[Grem] Alaptörvény módosításokról - kiemelve a gyermekvédelem - / Szánthó M., Alapjogokért Közp.

[Emoke Greschik]

„Gyermekvédelem igen, genderpropaganda az nuku” – Szánthó Miklós a
Mandinernek
<https://mandiner.hu/cikk/20201112_gyermekvedelem_igen_genderpropaganda_az_nuku>
2020. november 12. 13:26
https://mandiner.hu/cikk/20201112_gyermekvedelem_igen_genderpropaganda_az_nuku#
*Írta: Kacsoh Dániel <https://mandiner.hu/szerzo/kacsoh_daniel> *
*Az Alaptörvény-módosítás **csak a legalapvetőbb igazságokat mondja ki *– *véli
az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós*sal kibertámadásokról és
ellenzéki burleszkről is beszélgettünk.

*– Miután az Országgyűlés – ellenzéki szavazatokkal – megszavazta kedden a
veszélyhelyzet meghosszabbítását, a kormány rögtön több nagy horderejű
javaslatot nyújtott be a parlamentnek tárgyalásra: beleírnák az
Alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa férfi és újra módosítanák a
választási szabályokat is. Ez már most nagy felháborodást okoz ellenzéki
körökben. Bolgár György azt kérdezné: de miért és miért így?*

– Jól fogalmazott: „a parlamentnek, tárgyalásra”. Tehát *a parlament
működik és törvényjavaslatokat tárgyal, attól függetlenül, hogy
veszélyhelyzet van*. Ezt csak azért érdemes hangsúlyozni, mert tavasszal az
ellenzéki fake news lavórvagánykodás ugye odáig fajult, hogy azt
állították: a különleges jogrendet arra használja fel a kormány, hogy
„bezárja a parlamentet”. Ahogy az azonban talán a CNN-es Christine
Amanpouron kívül mindenkinek világos volt, a parlament akkor és most is
működik. Az ellenzéki „aggodalmakat” érdemes ezek miatt általánosságban
rendkívül szkeptikus viszonyulással kezelni.

*– Hogy sok álhír jelent meg a tavasszal bevezetett rendkívüli jogrend
miatt, az igaz, de akkor is: miért most kellett ezeket a fontos
indítványokat benyújtani? Nem kellett volna előtte egyeztetni az
ellenzékkel?*

– Az ellenzéki pártok szerintem először egyeztessenek saját magukkal, meg
az alanyt az állítmánnyal. De most tényleg, *mit egyeztessen a kormány az
ellenzékkel arról, hogy az „anya nő, az apa férfi”? Persze, egy normális
világban egy ilyen „közhelyről” nem lenne vita, **de a genderideológia
trendvonatára felülő hazai balliberális oldal nyilván epét hány* az
ilyesmitől, ezt egyeztetés nélkül is tudni lehet.

Komolyra fordítva a szót: 2018-ban – ahogy azt megelőzően két alkalommal –
a választópolgárok kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesz-KDNP-nek.
Mindenki tudta és tudja, hogy ez alkotmányozó többséget jelent, ’18-at
megelőzően is használta ezt az Orbán-kormány, a szavazók mégis újra igent
mondtak erre. Ez egy parlamentáris demokráciában, Magyarországon azt
jelenti, hogy aki rendelkezik 133 képviselővel, az a választók
felhatalmazása alapján módosíthatja az alkotmányt. Ehhez a ciklus alatt a
kormánynak bármikor joga van.

*– Dúró Dóra ugyanakkor azonnal magának vindikálta a „sikert”, míg mások
azt mondják, ez egy eltúlzott reakció a Meseország-történetre. Egy
genderérzékenyítő gyerekkönyv miatt az alkotmányt mégsem kellene átírni.
Vagy mégis?*

– Egy: *a genderideológia, mármint az, hogy a „férfi” és a „nő” csak
felvett „nemi szerep”, pusztán társadalmi konstrukció, és ezt meg kell
ismertetni a gyerekekkel is – ez nem „érzékenyítés”, ez agymosás.*

Kettő: nem hiszem, hogy erre a könyvre reagálna a javaslat, de tény, hogy a
témát ez az eset felpörgette Magyarországon. Ha úgy tetszik, a
szélsőliberális véleményközeg provokált, mert mindig tesztelik az
ingerküszöböket, de a fagyi most visszanyal. Azt nem veszik észre, mikor
túljak túl a bringát, mi az, ami egy már totálisan agymosott nyugati
társadalomban még működik, nálunk meg nem. Igen, Nyugat-Európa ebből a
szempontból már elesett, ott teljesen cool és fancy, ha egy draq queen megy
az ovisoknak felolvasni, ez a régió – szerencsére – viszont még nem tart
itt. Ott éppen akkor párolgott el a normalitás, hogy amikor ezt a témát a
homoszexuális- és genderpropaganda először feljátszotta még mint „egyenlő
bánásmód”, akkor a politikai korrektség általános nyomása miatt a
józanabbak, az egykori keresztyéndemokrata erők sem mertek felszólalni,
hogy „na ácsi, héló!”. És ezzel elindultak a csúszós lejtőn, a
kombinatorikusan adagolt támadások pedig kivédhetetlenné váltak.

