[Grem] !!!!! Interjú Hölvényi Gy. EPP képviselővel Magyarországról, Európáról + mit tehetünk?

2020. Jún. 12., P, 18:13:49 CEST

   [image: Hölvényi György: Hazánk egy globális ideológiai vita
középpontjában áll]
Hölvényi György: Hazánk egy globális ideológiai vita középpontjában áll
<https://szemlelek.net/2020/06/10/holvenyi_gyorgy_hazank_egy_globalis_ideologiai_vita_kozeppontjaban_all>

*Gégény István*

*https://szemlelek.net/2020/06/10/holvenyi_gyorgy_hazank_egy_globalis_ideologiai_vita_kozeppontjaban_all
<https://szemlelek.net/2020/06/10/holvenyi_gyorgy_hazank_egy_globalis_ideologiai_vita_kozeppontjaban_all>*

*Az Európai Unió nem csupán válságban van, de válaszút előtt is áll. A
nemzetközi együttműködések lehetséges folytatásáról beszélgettünk az
Európai Parlament kereszténydemokrata képviselőjével.*

*– Különleges tavasz van mögöttünk. Ha előzetesen azt gondolta volna bárki,
hogy a veszélyhelyzet hónapjaiban félretesszük majd a politikai
csatározásokat, így minden energiát a védekezésre, megelőzésre fordíthasson
a társadalom, ma már tudjuk, hogy ez nem így történt. Miként élte meg ön
ezt a helyzetet?*– *Az idei április és május életem egyik legabszurdabb
időszaka volt. Úgy parlamenti képviselőnek lenni, hogy több mint ezer
kilométerre tartózkodom a munkahelyemtől és a kollégáimtól, úgy vitázni,
hogy a vitára az eddig megszokott módon semmiféle lehetőség nincs, óriási
kihívást jelentett.* Az érdemi vita helyett a vergődés kifejezés jobban
illene az elmúlt hónapok virtuális eseményeire.* Hatalmas deficitje volt
ebben az időszakban az Európai Parlamentnek*. Minden próbálkozás ellenére –
nagy tisztelet azoknak, akik ezt technikailag lehetővé tették –* így nem
lehet rendesen megalkotni például egy hosszú távú költségvetést. *Az is
növeli a kihívást, hogy nem tudjuk, mikor lesz teljesen vége a járványnak,
a gazdasági hatásait pedig inkább csak sejtjük, még most kezdünk
szembesülni igazán a következményeivel. Ezt látva – nyilván nem egyedül –
de saját magamnak is azt a receptet fogalmaztam meg: csak a lényeggel
foglalkozni.

*– Talán naivitásnak hat a kérdésem: nem lehetett volna azt mondani, hogy
menjen mindenki haza, oldják meg a kormányok nemzeti szinten a járvány
miatti problémákat, és majd folytatjuk, amikor újra tudunk normálisan
üléseket tartani?*
– *A valóságban gyakorlatilag szinte ez történt. Aminek hatására a
brüsszeli döntéshozók egy része egyfajta túlmozgásos pótcselekvésbe
kezdett. *Persze eddig nem volt erre vonatkozó tapasztalat, de most
kiderült, *hogy ilyen helyzetben az európai szintű együttműködés egész
egyszerűen nem működik**. A nemzetállamok egymással folyamatosan
konzultáltak, majd külön-külön döntéseket hoztak, melyek eredményei
mostanra rajzolódnak ki. **Létezik egy kezdetben büszkén vállalt aztán
csendesen elbukott svéd modell, ismert egy számomra felfoghatatlanul
tragikus olasz állapot…* *A közép-európai országok egyszerűen jól
reagáltak. Az első kört *– hangsúlyozom, hogy az első hullámra gondolok,
mert ma még tényleg nem tudjuk, mikor és hogyan lesz majd vége a a
koronavírus-járványnak – * mindenképpen sikeresen teljesítettük.*
Magyarország képes volt időben, határozottan, megfelelő döntéseket hozni.
Ez tény, nem pártpolitikai kérdés. Ennyi bizonytalansági tényező mellett ez
csak kevés országban sikerült. Nyugat-Európában más történt, de nem ez az
igazi gond. *A probléma az, hogy az uniós vezetők az említett
pótcselekvéssel foglalták le magukat ahelyett, hogy a lényegre, a
pandémiára és annak következményeire koncentráltak volna.*

*Ennek az abszurd pótcselekvésnek az egyik eleme a Magyarország ellen
indított megdöbbentő támadás volt*. Világos, hogy ez nem a felhatalmazási
törvényről szólt. A Magyar Kormány elleni, alaposan átgondolt támadás után
az magyarok európai intézményekbe vetett hitét növelni, vagy egyáltalán
visszaállítani sem lesz könnyű.

