<div dir="ltr">
<div class="gmail-img"><span><img src="https://mandiner.hu/attachment/0414/413679_szanthocimlap.jpg" title="" style="margin-right: 0px;" width="198" height="111">
                            </span>
                                                                            </div>
                                        <div class="gmail-articletext">

                        <h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20201112_gyermekvedelem_igen_genderpropaganda_az_nuku">„Gyermekvédelem igen, genderpropaganda az nuku” – Szánthó Miklós a Mandinernek</a></h1>
                                                    <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2020. november 12. 13:26</div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20201112_gyermekvedelem_igen_genderpropaganda_az_nuku#">https://mandiner.hu/cikk/20201112_gyermekvedelem_igen_genderpropaganda_az_nuku#</a> <br><b>Írta:                                     <a href="https://mandiner.hu/szerzo/kacsoh_daniel">Kacsoh Dániel</a>                                </b></div>
                            
                        

                        <div class="gmail-info">
                            <div>
                                                            </div>
                            
                        </div>


                        
                        <div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
    <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az Alaptörvény-módosítás </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>csak a legalapvetőbb igazságokat mondja ki </b></span>–
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="color:rgb(0,0,0)"> <b>véli az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós</b>sal 
</span></span>kibertámadásokról és ellenzéki burleszkről is beszélgettünk.</div>

                

        

<div class="gmail-text">
                                        <p><strong>– Miután az 
Országgyűlés – ellenzéki szavazatokkal – megszavazta kedden a 
veszélyhelyzet meghosszabbítását, a kormány rögtön több nagy horderejű 
javaslatot nyújtott be a parlamentnek tárgyalásra: <span style="background-color:rgb(217,234,211)">beleírnák az 
Alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa férfi és újra módosítanák a 
választási szabályokat is. </span>Ez már most nagy felháborodást okoz ellenzéki
 körökben. Bolgár György azt kérdezné: de miért és miért így?</strong></p>

<p>– Jól fogalmazott: „a parlamentnek, tárgyalásra”. Tehát <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a parlament 
működik és törvényjavaslatokat tárgyal, attól függetlenül, hogy 
veszélyhelyzet van</b></span>. Ezt csak azért érdemes hangsúlyozni, mert tavasszal 
az ellenzéki fake news lavórvagánykodás ugye odáig fajult, hogy azt 
állították: a különleges jogrendet arra használja fel a kormány, hogy 
„bezárja a parlamentet”. Ahogy az azonban talán a CNN-es Christine 
Amanpouron kívül mindenkinek világos volt, a parlament akkor és most is 
működik. Az ellenzéki „aggodalmakat” érdemes ezek miatt általánosságban 
rendkívül szkeptikus viszonyulással kezelni.</p>

<p><strong>– Hogy sok álhír jelent meg a tavasszal bevezetett rendkívüli
 jogrend miatt, az igaz, de akkor is: miért most kellett ezeket a fontos
 indítványokat benyújtani? Nem kellett volna előtte egyeztetni az 
ellenzékkel?</strong></p>

<p>– Az ellenzéki pártok szerintem először egyeztessenek saját magukkal,
 meg az alanyt az állítmánnyal. De most tényleg, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mit egyeztessen a 
kormány az ellenzékkel arról, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az „anya nő, az apa férfi”?</span> Persze, 
egy normális világban egy ilyen „közhelyről” nem lenne vita, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de a genderideológia trendvonatára felülő hazai 
balliberális oldal nyilván epét hány</b></span> az ilyesmitől, ezt egyeztetés 
nélkül is tudni lehet.</p>

<p>Komolyra fordítva a szót: 2018-ban – ahogy azt megelőzően két 
alkalommal – a választópolgárok kétharmados felhatalmazást adtak a 
Fidesz-KDNP-nek. Mindenki tudta és tudja, hogy ez alkotmányozó többséget
 jelent, ’18-at megelőzően is használta ezt az Orbán-kormány, a szavazók
 mégis újra igent mondtak erre. Ez egy parlamentáris demokráciában, 
Magyarországon azt jelenti, hogy aki rendelkezik 133 képviselővel, az a 
választók felhatalmazása alapján módosíthatja az alkotmányt. Ehhez a 
ciklus alatt a kormánynak bármikor joga van.</p>

