[Grem] Trianon nem csupán az első világháború következménye!

[Romhányi Beatrix]

Egy másik fórumon az interjú egyes részeire már reagáltam, most ide másolom:
Andrásfalvy egy kiváló néprajzos. Amit a fokgazdálkodásról írt, azt a mai
napig használjuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem kis személyes
bátorsággal akkor kereste fel a csángókat (éjjel gyalog átkelve a
Kárpátokon), amikor ezt a román hatóságok finoman szólva nem támogatták.
Viszont a történelemről, különösen a középkori történelemről alkotott képe
évtizedekkel ezelőtti, mára teljesen elavult. Ezt természetesen rajta nem
kérjük számon, az életkora alapján már bőven túl van az aktív kutatói
időszakán, de ezekben a dolgokban nem őt kellene megkérdezni.
Túl a kissé marxista felhangú társadalomképén az egyik legproblematikusabb
kijelentése az Alföld középkori átalakulását érinti. Az a terület valójában
sohasem volt sűrűn lakott. Hiába van sok 11-13. századi lelőhely, az ismert
Árpád-kori falvak egyikében sem került elő megújított ház. Márpedig egy
olyan földbe mélyített építmény, mint ami abban az időben jellemző volt,
40-50 évnél többet nem bír ki megújítás nélkül. Ma már az újabb kutatások
alapján azt is tudjuk, hogy a 13. században több helyen jelentős
homokmozgás volt a területen, a futóhomok helyenként méteres rétegekben
rakódott le. Emiatt az Alföld középső részének a kiürülése már a tatárjárás
előtt elkezdődött, 1241 után pedig teljesen természetes reakció volt a
legeltető állattartás megjelenése (egyes részeken valószínűleg már a
tatárjárás előtt is jelen volt). Az Alföldön a bronzkor kezdete óta máig
összességében jóval hosszabb ideig volt jellemző a legeltető
nagyállat-tartás, mint a földművelés, a terület egyfajta pulzálást mutat,
ami kihat a népességmegtartó képességére is.
Az persze igaz, hogy egyes főurak a 15-16. századra nagyon meggazdagodtak a
marhakereskedelemből, de azért azt se felejtsük el, hogy az összes alföldi
mezőváros (Kecskemét, Nagykörös, Mezőtúr, Debrecen, stb.) mind ebből épült
és gazdagodott. És persze ez volt az egyik olyan ágazat, a rézbányászat
mellett, aminek a hasznából több mint 100 évig, sőt, bizonyos mértékig még
tovább, finanszírozni lehetett a déli végvárrendszer fenntartását és az
Oszmán Birodalommal szembeni védekezést. Szemérmesen hallgatni szokás ennek
az anyagi vonzatairól, de egy talpas zsoldos egyheti zsoldja 0,5 forint. A
királyi kincstár teljes éves bevétele Mátyás korában a csúcsidőszakban
650.000 aranyforint. Ez azt is jelenti, hogy azok a kétségkívül nem finom
lelkű főurak a saját birtokaik jövedelméből is igen sokat költöttek el a
déli határon védelemre, részben azért, mert birtokaik voltak ott, részben
azért, mert a hivatali kötelezettségeik miatt ezt elvárták tőlük. Nem kell
őket ártatlan angyaloknak látni, egy háborúban edződött katonai elitről
beszélünk, akik hozzászoktak, hogy a konfliktusokat röviden intézzék el. De
az ország érdekét nagyon is szem előtt tartották, és döntő többségük
tehetsége szerint szolgálta is.
Üdvözlettel
Trixi

László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9.,
Szo, 22:10):

> Kedves Levente! Andrásfalvy Bertalan egy jószándékú dilettáns, aki
> történetietlen szempontokat és naív téveszméket képvisel. Ha nem róla lenne
> szó azt mondtam volna, hogy szemlélete majdnem marxista
> osztályszemléletű.Ha lesz időm részletesen cáfolatot is irok, egyelőre azt
> javasolnám, hogy ne vegyük túl komolyan. Nem tükrözi a valós
> összefüggéseket. Egonnak teljesen igaza van pl. Mária
> Teréziával kapcsolatban, aki erőteljesen korlátozta a feudális nemesség
> törekvéseit.Üdv
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_4091143094666045885_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
> Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9.,
> Szo, 13:29):
>
>> Egy tanulságos, és alapos gondolkodást igénylő interjú.
>> Szeretettel:
>>
>> Levente
>>
>> Trianon nem csupán az első világháború következménye!
>>
>> Andrásfalvy Bertalan
>>
>> Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa, ezen kell
>> változtatni
>>
>> – mondta a néprajzkutató.
