[Grem] Új 2 m-es Lenin szobor Németo.-ban - míg Kolombuszt., Gandhit, Churchillt rombolják

[Zoltan Fodor]

Kedves Egon, kedves Lista!

> De azért felteszek Zoltán egy kérdést neked is és mindenkinek ha van kedve
> ezzel foglalkozni :Miért lett törvényszerűen terror mindenűt ahol megakarták
> valósítani a marxizmust ?

Megprobalom lezarni magam reszerol a kerdest, mert ugy tunik a Tisztelt 
Listat kevesse erdekli az eszmecserenk (meg hat az ido is keves). Meg 
egyszer, nem vagyok meg csak amator tortenesz sem, ugyhogy amit leirok, az 
csak egy laikus kivulallo gondolat-szosszenetei.

Eloljaroban, a marxizmus-leninizmus fenyevekre all tolem. De ha meg 
akarjuk iteleni pl. a marxizmust, akkor mint barmilyen itelkezes soran 
erdemes kontradiktorius eljarast alkalamazni es a pozitiv es negativ 
elemeket osszevetni.

A. Hova vezethet a marxizmus?

1. Elso kozelitesben a kerdes persze koltoi, a valasz az lehetne 'na 
tessek megnezni, kutyabol nem lesz szalonna, a marxizmusbol mindig terror 
lesz'. Az arnyaltabb valasz inkabb az, hogy hol igen, hol meg nem.

2. Meg mindig a felszinen mozogva lattuk, hogy Marx tiz pontjabol hat 
pontot a polgari demokraciak tobbe-kevesbe ma is alkalmaznak (akar 
egyetert Egon a japan orokosodesi ado mertekevel, akar nem). Sot ketto 
tovabbi pontrol szolva, a nagybirtokrendszer megszuntetese a legtobb 
polgari demokraciaban vegbement, a vagyonelkobzas (Marxeknal az 
allamellenes lazadok eseteben) pedig a romai jog ota eleme minden 
jogrendszernek (a BTK-nak is resze es pl. az 1997 modositas alapjan, 
mar bunszervezet letrehozasa eseten is kotelezoen alkalmazando).

3. Mindenkinek vannak jobb es rosszabb gondolatai. Ha tiz gondolatbol 
--amelyek a munkasok iszonyatos eletkorulmenyein kivantak javitani-- 
nyolcat a polgari demokraciak jo resze igy vagy ugy hasznal, akkor nem 
mondhatjuk, hogy A-Z-ig ostobasag volt. Marx es Engels a problemakat 
felismertek, megkerestek az okokat es mozgatorugokat. Es elmondtak. Nekem 
itt mindig visszacseng az, hogy mindenki mondhassa el, amit gondol. 
Egyebkent intellektusuknal fogva, es Engels vagyonanal fogva is, 
valoszinuleg kilogtak az akkori atlagos lazadok kozul. Az, hogy a 
tarsadalom berendezkedese rossz, az mas gazdag embert is megrazott. Pl. 
Tolsztoj a torteneseinkkel egyidoben Dickens-szel valo talalkozasa utan 
indittatott Jasznaja Poljana-i birtokan iskolat (amin mas arisztokratak 
persze megrokonyodtek).

4. Es a tiz pontban vannak persze rossz gondolatok is, a kisajatitasi 
elkepzelesek (Expropriation), az allami vallalatok szamanak novelese 
(Vermehrung der Nationalfabriken) vagy az altalanos munkakotelezettseg 
ill. kenyszer (Gleicher Arbeitszwang für alle). Voltak orszagok, amelyek a 
jo reszeket kivalogattak es mas helyes elkepzeleseket tettek hozza. Es 
voltak olyan orszagok, melyek vezetoi a rossz reszeket valogattak ki es 
azokhoz meg rosszabbakat tettek. Es talan ez a leheletnyivel hosszabb 
valasz Egon enyhen provokativ kerdesere. Nezzuk a meg ennel is 
reszletesebb valaszt.