<p><strong>– Dúró Dóra ugyanakkor azonnal magának vindikálta a „sikert”,
 míg mások azt mondják, ez egy eltúlzott reakció a 
Meseország-történetre. Egy genderérzékenyítő gyerekkönyv miatt az 
alkotmányt mégsem kellene átírni. Vagy mégis?</strong></p>

<p>– Egy: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a genderideológia, mármint az, hogy a „férfi” és a „nő” csak 
felvett „nemi szerep”, pusztán társadalmi konstrukció, és ezt meg kell 
ismertetni a gyerekekkel is – ez nem „érzékenyítés”, <u>ez agymosás.</u></b></span></p>

<p>Kettő: nem hiszem, hogy erre a könyvre reagálna a javaslat, de tény, 
hogy a témát ez az eset felpörgette Magyarországon. Ha úgy tetszik, a 
szélsőliberális véleményközeg provokált, mert mindig tesztelik az 
ingerküszöböket, de a fagyi most visszanyal. Azt nem veszik észre, mikor
 túljak túl a bringát, mi az, ami egy már totálisan agymosott nyugati 
társadalomban még működik, nálunk meg nem. Igen, Nyugat-Európa ebből a 
szempontból már elesett, ott teljesen cool és fancy, ha egy draq queen 
megy az ovisoknak felolvasni, ez a régió – szerencsére – viszont még nem
 tart itt. Ott éppen akkor párolgott el a normalitás, hogy amikor ezt a 
témát a homoszexuális- és genderpropaganda először feljátszotta még 
mint „egyenlő bánásmód”, akkor a politikai korrektség általános nyomása 
miatt a józanabbak, az egykori keresztyéndemokrata erők sem mertek 
felszólalni, hogy „na ácsi, héló!”. És ezzel elindultak a csúszós 
lejtőn, a kombinatorikusan adagolt támadások pedig kivédhetetlenné 
váltak.</p>

<p><strong>– És most ezt gátolja meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Alaptörvény módosítása</span>?</strong></p>

<p>– Végső soron igen. Ez <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy stoptábla.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Olyan időszakban élünk, amikor 
ez a sunyi, erőszakos és alattomos liberális szellemi terror<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a 
legalapvetőbb fogalmak jelentésé</span>t is relativizálja. </b></span>Tudja, hogy hangzik a
 legújabb érv? Azért kell a gyerekeket „gendersemleges” nevelésben 
részesíteni, mert ha a fiút fiúként, a lányt pedig lányként nevelik, az 
„sztereotip nemi előítéleteken” alapul és hát a gyerekeket nem szabad 
ilyesmikbe beskatulyázni.</p>

<div class="gmail-keretes">Szóval<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> olyan korban élünk, amikor</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a legalapvetőbb 
igazságokat, a természet rendje által adott tényeket is ki kell 
mondanunk, rögzítenünk kell.</b></span></div>

<p>Ezt teszi az Alaptörvény módosítása is, mikor kimondja, hogy az „anya
 nő, az apa férfi” és védelemben részesíti a gyermek születési nemének 
megfelelő önazonosságát.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <b>A javaslat indokolása külön hangsúlyozza, hogy a
 gyereknek védelmet kell élveznie a testi-lelki integritása<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ellen ható 
szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal </span>szemben.</b></span></p>

<p><strong>– Értem, tehát akkor a kormánypártok saját világnézetüket írják bele az alkotmányba?</strong></p>

<p>– Miért, Ön szerint a „világnézeti semlegesség” kötelezőnek 
beállított liberális tétele valóban semlegességet jelent, vagy azt, hogy
 a liberálisok saját élet- és közízlésüket igyekeznek eladni ezen cégér 
alatt? Most nem belemenve a dolog filozófiai részébe, hogy lehet-e 
egyáltalán valami semleges, hiszen a semlegesség is önmagát preferálja 
más értékekkel szemben, tehát nagyon is elkötelezett…</p>

