[Grem] Székely J. püsp. az új Trianon veszélyéről

2020. Jún. 7., V, 02:43:07 CEST

Arról is szeretnék olvasni, hogy a romák MIT TESZNEK A FELZÁRKÓZÁSUKÉRT?

2020. jún. 6. du. 11:58 ezt írta ("Sziklay Levente" <lsziklay at freemail.hu>):

> FONTOS ÍRÁS, FIGYELJÜNK ODA!
>
> *Nemzet nincs nemzeti szolidaritás nélkül!*
>
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> írta:
>
> Székely János: Az utolsó órában vagyunk az új Trianon felé
> Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2020. június 5., péntek
> | 19:33
>
> Tegnap emlékeztünk arra, hogy 100 éve írták alá a trianoni békediktátumot.
> A jövőbe tekintve újrapublikáljuk a Székely János szombathelyi
> megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in
> Veritate Bizottsága elnökével tavaly készített interjúnkat, hogy
> felhívjuk olvasóink figyelmét az általa elmondottak aktualitására.
>
> *– Tavaly egy konferencián a cigányság helyzetével összefüggésben egy
> újabb Trianonról beszélt. Ennyire nagynak látja a veszélyt?*
>
> – Az első világháború előtti időszakban a magyar társadalom és *az állami
> vezetés sokszor érzéketlenül és talán nagyképűen is viszonyult a
> nemzetiségekhez *– gondolok itt a szlovákok, a románok és a szerbek
> egyesületeire, oktatási intézményeire, szervezeteire. Mintha nem érzékeltük
> volna azt a veszélyt, ami később Trianonban valósággá vált. Természetesen
> ezzel nem azt szeretném állítani, hogy a trianoni békediktátum igazságos
> volt.
>
> Úgy tűnik, most is egy hasonló helyzettel állunk szemben. *Északkelet-Magyarországon
> és az ország déli részén teljes egészében romák lakta régiók vannak
> kialakulóban.* Ezeken a településeken *óriási a nyomor, a
> kilátástalanság, a munkanélküliség, és többnyire az oktatás is gyenge
> minőségű. *
>
> Mintha a magyar társadalom magára hagyta volna ezeket az embereket. *Fennáll
> a veszélye annak, hogy kialakul egy roma ország, vagy ennek a vágya,
> mondván, ha ez az ország ennyire keveset tesz értünk, akkor jobb lesz
> külön.*
>
> A helyzet jellemzésére szeretnék néhány adatot is megemlíteni. A roma
> lakosság több mint fele (52%) túlzsúfolt, majdnem fele (46%) pedig komfort
> nélküli lakásokban lakik (ezek az arányok a többségi társadalomhoz tartozók
> esetében 13% és 3%). Aki nem járt még kis falvaink szélén vagy a
> szegregátumokban, az el sem tudja képzelni, milyen körülmények között élnek
> ezek az emberek. A karácsony előtti napokban felkerestem Szombathely néhány
> nagyon szegény családját. Az egyik négygyerekes család egy egyetlen
> szobából és egy kis előtérből álló „lakásban” lakott. A falak penészesek
> voltak, nem volt bent sem WC, sem fürdőszoba, csak egy csap. Négy kicsi
> gyermek ilyen körülmények között nő fel a mai Magyarországon.
>
> *A korai iskolaelhagyás a roma fiatalok esetében 60 százalékos, ugyanez a
> szám a többségi társadalomnál 9 százalék. A 15 és 24 év közötti romák 41
> százaléka nem tanul, és nem is dolgozik. A nem romák esetében ez a mutató
> 9,8 százalék. Annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben csökkent
> Magyarországon a munkanélküliség és a szegénység *– ezek persze örömteli
> tények –, nem szabad elfelejtenünk, hogy van *egy olyan társadalmi réteg,
> amelynek óriási hátrányt kell leküzdenie. Harrach Péter mondta, hogy *
>
> *a magyar társadalom előtt két nagy sorskérdés áll: a demográfiai krízis
> és a romák helyzete. *A magyar államnak és *a társadalomnak nagyon nagy
> energiákat kellene fordítania ezeknek az embereknek a felemelésére.*
>
> *– Mit lehetne tenni értük?*
>
> – *Hatékony programokra volna szükség. Jó példa erre a Magyar Máltai
> Szeretetszolgálat tarnabodi kezdeményezése. *Tarnabod néhány évvel
> ezelőtt még nagyon szegény zsákfalu volt. Aztán *egy fiatalember
> életvitelszerűen beköltözött a faluba – ő lett minden kezdeményezés motorja*.
