<div dir="ltr">
<h1>Út egy igazságosabb gazdasági rendszer felé – Baritz Sarolta Laura nővér az MKPK körleveléről</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/ut-egy-igazsagosabb-gazdasagi-rendszer-fele-baritz-sarolta-laura-nover-az-mkpk-korlevelerol" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/ut-egy-igazsagosabb-gazdasagi-rendszer-fele-baritz-sarolta-laura-nover-az-mkpk-korlevelerol</a><br><div> </div></div><div><a rel="lightbox['g106330']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=106330&v=1&img=c_IMG_1882.jpg" style="margin-right:0px" width="180" height="120"><span title="5 kép a galériában, kattintson!"><br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(208,224,227)">A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2019. november 13-án körlevelet adott ki <i>Megújulás a szeretetben</i>
címmel</span>. A dokumentum gazdasági vonatkozásairól Baritz Sarolta Laura
domonkos szerzetesnővért, közgazdászt, a Sapientia Szerzetesi
Hittudományi Főiskola tanárát, a Keresztény Társadalmi Elvek a
Gazdaságban (KETEG) szakirányú továbbképzés szakfelelősét kérdeztük.</h3><div><p><b>–
A<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> körlevélben ezt olvashatjuk: „a hit cselekvésre indít (...) a
gazdaság területén” is. Hogyan kapcsolódik a hit a gazdasághoz?</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>– <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/megujulas-szeretetben-magyar-katolikus-puspoki-konferencia-korlevele" target="_blank">A körlevél legfontosabb</a>
mondanivalója, hogy az Egyház a nem hívő embereknek is felkínálja azt a
gazdasági szemléletet, amit <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a társadalmi tanításá</span>ban hirdet.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b><b>Ez egy
erényetikán alapuló rendszer,</b></span> ilyen értelemben tehát azt mondanám, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a
gazdaság összekapcsolódik az erkölccsel. Az erkölcs pedig a hitben
gyökerezik.</b></span> Utalnék a természettörvény fogalmára, amit Aquinói Szent
Tamás ismertetett <i>Summa theologiae</i> című művében, és ami már a
klasszikus görög kultúrának is része volt. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A természettörvény szerint
minden emberben benne él a parancs: kövesd a jót, és kerüld a rosszat. </b></span>
Az ember tehát erkölcsi lény. Alapvető hajlama a jóra való. A
természettörvény az ember erkölcsiségét fogalmazza meg, és az Egyház
társadalmi tanítása szintén ezen az alapon áll, a gazdaság
vonatkozásában is.</p>
<p><b>– A körlevél az emberi tevékenységek összehangolásának
igényével lép fel egy egységesítő elv alapján. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Vajon napjaink plurális
világában megvalósítható ez a kultúra egészét érintő összehangolás?</span></b></p>
<p>– Úgy gondolom, hogy a természettörvény mint egységesítő elv alapján
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>igen, lehetséges,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>bár </b><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">az </span>Egyház szándéka szerinti a jó a bűn miatt soha
nem valósult meg teljes tisztaságában az emberi történelem során. </b></span>Nem
véletlen, hogy Szent II. János Pál pápa az <i>Emlékezet és azonosság</i> című
művének mottójául a búzáról és a konkolyról szóló evangéliumi
példabeszédet választotta:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a jó és a rossz együtt növekszik és
vetélkedik a világban, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">az emberi történelem pedig ez a küzdelem maga</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">.
De azt is tudjuk, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a végén nem marad el az aratás. </b></span></span></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Az MKPK körlevele „a társadalom peremére jutottak és a
szegények felé forduló szolgáló szeretetre” buzdít mindenkit.</span>
Tapasztalja-e ennek a szemléletnek a terjedését, látja-e jó példáit az
Egyházon kívül is? </b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Elsőként a Magyarországon bevezetett közmunkaprogram, a
romapolitika, az Erzsébet-program jutott eszembe; az állam a gyerekek
nyaraltatása révén is törődik a szegényekkel. De </b></span>a legjobbak
természetesen<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> az egyházi példák Teréz anyától kezdve a Sant’Egidio
közösségig</b></span>. Az emberekben a természettörvény szerint megvan a hajlam
arra, hogy jót cselekedjenek az igazságosság alapján, bár ez nem mindig
érvényesül.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g106330']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=106330&v=1&p=1&img=c_IMG_1910.jpg" alt="" width="451" height="300" border="0"></a></p>
<p><b>– Térjünk vissza a gazdasághoz. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A körlevél sürgeti a
vagyonkoncentráció jelenlegi irányának megváltoztatását. Vajon
gondolkodnak-e erről a gazdasági élet vezetői is? </span>Érdekeltté tehetők a
szemléletváltásban?</b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A világ helyzete ebből a szempontból jelenleg szörnyűséges. A
társadalom legfelső tíz százalékának kezében összpontosul </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a föld
vagyonának</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 90 százaléka. </b></span>Ezt hívja a szakirodalom<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 10–90-es
