[Grem] Jeszenszky Géza Trianonról - Magyar Kurir/Nézőpont

2020. Jún. 7., V, 22:24:04 CEST

Egyetértek ,Lacival Jeszenszkyt én is tiszteltem például a "Magyarország 
elvesztett Presztízs vagy valami hasonló című könyvélért,de ez a riport 
elképesztő mennyiségű pontatlanságot tartalmaz .

Csak összehasonlításul Franciaországban 1962 ig 2 havi elzárás járt 
azért ha valaki a kocsmában breton vagy baszk nyelven beszélt .Nálunk az 
1868 nemzetiségi törvény teljes körű nyelv és kultúra használatot tett 
lehetővé.Az angolok brutálisan megkínozták az elfogott ír felkelőket és 
egyszer brit rendőrtisztek meggyilkolása miatti bosszúból betörtek  egy  
ír focimeccsre egy páncélgépkocsival és belegéppuskáztak a nézőkbe(nem 
sokkal a háború után ).Dél-Tirolban 1912 -ben egy heti áristomot kapott 
egy osztrák csendőr mert elénekelte a Gott erhalte-t egy olasz népi 
ünnep alkalmából és ezzel megsértette a parancsnoka szerint az olaszok 
nemzeti érzéseit .Ez valószínűleg példátlan este hogy egy szolgálatban 
lévő csendőrt azért büntetnek meg mert elénekli az uralkodója himnuszát.