> *Felmérte a falu reális helyzetét: ki akar dolgozni, mitől adósodnak el az
> emberek, milyen veszélye van az uzsorások tevékenységének. Az első lépése
> az volt, hogy kért egy buszt a munkába járáshoz. Ezt követően több lakosnál
> is előfizetéses elektromos fogyasztásmérőt szereltettek fel. Így mindenki
> annyi áramot fogyasztott, amennyit előre kifizetett. Ennek hatására az
> áramfogyasztás a 60 százalékára csökkent, és szinte teljesen megszűnt az
> eladósodottság. Néhány hónap alatt nagyot változott a falu légköre. A
> harmadik lépés egy – nem piaci alapon tevékenykedő –
> veszélyeshulladék-szétszerelő üzem létrehozása volt. Mivel arra nem volt
> esély, hogy versenyhelyzetben működtessenek egy ilyen céget, körbejárták a
> környéket, és baráti alapon kértek megrendeléseket a vállalatok vezetőitől.
> Ez azt is bizonyítja, hogy az a gazdasági logika, amit az Európai Unió
> szabályai ránk kényszerítenek, egyáltalán nem segíti a hátrányos helyzetű
> régiók munkahelyteremtési programjait. Sok ilyen, társadalmilag és
> államilag támogatott kezdeményezésre volna szükség.*
>
> *– A munka mellett az iskolát is említette. Ön miként látja a romák
> beiskolázásának, képzésének kérdését?*
>
> – Magyarországnak számos olyan kistérsége van, ahol a roma gyerekek száma
> megnőtt.* A szabad iskolaválasztás – nagyon helyesen – lehetőséget ad
> arra, hogy a szülő ott taníttassa a gyermekét, ahol azt a legjobbnak látja.
> *
>
> *Az állam feladata az lenne ezen a területen, hogy minőségi oktatást,
> vagyis a lehető legjobb iskolát biztosítsa ezekben a leszakadó
> kistérségekben is. *
>
> *A tanárok számára kiegészítő juttatásokat kellene adni, így vonzóvá
> válhatna a hátrányos helyzetű gyermekek tanítása. Az is fontos volna, hogy
> új (nem frontális) tanításai módszerek segítségével emeljék az oktatás
> színvonalát.*
>
> *– Napjainkban még azok a fiatalok is nehezen jutnak lakáshoz, akik nem
> nevezhetők szegénynek. Hogyan lehetne megfelelő lakáshoz juttatni a
> hátrányos helyzetű embereket?*
>
> – *Nagy szükség volna olcsó, alacsony rezsijű önkormányzati bérlakásokra.
> Így azok, akik nyomorban élnek, tehetnének egy kicsi, mégis jelentős lépést
> felfelé. *Sajnos a legtöbb önkormányzat nem épít és nem ad ki ilyen
> lakásokat.
>
> *– Visszatérve a tarnabodi példához: Vecsei Miklós, a Magyar Máltai
> Szeretetszolgálat alelnöke egyszer azt mondta, hogy bár természetesen az
> anyagiakra is nagy szükség van ezen a területen, de talán még ennél is
> fontosabb az elkötelezett emberek munkája.*
>
> – Egyetértek, én is úgy gondolom, hogy *nagyon sok cigány családnak
> mindenekelőtt egy segítő emberre volna szüksége. Aki például a hivatalos
> ügyeiket intézi.* *Az átlagos cigányember sokszor nem is érti a hivatalos
> levelek nyelvezetét. Munkakeresésnél, szerződéskötésnél, vagy akár egy
> kórház felkeresésénél is szükségük lenne egy mentorra. **Esztergomban
> volt egy hatgyerekes roma édesanya, aki dolgozott, mégis állandóan
> adóságokkal küzdött. Egyszer valaki leült vele, hogy írják össze a
> kiadásait és a bevételeit. Kiderült, hogy ez az asszony a hétköznapokban
> sokkal több kiadást tervezett, mint bevételt. Ezt az aránytalanságot csak
> úgy tudta megoldani, hogy egy új kölcsönből kifizette az előzőt. Ez az
> édesanya életében először ekkor szembesült azzal, hogy másképpen kellene
> megterveznie a család havi költségvetését.*
>
> A magam részéről mindig azt szoktam javasolni,ha van a környezetünkben
> hátrányos helyzetű család, akkor keressük fel őket, ismerkedjünk meg velük,
> alakítsunk ki velük jó kapcsolatot.
