[Grem] A magzati sejtek felhasználásának kérdéséről a koronavírus vakcina kifejlesztésekor / Sorozat: 1. rész Roska P. atya

[Emoke Greschik]

 “Bűn-e az abortuszból származó sejtvonalakat használni?” – Egy
sejtbiológus válasza

*Az elmúlt időszakban több írásunkban is felhívtuk a figyelmet arra, hogy
abortált kisbabák sejtvonalait használhatják fel a koronavírus elleni
vakcina fejlesztésére. Szombaton Roska Péter atya és munkatársai – közöttük
bioetikusok – írtak egy írást oldalunkon, most pedig Baranyi Marcell
sejtkutató hozzánk elküldött üzenetét közöljük változtatás nélkül.
Kimondottan örülünk, hogy a tudomány világából is érkezik vélemény a
témában!*

https://777blog.hu/2020/05/18/bun-e-az-abortuszbol-szarmazo-sejtvonalakat-hasznalni-egy-sejtbiologus-valasza/

“Először is szeretném leszögezni, hogy *én rákkutatóként dolgozom,*
jelenleg a doktori tanulmányaimat végzem, tehát *magában a vakcina
fejlesztésben, gyártásban nincs konkrét tapasztalatom tudásom,
rálátásom. **Emiatt
csak általános információkat tudok átadni *ezzel kapcsolatosan, de mivel
sejtekkel dolgozom, talán meg tudok bizonyos dolgokat világítani.
Vakcinagyártás technikai oldala

*Többféle vakcina van, pl elölt, inaktivált vírus, baktérium, vagy ezeknek
olyan változata, amely nem képes megbetegíteni. Végül van, hogy az adott
kórokozónak csak egy-egy fehérjéjét állítják elő. A következőkben
elsősorban ez utóbbi esetről fogok írni.*

Először is, arról szeretnék beszélni, hogy mi ennek a folyamata, és
nélkülözhetetlen-e hozzá az embrionális sejtek használata? *Két részre
lehet osztani a folyamatot,* *amíg egy vakcinával beolthatnak egy
népességet*: *az első a vakcina fejlesztési fázisa*, *a második a gyártási,
tömeggyártási fázis*.

*Gyártás során nagy mennyiségű fehérjére van szükség*, ez emlős (pl
szarvasmarha, egér, ember) sejtvonalakkal nehezen megoldható, bár létező
megoldás. *Sokkal nagyobb mennyiségben lehet a vakcinában jelen lévő
fehérjét előállítani baktériummal, élesztővel, rovarsejtekkel.* Ami *viszont
**ezeknek a hasznosságát limitálja,* az *az úgynevezett glikoziláció
folyamata*. Ez azt jelenti, *hogy **a gyártott fehérjékre meghatározott
mintázatban cukormolekulák kapcsolódnak*. És *ez a *meghatározott *mintázat
bacikban, élesztőkben, még rovarokban is eléggé különbözhet attól, ami a mi
emberi sejtjeinkben történik*. Ennek következtében előfordulhat, hogy a
kívánt fehérje “máshogy néz ki”, eltérő szerkezetű lesz, mint* amit a vírus
normál esetben tartalmaz *(hiszen ő *a mi emberi sejtjeinkben “gyártja” a
fehérjéit,* nem pedig például élesztőben).

*Szóval logikus lenne emberi sejtekben gyártani, hiszen az így gyártott
fehérje hasonlít legjobban* ahhoz, amit egy vírusfertőzés esetén látnánk. *Igen
ám, de milyen sejtben gyártsuk? **Tumoros sejtvonal (ami jól nő és
korlátlan ideig fenntartható) nem jöhet szóba, hiszen sok folyamat
“megborul” bennük, ami bezavarhat** a helyes szerkezetű fehérje
gyártásába.* *Marad
tehát a normál, egészséges emberekből származó sejtvonal.* *Ilyen sejtvonal
származhat “felnőtt” személyből illetve embrióból. **Sajnos* *az
embrionális sejtek előnyösebbek ilyen szempontból, többet tudnak
osztódni *(akár
50-60 osztódást is bírnak szemben a felnőttekből származó sejtekkel, amik
jó esetben 20-30 osztódásra képesek), *illetve gyorsabban és egyszerűbben
növeszthetők.*

*Emiatt ha az erkölcsi tényezőket félrerakjuk, kézenfekvő lenne őket
választani.*

*Szerencsére a gyártásnál, amennyire én tudom, illetve utánaolvastam,
elsősorban nem emberi sejteket használnak,** hanem az előbb említett
élőlényeket (baktérium, élesztő, rovarsejt), illetve alternatív emlős
sejtvonalakat is.* Nem azért, mert a nagy biotech cégek annyira erkölcsösen
akarnák a gyártást vezényelni, hanem *mert nagy bioreaktorokat, **nagyüzemű
gyártást ezekre jobban lehet alapozni.* (Persze sajnos előfordulhat, hogy
van olyan vakcina, amelynek a gyártásánál is használnak humán embrionális
sejtet, de feltételezésem szerint nem ez a jellemző.