>> Mindannyiunk felelőssége és munkája kell ahhoz, hogy Magyarország ne
>> legyen a gyökeres ellentétek országa
>>
>> – nyilatkozta lapunknak Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas
>> néprajzkutató, az Antall-kormány kultuszminisztere, akivel a trianoni
>> tragédiához vezető utakról, a rendi nemesség önzőségéről és a
>> néphagyományok ma is hasznosítható funkcióiról beszélgettünk.
>>
>> – Trianon századik évfordulójához közeledve mit tudunk mondani, mi
>> vezetett Magyarország széteséséhez?
>>
>> – Trianon nem csupán az első világháború következménye, hanem egy sok
>> évszázados elhibázott, a magyar arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika
>> része, melyben a népet, a magyar parasztságot folyamatosan megfosztották
>> életterétől és lehetőségeitől. A hódoltság után a bécsi udvarnak
>> egyszerűbb volt a magyar arisztokraták igényeit kielégíteni, mint nagy
>> társadalmi, szociális változásokat és földosztást végrehajtani.
>>
>> Az első világháború lezárása során Magyarország ellenségei azzal
>> érveltek, amit sok száz esztendővel azelőtt a magyarok is írtak magukról:
>> Werbőczy István 1514-ben megjelent Tripartitumában ugyanis kimondja,
>> hogy      a honfoglalók utódai csak a magyar nemesek. Tehát az egész magyar
>> parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai közül!   Ez a gondolat
>> Trianonkor, a Beneš-dekrétumok esetében is megjelent: azaz, hogy nincs
>> magyar nép, csak magyar urak vannak és más ajkú, elnyomott szolganépek.
>>
>> Az első világháború után szomszédjaink egyetértettek abban, hogy a magyar
>> urak nagy földbirtokait fel kell osztani az országból megkapott részeken,
>> és azt betelepíteni saját embereikkel.
>>
>> A francia küldött a békediktátum megfogalmazásakor így érvelt:
>>
>> „Nem kell meghagyni a trianoni kis Magyarországot sem, mert nincs magyar
>> nép, csak magyar urak vannak. A nép szlovák, román, szerb vagy éppen
>> német”.  Ezzel az érveléssel még az 1980-as években is találkoztam a
>> szlovákok között.
>>
>> – A középkori Magyar Királyság csúcsán kezdődött meg a nemesek és a
>> parasztok konfliktusa?
>>
>> – Nem, már jóval előbb. Sajnos elmondható, hogy a történelmünket a magyar
>> nemesek tették tönkre. 1222-ben a sokak által felmagasztalt Aranybulla nem
>> más, mint a nép mellé állt király hatalmának a csökkentése, de úgy is
>> mondhatnám, hogy az      a nemesi nemzet önző kapzsiságát kiszolgáló irat.
>>
>> Az 13. században meginduló marhaexport volt az, ami komoly
>> érdekellentéteket teremtett a nemesség és a parasztság között. A
>> nagyállattartáshoz legelők kellettek, melynek következtében pusztává tették
>> az Alföldet. A történelemkönyvek ma is azt írják, hogy azért jöttek a
>> honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe, mert itt az Alföldön a
>> nagyállattartó életmódhoz szükséges szteppék voltak. Ez azonban nem
>> igaz.
>>
>>   A magyar urak változtatták legelővé a tájon addig sokoldalúan
>> gazdálkodó, vízgazdálkodásban is jártas magyar falvak tömegeit.  Erőszakkal
>> elvették a földjeiket, hogy azon legelőket létesítsenek, hiszen a magyar
>> marha kelendő lett egész Európában. Felnevelték a szarvasmarhákat, majd
>> saját lábukon vezették őket nyugatra. A nemesek anyagi haszonszerzése
>> vezetett oda, hogy Debrecen határában 30, Kiskunfélegyháza körül legalább
>> 15 falu is elpusztult! Tudjuk a neveiket, a régészek többüknek ismerik
>> helyüket is.
>>
>>   A magyarság példátlan önpusztítása a már 13-14. századtól megkezdődött,
>> a magyar nemesség kizsákmányoló szemlélete pedig a hódoltság után sem
>> változott meg.
>>
>> – Mi történt a török kiűzése után?
>>
>> – A magyar nemesség mohósága továbbra is megmaradt. A 18. század
>> elejétől a magyar földesurak elkergetik a jól dolgozó, de öntudatos
>> magyarokat és székelyeket, s helyükre románokat telepítenek be. Ők
>> olcsóbban dolgoznak és a könnyen pénzzé tehető állatállománnyal érkeznek a
>> korábban a színmagyar lakta vidékekre.