>
>
>
> Ha egy kicsit rálátunk az életükre, akkor már sokkal hatékonyabban tudunk
> nekik segíteni.
>
>
>
> *– Az említett tanácskozáson a droghasználatról is szó volt. Miért
> érintettek ebben a romák különleges módon?*
>
> – Ennek fő oka az lehet, hogy *a roma családok nagy részét nem védi
> kultúrából, hagyományokból, értékekből, hitből, emberi kapcsolatokból szőtt
> erős védőháló.* Ezért a modern társadalmat veszélyeztető negatív
> jelenségek is fokozottabban érintik őket. Ezzel rokon jelenség, hogy a*
> tárgyak esetében is a leggiccsesebbre esik a választásuk, mert nem volt
> lehetőségük tájékozódni a művészeti kérdésekben. A vallásnál is ezt látjuk:
> ha szép a zene, jó a hangulat, az már elég a számukra; nem fontos nekik,
> hogy az adott vallás milyen tartalmú, van-e mélyebb történelmi gyökere. A
> keresztnevekkel is ez a helyzet: nincsenek példaképeik vagy bibliai
> eszményeik, ezért választanak nevet a legutóbbi filmsorozatból. A gyenge
> kulturális háló miatt könnyebb befolyásolni őket.*
>
> *– Mi lehet itt a megoldás?*
>
> – *A hit szerepe nagyon fontos lehet*. *Esztergomban volt egy
> fiatalember, aki hatodikos általános iskolásként hagyta abba a tanulást.
> Szegénységben élt, de nagyon vágyott arra, hogy neki is jó holmija legyen,
> ezért ruhákat, cipőket lopott. Hamar rátalált a kábítószerre, fogyasztó és
> díler is lett. Rövidebb időszakokra börtönbe is került, a házassága
> szétesett, az egészsége is megroppant, úgy lefogyott, hogy szinte csont és
> bőr lett. Édesapja egy jószívű, mélyen vallásos ember volt. Egyszer a fiú
> arra ért haza, hogy az apja térden állva imádkozott érte. Ez annyira
> megrendítette, hogy hajlandó volt elmenni az apjával a templomba. Később
> egy cursillós hétvégén is részt vett, bár mint később elmondta, nem is
> tudott a szövegekre figyelni. Akkor sem értett sok mindent, amikor a
> csoport bement a kápolnába. Ő is letérdelt, nézte az oltár fölött függő
> feszületet, és úgy hallotta, hogy Krisztus azt mondja neki: szeretlek téged
> és fel akarlak emelni. Úgy érezte, hogy Jézus lelép a keresztről, odamegy
> hozzá és megöleli. Ettől kezdve nem kábítószerezett, és még csak rá sem
> gyújtott. Ez négy éve történt. Azóta elvégezte a nyolc osztályt,
> jogosítványt szerzett, esti iskolába jár, lett új családja, és elkezdett
> dolgozni. *
>
> A szabadulás lényege az ember szívében történik. Ha a szívünk megtelik,
> akkor nincs szükségünk pótszerre ahhoz, hogy boldogok legyünk.
>
> *– A szakértők szerint manapság a dizájnerdrogok jelentik a legfőbb
> veszélyt. Mi ennek az oka?*
>
> – Ezeket a szereket nem azért használják a fiatalok, hogy „fölpörögjenek”.
