<div dir="ltr"><div>Egy másik fórumon az interjú egyes részeire már reagáltam, most ide másolom:</div><div>
<span dir="ltr"><span class="gmail-_3l3x gmail-_1n4g"><span><span>Andrásfalvy egy
kiváló néprajzos. Amit a fokgazdálkodásról írt, azt a mai napig
használjuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem kis személyes
bátorsággal akkor kereste fel a csángókat (éjjel gyalog átkelve a
Kárpátokon), amikor ezt a román </span></span><span><span><span>hatóságok
finoman szólva nem támogatták. Viszont a történelemről, különösen a
középkori történelemről alkotott képe évtizedekkel ezelőtti, mára
teljesen elavult. Ezt természetesen rajta nem kérjük számon, az életkora
alapján már bőven túl van az aktív kutatói időszakán, de ezekben a
dolgokban nem őt kellene megkérdezni.</span><br><span>Túl a kissé
marxista felhangú társadalomképén az egyik legproblematikusabb
kijelentése az Alföld középkori átalakulását érinti. Az a terület
valójában sohasem volt sűrűn lakott. Hiába van sok 11-13. századi lelőhely, az ismert Árpád-kori falvak
egyikében sem került elő megújított ház. Márpedig egy olyan földbe
mélyített építmény, mint ami abban az időben jellemző volt, 40-50 évnél
többet nem bír ki megújítás nélkül. Ma már az újabb kutatások alapján azt is tudjuk, hogy a 13.
században több helyen jelentős homokmozgás volt a területen, a futóhomok
helyenként méteres rétegekben rakódott le. Emiatt az Alföld középső
részének a kiürülése már a tatárjárás előtt elkezdődött, 1241 után pedig
teljesen természetes reakció volt a legeltető állattartás megjelenése
(egyes részeken valószínűleg már a tatárjárás előtt is jelen volt). Az
Alföldön a bronzkor kezdete óta máig összességében jóval hosszabb ideig
volt jellemző a legeltető nagyállat-tartás, mint a földművelés, a
terület egyfajta pulzálást mutat, ami kihat a népességmegtartó
képességére is.</span><br><span>Az persze igaz, hogy egyes főurak a
15-16. századra nagyon meggazdagodtak a marhakereskedelemből, de azért
azt se felejtsük el, hogy az összes alföldi mezőváros (Kecskemét,
Nagykörös, Mezőtúr, Debrecen, stb.) mind ebből épült és gazdagodott. És
persze ez volt az egyik olyan ágazat, a rézbányászat mellett, aminek a
hasznából több mint 100 évig, sőt, bizonyos mértékig még tovább,
finanszírozni lehetett a déli végvárrendszer fenntartását és az Oszmán Birodalommal szembeni védekezést. Szemérmesen
hallgatni szokás ennek az anyagi vonzatairól, de egy talpas zsoldos
egyheti zsoldja 0,5 forint. A királyi kincstár teljes éves bevétele
Mátyás korában a csúcsidőszakban 650.000 aranyforint. Ez azt is jelenti,
hogy azok a kétségkívül nem finom lelkű főurak a saját birtokaik
jövedelméből is igen sokat költöttek el a déli határon védelemre,
részben azért, mert birtokaik voltak ott, részben azért, mert a hivatali
kötelezettségeik miatt ezt elvárták tőlük. Nem kell őket ártatlan
angyaloknak látni, egy háborúban edződött katonai elitről beszélünk,
akik hozzászoktak, hogy a konfliktusokat röviden intézzék el. De az
ország érdekét nagyon is szem előtt tartották, és döntő többségük
tehetsége szerint szolgálta is.</span></span></span></span></span></div><div><span dir="ltr"><span class="gmail-_3l3x gmail-_1n4g"><span><span><span>Üdvözlettel</span></span></span></span></span></div><div><span dir="ltr"><span class="gmail-_3l3x gmail-_1n4g"><span><span><span>Trixi<br></span></span></span></span></span>
</div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">László Baják <<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com">laszlo.bajak@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 22:10):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">Kedves Levente! Andrásfalvy Bertalan egy jószándékú dilettáns, aki történetietlen szempontokat és naív téveszméket képvisel. Ha nem róla lenne szó azt mondtam volna, hogy szemlélete majdnem marxista osztályszemléletű.Ha lesz időm részletesen cáfolatot is irok, egyelőre azt javasolnám, hogy ne vegyük túl komolyan. Nem tükrözi a valós összefüggéseket. Egonnak teljesen igaza van pl. Mária Teréziával kapcsolatban, aki erőteljesen korlátozta a feudális nemesség törekvéseit.Üdv </div><div id="gmail-m_4091143094666045885DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_4091143094666045885_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 13:29):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div><span style="font-size:14px">Egy tanulságos, és alapos gondolkodást igénylő interjú.</span></div><div><span style="font-size:14px">Szeretettel:</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Levente</span></div><div> </div><div><span style="font-size:18px">Trianon nem csupán az első világháború következménye!