[Grem] 5G

[csakany]

Kedves Mindenki!
Engem azért nem nyugtatott meg ez a cikk. Sejtszintű mérésekről ugyanis nincs 
szó benne. (És lehet, hogy az eltelt idő nem is elég a hatások kifejlődéséhez.) 
Azonkívül, néha kis változás is okozhat minőségi ugrást.
Sziasztok       Rita


On Sat, 9 May 2020, Emoke Greschik wrote:

> Téma Thuróczy György: Az 5G-vel nem biológiai, hanem társadalmi gondok vannak 
> Dr. Fekete Ágnes
> 2020. április 29.
>             Thuróczy György: Az 5G-vel nem biológiai, hanem társadalmi gondok 
> vannak
> 
> https://szemlelek.net/2020/04/29/mobiltelefobia
> 
> A Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetőjével az új technológiáról és 
> a közbeszéd
> terepein terjedő spekulációkról beszélgettünk.
> 
> Dr. Thuróczy György az a szakértő, akit Magyarországon érdemes először 
> megkérdezni, ha a
> mobiltelefonokkal kapcsolatos egészségügyi károsodások után kutakodunk. 
> Rengeteget idézik őt
> manapság hazánkban. Ráadásul ő a Háló – katolikus kisközösségeket segítő, 
> találkozásokat
> szervező – közösség alapító tagja és vezetője.
> 
> – Vajon miért lett ekkora társadalmi felbolydulás az 5G-ből?
> – Minden új dologról elkezdenek az emberek fantáziálni. A mobiltelefon 
> hálózatoknak nagyon
> nagyszámú felhasználója van, ezért sok ember gondolkodik erről a kérdésről. A 
> felhasználók
> számával egyenesen arányosak a spekulációk, és ennek nagy társadalmi 
> visszhangja van. Ha ez egy
> speciális-, szűkebb szakmai terület lenne, akkor valószínűleg nem beszélnének 
> róla ennyit.
> 
> – Éppen felhívott egy barátom, hogy szerinte az 5G miatt nincsenek bogarak a 
> városban. Igaz az,
> hogy sok helyen nem engedélyezték az 5G-t egészségügyi okokból?
> – Svájc néhány kantonjában, véleményem szerint politikai okokból, 
> elhalasztották az 5G
> engedélyezését. Az önkormányzatok több helyen bevezettek korlátozásokat, 
> például Belgiumban is.
> Azt mondták, hogy várjunk vele, lássuk meg, mi lesz belőle. Ezek politika 
> döntések, és itt a mi
> kutatói kompetenciánk véget ér. Ezeknek a döntéseknek a hátterében nincsenek 
> kutatások,
> nincsenek szigorúan tudományos érvek. Ha a saját területem felől nézem, akkor 
> indokolatlanok
> ezek a korlátozások, de az önkormányzat mondhatja akár politikai okokból, 
> hogy az újabb
> kutatások eredményeit meg kell várni. Ez részben jogos érv, mert valóban 
> nagyon sok kutatásra
> van még szükség. Ugyanakkor a mobiltelefon rádiófrekvenciás sugárzásával 
> kapcsolatban rengeteg
> kutatás történt már, amelyek alapján nem indokolt az a félelem, amiről sokat 
> olvasunk. Persze
> félni mindentől lehet.
> 
> – Mi az az 5G?
> – Az ötödik generációs mobil telefonszolgáltatás, amelyik bizonyos 
> tekintetben új technológiai
> megoldásokat is használ. Ugyanúgy rádióhullámon működik, ahogyan eddig a 
> korábbi mobil
> szolgáltatások. Ugyanúgy kommunikálunk a bázisállomással, ezekben semmi 
> újszerű nincsen. Itt a
> technológiai megoldások az újszerűek, például újfajta kódolásokat vezettek 
> be.