> Sok roma fiatalnak nincs jövőképe, nem látják, hogy a jelenlegi rossz
> helyzetükből hogyan tudnának kikerülni. A drog számukra pusztán arra kell,
> hogy legalább egy rövid időre megfeledkezhessenek mindarról, amiben élnek.
> Nyugodtan* nevezhetjük ezt nyomordrognak is. Kassa környékén, de
> hazánkban is sokfelé szörnyű pusztítást végeznek ezek a szerek.*
>
> *– Mit tehet az Egyház, a hívő ember azért, hogy az imént említett új
> Trianont elkerüljük?*
>
> – *Az Egyház és a hívő emberek** is nagyon lomhák, nehezen nyitnak a
> romák felé.*
>
> Nagy a szakadék a romák és a nem romák között, mégis alig vagy túlságosan
> lassan teszünk ennek áthidalásáért. Pedig ezt a szakadékot a nem romák
> sokkal könnyebben átlépik, mint a romák.
>
> A papok, a hitoktatók és a hívő emberek még könnyebb helyzetben vannak. *A
> papokat szívesen, tisztelettel fogadják a cigány családok, nyitottak az
> imádságra, az áldásra. A kapu tehát nyitva van.* Nem úgy kell a romák
> evangelizációjához hozzáállni, hogy bent ülünk a plébánián, és várjuk, hogy
> eljöjjenek. A többségi társadalom évszázadok óta kötődik a templomhoz, de *a
> romák hagyományaiban soha nem szerepelt a templomba járás*. *Meg kell
> teremtenünk az Egyház cigányok számára is vonzó arcát. *
>
> Az utolsó órában vagyunk, *most még van lehetőség arra, hogy
> változtassunk a helyzeten.* *Ha nem tesszük meg, akkor ketté fog szakadni
> ez az ország, amely közös hazánk.*
>
>
>
> Székely János: Az utolsó órában vagyunk az új Trianon
> felé Nézőpont – 2020. június 5., péntek | 19:33   Tegnap
>  emlékeztünk arra, hogy 100 éve írták alá a trianoni békediktátumot. A
> jövőbe tekintve újrapublikáljuk a Székely János szombathelyi
> megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas
> in Veritate Bizottsága elnökével tavaly készített interjúnkat, hogy
> felhívjuk olvasóink figyelmét az általa elmondottak aktualitására.
> – Tavaly egy konferencián a cigányság helyzetével
> összefüggésben egy újabb Trianonról beszélt. Ennyire
> nagynak látja a veszélyt?
> – Az első világháború előtti időszakban a magyar társadalom és
> az állami vezetés sokszor érzéketlenül és talán nagyképűen is viszonyult
>  a nemzetiségekhez – gondolok itt a szlovákok, a románok és a szerbek
> egyesületeire, oktatási intézményeire, szervezeteire. Mintha nem
> érzékeltük volna azt a veszélyt, ami később Trianonban valósággá vált.
> Természetesen ezzel nem azt szeretném állítani, hogy a trianoni
> békediktátum igazságos volt.
> Úgy tűnik, most is egy hasonló helyzettel állunk szemben.
> Északkelet-Magyarországon és az ország déli részén teljes egészében
> romák lakta régiók vannak kialakulóban. Ezeken a településeken óriási a
> nyomor, a kilátástalanság, a munkanélküliség, és többnyire az oktatás is
>  gyenge minőségű.
>
> Mintha a magyar társadalom magára hagyta volna ezeket az
> embereket. Fennáll a veszélye annak, hogy kialakul egy roma ország, vagy
>  ennek a vágya, mondván, ha ez az ország ennyire keveset tesz értünk,
> akkor jobb lesz külön.