*– És most ezt gátolja meg az Alaptörvény módosítása?*

– Végső soron igen. Ez *egy stoptábla.* *Olyan időszakban élünk, amikor ez
a sunyi, erőszakos és alattomos liberális szellemi terror a legalapvetőbb
fogalmak jelentését is relativizálja. *Tudja, hogy hangzik a legújabb érv?
Azért kell a gyerekeket „gendersemleges” nevelésben részesíteni, mert ha a
fiút fiúként, a lányt pedig lányként nevelik, az „sztereotip nemi
előítéleteken” alapul és hát a gyerekeket nem szabad ilyesmikbe
beskatulyázni.
Szóval* olyan korban élünk, amikor* *a legalapvetőbb igazságokat, a
természet rendje által adott tényeket is ki kell mondanunk, rögzítenünk
kell.*

Ezt teszi az Alaptörvény módosítása is, mikor kimondja, hogy az „anya nő,
az apa férfi” és védelemben részesíti a gyermek születési nemének megfelelő
önazonosságát. *A javaslat indokolása külön hangsúlyozza, hogy a gyereknek
védelmet kell élveznie a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy
biológiai beavatkozásokkal szemben.*

*– Értem, tehát akkor a kormánypártok saját világnézetüket írják bele az
alkotmányba?*

– Miért, Ön szerint a „világnézeti semlegesség” kötelezőnek beállított
liberális tétele valóban semlegességet jelent, vagy azt, hogy a liberálisok
saját élet- és közízlésüket igyekeznek eladni ezen cégér alatt? Most nem
belemenve a dolog filozófiai részébe, hogy lehet-e egyáltalán valami
semleges, hiszen a semlegesség is önmagát preferálja más értékekkel
szemben, tehát nagyon is elkötelezett…
De ha jól értem *a kortárs aktuális érvelést, *akkor* az állam alkotmánya
legyen világnézetileg semleges, tehát például legyen lehetőség a harmadik
nem elismertetésére*, ahogy ez történt Ausztriában vagy Németországban,*
viszont a „homofóbiát” tiltsák be, mert sérti a szexuális kisebbségek
érzékenységét. Ez nem semlegesség, ez egy ideológiai kötelezvény, amit
jóemberkedően a toleranciára, az emberi jogokra meg az önkibontakoztatásra
hivatkozva reklámoznak.* Tény, ez az attrakciós logika profi és sikeres.

*– Tehát?*

Tehát a pontom az az, hogy nem egy valóban semleges, értékfüggetlen jogi
kánon átírása történik, hanem az, hogy a liberálisok a saját értékeikkel,
vágyaikkal telítik meg az egyes fogalmakat – *képlékennyé teszik a
határokat férfi és nő között, kitalálják, hogy van olyan, hogy non-bináris
agender meg hasonlók *–, *ami**re most született egy hasonlóan
értéktelített válaszlépés.*

Remélem, hogy lesz még ilyen, azzal egyenes arányosságban, ahogy a
balliberális oldal és a genderkufárok értelmezik át a szavak jelentését a
politikai korrektségre hivatkozva. Szerintem akár csak 20-30 éve még
mindenki jót mosolygott volna azon, ha valaki azzal jön, hogy „de hát mi
lesz a genderfluidokkal?”, ahogy ma még nálunk természetes, hogy a nőket
előre engedjük az ajtóban. Egyesek nyugaton ezt ma már viszont szexizmusnak
tekintik, mert a nőkkel szembeni „előítéletekre” apellál, hogy ők
esendőbbek, gyengébbek.

*– Milyen hatása lehet a módosításnak?*

Ami a legfontosabb, az *a gyermekek védelme: a módosítás alapján az állam
valamennyi szervének kötelessége lesz védeni a gyerek születési nemének
megfelelő önazonosságát,  **tehát genderpropaganda meg ilyen szexuális
érzékenyítő-toleranciakurzus az nuku.* Az apa és anya fogalmainak
szükségszerű tisztázásából szerintem pedig *egyértelműen fakad* *a
homoszexuálisok **gyermek-örökbefogadásának* kizárása – egy gyermeknek egy
anyához és egy apához van joga. Ezzel harmonizál egy másik benyújtott
javaslat is, ami főszabályként a házaspárok számára tenné csak lehetővé az
örökbefogadást.* Több ezer házaspár vár Magyarországon örökbefogadásra,
viszont meg kell szüntetni* a*zt a joggal való visszaélésre lehetőséget adó
kiskaput, hogy magukat egyedülállónak valló, valójában homoszexuális
élettársi vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élők **gyerekek**et
vehessek magukhoz.*