<div class="gmail-keretes">De ha jól értem <span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b><u>a kortárs aktuális érvelés</u>t, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">akkor</span><b> az állam alkotmánya legyen világnézetileg semleges, tehát például legyen lehetőség a harmadik nem elismertetésére</b>, ahogy 
ez történt Ausztriában vagy Németországban,<b> viszont a „homofóbiát” 
tiltsák be, mert sérti a szexuális kisebbségek érzékenységét. Ez nem 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="color:rgb(0,0,0)">semlegesség, </span></span>ez egy ideológiai kötelezvény, amit jóemberkedően <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a 
toleranciára, az emberi jogokra meg az önkibontakoztatás</span>ra hivatkozva 
reklámoznak.</b></span> Tény, ez az attrakciós logika profi és sikeres.</div>

<p><strong>– Tehát?</strong></p>

<p>Tehát a pontom az az, hogy nem egy valóban semleges, értékfüggetlen 
jogi kánon átírása történik, hanem az, hogy a liberálisok a saját 
értékeikkel, vágyaikkal telítik meg az egyes fogalmakat – <span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b>képlékennyé 
teszik a határokat férfi és nő között, kitalálják, hogy van olyan, hogy 
non-bináris agender meg hasonlók </b></span>–, <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>ami</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>re most született egy hasonlóan értéktelített válaszlépés.</b></span></p>

<p>Remélem, hogy lesz még ilyen, azzal egyenes arányosságban, ahogy a 
balliberális oldal és a genderkufárok értelmezik át a szavak jelentését a
 politikai korrektségre hivatkozva. Szerintem akár csak 20-30 éve még 
mindenki jót mosolygott volna azon, ha valaki azzal jön, hogy „de hát mi
 lesz a genderfluidokkal?”, ahogy ma még nálunk természetes, hogy a 
nőket előre engedjük az ajtóban. Egyesek nyugaton ezt ma már viszont 
szexizmusnak tekintik, mert a nőkkel szembeni „előítéletekre” apellál, 
hogy ők esendőbbek, gyengébbek.</p>

<p><strong>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Milyen hatása lehet </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a módosításnak</span>?</strong></p>

<p>Ami a legfontosabb, az <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a gyermekek védelme: a módosítás alapján az állam valamennyi szervének kötelessége lesz védeni a gyerek születési nemének megfelelő önazonosságát,  </b></span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">tehát <span style="background-color:rgb(234,209,220)">genderpropaganda meg ilyen szexuális 
érzékenyítő-toleranciakurzus</span> az nuku.</span></b> Az apa és anya fogalmainak 
szükségszerű tisztázásából szerintem pedig <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egyértelműen fakad</b></span><span style="background-color:rgb(246,178,107)"> <b>a 
homoszexuálisok </b><b>gyermek-örökbefogadásának</b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">k</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">izárása</span> – egy gyermeknek egy 
anyához és egy apához van joga. Ezzel harmonizál egy másik benyújtott 
javaslat is, ami főszabályként a házaspárok számára tenné csak lehetővé 
az örökbefogadást.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Több ezer házaspár vár Magyarországon 
örökbefogadásra, viszont meg kell szüntetni</b></span> a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>zt a joggal való 
visszaélésre lehetőséget adó kiskaput, hogy magukat <span style="background-color:rgb(208,224,227)">egyedülállónak </span>
valló, valójában homoszexuális élettársi vagy regisztrált élettársi 
kapcsolatban élők<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>gyerekek</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>et vehessek magukhoz.</b></span></span></p>

<p></p>

<p><em>A „közpénz” fogalmára a hatályos jogrend nem ismer normatív definíciót – véli Szánthó Miklós</em></p>

<p><strong>–  Gyorsan vegyük végig a többi kormányzati indítványt 
is! Módosulnak a különleges jogrendekre vonatkozó általános szabályok 
is. Éppen egy különleges jogrend, veszélyhelyzet idején?</strong></p>

<p>– A két dolog nem függ össze. Az Alaptörvény új, különleges jogrendi 
fejezete – ha elfogadják a javaslatot – csak 2023. július 1-jén lépne 
hatályba, tehát egyáltalán nem érinti a mostani veszélyhelyzetet. 
Szerintem egyébként el lehetett volna még evickélni a jelenlegi 
szabályokkal is, de tény – és ez most nem közhelypufogtatás akar lenni 
–, hogy a biztonsági környezet radikálisan megváltozott az elmúlt 
időszakban, elég csak a hibrid hadviselésre vagy a hatásában katonai 
támadásokkal egyenértékű vagy annál akár sokkal súlyosabb, egy ország 
kritikus infrastruktúrája ellen irányuló kibertámadásokra utalni.</p>