</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Andrásfalvy Bertalan </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="background-color:rgb(241,196,15)">Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa, ezen kell változtatni </span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– mondta a néprajzkutató. </span></div><div><span style="font-size:18px"><span style="background-color:rgb(241,196,15)">Mindannyiunk felelőssége és munkája kell ahhoz, hogy Magyarország ne legyen a gyökeres ellentétek országa</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– nyilatkozta lapunknak Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, az Antall-kormány kultuszminisztere, akivel a trianoni tragédiához vezető utakról, a rendi nemesség önzőségéről és a néphagyományok ma is hasznosítható funkcióiról beszélgettünk. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– Trianon századik évfordulójához közeledve mit tudunk mondani, mi vezetett Magyarország széteséséhez? </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">–<span style="background-color:rgb(241,196,15)"> Trianon nem csupán az első világháború következménye, hanem egy sok évszázados elhibázott, a magyar arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika része, melyben a népet, a magyar parasztságot folyamatosan megfosztották életterétől és lehetőségeitől</span>. A hódoltság után a bécsi udvarnak egyszerűbb volt a magyar arisztokraták igényeit kielégíteni, mint nagy társadalmi, szociális változásokat és földosztást végrehajtani. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Az első világháború lezárása során Magyarország ellenségei azzal érveltek, amit sok száz esztendővel azelőtt a magyarok is írtak magukról: Werbőczy István 1514-ben megjelent Tripartitumában ugyanis kimondja, hogy a honfoglalók utódai csak a magyar nemesek. Tehát az egész magyar parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai közül! Ez a gondolat Trianonkor, a Beneš-dekrétumok esetében is megjelent: azaz, hogy nincs magyar nép, csak magyar urak vannak és más ajkú, elnyomott szolganépek.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="background-color:rgb(241,196,15)">Az első világháború után szomszédjaink egyetértettek abban, hogy a magyar urak nagy földbirtokait fel kell osztani az országból megkapott részeken, és azt betelepíteni saját embereikkel. </span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A francia küldött a békediktátum megfogalmazásakor így érvelt: </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">„Nem kell meghagyni a trianoni kis Magyarországot sem, mert nincs magyar nép, csak magyar urak vannak. A nép szlovák, román, szerb vagy éppen német”. Ezzel az érveléssel még az 1980-as években is találkoztam a szlovákok között. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– A középkori Magyar Királyság csúcsán kezdődött meg a nemesek és a parasztok konfliktusa? </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– Nem, már jóval előbb. Sajnos elmondható, hogy a történelmünket a magyar nemesek tették tönkre. 1222-ben a sokak által felmagasztalt Aranybulla nem más, mint a nép mellé állt király hatalmának a csökkentése, de úgy is mondhatnám, hogy az a nemesi nemzet önző kapzsiságát kiszolgáló irat. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Az 13. században meginduló marhaexport volt az, ami komoly érdekellentéteket teremtett a nemesség és a parasztság között. A nagyállattartáshoz legelők kellettek, melynek következtében pusztává tették az Alföldet. A történelemkönyvek ma is azt írják, hogy azért jöttek a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe, mert itt az Alföldön a nagyállattartó életmódhoz szükséges szteppék voltak. Ez azonban nem igaz. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"> A magyar urak változtatták legelővé a tájon addig sokoldalúan gazdálkodó, vízgazdálkodásban is jártas magyar falvak tömegeit. Erőszakkal elvették a földjeiket, hogy azon legelőket létesítsenek, hiszen a magyar marha kelendő lett egész Európában. Felnevelték a szarvasmarhákat, majd saját lábukon vezették őket nyugatra. A nemesek anyagi haszonszerzése vezetett oda, hogy Debrecen határában 30, Kiskunfélegyháza körül legalább 15 falu is elpusztult! Tudjuk a neveiket, a régészek többüknek ismerik helyüket is. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"> A magyarság példátlan önpusztítása a már 13-14. századtól megkezdődött, a magyar nemesség kizsákmányoló szemlélete pedig a hódoltság után sem változott meg.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– Mi történt a török kiűzése után? </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– A magyar nemesség mohósága továbbra is megmaradt. <span style="background-color:rgb(241,196,15)">A 18. század elejétől a magyar földesurak elkergetik a jól dolgozó, de öntudatos magyarokat és székelyeket, s helyükre románokat telepítenek be. Ők olcsóbban dolgoznak és a könnyen pénzzé tehető állatállománnyal érkeznek a korábban a színmagyar lakta vidékekre.