Üdv. Egon

2020.06.07. 18:33 keltezéssel, László Baják írta:
> Kedvess lista! Először nem akartam reagálni a provokatív Jeszenszky 
> szövegre, de végül leküzdöttem az ellenérzéseimet. Elképeszt ugyanis, 
> hogy egy történész egy ilyen rövid szövegben is mennyi téveszmét tud 
> megfogalmazni. Sajnos Jeszenszky, akit korábban sokra tartottam, 
> manapság egyre több inkorrekt nyilatkozatot tesz. Vajon komolyan 
> gondolja, vagy csak úgy gondolja, hogy ezt várja el tőle a liberális 
> média? Természetesen 1914-ben Tiszát nem az Antant 
> legyőzhetőségével győzködték. Szerbia nem volt tagja az Antant- nak . 
> A Monarchiában senki sem gondolt világháborúra, csak egy szerbia 
> elleni politikai demonstrációra. Szerbia majdnem elfogadta az ún 
> elfogadhatatlan "ultimátumot" csak az oroszok biztatására mondott 
> nemet. Az oroszok trójai falóként tolták maguk előtt a szerbeket a 
> saját háborús céljaik érdekében. A Monarchia ausztriai felében komoly 
> nemzetiségi problémák voltak, míg Magyarországon alig-alig találunk 
> tiltakozásokat, néhány sajtóper, memorandum, és ezek sem érintenek 
> tömegeket. Szokták mondani, hogy Magyarország lakosságának közel fele 
> nemzetiségi, ám ez erős túlzás, ugyanis az ún nemzetiségiek jó része 
> nemzeti tudattal nem rendelkező etnikumok része, azaz nem nevezhető 
> nemzetiséginek se. Ilyenek pl, a svábok, a ruthének, a vendek, a 
> sokácok, a bunyevácok, a tótok nagy része, a gorálok, az örmények, 
> vagy az izraelita vallásúak, stb, stb. A oláhok sem képeznek még román 
> nemzetet, hiszen a máramarosiak, a partiumiak, a hátszegiek, a mócok 
> egymással sem éreztek túl sok közösséget, viszont egyként lenézték a 
> regátiakat. (Horvát-Szlavon- ország nem Magyarország részei, hanem 
> csak társország, amelynek elszakadását Magyarország szó nélkül 
> tudomásul vette.) Összességében a Magyarországtól való elszakadásban 
> gondolkodók, főleg egy szűk értelmiségi réteg, elenyésző kisebbségben 
> voltak. A magyarországi ún nemzetiségek csak hivatkozási alapot 
> jelentettek a cseh, a szerb a román gyarmatosító, ill terjeszkedő 
> politikához. Ezt azért tehették meg mert a főleg a franciák bennük 
> látták az utolsó adut, amit a Monarchia ellen ki lehetett játszani. A 
> franciák ezen kívül uralni szerették volna a Kárpát-medencét és ehhez 
> a Magyarországot kellett tönkre tenniük. Ahogy egy francia diplomata a 
> cseh kérdésről frappánsan megfogalmazta: döntenünk kellett, hogy 
> Csehszlovákiát akarunk, vagy Igazságot. A nemzetiségek értelmisége nem 
> abban volt érdekelt, hogy a magyar kormányok teljesítsék a 
> követeléseiket. Ezek nem a célt, hanem eszközt jelentettek a saját 
> egzisztenciális emelkedésükhöz. A teljesített követelések után ugyanis 
> kénytelenek lettek volna újabb, még radikálisabb követeléseket 
> megfogalmazni. Röviden igyekeztek pártot, tömegbázist, nemzetiséget 
> szervezni maguk mögé. Mindez azonban semmi eredménnyel nem járt volna 
> a franciák által támogatott kűlső erőszak nélkül. Összegzésként, ha a 
> magyar politikai elit más nemzetiségi politikát folytat, ami egyébként 
> összehasonlíthatatlanul liberálisabb volt, mint az Antant államok 
> politikája a saját nemzetiségeik és a gyarmati lakosságukkal szemben a 
> végeredmény ugyan ez lett volna. Ha Károlyi nem tehetségtelen 
> politikus és nem  a politikai baloldal bábjaként működik akkor is csak 
> mérsékelni lehetett volna a veszteségeket. A magyarlakta területek 
> talán megmaradhattak volna.
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> 
> 	Mentes a vírusoktól. www.avast.com 
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> 
>
>
>
> Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu <mailto:lsziklay at freemail.hu>> 
> ezt írta (időpont: 2020. jún. 7., V, 0:02):
>
>     Jeszenszky Géza Trianonról - Magyar Kurir
>     <https://www.magyarkurir.hu/nezopont/baratokra-van-szuksegunk>
>
>     *(..)– Mit rontott el akkor Magyarország?*
>
>     – Nagyon sok mindent.
>
>         Elrontottuk a kapcsolatunkat a magyarországi kisebbségekkel,
>         amelyek szinte a lakosság felét tették ki.
>
>     Már 1849-ben felmerült Teleki László és a később emigrált Kossuth
>     Lajos részéről is, hogy ki kell egyezni a nemzetiségekkel. Többen
>     is kiváló ajánlásokat fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban, például
>     Mocsáry Lajos vagy Jászi Oszkár, aki 1910-ben és 1918-ban
>     méltányos javaslatot tett a széles körű nyelvi jogokra
>     vonatkozóan. Sajnos már a Magyar Országgyűlés által hozott 1868-as
>     nemzetiségi törvényt sem tartottuk be. Nem akarom azt állítani,
>     hogy ha ezeket a hibákat nem követjük el, akkor a mai napig
>     fennmaradt volna a történelmi Magyarország az akkori formájában,
>     azokkal a határokkal. De a szétválás később és sokkal méltányosabb
>     módon történt volna meg, nem egy háborúval és nem a trianoni
>     határokkal. Persze az is igaz, hogy nem kellett volna belemennünk
>     a háborúba. Magyarországon nagyon sok múlott. Tisza István hosszú
>     ideig ellenezte, végül a németek meggyőzték, hogy ez az utolsó
>     pillanat, amikor még legyőzhető az antant, így végül elküldtünk
>     Szerbiának egy elfogadhatatlan ultimátumot. Ha mindez nem így
>     történik, 1914-ben nincs háború, és szerintem később sem lett
>     volna ilyen jellegű szembenállással világháború.
>
>     (..)
>
>     *– A Székely Nemzeti Tanács a regionalitás erősítése érdekében
>     aláírásokat gyűjtött egy petícióhoz, amely az Európai Unió
>     szabályai szerint nem lett sikeres, ám a szükséges aláírások
>     Magyarországon például összegyűltek…*
>
>     – Valóban, nemrég zajlott le a nem teljes eredményt hozó
>     aláírásgyűjtés. A Székely Nemzeti Tanács beadványa azt szerette
>     volna elérni, hogy az EU ne csak az országoknak adjon célzott
>     támogatást, hanem a különböző régióknak is. Jogos az a magyar
>     panasz, hogy a magyarlakta vidékekre nagyon kevés jut az uniós
>     támogatásokból, így az ott élő magyarok joggal érezhetik, hogy
>     diszkrimináció áldozatai. Ezért is volna fontos a regionalizmus
>     erősödése, ami nem csupán a Székelyföldről szól, hanem Európa más
>     régióiról is.
>
>     *– A petícióhoz több országból, lakosságarányosan lett volna
>     szükség megfelelő mennyiségű aláírásra, ami végül nem jött össze.
>     Ki hibázott?*
>
>     – Sajnos sokfelé nagyon későn kezdték gyűjteni az aláírásokat. Itt
>     van például a baráti Lengyelország. Litvániában legalább 300 ezer
>     lengyel él. Ausztriában több tízezer a magyar származású, sőt,
>     akár a magyar állampolgárok száma, de ott sem volt kampány az
>     aláírásokért. A magyar diplomácia is többet tehetett volna az ügy
>     érdekében. Nagyon helyes, hogy ápoljuk a kapcsolatokat a határon
>     túli magyarokkal, beleértve a nyugaton élő magyarságot képviselő
>     szervezeteket is. Nekik is megvan a felelősségük az aláírásgyűjtés
>     sikertelenségében. Személyes véleményem, de azt hiszem, sokan
>     osztják, hogy ha rosszban vagyunk Brüsszellel, az Európai Unióval
>     és számos EU-tagállammal – például a skandinávokkal –, akkor nem
>     várhatjuk tőlük, hogy szívvel-lélekkel odaálljanak az egyébként
>     teljesen jogos magyar kisebbségi igények mellé.
>
>         Barátokra van szükségünk, amit semmi sem indokol jobban, mint
>         hogy fontos számunkra a határon túl élő magyarok kisebbségi
>         jogainak teljes körű tiszteletben tartása.
>
>     Ezt hét szomszéddal szemben egyedül nem tudjuk elérni. Ha viszont
>     mellénk állna a fél világ, akkor igenis elérhető volna.
>
>     _______________________________________________
>     Grem mailing list
>     Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>     http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> 
> 	Mentes a vírusoktól. www.avast.com 
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> 
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200607/5476c1e2/attachment.html>