<div class="gmail-keretes">A szövegjavaslat így a jelenlegi hat, eléggé kötött különleges jogrendi helyzet helyett hárommal számol,</div>

<p>melyek magukba olvasztják a másik három lényeges, valóban rendkívüli 
beavatkozásra okot adó körülményeit és kiszélesítik a reagálási 
lehetőségeket az újtípusi fenyegetésekkel szemben.</p>

<p><strong>– Közpénz, közérdekű alapítványok? Ezeket is „bebetonozza” a módosítás.</strong></p>

<p>– A „közpénz” fogalmára a hatályos jogrend nem ismer normatív 
definíciót, úgyhogy aki kényes az átláthatóságra és a transzparenciára, 
az csak üdvözölheti, hogy alkotmányos szinten definiálják, mi is számít 
annak. A nemrégiben létrehozott „közfeladatot ellátó közérdekű 
vagyonkezelő alapítványokról” pedig pusztán annyit irányoz elő a 
módosítás, hogy azokról kétharmados törvénynek kell rendelkeznie. Ez az 
ilyen valóban fontos, egyetemi képzéssel, tehetséggondozással vagy a 
nemzeti kultúra ápolásával foglalkozó entitásoknak sokkal kiszámíthatóbb
 helyzetet teremt, hosszútávon is biztos működést tesz lehetővé, hiszen 
egy szimpla parlamenti többség nem tudja majd egyik napról a másikra 
átírni a rájuk vonatkozó szabályokat.</p>

<p><strong>– És végül a választási szabályok módosítása, mely most 
szintén terítékre kerül. Az eddigi 27 helyett 50 képviselő-jelölt 
kellene majd az országos pártlista állításához. Egyesek azt mondják, 
ezzel szétverik az ellenzéki együttműködést, mások azt, hogy éppen 
egybetereli az ellenzéki pártok a javaslat. </strong></p>

<p>– Mivel a szavazást megelőző évben már nem „illik” a választási 
szabályokat alapvetően módosítani, bármilyen választási vagy választási 
eljárással összefüggő nagyobb változtatásról most kell döntenie a 
parlamentnek. Az, hogy kinek mi meg hogyan használ, meg hogyan 
akadályozza a pártokat, kezd már nagyon unalmas zsánerdramaturgia lenni.
 Kilenc éve, a választójogi törvény megalkotása óta más sincs, csak hogy
 egyszer túl engedékeny, máskor meg hogy túl szigorú a választási 
szabályozás. Egyszer azt mondják, megszűnik a többpártrendszer, másnap 
azt, hogy túl sokan indulnak a választásokon.</p>

<div class="gmail-keretes">Az ellenzék lassan egy önmaga paródiáján is túltevő burleszkjelenetté kezd átváltozni.</div>

<p>Most megint az a baj, hogy kiszűrendő a komolytalan pártokat, 
pontosabban azt, hogy komolytalan erők országos lista után támogatást 
tudjanak igényelni, nem elég 27, hanem 50 egyéni jelölt kell. Ez a 
kisebb pártok – akár a Kétfarkú, akár a Mi Hazánk – részéről nagyobb 
erőfeszítést igényelhet, de ha sikerül nekik, akkor legalább világos 
lesz, hogy valóban megméretésre alkalmas erők. Emellett, ha a „nagy” 
ellenzéki pártok valóban olyan mélyen beágyazottak országosan 
külön-külön és együtt is, ahogy állítják, akkor nem látom okát a 
félelmüknek, hogy miért ne tudnának legalább 50 választókerületben 
jelöltet állítani. Ez matematikailag ugye kevesebb, mint az összes 
választókerület fele, tehát nyilván lehetőséget ad közös jelöltekre és 
közös listára, meg arra is, hogy koordinálják a jelöltállítást és külön 
listákkal induljanak. A végső döntés úgysem az ő, hanem a 
választópolgárok kezében lesz.</p>

<p style="text-align:right"><em>Fotók: Földházi Árpád</em></p>

                        </div></div></div>

</div>