[Grem] Trianon nem csupán az első világháború következménye!
Reinisch Egon
reinisch at t-online.hu
2020. Május. 9., Szo, 14:45:04 CEST
Kedves Lista !
Andrásfalvy Bertalan gondolatai érdekesek őt nem lehet azzal vádolni
,hogy ballib lenne hiszen alapvetően konzervatív hívő a beállítottsága
,azzal egyetértek hogy Trianonnal kapcsolatban keveset beszélünk a saját
feleklősségünkről ,de Andrásfalvy állításait azért részben árnyalnám.
Elsőként Mária Teréziát kell megvédenem bár ő hosszú ideig együtt
működött a magyar arisztokráciával(hiszen ők mentették meg ,vitam et
sanguinem) akik hihetetlenül kihasználták a monarchia területén a
mezőgazdasági konjunktúrát kétszáz új főúri kastély épült ekkoriban ,de
aztán a királynő belátta ,hogy a parasztok kizsákmányolása így nem megy
tovább .Több tucat kisebb-nagyobb parasztfalkelés volt ekkor,csak az
abszolutista állam ha akarta ezeket igen gyorsan fel tudta számolni akár
sorkatonaság bevetésével.
Végül is Mária Terézia így nyilatkozott és ez talán érdekli Emőkét és
Gyuszit hiszen sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel ! ! ! ---Nem akarok
elkárhozni néhány mágnás kedvéért nekem az országaim minden
alattvalójának a hasznára kell lennem --Mondta a királynő .Ennek a
gondolatnak és persze szigorúan ennek adó ügyi vonzatai miatt született
meg Mária Terézia "Úrbéri rendelete "amely nem csak elviselhető mérték
rendezte a paraszti terheket ,HANEM VÉGLEG KIVETTE A JOBBÁGY TELKET A
FÖLDESÚRI VISSZAHÁRAMLÁSI JOGBÓL.Így bár a jobbágy telet hasznaiból
továbbra is részesült a földesúr már nem volt a tulajdona csak feudális
juttatások alanya .Erre többek között azért kerül sor mert a magyar
nemes nem adózott tehát állami adóalany csak a jobbágy telek maradt vidéken.
A női nemből Mária Terézia az aki egyedül állóan nagy hatással volt,
szerintem pozitívan, a magyar történelemre.Azt tudom Andrásfalvy miért
fúj rá:az úrbéri rendelet valóban tönkre tett néhány úgynevezett
illegális paraszti gazdálkodási formát mert egy kicsit túlrendezte a
kérdést.De a pozitív hatása szerintem sokkal nagyobb volt.
Így az furcsa helyzet állt elő a magyar jobbágyok valójában a "48"
magyar rendek által meghozott "ÁPRILISI TÖRVÉNYEK " mellett három
Habsburgnak köszönhették hogy megkapták a jobbágytelket kizárólagos
magántulajdonba ,Mária Teréziának ,Ferencnek és Ferenc Józsefnek.Azért
mert az örökváltságot , a 48 törvényeket a Ferenc által szentesített
"Osztrák Polgári Törvénykönyv " szerint hajtották végre Ferenc József
nyílt-parancsa alapján az 1850-s évek elejétől kezdődően.
A magyar parasztság 44 % rendelkezett úrbéri szerződéses telekkel
(26-46 hold volt a teljes jobbágy telek ) és ők megkapták a teljes
termőterület 56% -t .Ez elképesztő dolog volt a magyar
történelemben,tekintettel arra hogy ezt még a magyar nemesség és elit az
1848 áprilisi törvényekben garantálta a volt jobbágyoknak EZÉRT VOLT
ANNYIRA SIKERES A SZABADSÁGHARC ÉS A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS 48-49-ben.
A székelyek gyűlését Madéfalván egyébként egy részben magyar tábornok
lövette szét Siskovich akik később tábornagy és az Udvari Haditanács
tagja is lett.
Erről a témáról még kéne beszélni hiszen (1920-2020 )
Üdv.Egon
2020.05.09. 13:29 keltezéssel, Sziklay Levente írta:
> Egy tanulságos, és alapos gondolkodást igénylő interjú.
> Szeretettel:
> Levente
> Trianon nem csupán az első világháború következménye!
> Andrásfalvy Bertalan
> Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa, ezen kell
> változtatni
> – mondta a néprajzkutató.