>
>       Olyan ez, mintha egy kisebb útról hirtelen hatsávos autópályára 
> költöznénk. Ugyanaz
>       az autó, ugyanaz a flaszter, csak sokkal több autó képes egyidőben 
> haladni rajta. Az
>       5G elsősorban az iparban lesz jelentős, mert ezzel szinte teljesen 
> valós idejű lesz
>       a kommunikáció.
> 
> Az eddigi nagyjából 100 milliszekundumnál (ms) kisebb, akár 1 ms késleltetés 
> lesz az adó és a
> vevő készülék adatkommunikációja között, ami például az önvezető autók 
> esetében lesz különösen
> érdekes. Az is lehetséges lesz, hogy távkoncertet adjon egy zenekar több 
> taggal, mert nem lesz
> késleltetés a hangok között, mint amit most tapasztalhatunk, ha karantén 
> koncertet nézünk.
> 
> – Most milyen sugárzási szinten működik a 4G?
> – Itt az alkalmazott frekvenciákról érdemes elsősorban beszélni. A negyedik 
> generációs (4G)
> szolgáltatást évek óta használjuk, és senkit sem érdekelt, amikor átálltunk 
> 3G-ről 4G-re. Az 5G
> kicsit magasabb frekvenciákon is fog működni. Míg a 4G 2 GHz körüli 
> frekvencián működik,addig az
> 5G először a 3,6 GHz-es tartományban sugároz majd. De például a WiFi 2,5 
> GHzen működik. Az 5G
> 3,6 GHz-es frekvenciája emberi expozició szempontjából ehhez képest nem 
> jelentős változás.
> 
> – Mit jelent ez?
> – Emberi expoziciónak mondjuk azt a sugárzásmennyiséget, ami a mesterséges 
> forrásokból származó
> elektromágneses terek (EMF) által ér bennünket egy adott időmennyiség alatt. 
> Ezt mi is kutatjuk,
> monitorozzuk rendszeresen. Évek óta megfigyeléseket végzünk arról, hogy 
> Magyarországon mekkora
> sugárhatás ér egy személyt például, ha átlagos mennyiségű időt tölt a 
> városban, közlekedéssel,
> otthon, a munkahelyén, telefonál, WiFi-t használ stb. Az 5G-vel optimalizált 
> kódolási
> technológiát használnak, ami azt jelenti, hogy a rádióhullámokat oda 
> koncentrálják, ahol szükség
> lesz rá. A Kossuth Rádiót például mindenütt lehet fogni, azt minden irányban 
> sugározzák,
> függetlenül attól, hogy hányan hallgatják. Részben már a 4G-nél is megjelent 
> az a technológia,
> hogy koncentrálják az elektromágneses teret. Ha valaki olyan mobil 
> alkalmazást vesz igénybe,
> amelyhez szélessávú szolgáltatásra van szükség, például egy filmet akar 
> letölteni, akkor a
> bázisállomás odafókuszál, és a nagyobb sávszélesség miatt maga a le- és 
> feltöltés sokkal
> rövidebb ideig tart majd. Amíg le-, vagy feltölt, rövid ideig erősebb lesz 
> körülötte a sugárzás,
> de még ez sem magasabb a nemzetközileg elfogadott határértékeknél, amelyre 
> szigorú előírások
> vannak. Sőt, a becslések szerint a napi átlagos emberi expozíció még 
> csökkenni is fog. Amikor
> valaki nem filmet tölt le, csak beszél, vagy e-mail-t ír, olvas, akkor 
> kevesebb sugárzásnak lesz
> kitéve.
> 
> th.jpg
> 
> – Azt is hallottam, hogy a magyar határértékek magasabbak, mint más 
> országokban…
> – Nem, ez nem igaz, a magyar határértékek a nemzetközi ajánlásoknak felelnek 
> meg. Vannak
> országok, ahol ezek a határértékek szigorúbbak. De ezt is inkább politikai 
> döntésnek gondolom.
> Olaszországban, Belgium egyes területein, Ausztria egyes területein vannak 
> ilyen szigorítások.
