magától értetődően a
nyugati keresztény világban, annak védelmében jelölte ki Magyarország
helyét. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>E gondolatnak korai frappáns megfogalmazásai Antonio Bonfini
„Magyar történeté”-ben vagy éppen Laskai Osvát „Szt. István-beszédé”-ben
olvashatóak. A „védőbástya eszme” a frazeológián túlmenően a török
hódítás végéig a hazai nemzettudat és nemzeti öntudat építésében fontos
szerepet játszott, </b></span>s valós honvédő hagyományokat, értékeket fogalmazott
meg a politika nyelvén. A mohácsi csata idejére a magyarok, mint
Brodarics István idézetéből kitűnik, már az egész történelmüket, mint az
Európa védelmében a külső ellenséggel szemben „ötszáz éven keresztül
saját vérérével és tulajdon költségén” hozott szakadatlan áldozatok
történetét szemlélték. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mindez aktualitásából mit sem veszített, hiszen
Magyarország geopolitikai helyzete Nyugat és Kelet határán szinte
mindmáig alig változott.</b></span></p>
<p>
<em>- Mit tehetnek a magyar civil szervezetek avégből, hogy a 750. évforduló hátralévő heteiben IV. Béla alakjára fény villanjon?</em></p>
<p>
- A civil szervezeteknek a társadalom felé nagyon fontos
ismeretközvetítő szerepük van. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>IV. Béla uralkodása, személyisége az
egész későbbi magyar történelemre meghatározó maradt, s szerencsére
hosszú uralkodása alatt okleveles és elbeszélő forrásaink száma is
megsokszorozódott. Rengeteg új ismerettel rendelkezünk, aminek a
népszerűsítése még hátra van. Nem véletlen, hogy éppen ezekben az
években folyik egy Tatárjárás – Muhi csata kutatási program. Ennek során
kiderült, hogy a IV. Béla által felállított védelem sokkal hatékonyabb
volt, mint korábban gondoltuk, s a tatárok visszavonulásának fő okát a
magyar haderő és társadalom elszánt s sikereket hozó harcában lehet
megtalálni.</b></span> Minderről a Hadtörténelmi Közlemények ez évi harmadik
számában több száz oldalnyi terjedelemben lehet olvasni. Nem kevesebb
eredménnyel járt a középkori hazai gazdaságtörténet feltárását végző
kutatócsoport munkája, ami a tatárjárás utáni hihetetlen gyors és
hatékony gazdasági talpra állás folyamatát állította elénk. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Másként
látjuk a 13. századi hazai várépítészetet, amint a néhány éve megjelent
„Magyarország hadtörténete” első kötetében olvasható, de az osztrák
örökösödési háború magyar esélyeit, s ebben IV. Béla szerepét is
árnyaltabban látjuk. Végül IV. Bélának a pápához írott, a bevezetőben is
említett az „ellenállás vizét” megfogalmazó oklevelét is az utóbbi
időben tanulmányok sora értelmezte újra és világította meg annak
forrásait</b></span>. Kétségetlen, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>IV. Béla kö zel félévszázados uralkodása is
megérdemelne annyi figyelmet,</b></span> és legalább annyi tanulsággal szolgál a
mai nemzetközi viszonyok közepette útmutatást és történeti példákat
kereső honfitársainknak,<b> mint a legnagyobb uralkodóink – István, László,
az Anjouk vagy Mátyás – regnálása.</b><br>
<br>
<em>Molnár Pál</em><br>
</p>
<div class="gmail-szerzo">gondola</div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>