<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Egyetértek ,Lacival Jeszenszkyt én is tiszteltem például a
"Magyarország elvesztett Presztízs vagy valami hasonló című
könyvélért,de ez a riport elképesztő mennyiségű pontatlanságot
tartalmaz .</p>
<p>Csak összehasonlításul Franciaországban 1962 ig 2 havi elzárás
járt azért ha valaki a kocsmában breton vagy baszk nyelven beszélt
.Nálunk az 1868 nemzetiségi törvény teljes körű nyelv és kultúra
használatot tett lehetővé.Az angolok brutálisan megkínozták az
elfogott ír felkelőket és egyszer brit rendőrtisztek meggyilkolása
miatti bosszúból betörtek egy ír focimeccsre egy
páncélgépkocsival és belegéppuskáztak a nézőkbe(nem sokkal a
háború után ).Dél-Tirolban 1912 -ben egy heti áristomot kapott egy
osztrák csendőr mert elénekelte a Gott erhalte-t egy olasz népi
ünnep alkalmából és ezzel megsértette a parancsnoka szerint az
olaszok nemzeti érzéseit .Ez valószínűleg példátlan este hogy egy
szolgálatban lévő csendőrt azért büntetnek meg mert elénekli az
uralkodója himnuszát.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.06.07. 18:33 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKxOL+-rJb8Z0Beqkp85B8KgnuUfYapDjRmJe9bdFVu4Yg@mail.gmail.com">
<div dir="ltr">Kedvess lista! Először nem akartam reagálni a
provokatív Jeszenszky szövegre, de végül leküzdöttem az
ellenérzéseimet. Elképeszt ugyanis, hogy egy történész egy ilyen
rövid szövegben is mennyi téveszmét tud megfogalmazni. Sajnos
Jeszenszky, akit korábban sokra tartottam, manapság egyre több
inkorrekt nyilatkozatot tesz. Vajon komolyan gondolja, vagy csak
úgy gondolja, hogy ezt várja el tőle a liberális média?
Természetesen 1914-ben Tiszát nem az Antant
legyőzhetőségével győzködték. Szerbia nem volt tagja az Antant-
nak . A Monarchiában senki sem gondolt világháborúra, csak egy
szerbia elleni politikai demonstrációra. Szerbia majdnem
elfogadta az ún elfogadhatatlan "ultimátumot" csak az oroszok
biztatására mondott nemet. Az oroszok trójai falóként tolták
maguk előtt a szerbeket a saját háborús céljaik érdekében. A
Monarchia ausztriai felében komoly nemzetiségi problémák voltak,
míg Magyarországon alig-alig találunk tiltakozásokat, néhány
sajtóper, memorandum, és ezek sem érintenek tömegeket. Szokták
mondani, hogy Magyarország lakosságának közel fele nemzetiségi,
ám ez erős túlzás, ugyanis az ún nemzetiségiek jó része nemzeti
tudattal nem rendelkező etnikumok része, azaz nem nevezhető
nemzetiséginek se. Ilyenek pl, a svábok, a ruthének, a vendek, a
sokácok, a bunyevácok, a tótok nagy része, a gorálok, az
örmények, vagy az izraelita vallásúak, stb, stb. A oláhok sem
képeznek még román nemzetet, hiszen a máramarosiak, a
partiumiak, a hátszegiek, a mócok egymással sem éreztek túl sok
közösséget, viszont egyként lenézték a regátiakat.
(Horvát-Szlavon- ország nem Magyarország részei, hanem csak
társország, amelynek elszakadását Magyarország szó nélkül
tudomásul vette.) Összességében a Magyarországtól való
elszakadásban gondolkodók, főleg egy szűk értelmiségi réteg,
elenyésző kisebbségben voltak. A magyarországi ún
nemzetiségek csak hivatkozási alapot jelentettek a cseh, a szerb
a román gyarmatosító, ill terjeszkedő politikához. Ezt azért
tehették meg mert a főleg a franciák bennük látták az utolsó
adut, amit a Monarchia ellen ki lehetett játszani. A franciák
ezen kívül uralni szerették volna a Kárpát-medencét és ehhez a
Magyarországot kellett tönkre tenniük. Ahogy egy francia
diplomata a cseh kérdésről frappánsan megfogalmazta: döntenünk
kellett, hogy Csehszlovákiát akarunk, vagy Igazságot. A
nemzetiségek értelmisége nem abban volt érdekelt, hogy a magyar
kormányok teljesítsék a követeléseiket. Ezek nem a célt, hanem
eszközt jelentettek a saját egzisztenciális emelkedésükhöz. A
teljesített követelések után ugyanis kénytelenek lettek volna
újabb, még radikálisabb követeléseket megfogalmazni. Röviden
igyekeztek pártot, tömegbázist, nemzetiséget szervezni maguk
mögé. Mindez azonban semmi eredménnyel nem járt volna a franciák
által támogatott kűlső erőszak nélkül. Összegzésként, ha a
magyar politikai elit más nemzetiségi politikát folytat, ami
egyébként összehasonlíthatatlanul liberálisabb volt, mint az
Antant államok politikája a saját nemzetiségeik és a gyarmati
lakosságukkal szemben a végeredmény ugyan ez lett volna. Ha
Károlyi nem tehetségtelen politikus és nem a politikai baloldal