> Mindannyiunk felelőssége és munkája kell ahhoz, hogy Magyarország ne
> legyen a gyökeres ellentétek országa
> – nyilatkozta lapunknak Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas
> néprajzkutató, az Antall-kormány kultuszminisztere, akivel a trianoni
> tragédiához vezető utakról, a rendi nemesség önzőségéről és a
> néphagyományok ma is hasznosítható funkcióiról beszélgettünk.
> – Trianon századik évfordulójához közeledve mit tudunk mondani, mi
> vezetett Magyarország széteséséhez?
> –Trianon nem csupán az első világháború következménye, hanem egy sok
> évszázados elhibázott, a magyar arisztokrácia érdekeit kiszolgáló
> politika része, melyben a népet, a magyar parasztságot folyamatosan
> megfosztották életterétől és lehetőségeitől. A hódoltság után a bécsi
> udvarnak egyszerűbb volt a magyar arisztokraták igényeit kielégíteni,
> mint nagy társadalmi, szociális változásokat és földosztást végrehajtani.
> Az első világháború lezárása során Magyarország ellenségei azzal
> érveltek, amit sok száz esztendővel azelőtt a magyarok is írtak
> magukról: Werbőczy István 1514-ben megjelent Tripartitumában ugyanis
> kimondja, hogy a honfoglalók utódai csak a magyar nemesek. Tehát
> az egész magyar parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai
> közül! Ez a gondolat Trianonkor, a Beneš-dekrétumok esetében is
> megjelent: azaz, hogy nincs magyar nép, csak magyar urak vannak és más
> ajkú, elnyomott szolganépek.
> Az első világháború után szomszédjaink egyetértettek abban, hogy a
> magyar urak nagy földbirtokait fel kell osztani az országból megkapott
> részeken, és azt betelepíteni saját embereikkel.
> A francia küldött a békediktátum megfogalmazásakor így érvelt:
> „Nem kell meghagyni a trianoni kis Magyarországot sem, mert nincs
> magyar nép, csak magyar urak vannak. A nép szlovák, román, szerb vagy
> éppen német”. Ezzel az érveléssel még az 1980-as években is
> találkoztam a szlovákok között.
> – A középkori Magyar Királyság csúcsán kezdődött meg a nemesek és a
> parasztok konfliktusa?
> – Nem, már jóval előbb. Sajnos elmondható, hogy a történelmünket a
> magyar nemesek tették tönkre. 1222-ben a sokak által felmagasztalt
> Aranybulla nem más, mint a nép mellé állt király hatalmának a
> csökkentése, de úgy is mondhatnám, hogy az a nemesi nemzet önző
> kapzsiságát kiszolgáló irat.
> Az 13. században meginduló marhaexport volt az, ami komoly
> érdekellentéteket teremtett a nemesség és a parasztság között. A
> nagyállattartáshoz legelők kellettek, melynek következtében pusztává
> tették az Alföldet. A történelemkönyvek ma is azt írják, hogy azért
> jöttek a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe, mert itt az Alföldön
> a nagyállattartó életmódhoz szükséges szteppék voltak. Ez azonban nem
> igaz.
> A magyar urak változtatták legelővé a tájon addig sokoldalúan
> gazdálkodó, vízgazdálkodásban is jártas magyar falvak tömegeit.
> Erőszakkal elvették a földjeiket, hogy azon legelőket létesítsenek,
> hiszen a magyar marha kelendő lett egész Európában. Felnevelték a
> szarvasmarhákat, majd saját lábukon vezették őket nyugatra. A nemesek
> anyagi haszonszerzése vezetett oda, hogy Debrecen határában 30,
> Kiskunfélegyháza körül legalább 15 falu is elpusztult! Tudjuk a
> neveiket, a régészek többüknek ismerik helyüket is.
> A magyarság példátlan önpusztítása a már 13-14. századtól
> megkezdődött, a magyar nemesség kizsákmányoló szemlélete pedig a
> hódoltság után sem változott meg.
> – Mi történt a török kiűzése után?
> – A magyar nemesség mohósága továbbra is megmaradt. A 18. század
> elejétől a magyar földesurak elkergetik a jól dolgozó, de öntudatos
> magyarokat és székelyeket, s helyükre románokat telepítenek be. Ők
> olcsóbban dolgoznak és a könnyen pénzzé tehető állatállománnyal
> érkeznek a korábban a színmagyar lakta vidékekre.