>>
>> Wass Albert is megírta, hogy saját ősei is elűzték magyar parasztjaikat!
>>
>> Ismerünk 17-18. századi levelezéseket, feljegyzéseket melyek beszámolnak
>> arról, hogy volt olyan falu, ahol azelőtt egyetlen egy román sem volt, de
>> húsz-harminc év múlva már román többségű lett! Trianon tehát nem az első
>> világháború elvesztésével kezdődött, hanem jóval korábban.
>>
>>   – A bécsi udvarnak milyen szerepe volt abban, hogy a magyar parasztság
>> ne tudjon megerősödni?
>>
>> – Mária Terézia szétverte a paraszti közösségeket, és a földesuraknak
>> kedvező politikát folytatott. Hol van még egy olyan erőszakos európai
>> uralkodó, mint ő? 1764-ben a határőrszervezések miatt tárgyalni összejövő,
>> tiltakozó székelyeket lemészárolták, gyerekekkel, asszonyokkal együtt. Hol
>> volt még egy ilyen eset?
>>
>> Ezt Európában az ellenségével sem tette meg egy uralkodó, mert az olyan
>> elítélést váltott ki, de Magyarországon a magyar királyné, akit ma is
>> „kegyes királynéként” említünk, megtette ezt Madéfalván a székelyekkel.
>>
>> Akkor székely családok ezrei hagyták el Erdélyt.
>>
>> *Volt még egy nagyon jelentős kivándorlásuk – melyet a történetíróink
>> gyakorta meg sem említenek – az 1870-es években.*
>>
>> Addigra teljesen kisemmizték a székelyeket, pont akkor, amikor a románok
>> a térségben erőre kaptak. Egy példát említek csak: a 19. században
>> megalakult az Erdélyi Románok Szövetsége. Ehhez csatlakozott majd a
>> bukaresti ifjúság, az értelmiség is. Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy
>> bankot ez volt az Albina Bank.
>>
>> Az Albina pedig minden románnak, aki magyar házat vagy földet vett, annak
>> kamatmentes kölcsönt adott! Fölvásárolták az eladósodott magyarok és
>> székelyek birtokait, akik nem bírták a rájuk nehezedett terheket
>> megfizetni.
>>
>> Több mint százezer székelyt üldöztek el Erdélyből a 19. század végére. A
>> magyar bankok megbízásából magyar csendőrök kergették ki házaikból,
>> lakásából az eladósodott székelyeket. Ezek a székelyek fogták a kis
>> holmijukat, és kimentek Moldvába vagy Bukarestbe.
>>
>>      Akkor lett Bukarest a második legnagyobb magyar város. Több magyar
>> élt akkor ott, mint Szegeden!
>>
>> A román fővárosban már nem tudtak földet kapni, így ipari munkások
>> lettek, majd asszimilálódtak.  A századfordulóra a hatalom birtokosai
>> megszégyenítették, ellehetetlenítették a magyar parasztokat, székelyeket,
>> ezért elmenekültek az országból. Másfél millió ember hagyta el
>> Magyarországot. Ha ők itthon maradnak, akkor sok minden egészen másképpen
>> alakult volna 1918-ban is!
>>
>> A magyarság másik nagy problémája az egykézés volt, mely, ha nem így
>> alakul, akkor ma a Kárpát-medence nagy részén magyar többség lenne.  Az
>> egykézés nagyobb kárt okozott, mint a két világháború összesen. Nem
>> szoktunk beszélni arról sem, hogy Magyarország lélekszámához képest a
>> legtöbb katonát veszítette az első világháborúban. Magyarország adta a
>> legnagyobb véráldozatot, és hogyan jöttünk ki a háborúból? Hogy még
>> Ausztria is kap egy darabot Magyarországból!  T
>>
>> Mert 1867-ben a földesurak érdekében hitbizományi törvényt hoztunk,
>> lemondtunk minden földreform lehetőségéről, átadtuk a pénzügyet, a
>> hadügyet, a külügyet az osztrák kormányzónak, és ezért keveredtünk bele az
>> első világháborúba.
>>
>> – A békediktátum után mi jelentette a legnagyobb problémát
>> Magyarországon?
>>
>> – Az, hogy nem került sor a földosztásra. Magyarország megtartotta azt a
>> torz birtokstruktúrát, ami Mária Terézia idején kialakult.
>>
>> Ráadásul a megcsonkított országban az aránytalanságok tovább
>> folytatódtak. A Horthy-korszak idején egy arisztokrata kevesebb adót
>> fizetett egy hold föld után, mint a három-négy holdas törpebirtokos! Nem
>> vagyok Horthy-ellenes, de nyíltan kell beszélni ezekről a konfliktusokról,
>> mert ezek nagyban hozzájárultak az ország és társadalmának széteséséhez.