*Tehát marad a kérdés: a vakcina fejlesztéséhez szükséges-e embrionális
vonalakat használni?*
Itt rögtön az elején szeretném megjegyezni, hogy a kutatásoknál nem csak a
vakcina fejlesztésnél jön elő az embrionális sejtek kérdése*. **Az
őssejtkutatás, alap sejtbiológiai kutatások, fejlődésbiológia mind-mind
forrongó területek, és nagyon nagy arányban alkalmaznak embrionális
sejtvonalakat*. Ezeken a *területeken a növekedési előnyökön kívül más
előnyei is vannak az embrionális vonalaknak, elsősorban az, hogy többféle
sejttípust lehet „kitenyészteni/**differenciáltatni” belőlük, **míg a
felnőtt testi sejtekből nem, vagy csak bonyolultan és limitált
mértékben. *Ezeknek
*az úgynevezett “számfeletti embriókból” származik, értsd ezalatt azokat az
embriókat, amelyeket a mesterséges megtermékenyítéshez hoznak létre, ám nem
ültetnek be.** Ezeket* *vagy kidobják, de talán még gyakrabban kutatáshoz
használják fel.* *Másik része az abortált magzatokból alapított
sejtvonalak,* mint például az MRC-5 nevű sejtvonal is. Kicsit
elkalandoztam, de ez a kis kitérő talán megmutatja, hogy *a tudományos
közösség sok tagja számára nem jelent erkölcsi problémát az, hogy olyan
sejtvonalakkal dolgozzon, amely így vagy úgy elpusztított embriókból
származik.*

*Visszatérve a vakcina fejlesztéshez, elég logikus *az, *hogy **számos
alapfolyamat modellezéséhez, vizsgálatához elengedhetetlen, vagy legalábbis
nagyon fontos emberi sejtek használata. * Ez eddig nem is jelent problémát,
hiszen egészséges felnőttekből származó sejtek is alkalmasak erre a
feladatra, és ezek használata nem jár erkölcsi problémával, mint ahogyan a
szervtranszplantáció gyakorlata sem okoz etikai dilemmát.

Igen ám, de *amint említettem, az egészséges felnőttekből származó testi
sejtek max 20-30 osztódás után elpusztulnak, nem tarthatóak tovább, szemben
az embrionális vonalakkal, amelyek akár 50-60 osztódást is meg tudnak
érni *(itt
nem feltétlenül pontos számokat közlök, elsősorban szemléltetni szeretnék).*
Sajnos emiatt a kutatók jóval nagyobb arányban használnak embrionális
vonalakat, hiszen gyorsabban és tovább nőnek, mint **a nem embrionális
sejtek*. *Ez kicsit öngerjesztő folyamat is: mivel sokan használják, sok
publikáció készül belőlük, ismertebbek lesznek, az adatok
összehasonlíthatóbbak, így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy mások is
ugyanazt az embrionális vonalat fogják használni.* Ilyen például az MRC-5
nevű sejtvonal is, nagyon elterjedt *akár még rákkutatással kapcsolatos
cikkekben is*. *Volt, hogy a kísérleteimhez nekem is keresnem kellett
“normál” sejtvonalat, és nem volt egyszerű nem embrionális alternatívát
találni.*

*Összefoglalva: van lehetőség arra, hogy a vakcinafejlesztéshez (illetve
rengeteg egyéb területen) nem embrionális sejteket használjunk fel*. *Azonban
bonyolultabb, drágább, és nehezebben összehasonlítható lenne addig, amíg ki
nem alakul az a rutin munkafolyamat, amely nem embrionális sejtekre épül,
sőt azt kifejezetten kizárja. *


Fotó: Dreamstime
Embrionális sejtvonalak erkölcsi megítélése

*Az erkölcsi kérdést illetően, hogy bűn-e ilyen abortuszból származó
sejtvonalakat felhasználni, a rövid válaszom: igen, bűn. Alább kicsit
kifejtem, miért gondolom így.*

Egyik *fő oka **magában az abortusznak az erkölcsi voltában gyökerezik. Mi
is történik? Egy ártatlan emberi életet ilyen vagy olyan okkal
kioltanak.* *Ezek
után ezzel a személlyel, akivel egy súlyos igazságtalanság történt meg,
elkezdenek kísérletezni, sejtvonalat kitenyészteni belőle.* Ez legenyhébb
kifejezéssel is ízléstelen, de valójában* az emberi méltóságá**nak a
további sárba tiprása*. *Nem **arról van szó, hogy halottak sejtjeit,
szerveit nem lehetne jóra használni (például a halottakból történő
szervtranszplantációhoz nem kell külön engedély Magyarországon, elég ha
kifejezetten nem tiltakozott életében ellene)**. Az erkölcstelenség gyökere
abban van, hogy magát az abortuszt nem tartjuk bűnnek. *Nehéz ugyanis
elgondolni, hogy valakinek a szerveit elkezdjem azután felhasználni, hogy
szándékosan megöltem előtte. *Ha ugyanez az ember viszont **motorbalesetben
halt meg *az orrom előtt,* nem jelentene etikai akadályt a szerveinek,
sejtjeinek a felhasználása. **Vagy másik példával: hiába lenne életmentő,
melyik társadalom használna fel illegális szervkereskedelemből származó
szerveket? *