>
> A helyzet jellemzésére szeretnék néhány adatot is megemlíteni. A
>  roma lakosság több mint fele (52%) túlzsúfolt, majdnem fele (46%) pedig
>  komfort nélküli lakásokban lakik (ezek az arányok a többségi
> társadalomhoz tartozók esetében 13% és 3%). Aki nem járt még kis
> falvaink szélén vagy a szegregátumokban, az el sem tudja képzelni,
> milyen körülmények között élnek ezek az emberek. A karácsony előtti
> napokban felkerestem Szombathely néhány nagyon szegény családját. Az
> egyik négygyerekes család egy egyetlen szobából és egy kis előtérből
> álló „lakásban” lakott. A falak penészesek voltak, nem volt bent sem WC,
>  sem fürdőszoba, csak egy csap. Négy kicsi gyermek ilyen körülmények
> között nő fel a mai Magyarországon.
> A korai iskolaelhagyás a roma fiatalok esetében 60 százalékos,
> ugyanez a szám a többségi társadalomnál 9 százalék. A 15 és 24 év
> közötti romák 41 százaléka nem tanul, és nem is dolgozik. A nem romák
> esetében ez a mutató 9,8 százalék. Annak ellenére, hogy az utóbbi tíz
> évben csökkent Magyarországon a munkanélküliség és a szegénység – ezek
> persze örömteli tények –, nem szabad elfelejtenünk, hogy van egy olyan
> társadalmi réteg, amelynek óriási hátrányt kell leküzdenie. Harrach
> Péter mondta, hogy
>
> a magyar társadalom előtt két nagy sorskérdés áll: a
> demográfiai krízis és a romák helyzete. A magyar államnak és a
> társadalomnak nagyon nagy energiákat kellene fordítania ezeknek az
> embereknek a felemelésére.
>
>
> – Mit lehetne tenni értük?
> – Hatékony programokra volna szükség. Jó példa erre a Magyar
> Máltai Szeretetszolgálat tarnabodi kezdeményezése. Tarnabod néhány évvel
>  ezelőtt még nagyon szegény zsákfalu volt. Aztán egy fiatalember
> életvitelszerűen beköltözött a faluba – ő lett minden kezdeményezés
> motorja. Felmérte a falu reális helyzetét: ki akar dolgozni, mitől
> adósodnak el az emberek, milyen veszélye van az uzsorások
> tevékenységének. Az első lépése az volt, hogy kért egy buszt a munkába
> járáshoz. Ezt követően több lakosnál is előfizetéses elektromos
> fogyasztásmérőt szereltettek fel. Így mindenki annyi áramot fogyasztott,
>  amennyit előre kifizetett. Ennek hatására az áramfogyasztás a 60
> százalékára csökkent, és szinte teljesen megszűnt az eladósodottság.
> Néhány hónap alatt nagyot változott a falu légköre. A harmadik lépés egy
>  – nem piaci alapon tevékenykedő – veszélyeshulladék-szétszerelő üzem
> létrehozása volt. Mivel arra nem volt esély, hogy versenyhelyzetben
> működtessenek egy ilyen céget, körbejárták a környéket, és baráti alapon
>  kértek megrendeléseket a vállalatok vezetőitől. Ez azt is bizonyítja,
> hogy az a gazdasági logika, amit az Európai Unió szabályai ránk
> kényszerítenek, egyáltalán nem segíti a hátrányos helyzetű régiók
> munkahelyteremtési programjait. Sok ilyen, társadalmilag és államilag
> támogatott kezdeményezésre volna szükség.
> – A munka mellett az iskolát is említette. Ön miként látja
> a romák beiskolázásának, képzésének kérdését?
> – Magyarországnak számos olyan kistérsége van, ahol a roma
> gyerekek száma megnőtt. A szabad iskolaválasztás – nagyon helyesen –
> lehetőséget ad arra, hogy a szülő ott taníttassa a gyermekét, ahol azt a
>  legjobbnak látja.
>
> Az állam feladata az lenne ezen a területen, hogy minőségi
> oktatást, vagyis a lehető legjobb iskolát biztosítsa ezekben a leszakadó
>  kistérségekben is.
>
> A tanárok számára kiegészítő juttatásokat kellene adni, így
> vonzóvá válhatna a hátrányos helyzetű gyermekek tanítása. Az is fontos
> volna, hogy új (nem frontális) tanításai módszerek segítségével emeljék
> az oktatás színvonalát.