> Wass Albert is megírta, hogy saját ősei is elűzték magyar parasztjaikat!
> Ismerünk 17-18. századi levelezéseket, feljegyzéseket melyek
> beszámolnak arról, hogy volt olyan falu, ahol azelőtt egyetlen egy
> román sem volt, de húsz-harminc év múlva már román többségű lett!
> Trianon tehát nem az első világháború elvesztésével kezdődött, hanem
> jóval korábban.
> – A bécsi udvarnak milyen szerepe volt abban, hogy a magyar
> parasztság ne tudjon megerősödni?
> – Mária Terézia szétverte a paraszti közösségeket, és a földesuraknak
> kedvező politikát folytatott. Hol van még egy olyan erőszakos európai
> uralkodó, mint ő? 1764-ben a határőrszervezések miatt tárgyalni
> összejövő, tiltakozó székelyeket lemészárolták, gyerekekkel,
> asszonyokkal együtt. Hol volt még egy ilyen eset?
> Ezt Európában az ellenségével sem tette meg egy uralkodó, mert az
> olyan elítélést váltott ki, de Magyarországon a magyar királyné, akit
> ma is „kegyes királynéként” említünk, megtette ezt Madéfalván a
> székelyekkel.
> Akkor székely családok ezrei hagyták el Erdélyt.
> *Volt még egy nagyon jelentős kivándorlásuk – melyet a történetíróink
> gyakorta meg sem említenek – az 1870-es években.*
> Addigra teljesen kisemmizték a székelyeket, pont akkor, amikor a
> románok a térségben erőre kaptak. Egy példát említek csak: a 19.
> században megalakult az Erdélyi Románok Szövetsége. Ehhez csatlakozott
> majd a bukaresti ifjúság, az értelmiség is. Létrehoztak egy nagy
> pénzalapot, egy bankot ez volt az Albina Bank.
> Az Albina pedig minden románnak, aki magyar házat vagy földet vett,
> annak kamatmentes kölcsönt adott! Fölvásárolták az eladósodott
> magyarok és székelyek birtokait, akik nem bírták a rájuk nehezedett
> terheket megfizetni.
> Több mint százezer székelyt üldöztek el Erdélyből a 19. század végére.
> A magyar bankok megbízásából magyar csendőrök kergették ki házaikból,
> lakásából az eladósodott székelyeket. Ezek a székelyek fogták a kis
> holmijukat, és kimentek Moldvába vagy Bukarestbe.
> Akkor lett Bukarest a második legnagyobb magyar város. Több magyar élt
> akkor ott, mint Szegeden!
> A román fővárosban már nem tudtak földet kapni, így ipari munkások
> lettek, majd asszimilálódtak. A századfordulóra a hatalom birtokosai
> megszégyenítették, ellehetetlenítették a magyar parasztokat,
> székelyeket, ezért elmenekültek az országból. Másfél millió ember
> hagyta el Magyarországot. Ha ők itthon maradnak, akkor sok minden
> egészen másképpen alakult volna 1918-ban is!
> A magyarság másik nagy problémája az egykézés volt, mely, ha nem így
> alakul, akkor ma a Kárpát-medence nagy részén magyar többség lenne.
> Az egykézés nagyobb kárt okozott, mint a két világháború összesen. Nem
> szoktunk beszélni arról sem, hogy Magyarország lélekszámához képest a
> legtöbb katonát veszítette az első világháborúban. Magyarország adta a
> legnagyobb véráldozatot, és hogyan jöttünk ki a háborúból? Hogy még
> Ausztria is kap egy darabot Magyarországból! T
> Mert 1867-ben a földesurak érdekében hitbizományi törvényt hoztunk,
> lemondtunk minden földreform lehetőségéről, átadtuk a pénzügyet, a
> hadügyet, a külügyet az osztrák kormányzónak, és ezért keveredtünk
> bele az első világháborúba.
> – A békediktátum után mi jelentette a legnagyobb problémát
> Magyarországon?
> – Az, hogy nem került sor a földosztásra. Magyarország megtartotta azt
> a torz birtokstruktúrát, ami Mária Terézia idején kialakult.
> Ráadásul a megcsonkított országban az aránytalanságok tovább
> folytatódtak. A Horthy-korszak idején egy arisztokrata kevesebb adót
> fizetett egy hold föld után, mint a három-négy holdas törpebirtokos!