> Nem sok értelme van, mert a környezeti terhelést nézve még jelentősen alatta 
> vagyunk az
> expozíciós határértékeknek. Amikor egy-egy tartomány a határértéket 
> csökkenti, soha nem
> kutatások alapján, a nemzetközileg is elfogadott tudományos kutatókkal való 
> párbeszédben teszi
> ezt meg. A döntések hátterében inkább a politika áll. A WHO sokat foglalkozik 
> és foglalkozott
> ezzel a témával. Van egy kifejezetten elektromágneses terekkel foglalkozó 
> nemzetközi tudományos
> testületük, amelynek én is tagja vagyok. A WHO ajánlása szerint nem jó az, 
> hogy egyes országok,
> tartományok eltérnek a WHO kérésétől, mert ezzel a tudományba vetett bizalmat 
> csökkentik.
> 
> – De koronavírus ügyében is igaz ez: lassan nem bízunk senkiben, a 
> politikusokban sem, a
> közgazdászokban sem, az orvosokban sem, és sajnos van is ennek alapja. A 
> gazdaság is erős
> tényező ebben az ügyben!
> – Három terület kényes találkozásáról van szó. Az ipar, a gazdaság és a 
> tudomány más-más
> szempontok és érdekek mentén gondolkodik, illetve tevékenykedik. Ráadásul 
> mindhárommal szemben
> él az emberekben egyfajta ellenérzés. Alap-ellenérzésünk van a multikkal 
> szemben. Nemcsak
> nálunk. Ez egy nemzetközi bizalmatlanság velük kapcsolatban. A 
> telekommunikáció pedig a multikon
> keresztül működik. Az iparral szemben is alapvető bizalmatlanság él az 
> emberekben, és nem
> alaptalanul. Az iparnak ugyanis sajátos, haszonelvű az ideológiája. Az 
> egészségvédelemnek pedig
> egészen más a logikája. Nehéz a kompromisszumot megkötni! Mi az a 
> kockázat-haszon arány, amit
> érdemes megtartani?
>
>       Ha azt mondjuk, hogy szüntessük meg a mobiltelefont, mert az egészségre 
> káros, ennek
>       vajon milyen társadalmi hatása lesz? Ha például valaki infarktust kap 
> az utcán, de
>       mivel mobil telefonnal sikerült odahívni a mentőt, ezért életben marad, 
> akkor azt
>       mondjuk, hogy hasznos a telefon. De ha félünk az elektromágneses 
> sugárzástól, akkor
>       pedig haszontalan.
> 
> Ezeket érdemes mérlegelni. Az én szakterületem az, hogy kifejezetten az 
> elektromágneses sugárzás
> hatásait vizsgáljam. Nem tudok mást tenni, mint hogy kutatási adatokra 
> támaszkodva mondok
> véleményt. Ma erős az emberekben az egészségféltés, ami párosul azzal, hogy 
> rengeteg olyan
> platform született, mint például a közösségi média, ahol nagy mennyiségben 
> terjednek
> ellenőrizetlen információk. Ezzel a tudománynak nem lehet felvennie a harcot. 
> Nem tudnék kutató
> munkát végezni, ha naphosszat olyan levelekre válaszolnék, hogy hullanak-e a 
> madarak az 5G miatt
> vagy az egyéb elterjedt konteókról ne is beszéljek. Maradok a kutatásnál. Egy 
> olyan kutató, mint
> én is, most nagyon nehéz helyzetben van, mert kénytelen vagyok a szigorú, 
> szakmai
> követelményeknek eleget tenni. Minden oldalról támadtak már, és „nem lehet 
> minden pofon mellé
> közlekedési rendőrt állítani” – ahogyan Rejtő Jenő írta. A legtöbb pofont 
> annak idején egyes
> „zöld” mozgalmaktól kaptam és ez kezd ismét megjelenni a közösségi médiában 
> terjesztett
> spekulációk miatt. Érdekes módon a mobiltelefon bevezetésekor ez éppen 
> fordítva volt. Amikor a
> mobilszolgáltatás széles körben elindult az ipar részéről mondták, hogy ezt 
> fölösleges kutatni,
> ez így jó, ahogy van. Nekem kellett képviselni azt, hogy igenis kutatni kell 
> az egészségügyi
> hatásait. Aztán szép lassan kiderült, hogy a lakosság is sok kérdést vet fel, 
> amire válaszolni
> kell. Ez körülbelül tizenhat éve volt. De azt, hogy az 5G-vel kapcsolatban 
> miért van ekkor
> hisztéria, magam sem értem egészen. Azt hiszem, az egyik oka az lehet, hogy 
> óriási promócióval
> jelentek meg a techcégek azon a tudományos konferencián, amely tavaly 
> februárban, Barcelonában
> volt. Ott jelentette be minden mobilgyártó a nagy 5G fejlesztését. Az ipar 
> egymás fölé licitált.