társadalom</b></span>nak. Iszonyatosan torz<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, égbekiáltóan igazságtalan ez </b></span>az
elosztási rendszer. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Három és félmilliárd </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ember él</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szegénységben</b><b>. A
globalizáció megjelenésével a 21. századra kiéleződött a szegénység
problémája.</b></span></p>
<p>A publikációim témája és amit tanítok, lényegében arról szól, hogy
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>amilyen az emberi értékrend, olyan a gazdasági rend.</b></span> Végső soron az
ember erkölcsi értékrendjén múlik, hogy ez a mérhetetlen igazságtalanság
megszűnik-e. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Elsődleges feladat tehát az ember értékrendjének
átalakítása</b></span>. Haszonelvű módon nem lehet megoldani ezt az óriási
problémát. Anyagi alapon tartósan nem lehet érdekeltté tenni a gazdasági
vezetőket. Ez fából vaskarika lenne. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mindenféleképpen az erkölcsi
értékrendre alapoznék, de hozzátennék strukturális lépéseket, normákat,
törvényeket is: </b></span>ezek a külsődleges lépések szabályozhatnák a
vagyonkoncentrációt. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A probléma az, hogy a magántulajdon
sérthetetlensége a kapitalizmus alaptörvénye; egy állam nehezen lépheti
meg azt, hogy korlátozza a magánvagyonokat. Ugyanakkor vannak önkéntes
kezdeményezések. </b></span>Egy-egy felsővezető úgy dönt, hogy inkább erényetikai
alapon szeretné vezetni a vállalatát, legyen az multicég vagy
kisvállalat. A „Blueprint for better business” (a jó üzlet lenyomata, <i><a href="http://blueprintforbetterbusiness.org" target="_blank">blueprintforbetterbusiness.org</a></i>)
elnevezésű mozgalmat például multinacionális cégek felsővezetői hozták
létre. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az Egyház társadalmi tanításának elveire támaszkodva
kialakítottak egy olyan üzleti modellt, amelynek alapja az emberi
méltóság, az igazságosság, a közjó, a szolidaritás és a szubszidiaritás.
Ennek a modellnek a segítségével igyekeznek jó irányba terelni az
üzleti gondolkodást.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A gazdaságról való közgondolkodás<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>jelenleg haszonelvű,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de számos
példát látunk arra, hogy egyes vállalati felsővezetők összefognak</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ez </b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellen</b></span>. Egy rangos konferencián Stefano Zamagni bolognai
közgazdászprofeszor is beszámolt erről. Számos multinacionális cég
felsővezetője nem a szűk értelemben vett haszonmaximalizálási modellt
tartja ideálisnak a gazdálkodásban, hanem inkább <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az úgynevezett
„érintetti modellt”,</b><b> ami a gazdasági folyamatban részt vevők érdekeinek
figyelembevételét és védelmét jelenti.</b></span></p>
<p><b>– Véleménye szerint változtathatnak-e a jelenlegi gazdasági, társadalmi trendeken <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a mostani járványhelyzet tanulságai?</span></b></p>
<p>– Jelenleg is <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>sokan munkálkodnak azon, hogy a munkavállalók és a
vállalkozók érdekeit védjék <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a járványhelyzetben</span></b></span>. A Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az együttműködést, a
munkavállalók érdekvédelmét szorgalmazza ajánlásaiban, elemzéseiben.
Emberközpontú elvek ezek. Az emberközpontú gazdaság fogalmát a Katolikus
Egyház társadalmi tanításában találjuk meg, legjellemzőbben Szent II.
János Pál pápa gazdasági jellegű írásaiban. A pápa világosan kimondja,
hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a munka és a gazdaság alanya és egyben célja is az ember. A
gazdasági, állami, politikai tevékenység arra hivatott, hogy az embert
szolgálja, minden egyes ember javát, más szóval a közjót.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g106330']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=106330&v=1&p=1&img=c_IMG_1894.jpg" alt="" width="180" height="120" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jó példa a mostani helyzetben Magyarország. Az úgynevezett
gazdaságvédelmi akcióterv számos olyan elemet tartalmaz, ami az ember
védelméről szól: ilyen a bankhitelek törlesztési kötelezettségének
felfüggesztése, a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) fizető
vállalkozások adójának elengedése, a munkahelyek megőrzésének segítése
(az állam a bérköltség egy részét átvállalja a munkaadótól), a
beruházások és a kiemelt ágazatok újraindítására irányuló támogatások.
Mindez ezermilliárd forintos nagyságrendben, ami a hazai GDP 18–20
százalékát jelenti. </b></span></p>
<p>Úgy gondolom, itt nem a haszon maximalizálásáról van szó, hanem az
emberről. Külön kiemelném, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az állam Magyarországon nagy hangsúlyt
helyez az idősek védelmére, ami más országok intézkedéseivel
összehasonlítva is örvendetes. </b></span></p>
<p><b>Fotó: Lambert Attila</b></p>
<p><b>Körössy László/Magyar Kurír</b></p>
<p><i>Az interjú</i></p></div>
<div id="m_5198903149077722548DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_5198903149077722548_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>