*– A konkrét eset, amiről beszélünk egy olyan ülés volt, ahol az európai
parlamenti képviselők elenyésző száma volt jelen, akik pedig távolról
kapcsolódtak be, hozzá sem szólhattak.*
– És ez egy nagyon fontos részlet.

*– Arra próbálok utalni, hogy amennyire nyomon követtem az elhangzottakat,
a pro és kontra felszólalások áradatán túl konkrét elítélés, szankcionálás
nem történt. Nem lett túlfújva ez az egész dolog?*

– A Magyar Kormány a háta közepére kívánta a vitát. Ráadásul ez már *a
második felvonása volt egy egy hónappal korábbi határozatnak, amiben
hazugságok sora szerepelt hazánkkal kapcsolatban. *Ez a lufi azon a második
ülésen tulajdonképpen kipukkadt. Az egésznek külön abszurditása, hogy *a
megtámadott** ország képviselője **ezen a vitán nem kaphatott **szót*. A
pandémiával elfoglalt miniszterelnök helyett Varga Judit igazságügyi és
európai ügyekért felelős miniszter vett volna részt az ülésen, de nem
engedték felszólalni. Eleve az egész ülés legitimációját megkérdőjelezi,
hogy *csak a jelenlévő nagyjából 50 képviselő szólalhatott fel a vitán.* *A
Magyar Kormány ehhez képest rendkívül higgadtan reagált*. Visszatérve a
támadás kiváltó okára: az igazi probléma az, hogy a Magyar Kormány régóta
mást és másként csinál, s ami a „legfelháborítóbb": ezt sikeresen teszi.

*– Elhangzott egy olyan gondolat a felszólalások sorában, hogy az illető
képviselő épp a magyar emberek védelmében kritizálja a Magyar Kormányt,
merthogy szerinte nem kapják meg a magyar állampolgárok ugyanazokat a
jogokat, lehetőségeket, amelyek minden uniós polgárt megilletnek. Ehhez
képest a Magyar Kormány gyakran Magyarország elleni támadásról beszél.*
– *Jogilag a kormányt támadták, de valójában Magyarországot*. *Hazánkban
végig működött, éspedig Európában egyedülálló intenzitással működött a
parlament, minden nap azonos időben, a magyar média egésze számára zajlott
tájékoztatás, fennállt a kérdezés lehetősége. E téren hatalmas érdemei
vannak a munkáját fantasztikus szakértelemmel, türelemmel és bölcsességgel
végző Dr. Müller Cecíliának. *A rémhírterjesztést minden veszélyhelyzetben
komoly felelősséggel kell kezelni, de *a sajtó végig azt írt, amit akart*.
A támadás hatása egyértelműen Magyarország egészét sújtotta. *Ráadásul a
Magyar Kormány nem csak úgy van: akár tetszik, akár nem, ezt a kormányt
megválasztották, mégpedig komoly többséggel. *Emiatt úgy gondolom, hogy
Magyarország és a Magyar Kormány megkülönböztetése ebben az esetben játék a
szavakkal.

*– Érkezett más támadás is a járványhelyzet idején. Egy korábban barátnak
tartott vezető uniós politikus, Donald Tusk egészen kritikusan fogalmazott
a magyar kormányfővel szemben.*
– Elolvastam a teljes nyilatkozatot, megdöbbentem rajta. Ismét érdemes a
szövegkörnyezettel együtt értékelni, ami történt*. Járványhelyzet idején
egy német lapban, a németek által jól ismert, nácikat támogató személyhez
hasonlítani **Orbán Viktort,* *ez aljasság. *Donald Tusk egyébként jó ideje
vitában áll a magyar miniszterelnökkel. Meggyőződésem, hogy ennek részben*
irigység az alapja.* *Ő a saját pártjával folyamatosan kiszorult a lengyel
politika vezetői szerepéből, miközben a Fidesz elnöke sorra nyeri a
választásokat, egyre növekszik az európai befolyása.* *Nagy hibát vétett az
EPP elnöke,* amit nehéz lesz kijavítania.