>> Óriási ellentétek teremtődtek Magyarországon a második világháború után
>> is. Egész Európában a legmegosztottabb társadalommá vált a magyar.
>>
>> Feljelentések, koncepciós perek tízezrei is példa nélküliek még a
>> vasfüggöny keleti oldalán is
>>
>> . Az állandó ellenségkeresés talán annak is az oka, hogy nem tudjuk
>> egymást eléggé megbecsülni, szeretni.
>>
>> Az Andrássy út 60-ban és a recski kényszermunkatáborban nem oroszok verik
>> és kínozzák meg a magyarokat, hanem magyarok!  Az, hogy mindez
>> megtörténhetett, nagyon mély társadalmi okokra vezethetők vissza.
>>
>>   Ennél az örökös ellenségkeresésnél visszautalnék egyetemi tanáromra, I.
>> Tóth Zoltán történészre, akit 1956 októberében agyonlőttek. Néprajz–román
>> szakos hallgató voltam, és ő tanította nekünk a román történelmet. Tudtam,
>> hogy az 1848-49-es szabadságharc leveréséből a románok is bőségesen
>> kivették részüket, azt viszont tőle tudtam meg, hogy volt egy román
>> értelmiségi réteg, aki a magyar forradalommal és annak eszméivel
>> szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth Zoltántól, hogy a magyar szabadságharc
>> leverése után mit csináltak azokkal a románokkal, akik támogatták a magyar
>> szabadságharcot. Elmondta, hogy nem csináltak velük semmit, hiszen
>> ugyanolyan románok voltak, mint ők.
>>
>> A románok érdeke volt, hogy ne bántsák, hanem minden körülmények között
>> segítsék egymást.  Ez a szemlélet sajnálatosan kevésbé van meg bennünk
>> magyarokban, számos történelmi és társadalmi válság ennek is köszönthető.
>>
>>   – Mit tehetünk ma a trianoni sebek gyógyulása érdekében?
>>
>> – Elsőnek is a magyar történelemről nyíltan és a lehető legteljesebben
>> kell beszélnünk, azokról az eseményekről is, amelyek fájók vagy éppen
>> nincsenek megírva, túlhangsúlyozva a történelemkönyveinkben!
>>
>> Továbbá a magyarságnak mindent meg kell tennie ahhoz, hogy közösségeket
>> hozzon létre.
>>
>> Kopp Mária a rendszerváltoztatás után nem sokkal megírta, hogy a magyar
>> nép azért beteg, mert alig vannak társadalmi kapcsolatai.
>>
>> A legkisebb közösség a család, de idehaza minden második házasság
>> felbomlik, a gyermekek száma nem éri el átlagban az 1,5-öt sem!  Egy német
>> átlagosan három-négy csoportnak, közösségnek a tagja: egy
>> horgásztársaságnak, egy teniszklubnak, egy kórusnak, egy egyházi
>> felekezetnek, egy pártnak stb.
>>
>> Magyarországon pedig elmagányosodott emberek milliói élnek.  Az emberi
>> kapcsolatok felvételének egyik módja a művészet, a szépség megalkotása és
>> annak befogadása. A kellő művészeti, esztétikai nevelést kell az iskoláknak
>> előtérbe helyezniük, hiszen a lényeg végül is az, hogy egymásnak örömet
>> okozó tagjai legyenek. Így alakulhatnak ki tartós közösségek is. Akár
>> ének-, akár tánccsoportba jár valaki, az létfontosságú, hiszen ezek
>> alkotják meg az emberi kapcsolatokat.
>>
>> A közösség élménye pedig nagyobb, mint a versenyé.  Nyáregyháza szüreti
>> bál.
>>
>> A versenyben a cél az, hogy legyőzzük a másikat. A néphagyomány azért
>> tudott valamennyi magyar népet megtartani a Kárpát-medencében, mert
>> következetesen minden versenyt kiirtott.      A népi játékokban nincs
>> első, második, harmadik, csak szerepcsere! Így mindenki mindig boldognak
>> érezheti önmagát.
>>
>>   Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa. Ezen kell
>> változtatni mindannyiunknak! A kárpát-medencei magyarság jövője olyan lesz,
>> amilyenné tagjai egymáshoz fűződő kötelékei, szeretetkapcsolatai alakítják.
>>
>> Tóth Gábor interjúja
>> <https://vasarnap.hu/2020/03/30/andrasfalvy-trianon-nem-csupan-az-elso-vilaghaboru-kovetkezmenye/>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_4091143094666045885_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200509/64e46110/attachment.html>