<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>Andrásfalvy Bertalan gondolatai érdekesek őt nem lehet azzal
vádolni ,hogy ballib lenne hiszen alapvetően konzervatív hívő a
beállítottsága ,azzal egyetértek hogy Trianonnal kapcsolatban
keveset beszélünk a saját feleklősségünkről ,de Andrásfalvy
állításait azért részben árnyalnám.</p>
<p>Elsőként Mária Teréziát kell megvédenem bár ő hosszú ideig együtt
működött a magyar arisztokráciával(hiszen ők mentették meg ,vitam
et sanguinem) akik hihetetlenül kihasználták a monarchia területén
a mezőgazdasági konjunktúrát kétszáz új főúri kastély épült
ekkoriban ,de aztán a királynő belátta ,hogy a parasztok
kizsákmányolása így nem megy tovább .Több tucat kisebb-nagyobb
parasztfalkelés volt ekkor,csak az abszolutista állam ha akarta
ezeket igen gyorsan fel tudta számolni akár sorkatonaság
bevetésével.</p>
<p>Végül is Mária Terézia így nyilatkozott és ez talán érdekli
Emőkét és Gyuszit hiszen sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel ! !
! ---Nem akarok elkárhozni néhány mágnás kedvéért nekem az
országaim minden alattvalójának a hasznára kell lennem --Mondta a
királynő .Ennek a gondolatnak és persze szigorúan ennek adó ügyi
vonzatai miatt született meg Mária Terézia "Úrbéri rendelete
"amely nem csak elviselhető mérték rendezte a paraszti terheket
,HANEM VÉGLEG KIVETTE A JOBBÁGY TELKET A FÖLDESÚRI VISSZAHÁRAMLÁSI
JOGBÓL.Így bár a jobbágy telet hasznaiból továbbra is részesült a
földesúr már nem volt a tulajdona csak feudális juttatások alanya
.Erre többek között azért kerül sor mert a magyar nemes nem
adózott tehát állami adóalany csak a jobbágy telek maradt vidéken.</p>
<p>A női nemből Mária Terézia az aki egyedül állóan nagy hatással
volt, szerintem pozitívan, a magyar történelemre.Azt tudom
Andrásfalvy miért fúj rá:az úrbéri rendelet valóban tönkre tett
néhány úgynevezett illegális paraszti gazdálkodási formát mert egy
kicsit túlrendezte a kérdést.De a pozitív hatása szerintem sokkal
nagyobb volt.<br>
</p>
<p>Így az furcsa helyzet állt elő a magyar jobbágyok valójában a
"48" magyar rendek által meghozott "ÁPRILISI TÖRVÉNYEK " mellett
három Habsburgnak köszönhették hogy megkapták a jobbágytelket
kizárólagos magántulajdonba ,Mária Teréziának ,Ferencnek és Ferenc
Józsefnek.Azért mert az örökváltságot , a 48 törvényeket a Ferenc
által szentesített "Osztrák Polgári Törvénykönyv " szerint
hajtották végre Ferenc József nyílt-parancsa alapján az 1850-s
évek elejétől kezdődően.</p>
<p>A magyar parasztság 44 % rendelkezett úrbéri szerződéses telekkel
(26-46 hold volt a teljes jobbágy telek ) és ők megkapták a
teljes termőterület 56% -t .Ez elképesztő dolog volt a magyar
történelemben,tekintettel arra hogy ezt még a magyar nemesség és
elit az 1848 áprilisi törvényekben garantálta a volt jobbágyoknak
EZÉRT VOLT ANNYIRA SIKERES A SZABADSÁGHARC ÉS A NEMZETI
EGYÜTTMŰKÖDÉS 48-49-ben.</p>
<p>A székelyek gyűlését Madéfalván egyébként egy részben magyar
tábornok lövette szét Siskovich akik később tábornagy és az Udvari
Haditanács tagja is lett.</p>
<p>Erről a témáról még kéne beszélni hiszen (1920-2020 )<br>
</p>
<p>Üdv.Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.05.09. 13:29 keltezéssel, Sziklay
Levente írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:freemail.20200509132928.41375.1@fmxmldata05.freemail.hu">
<div><span>Egy tanulságos, és alapos gondolkodást igénylő interjú.</span></div>
<div><span>Szeretettel:</span></div>
<div> </div>
<div><span>Levente</span></div>
<div> </div>
<div><span>Trianon nem csupán az első világháború következménye!</span></div>
<div> </div>
<div><span>Andrásfalvy Bertalan </span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek
országa, ezen kell változtatni </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>– mondta a néprajzkutató. </span></div>
<div><span><span>Mindannyiunk felelőssége és munkája kell ahhoz,
hogy Magyarország ne legyen a gyökeres ellentétek országa</span></span></div>
<div> </div>
<div><span>– nyilatkozta lapunknak Andrásfalvy Bertalan
Széchenyi-díjas néprajzkutató, az Antall-kormány
kultuszminisztere, akivel a trianoni tragédiához vezető
utakról, a rendi nemesség önzőségéről és a néphagyományok ma
is hasznosítható funkcióiról beszélgettünk. </span></div>
<div> </div>
<div><span>– Trianon századik évfordulójához közeledve mit tudunk
mondani, mi vezetett Magyarország széteséséhez? </span></div>
<div> </div>
<div><span>–<span> Trianon nem csupán az első világháború
következménye, hanem egy sok évszázados elhibázott, a magyar
arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika része, melyben a
népet, a magyar parasztságot folyamatosan megfosztották
életterétől és lehetőségeitől</span>. A hódoltság után a
bécsi udvarnak egyszerűbb volt a magyar arisztokraták igényeit
kielégíteni, mint nagy társadalmi, szociális változásokat és
földosztást végrehajtani. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Az első világháború lezárása során Magyarország
ellenségei azzal érveltek, amit sok száz esztendővel azelőtt a
magyarok is írtak magukról: Werbőczy István 1514-ben megjelent
Tripartitumában ugyanis kimondja, hogy a honfoglalók
utódai csak a magyar nemesek. Tehát az egész magyar
parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai közül! Ez a
gondolat Trianonkor, a Beneš-dekrétumok esetében is megjelent:
azaz, hogy nincs magyar nép, csak magyar urak vannak és más
ajkú, elnyomott szolganépek.</span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Az első világháború után szomszédjaink
egyetértettek abban, hogy a magyar urak nagy földbirtokait
fel kell osztani az országból megkapott részeken, és azt
betelepíteni saját embereikkel. </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>A francia küldött a békediktátum megfogalmazásakor így
érvelt: </span></div>
<div> </div>
<div><span>„Nem kell meghagyni a trianoni kis Magyarországot sem,
mert nincs magyar nép, csak magyar urak vannak. A nép szlovák,
román, szerb vagy éppen német”. Ezzel az érveléssel még az
1980-as években is találkoztam a szlovákok között. </span></div>
<div> </div>
<div><span>– A középkori Magyar Királyság csúcsán kezdődött meg a
nemesek és a parasztok konfliktusa? </span></div>
<div> </div>
<div><span>– Nem, már jóval előbb. Sajnos elmondható, hogy a
történelmünket a magyar nemesek tették tönkre. 1222-ben a
sokak által felmagasztalt Aranybulla nem más, mint a nép mellé
állt király hatalmának a csökkentése, de úgy is mondhatnám,
hogy az a nemesi nemzet önző kapzsiságát kiszolgáló
irat. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Az 13. században meginduló marhaexport volt az, ami
komoly érdekellentéteket teremtett a nemesség és a parasztság
között. A nagyállattartáshoz legelők kellettek, melynek
következtében pusztává tették az Alföldet. A történelemkönyvek
ma is azt írják, hogy azért jöttek a honfoglaló magyarok a
Kárpát-medencébe, mert itt az Alföldön a nagyállattartó
életmódhoz szükséges szteppék voltak. Ez azonban nem igaz. </span></div>
<div> </div>
<div><span> A magyar urak változtatták legelővé a tájon addig
sokoldalúan gazdálkodó, vízgazdálkodásban is jártas magyar
falvak tömegeit. Erőszakkal elvették a földjeiket, hogy azon
legelőket létesítsenek, hiszen a magyar marha kelendő lett
egész Európában. Felnevelték a szarvasmarhákat, majd saját
lábukon vezették őket nyugatra. A nemesek anyagi
haszonszerzése vezetett oda, hogy Debrecen határában 30,
Kiskunfélegyháza körül legalább 15 falu is elpusztult! Tudjuk
a neveiket, a régészek többüknek ismerik helyüket is. </span></div>
<div> </div>
<div><span> A magyarság példátlan önpusztítása a már 13-14.
századtól megkezdődött, a magyar nemesség kizsákmányoló
szemlélete pedig a hódoltság után sem változott meg.</span></div>
<div> </div>
<div><span>– Mi történt a török kiűzése után? </span></div>
<div> </div>
<div><span>– A magyar nemesség mohósága továbbra is megmaradt. <span>A
18. század elejétől a magyar földesurak elkergetik a jól
dolgozó, de öntudatos magyarokat és székelyeket, s helyükre
románokat telepítenek be. Ők olcsóbban dolgoznak és a
könnyen pénzzé tehető állatállománnyal érkeznek a korábban a
színmagyar lakta vidékekre.</span> </span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Wass Albert is megírta, hogy saját ősei is
elűzték magyar parasztjaikat! </span> </span></div>
<div> </div>
<div><span>Ismerünk 17-18. századi levelezéseket, feljegyzéseket
melyek beszámolnak arról, hogy volt olyan falu, ahol azelőtt
egyetlen egy román sem volt, de húsz-harminc év múlva már
román többségű lett! Trianon tehát nem az első világháború
elvesztésével kezdődött, hanem jóval korábban.</span></div>
<div> </div>
<div><span> – A bécsi udvarnak milyen szerepe volt abban, hogy a
magyar parasztság ne tudjon megerősödni? </span></div>
<div> </div>
<div><span>– Mária Terézia szétverte a paraszti közösségeket, és a
földesuraknak kedvező politikát folytatott. Hol van még egy
olyan erőszakos európai uralkodó, mint ő? 1764-ben a
határőrszervezések miatt tárgyalni összejövő, tiltakozó
székelyeket lemészárolták, gyerekekkel, asszonyokkal együtt.
Hol volt még egy ilyen eset? </span></div>
<div> </div>
<div><span>Ezt Európában az ellenségével sem tette meg egy
uralkodó, mert az olyan elítélést váltott ki, de
Magyarországon a magyar királyné, akit ma is „kegyes
királynéként” említünk, megtette ezt Madéfalván a
székelyekkel. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Akkor székely családok ezrei hagyták el Erdélyt.</span></div>
<div> </div>
<div><b><span><span>Volt még egy nagyon jelentős kivándorlásuk –
melyet a történetíróink gyakorta meg sem említenek – az
1870-es években.</span></span></b><span> </span></div>
<div> </div>
<div><span>Addigra teljesen kisemmizték a székelyeket, pont akkor,
amikor a románok a térségben erőre kaptak. Egy példát említek
csak: a 19. században megalakult az Erdélyi Románok
Szövetsége. Ehhez csatlakozott majd a bukaresti ifjúság, az
értelmiség is. Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy bankot ez
volt az Albina Bank. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Az Albina pedig minden románnak, aki magyar házat vagy
földet vett, annak kamatmentes kölcsönt adott! Fölvásárolták
az eladósodott magyarok és székelyek birtokait, akik nem
bírták a rájuk nehezedett terheket megfizetni. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Több mint százezer székelyt üldöztek el Erdélyből a 19.
század végére. A magyar bankok megbízásából magyar csendőrök
kergették ki házaikból, lakásából az eladósodott székelyeket.
Ezek a székelyek fogták a kis holmijukat, és kimentek Moldvába
vagy Bukarestbe. </span></div>
<div> </div>
<div><span> </span><span><span> Akkor lett Bukarest a második
legnagyobb magyar város. Több magyar élt akkor ott, mint
Szegeden!</span></span><span> </span></div>
<div> </div>
<div><span>A román fővárosban már nem tudtak földet kapni, így
ipari munkások lettek, majd asszimilálódtak. A
századfordulóra a hatalom birtokosai megszégyenítették,
ellehetetlenítették a magyar parasztokat, székelyeket, ezért
elmenekültek az országból. Másfél millió ember hagyta el
Magyarországot. Ha ők itthon maradnak, akkor sok minden
egészen másképpen alakult volna 1918-ban is! </span></div>
<div> </div>
<div><span>A magyarság másik nagy problémája az egykézés volt,
mely, ha nem így alakul, akkor ma a Kárpát-medence nagy részén
magyar többség lenne. Az egykézés nagyobb kárt okozott, mint
a két világháború összesen. Nem szoktunk beszélni arról sem,
hogy Magyarország lélekszámához képest a legtöbb katonát
veszítette az első világháborúban. Magyarország adta a
legnagyobb véráldozatot, és hogyan jöttünk ki a háborúból?
Hogy még Ausztria is kap egy darabot Magyarországból! T</span></div>
<div> </div>
<div><span>Mert 1867-ben a földesurak érdekében hitbizományi
törvényt hoztunk, lemondtunk minden földreform lehetőségéről,
átadtuk a pénzügyet, a hadügyet, a külügyet az osztrák
kormányzónak, és ezért keveredtünk bele az első
világháborúba. </span></div>
<div> </div>
<div><span>– A békediktátum után mi jelentette a legnagyobb
problémát Magyarországon? </span></div>
<div> </div>
<div><span>– <span>Az, hogy nem került sor a földosztásra.