B. A proletardiktatura, mint a terror formaja.

5. Ha a 'proletardiktaturat', mint a terror fedonevet meg akarjuk erteni, 
akkor kell foglalkoznunk a) a 'proletarral' azaz a munkassal es a munkaval 
a polgari demokraciakban valamint b) a diktaturaval.

a) A munkasrol es a munkarol.

6. Marx nemet volt, Nemetorszagban ertik ferdites nelkul a szavait es a 
ket Nemetorszag egyuttelese egy kituno alap a kontradiktorius 
eljarasunkra. Ha valaki a nemet Keresztenydemokrata Unio (CDU) 
think-tank-jenek, a Konrad Adenauer Stiftung-nak az alapveteseit a 
munkarol megnezi https://www.kas.de/de/web/soziale-marktwirtschaft/arbeit 
akkor latja, hogy azok negy forrasbol meritenek. Imanuel Kant, Adam Smith, 
Marx/Engels es Max Weber. Es csodak csodajara a nemet 
keresztenydemokrataknak a legfontosabb ezek kozul Marx/Engels, oket 
taglaljak messze a leghosszabban. Teszik ezt annak ellenere, hogy szivbol 
gyuloltek az NDK-t es az ottani marxista-leninista ideologiat.

7. Egyszeruen Marx es Engels egy csomo mindent helyesen irtak le. Ez ment 
azutan be a szocialis piacgazdasag elkepzelesebe eloszor a 
keresztenydemokrata Alfred Mueller-Armack elmeleti munkaja (aki egyebkent 
eredetileg egy stramm naci volt), majd az ugyancsak keresztenydemokrata 
Konrad Adenauer es foleg a keresztenydemokrata Ludwig Erhard politikai 
munkaja reven. A Godesberger Programm-ban a szocialdemokratak is 
nagyreszt elfogadtak a szocialis piacgazdasagot. Es a legtobb polgari 
demokracia is kez a kezben jart ebben Nemetorszaggal.

8. Nincs hely leirni, hogy mi minden volt helyes Marxek elmeleteben a 
politikai javaslatokon tul, de azert alljon itt egy gondolat. A 
(extra)profit a munkasok meg nem fizetett munkaereje. Nem 100%-ig igaz, de 
van benne valami. Miert keres egy Aldi penztaros Parndorf-ban 3-4-szer 
annyit, mint nehany kilometerrel odebb Mosonmagyarovaron? Es mi tortenik 
ezzel a kulonbozettel?

9. Csak az erdekesseg kedveert: Max Weber a protestans munkaetikaval 
magyarazza meg, hogy a gazdag katolikus olasz kereskedovarosok vagy a 
conquistadorok reven a katolikus Spanyolorszagba kerult gazdagsag miert 
nem volt tartos es a jolet miert mozdult el a katolikus teruletekrol a 
protestans teruletek iranyaba. Lehet, hogy valakinek az erdeklodeset 
ez esetleg felkelti.

b) a diktaturarol

10. A proletardiktatura kifejezes eloszor a Kommunista Kialtvany utan Marx 
Weydemeyerhez 1852-ben irott leveleben szerepelt. A 19-ik szazadban a 
diktatura szonak nemet nyevteruleten bizonyos ertelemben mas jelentese 
volt mint ma. Az altalanos választasokkal letrehozott francia 
alkotmányozó, majd törvényhozó nemzetgyűlést (Convention nationale) a 
demokratikus volta miatt az elit diktaturanak hivta. Juan Donoso Cortes a 
katolikus allamelmelet alapitoja ugyanebben az idoben a demokratikus angol 
parlamentet nevezte 'diktatorikus szornyetegnek' (az o allamelmeletebol 
kesobb egy masik stramm naci, az allamjogasz Carl Schmitt merit, mindent 
lehet rosszra hasznalni). A demokracia, mint a 'tobbseg diktaturaja' 
Platonig es Arisztoteleszig megy vissza. Hogy ez mennyire igy volt, 
emlekezzunk vissza az Ember Tragediajara ugyanebbol az idobol. Az Athen-i 
szinben a demokracia a 'tobbseg diktaturajakent' teljesen negativ szinben 
jelenik meg.

11. Ha a 'proletardiktatura' a a munkasok/egyszeru emberek demokratikus 
tobbsegen alapulo berendezkedes, akkor nincs bajunk vele, ma is ez van. Ez 
egy lehetseges olvasata annak, amit a 10. pontban foglaltam ossze. Hogy 
ezt Marx/Engels igy gondolta-e, nem tudom. Nalam tanultabbak majd 
elmondjak.

12. Letagadhatatlan, hogy a munkasok valoban felhaborito helyzeten Marx 
forradalommal akart valtoztatni. Igen, ez allamellenes cselekedet, Egont 
idezve rendorsegi ugy. Mindegyik forradalom az, azok is, amelyeket utolag 
pozitivkent ertekelunk.

C. A proletardiktatura uj formaja a leninizmus.

13. Kevesen jutottak el szerintem eddig a pontig, ugyhogy innentol nagyon 
le fogom egyszerusiteni. Akinek vannak orosz baratai, az meglepodik azon, 
hogyha ok kommunista politikusokrol beszelnek, akkor azokat jobboldalinak 
cimkezik. Nos igen, mert a 'baloldali' az pozitiv toltesu es az allami 
apparatus nem igazan szeretne, hogy a 'putyinizmus' es az oligarhiak 
vilaga negativ konnotacioju legyen. Az legyen mas, a regi baloldal legyen 
jobboldal. Persze ez nem uj. A nemetek a masodik vilaghaboruban fasisztak 
voltak (ami persze egy olasz jelenseg), hiszen a naci vagy 
nemzeti(nacional)-szocialistaban benne van a szocialista es annak nem 
lehet negativ konnotacioja. Igy aztan semmi meglepo nincs abban, ha a 
proletardiktaturat is maskent ertelmezik, foleg, hogy a 19-ik szazad 
masodik feleben a szo atertelmezese Lenintol fuggetlenul is elindult. Az 
oroszok mindig is irigyeltek a nemeteket es titokban fel is neztek rajuk. 
Nem volt rossz PR azt mondani, hogy ez marxizmus orosz adalekokkal igy 
leninizmus. A tobbit mar tudjuk. Terror es halal.

14. Ez a recept 70 evig mukodott. Nyilvan egy rakas gazember lemasolta. 
Azaz: 'minden az egyszeru embereke plusz helyi sajatsagok'.

15. Sot, az hogy egyes orszagok azt mondjak, hogy ok a Kommunista 
Kialtvanyra epult kommunista orszagot visznek nem jelent semmit. A Kinai 
Kommunista Part sem kommunista. Diktatorikus rendszer, de a) rasszista es 
b) a hatalmas magantulajdonok tulajdonosai a partnak engedelmeskednek.
Ezzel szemben a kommunistak a) internacionalistak es b) mindent tarsadalmi 
tulajdonban akartak tudni. Az, hogy a kinai rendszer akkor melyik 
totalitarius rendszerre hasonlit, annak eldontese az olvasora var.

> Abból a szempontból persze  igazad van hogy Én ezúttal visszafelé néztem a
> történetet ami mondjuk saját önképző köri történészkedésem szempontjából 
> sem teljesen  helyes .

Igen, en is azt hiszem, hogy ez a gondolkodas serti a kauzalitast (hogy a 
fizikus is kijojjon belolem).

Ket zaromondat. Viszolygas tolt el a marxizmus-leninizmus hallatan. 
Marx/Engels jogos eszreveteleit es helyes elvi meggondolasait ma is 
hasznaljak a polgari demokraciak, a helyteleneket meg nem.

Udvozlettel, Fodor Zoltan