bábjaként működik akkor is csak mérsékelni lehetett volna a
veszteségeket. A magyarlakta területek talán
megmaradhattak volna. </div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img alt=""
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a
href="mailto:lsziklay@freemail.hu" moz-do-not-send="true">lsziklay@freemail.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. jún. 7., V, 0:02):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div><span><a
href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont/baratokra-van-szuksegunk"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Jeszenszky Géza
Trianonról - Magyar Kurir</a></span></div>
<div> </div>
<div>
<p><span><b>(..)– Mit rontott el akkor Magyarország?</b></span></p>
<p><span>– Nagyon sok mindent.</span></p>
<blockquote>
<p><span>Elrontottuk a kapcsolatunkat a magyarországi
kisebbségekkel, amelyek szinte a lakosság felét tették
ki.</span></p>
</blockquote>
<p><span>Már 1849-ben felmerült Teleki László és a később
emigrált Kossuth Lajos részéről is, hogy ki kell egyezni
a nemzetiségekkel. Többen is kiváló ajánlásokat
fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban, például Mocsáry
Lajos vagy Jászi Oszkár, aki 1910-ben és 1918-ban
méltányos javaslatot tett a széles körű nyelvi jogokra
vonatkozóan. Sajnos már a Magyar Országgyűlés által
hozott 1868-as nemzetiségi törvényt sem tartottuk be.
Nem akarom azt állítani, hogy ha ezeket a hibákat nem
követjük el, akkor a mai napig fennmaradt volna a
történelmi Magyarország az akkori formájában, azokkal a
határokkal. De a szétválás később és sokkal méltányosabb
módon történt volna meg, nem egy háborúval és nem a
trianoni határokkal. Persze az is igaz, hogy nem kellett
volna belemennünk a háborúba. Magyarországon nagyon sok
múlott. Tisza István hosszú ideig ellenezte, végül a
németek meggyőzték, hogy ez az utolsó pillanat, amikor
még legyőzhető az antant, így végül elküldtünk
Szerbiának egy elfogadhatatlan ultimátumot. Ha mindez
nem így történik, 1914-ben nincs háború, és szerintem
később sem lett volna ilyen jellegű szembenállással
világháború.</span></p>
<div><span>(..)</span></div>
<div>
<p><span><b>– A Székely Nemzeti Tanács a regionalitás
erősítése érdekében aláírásokat gyűjtött egy
petícióhoz, amely az Európai Unió szabályai szerint
nem lett sikeres, ám a szükséges aláírások
Magyarországon például összegyűltek…</b></span></p>
<p><span>– Valóban, nemrég zajlott le a nem teljes
eredményt hozó aláírásgyűjtés. A Székely Nemzeti
Tanács beadványa azt szerette volna elérni, hogy az EU
ne csak az országoknak adjon célzott támogatást, hanem
a különböző régióknak is. Jogos az a magyar panasz,
hogy a magyarlakta vidékekre nagyon kevés jut az uniós
támogatásokból, így az ott élő magyarok joggal
érezhetik, hogy diszkrimináció áldozatai. Ezért is
volna fontos a regionalizmus erősödése, ami nem csupán
a Székelyföldről szól, hanem Európa más régióiról is.</span></p>
<p><span><b>– A petícióhoz több országból,
lakosságarányosan lett volna szükség megfelelő
mennyiségű aláírásra, ami végül nem jött össze. Ki
hibázott?</b></span></p>
<p><span>– Sajnos sokfelé nagyon későn kezdték gyűjteni az
aláírásokat. Itt van például a baráti Lengyelország.
Litvániában legalább 300 ezer lengyel él. Ausztriában
több tízezer a magyar származású, sőt, akár a magyar
állampolgárok száma, de ott sem volt kampány az
aláírásokért. A magyar diplomácia is többet tehetett
volna az ügy érdekében. Nagyon helyes, hogy ápoljuk a
kapcsolatokat a határon túli magyarokkal, beleértve a
nyugaton élő magyarságot képviselő szervezeteket is.
Nekik is megvan a felelősségük az aláírásgyűjtés
sikertelenségében. Személyes véleményem, de azt
hiszem, sokan osztják, hogy ha rosszban vagyunk
Brüsszellel, az Európai Unióval és számos
EU-tagállammal – például a skandinávokkal –, akkor nem
várhatjuk tőlük, hogy szívvel-lélekkel odaálljanak az
egyébként teljesen jogos magyar kisebbségi igények
mellé.</span></p>
<blockquote>
<p><span>Barátokra van szükségünk, amit semmi sem
indokol jobban, mint hogy fontos számunkra a határon
túl élő magyarok kisebbségi jogainak teljes körű
tiszteletben tartása.</span></p>
</blockquote>
<p><span>Ezt hét szomszéddal szemben egyedül nem tudjuk
elérni. Ha viszont mellénk állna a fél világ, akkor
igenis elérhető volna.</span></p>
</div>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img alt=""
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>