> Nem vagyok Horthy-ellenes, de nyíltan kell beszélni ezekről a
> konfliktusokról, mert ezek nagyban hozzájárultak az ország és
> társadalmának széteséséhez.
> Óriási ellentétek teremtődtek Magyarországon a második világháború
> után is. Egész Európában a legmegosztottabb társadalommá vált a magyar.
> Feljelentések, koncepciós perek tízezrei is példa nélküliek még a
> vasfüggöny keleti oldalán is
> .Az állandó ellenségkeresés talán annak is az oka, hogy nem tudjuk
> egymást eléggé megbecsülni, szeretni.
> Az Andrássy út 60-ban és a recski kényszermunkatáborban nem oroszok
> verik és kínozzák meg a magyarokat, hanem magyarok! Az, hogy mindez
> megtörténhetett, nagyon mély társadalmi okokra vezethetők vissza.
> Ennél az örökös ellenségkeresésnél visszautalnék egyetemi tanáromra,
> I. Tóth Zoltán történészre, akit 1956 októberében agyonlőttek.
> Néprajz–román szakos hallgató voltam, és ő tanította nekünk a román
> történelmet. Tudtam, hogy az 1848-49-es szabadságharc leveréséből a
> románok is bőségesen kivették részüket, azt viszont tőle tudtam meg,
> hogy volt egy román értelmiségi réteg, aki a magyar forradalommal és
> annak eszméivel szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth Zoltántól, hogy a
> magyar szabadságharc leverése után mit csináltak azokkal a románokkal,
> akik támogatták a magyar szabadságharcot. Elmondta, hogy nem csináltak
> velük semmit, hiszen ugyanolyan románok voltak, mint ők.
> A románok érdeke volt, hogy ne bántsák, hanem minden körülmények
> között segítsék egymást. Ez a szemlélet sajnálatosan kevésbé van meg
> bennünk magyarokban, számos történelmi és társadalmi válság ennek is
> köszönthető.
> – Mit tehetünk ma a trianoni sebek gyógyulása érdekében?
> – Elsőnek is a magyar történelemről nyíltan és a lehető legteljesebben
> kell beszélnünk, azokról az eseményekről is, amelyek fájók vagy éppen
> nincsenek megírva, túlhangsúlyozva a történelemkönyveinkben!
> Továbbá a magyarságnak mindent meg kell tennie ahhoz, hogy
> közösségeket hozzon létre.
> Kopp Mária a rendszerváltoztatás után nem sokkal megírta, hogy a
> magyar nép azért beteg, mert alig vannak társadalmi kapcsolatai.
> A legkisebb közösség a család, de idehaza minden második házasság
> felbomlik, a gyermekek száma nem éri el átlagban az 1,5-öt sem! Egy
> német átlagosan három-négy csoportnak, közösségnek a tagja: egy
> horgásztársaságnak, egy teniszklubnak, egy kórusnak, egy egyházi
> felekezetnek, egy pártnak stb.
> Magyarországon pedig elmagányosodott emberek milliói élnek. Az emberi
> kapcsolatok felvételének egyik módja a művészet, a szépség megalkotása
> és annak befogadása. A kellő művészeti, esztétikai nevelést kell az
> iskoláknak előtérbe helyezniük, hiszen a lényeg végül is az, hogy
> egymásnak örömet okozó tagjai legyenek. Így alakulhatnak ki tartós
> közösségek is. Akár ének-, akár tánccsoportba jár valaki, az
> létfontosságú, hiszen ezek alkotják meg az emberi kapcsolatokat.
> A közösség élménye pedig nagyobb, mint a versenyé. Nyáregyháza szüreti
> bál.
> A versenyben a cél az, hogy legyőzzük a másikat. A néphagyomány azért
> tudott valamennyi magyar népet megtartani a Kárpát-medencében, mert
> következetesen minden versenyt kiirtott. A népi játékokban nincs első,
> második, harmadik, csak szerepcsere! Így mindenki mindig boldognak
> érezheti önmagát.
> Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa. Ezen kell
> változtatni mindannyiunknak! A kárpát-medencei magyarság jövője olyan
> lesz, amilyenné tagjai egymáshoz fűződő kötelékei, szeretetkapcsolatai
> alakítják.
> Tóth Gábor interjúja
> <https://vasarnap.hu/2020/03/30/andrasfalvy-trianon-nem-csupan-az-elso-vilaghaboru-kovetkezmenye/>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200509/fb5a2186/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról