[Grem] A kat. társ-i tanítás szerinti gazd-i rendszer / A magy. korm. gazd-i intézkedései / Baritz L. Sarolta / Kőrössy László k.Lttag

[Emoke Greschik]

 Út egy igazságosabb gazdasági rendszer felé – Baritz Sarolta Laura nővér
az MKPK körleveléről
https://www.magyarkurir.hu/hirek/ut-egy-igazsagosabb-gazdasagi-rendszer-fele-baritz-sarolta-laura-nover-az-mkpk-korlevelerol


A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2019. november 13-án
körlevelet adott ki *Megújulás a szeretetben* címmel. A dokumentum
gazdasági vonatkozásairól Baritz Sarolta Laura domonkos szerzetesnővért,
közgazdászt, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárát, a
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) szakirányú továbbképzés
szakfelelősét kérdeztük.

*– A körlevélben ezt olvashatjuk: „a hit cselekvésre indít (...) a gazdaság
területén” is. Hogyan kapcsolódik a hit a gazdasághoz?*

*– A körlevél legfontosabb
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/megujulas-szeretetben-magyar-katolikus-puspoki-konferencia-korlevele>
mondanivalója, hogy az Egyház a nem hívő embereknek is felkínálja azt a
gazdasági szemléletet, amit a társadalmi tanításában hirdet. **Ez egy
erényetikán alapuló rendszer,* ilyen értelemben tehát azt mondanám, hogy* a
gazdaság összekapcsolódik az erkölccsel. Az erkölcs pedig a hitben
gyökerezik.* Utalnék a természettörvény fogalmára, amit Aquinói Szent Tamás
ismertetett *Summa theologiae* című művében, és ami már a klasszikus görög
kultúrának is része volt. *A természettörvény szerint minden emberben benne
él a parancs: kövesd a jót, és kerüld a rosszat. * Az ember tehát erkölcsi
lény. Alapvető hajlama a jóra való. A természettörvény az ember
erkölcsiségét fogalmazza meg, és az Egyház társadalmi tanítása szintén ezen
az alapon áll, a gazdaság vonatkozásában is.

*– A körlevél az emberi tevékenységek összehangolásának igényével lép fel
egy egységesítő elv alapján. Vajon napjaink plurális világában
megvalósítható ez a kultúra egészét érintő összehangolás?*

– Úgy gondolom, hogy a természettörvény mint egységesítő elv alapján *igen,
lehetséges, **bár **az Egyház szándéka szerinti a jó a bűn miatt soha nem
valósult meg teljes tisztaságában az emberi történelem során. *Nem
véletlen, hogy Szent  II. János Pál pápa az *Emlékezet és azonosság* című
művének mottójául a búzáról és a konkolyról szóló evangéliumi példabeszédet
választotta:* a jó és a rossz  együtt növekszik és vetélkedik a világban, *az
emberi történelem pedig ez a  küzdelem maga. De azt is tudjuk, hogy *a
végén nem marad el az aratás. *

*– Az MKPK körlevele „a társadalom peremére jutottak és a szegények felé
forduló szolgáló szeretetre” buzdít mindenkit. Tapasztalja-e ennek a
szemléletnek a terjedését, látja-e jó példáit az Egyházon kívül is? *

– *Elsőként a Magyarországon bevezetett közmunkaprogram, a romapolitika, az
Erzsébet-program jutott eszembe; az állam a gyerekek nyaraltatása révén is
törődik a szegényekkel. De *a legjobbak természetesen* az egyházi példák
Teréz anyától kezdve a Sant’Egidio közösségig*. Az emberekben a
természettörvény szerint megvan a hajlam arra, hogy jót cselekedjenek az
igazságosság alapján, bár ez nem mindig érvényesül.

*– Térjünk vissza a gazdasághoz. A körlevél sürgeti a vagyonkoncentráció
jelenlegi irányának megváltoztatását. Vajon gondolkodnak-e erről a
gazdasági élet vezetői is? Érdekeltté tehetők a szemléletváltásban?*

– *A világ helyzete ebből a szempontból jelenleg szörnyűséges. A társadalom
legfelső tíz százalékának kezében összpontosul **a föld vagyonának** 90
százaléka. *Ezt hívja a szakirodalom* 10–90-es társadalom*nak. Iszonyatosan
torz*, égbekiáltóan igazságtalan ez *az elosztási rendszer. *Három és
félmilliárd **ember él* *szegénységben**. A globalizáció megjelenésével a
21. századra kiéleződött a szegénység problémája.*

A publikációim témája és amit tanítok, lényegében arról szól, hogy *amilyen
az emberi értékrend, olyan a gazdasági rend.* Végső soron az ember erkölcsi
értékrendjén múlik, hogy ez a mérhetetlen igazságtalanság megszűnik-e.
*Elsődleges
feladat tehát az ember értékrendjének átalakítása*. Haszonelvű módon nem
lehet megoldani ezt az óriási problémát. Anyagi alapon tartósan nem lehet
érdekeltté tenni a gazdasági vezetőket. Ez fából vaskarika lenne.
*Mindenféleképpen
az erkölcsi értékrendre alapoznék, de hozzátennék strukturális lépéseket,
normákat, törvényeket is: *ezek a külsődleges lépések szabályozhatnák a
vagyonkoncentrációt. *A probléma az, hogy a magántulajdon sérthetetlensége
a kapitalizmus alaptörvénye; egy állam nehezen lépheti meg azt, hogy
korlátozza a magánvagyonokat. Ugyanakkor vannak önkéntes
kezdeményezések. *Egy-egy
felsővezető úgy dönt, hogy inkább erényetikai alapon szeretné vezetni a
vállalatát, legyen az multicég vagy kisvállalat. A „Blueprint for better
business” (a jó üzlet lenyomata, *blueprintforbetterbusiness.org
<http://blueprintforbetterbusiness.org>*) elnevezésű mozgalmat például
multinacionális cégek felsővezetői hozták létre. *Az Egyház társadalmi
tanításának elveire támaszkodva kialakítottak egy olyan üzleti modellt,
amelynek alapja az emberi méltóság, az igazságosság, a közjó, a
szolidaritás és a szubszidiaritás. Ennek a modellnek a segítségével
igyekeznek jó irányba terelni az üzleti gondolkodást.*

*A gazdaságról való közgondolkodás **jelenleg haszonelvű,* *de számos
példát látunk arra, hogy egyes vállalati felsővezetők összefognak** ez *
*ellen*. Egy rangos konferencián Stefano Zamagni bolognai
közgazdászprofeszor is beszámolt erről. Számos multinacionális cég
felsővezetője nem a szűk értelemben vett haszonmaximalizálási modellt
tartja ideálisnak a gazdálkodásban, hanem inkább *az úgynevezett „érintetti
modellt”,** ami a gazdasági folyamatban részt vevők érdekeinek
figyelembevételét és védelmét jelenti.*

*– Véleménye szerint változtathatnak-e a jelenlegi gazdasági, társadalmi
trendeken a mostani járványhelyzet tanulságai?*

– Jelenleg is *sokan munkálkodnak azon, hogy a munkavállalók és a
vállalkozók érdekeit védjék a járványhelyzetben*. A Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az együttműködést, a
munkavállalók érdekvédelmét szorgalmazza ajánlásaiban, elemzéseiben.
Emberközpontú elvek ezek. Az emberközpontú gazdaság fogalmát a Katolikus
Egyház társadalmi tanításában találjuk meg, legjellemzőbben Szent II. János
Pál pápa gazdasági jellegű írásaiban. A pápa világosan kimondja, hogy *a
munka és a gazdaság alanya és egyben célja is az ember. A gazdasági,
állami, politikai tevékenység arra hivatott, hogy az embert szolgálja,
minden egyes ember javát, más szóval a közjót.*

*Jó példa a mostani helyzetben Magyarország. Az úgynevezett gazdaságvédelmi
akcióterv számos olyan elemet tartalmaz, ami az ember védelméről szól:
ilyen a bankhitelek törlesztési kötelezettségének felfüggesztése, a
kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) fizető vállalkozások adójának
elengedése, a munkahelyek megőrzésének segítése (az állam a bérköltség egy
részét átvállalja a munkaadótól), a beruházások és a kiemelt ágazatok
újraindítására irányuló támogatások. Mindez ezermilliárd forintos
nagyságrendben, ami a hazai GDP 18–20 százalékát jelenti. *

Úgy gondolom, itt nem a haszon maximalizálásáról van szó, hanem az
emberről. Külön kiemelném, hogy *az állam Magyarországon nagy hangsúlyt
helyez az idősek védelmére, ami más országok intézkedéseivel
összehasonlítva is örvendetes.  *

*Fotó: Lambert Attila*

*Körössy László/Magyar Kurír*

*Az interjú*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_5198903149077722548_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200609/f4cae647/attachment.html>