> Akkor felfigyeltek a konteó gyárosok is erre, és bejelentették, hogy jön az 
> emberiség nagy
> megbetegítője. Még egyetlen állomás sem volt Magyarországon, de már beszéltek 
> arról, hogy ez
> mekkora baj.
>
>       Annyira komolyak ezek a konspirációs teóriák, hogy a WHO kénytelen volt 
> a honlapjára
>       feltenni, hogy a koronavírus nem az 5G hullámain terjed. Angliában 
> gyújtogattak
>       emiatt. Itthon is volt már 5G elleni tüntetés.
> 
> – Valaki azt mondta nekem, hogy a rádióadó közelében élni olyan, mintha 
> beleülnél a mikrohullámú
> sütőbe!
> 
> – A mikrohullámú sütő zárt tér. Persze nagyon vigyázni kell, hogy valóban 
> becsukódjon az ajtaja,
> néha le is kell tisztítani, de onnan nem jöhet ki a sugárzás. Az antenna 
> körül is keletkezik
> elektromágneses tér. Míg egy mikrohullámú sütő 500-800 Watt teljesítményű, a 
> mobil  antenna
>  10-20 wattos teljesítményű, és a sugárzása nagyon gyorsan lecsökken a 
> távolsággal.
>
>       Minél nagyobb a rádióhullám frekvenciája, annál kevésbé képes az emberi 
> szervezetbe
>       behatolni. Mivel az 5G sugárzásának a frekvenciája még magasabb is, 
> mint a 4G, ezért
>       ebből a szempontból még kedvezőbb is lehet.
> 
> A mikrohullámú sütőben is tapasztaljuk, hogy az étel külseje megmelegedik, de 
> a belseje
> nem.Amikor az elektromágneses hullám az emberi szervezetet éri, akkor 
> hasonlóan, elsősorban a
> bőrhöz közeli szövetekben nyelődik el. Ezért ha valami, akkor maga a 
> telefonkészülék használata
> során érhet bennünket nagyobb expozíció. Amikor telefonálunk, akkor 
> voltaképpen egy kis
> adóberendezést tartunk a kezünkben, egészen közel a fülünkhöz, a fejünkhöz, 
> amely közben
> kommunikál egy bázisállomással. Több ezerszer nagyobb az emberi expozicó a 
> saját mobiltelefonunk
> használata közben, mint ha az antennák mellett elmegyünk. A mobiltelefon 
> működése során nem
> csupán a bázisállomás érzékeli az elektormágneses hullámokat, hanem ezek 
> mobiltelefonból a
> fejünkben is elnyelődnek. Ahhoz, hogy a telefon által keltett expozíció 
> nagyságáról beszéljünk,
> nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk: Milyen telefont használunk? 
> Milyen messze tartjuk
> a fejünktől?  Hány percig telefonálunk? A WHO tíz éven át végzett egy 
> széleskörű, számos
> országot bevonó un. epidemiológiai kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogy az 
> agydaganat
> összefüggésbe hozható-e a mobil telefon használatával? A kutatási projekt 
> végén az úgynevezett
> 2B kategóriába sorolták a rádióhullámokat, azaz „lehetséges emberi rákkeltő”. 