*– A trianoni évforduló kapcsán a SZEMléleknek nyilatkozó Jeszenszky Géza
<https://szemlelek.net/2020/05/19/jeszenszky_interju> rámutatott, hogy egy
évszázada nagyon rossz volt hazánk diplomáciai kapcsolata a többi
országgal, ez is hozzájárulhatott a drámai döntéshez. Szerinte ezért is
minél több barátot kellene gyűjtenünk, nem az ellenségeink számát
szaporítani. A többi uniós politikust közvetlenül ismerve az eddig
elhangzottaknál talán árnyaltabb az összkép, de a helyzet most sem tűnik
rózsásnak.*

– *Valóban árnyaltabb a kép, ennek pedig az az oka, hogy az uniós
pártpolitikai rend ** átalakulóban van**. Létrejött egy baloldali blokk – a
kommunistákon a liberálisokon, zöldeken át a szocialistákig. Ez baloldali
többséget jelent.*

*– Miközben az Európai Néppárt a legnagyobb létszámú frakció az Európai
Parlamentben.*

– Így van, ám *a számszerűleg kisebb* *baloldali frakciók tagjai együttesen
többségen vannak*. Látni kell, hogy l*étezik egy Európán túlmutató,
globális törekvés, amely az eddigi európai struktúrákat meghaladó
rendszerben gondolkodik**. A nemzetállamok **fölé olyan szerveződéseket
akarnak létrehozni, amelyek a nemzetállamok jogait és felelősségét
korlátoznák.*

*– Ez lenne az Európai Egyesült Államok ideája?*
– Maga a kifejezés tapasztalatom szerint túlzottan egy vágányra tereli a
gondolkodást, de nagy vonalakban erről van szó. Ez nem mai ötlet,
hanem *évszázados
gondolat. A Szovjetunió összedőlését kiheverve a baloldali gondolkodók,
háttérintézmények sok segítséget adnak ezen ideológia megvalósításához.*

*Az egyre radikálisabb baloldali politizálásra – a politika logikájából
adódóan – egyre több szélsőjobbos válasz érkezik*. *A szélesebb értelemben
vett politikai közép* *kezd kiürülni.* *A kérdés: az Európai Néppárt
képes-e alternatívát nyújtani, vagy sodródik az egyre radikálisabb
baloldali blokkal. Erről szól a vita.*

*Magyarországnak ebben a vitában van mondanivalója. Ez az egyik oka, hogy a
vita középpontjában állunk. Ez egy nagyon nagy harc. Ez a nemzetállamok és
Európa jövőjéről szól.*

*– Egyre inkább Európa jövőjéről beszélgetünk. Sokan megfogalmazták az
elmúlt hetekben, hogy jobb lenne nem ott folytatni, ahol a járvány előtt
abbahagytuk. E téren látható-e pozitív irányvonal, a hibákból való tanulási
képességre vonatkozó reménysugár az unió vonatkozásában?*
– Az ilyen témákkal óvatos vagyok, mert nem ismerjük eléggé a gazdasági
következményeket. Sejtünk, látunk dolgokat, de nem tudjuk, mi hogyan
alakul. *Az világos, hogy új jelenségekkel szembesültünk mind gazdasági,
mind környezetvédelmi, mind oktatási szempontból. Az online oktatás minden
„döcögése” ellenére hatalmas lehetőségeket tartogat. Várhatóan a
környezettudatosság elsőbbsége is erősödni fog. Ám ennek nem ideológiai
harccá kéne válnia, hanem nemzeti, összeurópai, sőt, világszintű
együttműködésre van szükség*. Hogy sikerülni fog-e, még kérdéses. Még ennél
is fontosabb, hogy munkahelyteremtési és egyéb gazdasági szempontból
megtegyük, amit tudunk.* Ám valódi változást nem az európai
intézményrendszer, nem Brüsszel fog elindítani,* hanem az egyes országok,
nemzetállamok döntéshozói. Hozzáteszem: *a jól működő, nemzeti
szuverenitással rendelkező államok tudnak igazából együttműködni.*