</span> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="background-color:rgb(46,204,113)">Wass Albert is megírta, hogy saját ősei is elűzték magyar parasztjaikat! </span> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Ismerünk 17-18. századi levelezéseket, feljegyzéseket melyek beszámolnak arról, hogy volt olyan falu, ahol azelőtt egyetlen egy román sem volt, de húsz-harminc év múlva már román többségű lett! Trianon tehát nem az első világháború elvesztésével kezdődött, hanem jóval korábban.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"> – A bécsi udvarnak milyen szerepe volt abban, hogy a magyar parasztság ne tudjon megerősödni? </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– Mária Terézia szétverte a paraszti közösségeket, és a földesuraknak kedvező politikát folytatott. Hol van még egy olyan erőszakos európai uralkodó, mint ő? 1764-ben a határőrszervezések miatt tárgyalni összejövő, tiltakozó székelyeket lemészárolták, gyerekekkel, asszonyokkal együtt. Hol volt még egy ilyen eset? </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Ezt Európában az ellenségével sem tette meg egy uralkodó, mert az olyan elítélést váltott ki, de Magyarországon a magyar királyné, akit ma is „kegyes királynéként” említünk, megtette ezt Madéfalván a székelyekkel. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Akkor székely családok ezrei hagyták el Erdélyt.</span></div><div> </div><div><b><span style="font-size:18px"><span style="background-color:rgb(241,196,15)">Volt még egy nagyon jelentős kivándorlásuk – melyet a történetíróink gyakorta meg sem említenek – az 1870-es években.</span></span></b><span style="font-size:14px"> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Addigra teljesen kisemmizték a székelyeket, pont akkor, amikor a románok a térségben erőre kaptak. Egy példát említek csak: a 19. században megalakult az Erdélyi Románok Szövetsége. Ehhez csatlakozott majd a bukaresti ifjúság, az értelmiség is. Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy bankot ez volt az Albina Bank. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Az Albina pedig minden románnak, aki magyar házat vagy földet vett, annak kamatmentes kölcsönt adott! Fölvásárolták az eladósodott magyarok és székelyek birtokait, akik nem bírták a rájuk nehezedett terheket megfizetni. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Több mint százezer székelyt üldöztek el Erdélyből a 19. század végére. A magyar bankok megbízásából magyar csendőrök kergették ki házaikból, lakásából az eladósodott székelyeket. Ezek a székelyek fogták a kis holmijukat, és kimentek Moldvába vagy Bukarestbe. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"> </span><span style="font-size:18px"><span style="background-color:rgb(241,196,15)"> Akkor lett Bukarest a második legnagyobb magyar város. Több magyar élt akkor ott, mint Szegeden!</span></span><span style="font-size:14px"> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A román fővárosban már nem tudtak földet kapni, így ipari munkások lettek, majd asszimilálódtak. A századfordulóra a hatalom birtokosai megszégyenítették, ellehetetlenítették a magyar parasztokat, székelyeket, ezért elmenekültek az országból. Másfél millió ember hagyta el Magyarországot. Ha ők itthon maradnak, akkor sok minden egészen másképpen alakult volna 1918-ban is! </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A magyarság másik nagy problémája az egykézés volt, mely, ha nem így alakul, akkor ma a Kárpát-medence nagy részén magyar többség lenne. Az egykézés nagyobb kárt okozott, mint a két világháború összesen. Nem szoktunk beszélni arról sem, hogy Magyarország lélekszámához képest a legtöbb katonát veszítette az első világháborúban. Magyarország adta a legnagyobb véráldozatot, és hogyan jöttünk ki a háborúból? Hogy még Ausztria is kap egy darabot Magyarországból! T</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Mert 1867-ben a földesurak érdekében hitbizományi törvényt hoztunk, lemondtunk minden földreform lehetőségéről, átadtuk a pénzügyet, a hadügyet, a külügyet az osztrák kormányzónak, és ezért keveredtünk bele az első világháborúba. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– A békediktátum után mi jelentette a legnagyobb problémát Magyarországon? </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– <span style="background-color:rgb(241,196,15)">Az, hogy nem került sor a földosztásra. Magyarország megtartotta azt a torz birtokstruktúrát, ami Mária Terézia idején kialakult.</span> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Ráadásul a megcsonkított országban az aránytalanságok tovább folytatódtak. A Horthy-korszak idején egy arisztokrata kevesebb adót fizetett egy hold föld után, mint a három-négy holdas törpebirtokos! Nem vagyok Horthy-ellenes, de nyíltan kell beszélni ezekről a konfliktusokról, mert ezek nagyban hozzájárultak az ország és társadalmának széteséséhez. </span></div><div><span style="font-size:18px"><span style="background-color:rgb(241,196,15)">Óriási ellentétek teremtődtek Magyarországon a második világháború után is. Egész Európában a legmegosztottabb társadalommá vált a magyar.