*Azzal, hogy abortált magzatok sejtjeit használjuk fel, valójában mélyen
azt sugalljuk, hogy ami velük történt, az nem volt bűn.*

*A másik ok *sokak számára, akik szeretik az összeesküvés elméleteket,
talán kézzelfoghatóbb. Ez pedig *a profit és az abortusz összefonódása*.
Nyilvánvaló, hogy* ha az embrionális sejtek kelendőbbek a kutatók számára,
akkor nő az igény arra, hogy a gyártók beszerezzenek ilyen vonalakat.**
Honnan lehet legegyszerűbben hozzájutni? Abortuszklinikán, illetve
mesterséges megtermékenyítésnél a számfeletti embrióknál*. Tehát profit
származik ebből a két tevékenységből bizonyos cégek számára. Innentől
kezdve felmerül a gyanú, hogy ezeknél az intézményeknél* a “beszerzés”
fokozott nyomás alá eshet.* Persze nem kell sci-fi filmbeli
szervkereskedelemre, tudatos illegális mészárlásokra gondolni, de nem kell
naívnak sem lenni.

Itt *szeretném egyébként megragadni az alkalmat, **hogy Veres András püspök
atyához társulva tiltakozzak a mesterséges megtermékenyítésnek a magyar
kormány által való fokozott támogatása ellen is, *a*mely ugyanolyan
erkölcstelen cselekedeteket hajt végre* *emberi lényeken**, mint egy
abortuszklinika.* Még egyetemen láttam egy nagyon lelkes kutatót, aki
bemutatta a kutatási munkáját, amelyben sikerült (tényleg nagyon menő
módon) egy bizonyos emberi szövetet létrehozni, amely még a funkcióját is
szépen be tudta tölteni (szándékosan fogalmazok ködösen, nem szeretném,
hogy beazonosítható legyen). Az egyetlen probléma, hogy embrionális
sejtekkel hozta létre. Úgy gondolom, szólongatta is a lelkiismerete, hiszen
a kísérletek mellé röviden, pár mondatban leszögezte, hogy az embrionális
sejtek számfeletti embriókból származnak, amik úgyis ki lettek volna dobva,
tehát nem erkölcstelen a tudományos felhasználásuk.

Az embrionális sejtvonalak felhasználása ugyan egy létező jelenség számos
kutatási területen, azonban ez nem jelenti azt, hogy nélkülözhetetlen
ezeknek a felhasználása. Pusztán *azon múlik, hogy a társadalom, és a
társadalom részeként a kutatók hogyan állnak az emberi személyek
méltóságához? **Ha meglátjuk a másikban az embert, vagy még inkább, ahogy
keresztényekhez illik: Jézust, akkor vissza fogunk riadn*i *attól, hogy az
emberi méltóságával ellentétes dolgot tegyünk.* Nincsenek illúzióim, *sajnos
az abortusz a halál kultúrájának részeként nem fog eltűnni** a társadalmunk*
*ból*. *Viszont azt megtehetem, hogy felelős kutatóként azokat a
személyeket, akiket az abortusz során megfosztottak az életüktől,
megtiszteljem azzal, hogy legalább én nem folytatok velük kísérleteket.*

Sajnos sokan átérezzük annak a tehetetlenségét, hogy a nagy, globális
folyamatokat nem tudjuk megváltoztatni, például a vakcinafejlesztésben,
őssejtkutatásban történő embrionális sejtvonalak felhasználását. Viszont *XVI.
Benedek pápa szavai szerint lehetünk azok, akik szomorúak, sírnak a
gonoszság láttán, **akik nem keményítik meg a szívüket a jelen levő
igazságtalanságokkal szemben,* *hanem hagyják, hogy  a másokkal megtörtént
gonoszság az ő szívüket is megsebezze, és így együtt szenvedjenek az
ártatlanokkal.* Ezt senki sem veheti el tőlünk, és* talán ez az
együttszenvedés meg tudja hozni a társadalmunk átformálódását,** megnyitja
az emberek szívét a legvédtelenebb ártatlanok felé.*

Ha pedig átformálódik a társadalmunk és megnyílik a szívünk, ki tudja?
Lehet, hogy egy idő után nem fogunk a kutatásainkhoz sem olyan
sejtvonalakat használni, amely ezektől a megsebzett, eldobott kicsinyektől
lett az életükkel egyetemben elvéve.

*Baranyi Marcell*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200520/51276bfe/attachment.html>