*A „közpénz” fogalmára a hatályos jogrend nem ismer normatív definíciót –
véli Szánthó Miklós*

*–  Gyorsan vegyük végig a többi kormányzati indítványt is! Módosulnak a
különleges jogrendekre vonatkozó általános szabályok is. Éppen egy
különleges jogrend, veszélyhelyzet idején?*

– A két dolog nem függ össze. Az Alaptörvény új, különleges jogrendi
fejezete – ha elfogadják a javaslatot – csak 2023. július 1-jén lépne
hatályba, tehát egyáltalán nem érinti a mostani veszélyhelyzetet. Szerintem
egyébként el lehetett volna még evickélni a jelenlegi szabályokkal is, de
tény – és ez most nem közhelypufogtatás akar lenni –, hogy a biztonsági
környezet radikálisan megváltozott az elmúlt időszakban, elég csak a hibrid
hadviselésre vagy a hatásában katonai támadásokkal egyenértékű vagy annál
akár sokkal súlyosabb, egy ország kritikus infrastruktúrája ellen irányuló
kibertámadásokra utalni.
A szövegjavaslat így a jelenlegi hat, eléggé kötött különleges jogrendi
helyzet helyett hárommal számol,

melyek magukba olvasztják a másik három lényeges, valóban rendkívüli
beavatkozásra okot adó körülményeit és kiszélesítik a reagálási
lehetőségeket az újtípusi fenyegetésekkel szemben.

*– Közpénz, közérdekű alapítványok? Ezeket is „bebetonozza” a módosítás.*

– A „közpénz” fogalmára a hatályos jogrend nem ismer normatív definíciót,
úgyhogy aki kényes az átláthatóságra és a transzparenciára, az csak
üdvözölheti, hogy alkotmányos szinten definiálják, mi is számít annak. A
nemrégiben létrehozott „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítványokról” pedig pusztán annyit irányoz elő a módosítás, hogy azokról
kétharmados törvénynek kell rendelkeznie. Ez az ilyen valóban fontos,
egyetemi képzéssel, tehetséggondozással vagy a nemzeti kultúra ápolásával
foglalkozó entitásoknak sokkal kiszámíthatóbb helyzetet teremt, hosszútávon
is biztos működést tesz lehetővé, hiszen egy szimpla parlamenti többség nem
tudja majd egyik napról a másikra átírni a rájuk vonatkozó szabályokat.

*– És végül a választási szabályok módosítása, mely most szintén terítékre
kerül. Az eddigi 27 helyett 50 képviselő-jelölt kellene majd az országos
pártlista állításához. Egyesek azt mondják, ezzel szétverik az ellenzéki
együttműködést, mások azt, hogy éppen egybetereli az ellenzéki pártok a
javaslat. *

– Mivel a szavazást megelőző évben már nem „illik” a választási szabályokat
alapvetően módosítani, bármilyen választási vagy választási eljárással
összefüggő nagyobb változtatásról most kell döntenie a parlamentnek. Az,
hogy kinek mi meg hogyan használ, meg hogyan akadályozza a pártokat, kezd
már nagyon unalmas zsánerdramaturgia lenni. Kilenc éve, a választójogi
törvény megalkotása óta más sincs, csak hogy egyszer túl engedékeny, máskor
meg hogy túl szigorú a választási szabályozás. Egyszer azt mondják,
megszűnik a többpártrendszer, másnap azt, hogy túl sokan indulnak a
választásokon.
Az ellenzék lassan egy önmaga paródiáján is túltevő burleszkjelenetté kezd
átváltozni.

Most megint az a baj, hogy kiszűrendő a komolytalan pártokat, pontosabban
azt, hogy komolytalan erők országos lista után támogatást tudjanak
igényelni, nem elég 27, hanem 50 egyéni jelölt kell. Ez a kisebb pártok –
akár a Kétfarkú, akár a Mi Hazánk – részéről nagyobb erőfeszítést
igényelhet, de ha sikerül nekik, akkor legalább világos lesz, hogy valóban
megméretésre alkalmas erők. Emellett, ha a „nagy” ellenzéki pártok valóban
olyan mélyen beágyazottak országosan külön-külön és együtt is, ahogy
állítják, akkor nem látom okát a félelmüknek, hogy miért ne tudnának
legalább 50 választókerületben jelöltet állítani. Ez matematikailag ugye
kevesebb, mint az összes választókerület fele, tehát nyilván lehetőséget ad
közös jelöltekre és közös listára, meg arra is, hogy koordinálják a
jelöltállítást és külön listákkal induljanak. A végső döntés úgysem az ő,
hanem a választópolgárok kezében lesz.

*Fotók: Földházi Árpád*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201112/8d533fbd/attachment.html>