*– Milyen szempontból?*
– Legyen szó akár biztonságpolitikáról vagy a harmadik világot érintő
fejlesztési politikáról*, a gyenge államok csak a saját megoldatlan
problémáikat „adják a közösbe”. **Az Európai Unió* *nemzetállamokra épül*,
mindenki elsősorban saját magáért felel. Ez az unió legjobb eleme. *Ennek a
kultúrá**nak a fellazítása Európát gyengévé és kiszolgáltatottá teszi. **
Először a saját családunkban, környezetünkben, nemzetünkben kell rendet
tennünk. *Nem lehet bakugrásokkal megspórolni a szükséges tennivalókat.

A pandémia arra biztosan rávilágított, hogy *a dolgoknak sorrendjük van*.
Ez azt is jelenti, hogy aki meg tudta oldani, hogy a karantén időszakában,
miközben a munkája elvesztése miatt aggódik, 4-5 számítógépen menjen a
tanulás az otthoni teendők, főzés, háztartásvezetés mellett, az bátran
jelentkezhet nagyobb feladatokra is.

Ennél keményebb próbatétel az orvosokat, egészségügyi dolgozókat kivéve nem
nagyon létezik.

*– Érdekes, hogy a válasz a gazdasági szempontokkal kezdődött, miközben
Ferenc pápa – és talán nem csupán ő – arra hív, hogy próbáljuk inkább az
embert a középpontba állítani. Már a Laudato 'si kezdetű enciklikájában is
ökológiai megtérésre hívott, amely mentén az emberre nem elsősorban humán
erőforrásként tekint a rendszer.*
– Mélységesen egyetértek a pápával. Erről az enciklikáról lehetőségem volt
az Európai Parlamentben és a magyar parlamentben egyaránt konferenciát
rendezni*. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdasággal nem kell
foglalkozni.* A*z üzenet inkább az, hogy a gazdaság nem önmagáért van,
legyen emberközpontú a társadalom. **Ehhez azonban helyi egységekre,
gyökerekre van szükség, azokból kell kiindulni. **Ezt **nem tudja elérni
egy nagy, globális agytröszt.* *Gondoljunk az afrikai társadalmakra, ahol a
nyomor nem enged meg semmilyen fejlődést. **Ott* *gazdasági segítségre van
szükség, ami nem a GDP-ről szól, hanem munkát, megélhetést jelent. A
gazdaság tehát ne cél legyen, hanem eszköz.*

*– Amikor pozitív irányvonalra utaltam, olyasmi lebegett a szemem előtt,
amit az Európai Bizottság elnöke tett. Ursula von der Leyen ugyanis így
fogalmazott a járvány kezelésének első heteiről: ismerjük be, hogy
hibáztunk, nem reagáltunk megfelelően. Ritka politikusi stílus:
bocsánatkérés, önkritika.*
– A belátás, *a bocsánatkérés szerintem az erő jele. Ezt a kultúrát lehet
és kell is erősíteni*. *Ursula von der Leyen asszony lépése számomra is
szimpatikus volt – hozzáteszem, indokolt is volt. Ugyanakkor nagy kérdés
bennem, hogy mi, magyar uniós politikusok, akiket a távolból betámadtak,
amikor visszamegyünk Brüsszelbe, hogyan tudunk majd együtt dolgozni a
minket igazságtalanul vádlókkal. *Fontosnak tartom meghatározni, hogy
miközben a jelenlegi helyzetben elértük az együttműködés határait, mi az,
amiben ténylegesen együtt kell dolgoznunk - a többit engedjük el.