</span></span><span style="font-size:14px"> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Feljelentések, koncepciós perek tízezrei is példa nélküliek még a vasfüggöny keleti oldalán is</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">.</span><span style="font-size:18px"><span style="background-color:rgb(241,196,15)"> Az állandó ellenségkeresés talán annak is az oka, hogy nem tudjuk egymást eléggé megbecsülni, szeretni. </span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Az Andrássy út 60-ban és a recski kényszermunkatáborban nem oroszok verik és kínozzák meg a magyarokat, hanem magyarok! Az, hogy mindez megtörténhetett, nagyon mély társadalmi okokra vezethetők vissza. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"> Ennél az örökös ellenségkeresésnél visszautalnék egyetemi tanáromra, I. Tóth Zoltán történészre, akit 1956 októberében agyonlőttek. Néprajz–román szakos hallgató voltam, és ő tanította nekünk a román történelmet. Tudtam, hogy az 1848-49-es szabadságharc leveréséből a románok is bőségesen kivették részüket, azt viszont tőle tudtam meg, hogy volt egy román értelmiségi réteg, aki a magyar forradalommal és annak eszméivel szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth Zoltántól, hogy a magyar szabadságharc leverése után mit csináltak azokkal a románokkal, akik támogatták a magyar szabadságharcot. Elmondta, hogy nem csináltak velük semmit, hiszen ugyanolyan románok voltak, mint ők. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A románok érdeke volt, hogy ne bántsák, hanem minden körülmények között segítsék egymást. Ez a szemlélet sajnálatosan kevésbé van meg bennünk magyarokban, számos történelmi és társadalmi válság ennek is köszönthető.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"> </span><span style="font-size:18px"><span style="background-color:rgb(241,196,15)"> – Mit tehetünk ma a trianoni sebek gyógyulása érdekében? </span></span><span style="font-size:14px"> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– <span style="background-color:rgb(241,196,15)">Elsőnek is a magyar történelemről nyíltan és a lehető legteljesebben kell beszélnünk, azokról az eseményekről is, amelyek fájók vagy éppen nincsenek megírva, túlhangsúlyozva a történelemkönyveinkben! </span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="background-color:rgb(46,204,113)">Továbbá a magyarságnak mindent meg kell tennie ahhoz, hogy közösségeket hozzon létre. </span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Kopp Mária a rendszerváltoztatás után nem sokkal megírta, hogy a magyar nép azért beteg, mert alig vannak társadalmi kapcsolatai. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A legkisebb közösség a család, de idehaza minden második házasság felbomlik, a gyermekek száma nem éri el átlagban az 1,5-öt sem! Egy német átlagosan három-négy csoportnak, közösségnek a tagja: egy horgásztársaságnak, egy teniszklubnak, egy kórusnak, egy egyházi felekezetnek, egy pártnak stb. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="background-color:rgb(46,204,113)">Magyarországon pedig elmagányosodott emberek milliói élnek. </span>Az emberi kapcsolatok felvételének egyik módja a művészet, a szépség megalkotása és annak befogadása. A kellő művészeti, esztétikai nevelést kell az iskoláknak előtérbe helyezniük, hiszen a lényeg végül is az, hogy egymásnak örömet okozó tagjai legyenek. Így alakulhatnak ki tartós közösségek is. Akár ének-, akár tánccsoportba jár valaki, az létfontosságú, hiszen ezek alkotják meg az emberi kapcsolatokat. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A közösség élménye pedig nagyobb, mint a versenyé. Nyáregyháza szüreti bál. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A versenyben a cél az, hogy legyőzzük a másikat. A néphagyomány azért tudott valamennyi magyar népet megtartani a Kárpát-medencében, mert következetesen minden versenyt kiirtott. <span style="background-color:rgb(241,196,15)">A népi játékokban nincs első, második, harmadik, csak szerepcsere!</span> Így mindenki mindig boldognak érezheti önmagát.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"> </span><span style="font-size:18px"><span style="background-color:rgb(241,196,15)">Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa. Ezen kell változtatni mindannyiunknak! A kárpát-medencei magyarság jövője olyan lesz, amilyenné tagjai egymáshoz fűződő kötelékei, szeretetkapcsolatai alakítják. </span></span><span style="font-size:14px"> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><a href="https://vasarnap.hu/2020/03/30/andrasfalvy-trianon-nem-csupan-az-elso-vilaghaboru-kovetkezmenye/" target="_blank">Tóth Gábor interjúja</a></span></div>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div><div id="gmail-m_4091143094666045885DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_4091143094666045885_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>