> Ezt a besorolást
> elsősorban az elővigyázatos megközelítés  miatt tették meg, ezzel 
> figyelmeztetve az ipart, és
> további kutatásokra ösztökélve a tudományt.
> 
> – Most is ezekben a kutatásokban dolgoztok?
> – Például jelenleg az irodám ablakában van egy rádiófrekvenciás 
> doziméter, amellyel folyamatosan
> mérjük, hogy a járványügyi helyzet (home-office, távoktatás stb.) miatt 
> növekedett-e a
> környezeti elektromágneses terhelés. Azt tapasztaljuk, hogy kicsit 
> növekedett, de jól látható,
> hogy hétvégeken alacsonyabb a sugárzás. Számos kutatásunk van, amelyekben az 
> idegrendszeri
> terhelést vizsgáljuk, vagy például azt, hogy a koncentrációs képességben 
> van-e változás az
> elektromágneses sugárzás hatására. Vizsgálódunk kognitív tesztekkel is, eddig 
> semmiben sem
> találtunk szignifikáns eltérést. Az ELTE-vel is van most egy közös kutatási 
> projektünk, melyben
> azt vizsgáljuk, hogy található-e objektív adatokon alapuló különbség azok 
> között, akik úgy
> érzik, hogy érzékenyek a rádióhullámokra, illetve akik ezt nem így érzékelik. 
> Jelenleg például a
> 3G és a WiFi hatását vizsgáljuk a bőrre. Mi van akkor, ha valaki egész nap a 
> tengerparton van
> kitéve a nap UV sugárzásának, majd mobilon telefonál? Jelenleg nem találtunk 
> jelentős,
> tudományos szempontból értékelhető eltéréseket kimutatni. Ugyanezt szeretnénk 
> folytatni majd az
> 5G rendszerek esetében is.
> 
> – Mi az, amivel kapcsolatban valóban kérdéseket kell feltennünk most?
> – Nekem mint kutatónak az elfogulatlan objektív elemzésre és releváns 
> kérdésfelvetésekre kell
> koncentrálnom. Nem vagyok híve annak, hogy állandóan az okostelefonunkat 
> nyomkodjuk, vagy a
> számítógép előtt üljünk, bár ez utóbbit én sem tudom elkerülni. Ha a 
> népegészségügyi hatásokról
> beszélünk, akkor azok elsősorban nem biológiai, hanem inkább társadalmi 
> természetűek lesznek.
>
>       Azt hiszem, hogy a most keringő hírekben a különböző szintű hatásokat 
> összekeverik.
>       Mi nem a mesterséges intelligencia (robotika) kérdését vizsgáljuk, nem 
> a társadalom
>       etikai szempontjaira figyelünk, hanem a lehetséges biológiai 
> elváltozásokat
>       kutatjuk.
> 
> De valóban kérdéses, hogy az okostelefonok, a mobil kommunikáció, a 
> hordozható számítógépek
> használata korlátozható-e?  Mennyire változtatja meg az emberi 
> kapcsolatainkat,
> közösségeinket az online világ? Például, a fent hivatkozott civil szervezet 
> alapítója és
> vezetőjeként működésünk során éppen ezért a személyes találkozásokat 
> helyeztük fókuszba, ugyanis
> ebből születhetnek tartós, élettel teli kapcsolatok, kisebb és nagyobb 
> közösségek. Más oldalról
> lehet-e, kell-e határt szabni a technológiai fejlesztéseknek? Ezek valóban 
> fontos  etikai
> kérdések!
> 
> Beszélgetőtárs: Fekete Ágnes
> 
> (Nyitókép: Magyar Kurir)
> 
> 
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> 
> On Wed, Apr 29, 2020 at 1:38 PM Adrienn1 <adrienn.bisztray at googlemail.com> 
> wrote:
> https://www.youtube.com/watch?v=ery6xgTyMwI&fbclid=IwAR0e6PgZCIBr4zOYldJn5DSS-U08RseO6vS3EGVMbw
>       duoaH4577Oi6fCoBQ
>
>       _______________________________________________
>       Grem mailing list
>       Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>