*– Máskor is indokolt lenne a bocsánatkérés, mégis fehér holló az ilyen
politikusi megszólalás. Az kimondható, hogy válságban van jelenleg az
Európai Unió?– Válságban van az unió, de ennél fontosabb, hogy válaszúthoz
érkezett. *Az, amire Európai Egyesült Államokként szoktak utalni, tévút.
Inkább meg kellene erősíteni a nemzetállami alapokra épülő
együttműködéseket. Ismétlem: ez nem elzárkózást jelent, hanem annak
felismerését, hogy* akkor tudunk közösen fejlődni, ha külön-külön is erősek
vagyunk. *Szerintem a következő időszak erről, ennek elfogadásáról vagy
elutasításáról fog szólni.

*Én teljesen az együttműködések pártján állok*, *külön-külön ugyanis semmi
esélyünk sincs **a világban*. *Ez lenne a lényege az Európai Uniónak.
**Szorosan
ott van a nyomunkban versenytársként **Oroszország, Kína, India* – nem
babra megy a játék.

*– Mi lesz akkor, ha az említett baloldali blokk érdeke kerekedik felül a
válaszút kapcsán?*
– Egyrészt ez a kérdés nem az Európai Parlamentben, hanem a nemzetállami
szinten fog eldőlni. Épp ez adja számomra a reményt. Másrészt azt is
mondhatnánk, hogy ha a koronavírus nem lett volna elég, akkor egy ilyen
globalista ideológia lenne a következő csapás*. Meggyőződésem, hogy nem fog
működni. Olyannyira idegennek tartom a valóságtól, hogy el sem tudom
képzelni a létezését.*

*– Amíg magyar szemmel az uniós politikusok egy meghatározó része,
„Brüsszel” minket támad, addig némileg leegyszerűsítve az ő
megközelítésükben mindenki halad egy autópályán, a magyarok meg a
forgalommal szemben közlekednek. Van rá esély, hogy tudunk valaha egyazon
irányba is haladni?*
–* 2015-ben Orbán Viktort, Magyarországot **kiátkozták migrációs ügyekben*. *Ma
Európa nagyjából nyolcvan százalékában az történik, amit akkor a magyar
kormányfő irányként meghatározott biztonság, határőrizet, illegális
migráció szempontjából, hozzátéve, hogy nem a problémát kell idehozni,
hanem a segítséget odavinni, ahol a baj van. **Mégsem gondolom, hogy
mindenki hozzánk fog igazodni. Egy azonban biztos: ha akkor megfogadják a
miniszterelnök tanácsát, jóval előrébb lennénk. Ám már létezik egy 21.
századi európai út, amiben sokan hiszünk. Rengetegen egyetértünk a
nemzetállamok szuverenitásának kérdésében, a döntéshozatal önállóságában.*
Azt érzékelem, egyben* bízom is benne, hogy lassanként kialakul egy józan
többség. Egy olyan közösség, ami átível a jelenlegi pártok határain.
Kereszténydemokrata politikusként azon dolgozom, hogy ez a józan többség
középen legyen, mert ott a legnagyobb a mozgástér*.

*Európát nem kell kitalálni, **hanem** az együttműködés módját kell a mai
korhoz igazítani, annak fényében újratervezni.*

*– Végig politikusokról, döntéshozókról, pártokról, intézményekről
beszélgettünk. Vajon mit tehet az olvasó, a szavazópolgár, az egyszerű
ember, hogy arra forduljon Európa kereke, amit ő helyesnek tart?*
– Amint már említettem, és ami rám is vonatkozik: *mindenkinek elsősorban a
saját családjában, saját környezetében kell rendet tartania.** Érdemes
értékalapú közösségekben – például tanodákban, akár környezetvédő vagy
sportegyesületekben, egyházi közösségekben – munkát vállalni*. És *amit
nagyon fontosnak tartok: tájékozódjunk.* Ez egyáltalán nem egyszerű, de*
nagyban csökkenti a kiszolgáltatottságot. **Ha tájékozottak vagyunk,
szuverének vagyunk. Az egyéni szuverenitásunkból, családi
szuverenitásunkból, alulról építkezve, összeadódva fakadhat nemzeti
szuverenitás.*

*– Aki tehát azt szeretné, hogy torzsalkodás helyett valódi együttműködés
jellemezze Európát…*
– *Tájékozódjon és cselekedjen.*

*Beszélgetőtárs: Gégény István*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_3573518314585490887_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200612/7602ed24/attachment-0001.html>