Magyarország megtartotta azt a torz birtokstruktúrát, ami
Mária Terézia idején kialakult.</span> </span></div>
<div> </div>
<div><span>Ráadásul a megcsonkított országban az aránytalanságok
tovább folytatódtak. A Horthy-korszak idején egy arisztokrata
kevesebb adót fizetett egy hold föld után, mint a három-négy
holdas törpebirtokos! Nem vagyok Horthy-ellenes, de nyíltan
kell beszélni ezekről a konfliktusokról, mert ezek nagyban
hozzájárultak az ország és társadalmának széteséséhez. </span></div>
<div><span><span>Óriási ellentétek teremtődtek Magyarországon a
második világháború után is. Egész Európában a
legmegosztottabb társadalommá vált a magyar.</span></span><span>
</span></div>
<div> </div>
<div><span>Feljelentések, koncepciós perek tízezrei is példa
nélküliek még a vasfüggöny keleti oldalán is</span></div>
<div> </div>
<div><span>.</span><span><span> Az állandó ellenségkeresés talán
annak is az oka, hogy nem tudjuk egymást eléggé megbecsülni,
szeretni. </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>Az Andrássy út 60-ban és a recski kényszermunkatáborban
nem oroszok verik és kínozzák meg a magyarokat, hanem
magyarok! Az, hogy mindez megtörténhetett, nagyon mély
társadalmi okokra vezethetők vissza. </span></div>
<div> </div>
<div><span> Ennél az örökös ellenségkeresésnél visszautalnék
egyetemi tanáromra, I. Tóth Zoltán történészre, akit 1956
októberében agyonlőttek. Néprajz–román szakos hallgató voltam,
és ő tanította nekünk a román történelmet. Tudtam, hogy az
1848-49-es szabadságharc leveréséből a románok is bőségesen
kivették részüket, azt viszont tőle tudtam meg, hogy volt egy
román értelmiségi réteg, aki a magyar forradalommal és annak
eszméivel szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth Zoltántól, hogy a
magyar szabadságharc leverése után mit csináltak azokkal a
románokkal, akik támogatták a magyar szabadságharcot.
Elmondta, hogy nem csináltak velük semmit, hiszen ugyanolyan
románok voltak, mint ők. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A románok érdeke volt, hogy ne bántsák, hanem minden
körülmények között segítsék egymást. Ez a szemlélet
sajnálatosan kevésbé van meg bennünk magyarokban, számos
történelmi és társadalmi válság ennek is köszönthető.</span></div>
<div> </div>
<div><span> </span><span><span> – Mit tehetünk ma a trianoni sebek
gyógyulása érdekében? </span></span><span> </span></div>
<div> </div>
<div><span>– <span>Elsőnek is a magyar történelemről nyíltan és a
lehető legteljesebben kell beszélnünk, azokról az
eseményekről is, amelyek fájók vagy éppen nincsenek megírva,
túlhangsúlyozva a történelemkönyveinkben! </span></span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Továbbá a magyarságnak mindent meg kell tennie
ahhoz, hogy közösségeket hozzon létre. </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>Kopp Mária a rendszerváltoztatás után nem sokkal
megírta, hogy a magyar nép azért beteg, mert alig vannak
társadalmi kapcsolatai. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A legkisebb közösség a család, de idehaza minden
második házasság felbomlik, a gyermekek száma nem éri el
átlagban az 1,5-öt sem! Egy német átlagosan három-négy
csoportnak, közösségnek a tagja: egy horgásztársaságnak, egy
teniszklubnak, egy kórusnak, egy egyházi felekezetnek, egy
pártnak stb. </span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Magyarországon pedig elmagányosodott emberek
milliói élnek. </span>Az emberi kapcsolatok felvételének
egyik módja a művészet, a szépség megalkotása és annak
befogadása. A kellő művészeti, esztétikai nevelést kell az
iskoláknak előtérbe helyezniük, hiszen a lényeg végül is az,
hogy egymásnak örömet okozó tagjai legyenek. Így alakulhatnak
ki tartós közösségek is. Akár ének-, akár tánccsoportba jár
valaki, az létfontosságú, hiszen ezek alkotják meg az emberi
kapcsolatokat. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A közösség élménye pedig nagyobb, mint a versenyé.
Nyáregyháza szüreti bál. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A versenyben a cél az, hogy legyőzzük a másikat. A
néphagyomány azért tudott valamennyi magyar népet megtartani a
Kárpát-medencében, mert következetesen minden versenyt
kiirtott. <span>A népi játékokban nincs első, második,
harmadik, csak szerepcsere!</span> Így mindenki mindig
boldognak érezheti önmagát.</span></div>
<div> </div>
<div><span> </span><span><span>Hazánk évszázadok óta a gyökeres
ellentétek országa. Ezen kell változtatni mindannyiunknak! A
kárpát-medencei magyarság jövője olyan lesz, amilyenné
tagjai egymáshoz fűződő kötelékei, szeretetkapcsolatai
alakítják. </span></span><span> </span></div>
<div> </div>
<div><span><a
href="https://vasarnap.hu/2020/03/30/andrasfalvy-trianon-nem-csupan-az-elso-vilaghaboru-kovetkezmenye/"
moz-do-not-send="true">Tóth Gábor interjúja</a></span></div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
<tr>
<td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
<td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>