> – Napjainkban még azok a fiatalok is nehezen jutnak lakáshoz,
>  akik nem nevezhetők szegénynek. Hogyan lehetne megfelelő lakáshoz
> juttatni a hátrányos helyzetű embereket?
> – Nagy szükség volna olcsó, alacsony rezsijű önkormányzati
> bérlakásokra. Így azok, akik nyomorban élnek, tehetnének egy kicsi,
> mégis jelentős lépést felfelé. Sajnos a legtöbb önkormányzat nem épít és
>  nem ad ki ilyen lakásokat.
> – Visszatérve a tarnabodi példához: Vecsei Miklós, a Magyar
> Máltai Szeretetszolgálat alelnöke egyszer azt mondta, hogy bár
> természetesen az anyagiakra is nagy szükség van ezen a területen, de
> talán még ennél is fontosabb az elkötelezett emberek munkája.
> – Egyetértek, én is úgy gondolom, hogy nagyon sok cigány
> családnak mindenekelőtt egy segítő emberre volna szüksége. Aki például a
>  hivatalos ügyeiket intézi. Az átlagos cigányember sokszor nem is érti a
>  hivatalos levelek nyelvezetét. Munkakeresésnél, szerződéskötésnél, vagy
>  akár egy kórház felkeresésénél is szükségük lenne egy mentorra.
> Esztergomban volt egy hatgyerekes roma édesanya, aki dolgozott, mégis
> állandóan adóságokkal küzdött. Egyszer valaki leült vele, hogy írják
> össze a kiadásait és a bevételeit. Kiderült, hogy ez az asszony a
> hétköznapokban sokkal több kiadást tervezett, mint bevételt. Ezt az
> aránytalanságot csak úgy tudta megoldani, hogy egy új kölcsönből
> kifizette az előzőt. Ez az édesanya életében először ekkor szembesült
> azzal, hogy másképpen kellene megterveznie a család havi költségvetését.
> A magam részéről mindig azt szoktam javasolni,ha van a
> környezetünkben hátrányos helyzetű család, akkor
> keressük fel őket, ismerkedjünk meg velük, alakítsunk ki velük jó
> kapcsolatot.
>
>  Ha egy kicsit rálátunk az életükre, akkor már sokkal
> hatékonyabban tudunk nekik segíteni.
>
> – Az említett tanácskozáson a droghasználatról is szó volt.
> Miért érintettek ebben a romák különleges módon?
> – Ennek fő oka az lehet, hogy a roma családok nagy részét nem
> védi kultúrából, hagyományokból, értékekből, hitből, emberi
> kapcsolatokból szőtt erős védőháló. Ezért a modern társadalmat
> veszélyeztető negatív jelenségek is fokozottabban érintik őket. Ezzel
> rokon jelenség, hogy a tárgyak esetében is a leggiccsesebbre esik a
> választásuk, mert nem volt lehetőségük tájékozódni a művészeti
> kérdésekben. A vallásnál is ezt látjuk: ha szép a zene, jó a hangulat,
> az már elég a számukra; nem fontos nekik, hogy az adott vallás milyen
> tartalmú, van-e mélyebb történelmi gyökere. A keresztnevekkel is ez a
> helyzet: nincsenek példaképeik vagy bibliai eszményeik, ezért
> választanak nevet a legutóbbi filmsorozatból. A gyenge kulturális háló
> miatt könnyebb befolyásolni őket.
> – Mi lehet itt a megoldás?
> – A hit szerepe nagyon fontos lehet. Esztergomban volt egy
> fiatalember, aki hatodikos általános iskolásként hagyta abba a tanulást.
>  Szegénységben élt, de nagyon vágyott arra, hogy neki is jó holmija
> legyen, ezért ruhákat, cipőket lopott. Hamar rátalált a kábítószerre,
> fogyasztó és díler is lett. Rövidebb időszakokra börtönbe is került, a
> házassága szétesett, az egészsége is megroppant, úgy lefogyott, hogy
> szinte csont és bőr lett. Édesapja egy jószívű, mélyen vallásos ember
> volt. Egyszer a fiú arra ért haza, hogy az apja térden állva imádkozott
> érte. Ez annyira megrendítette, hogy hajlandó volt elmenni az apjával a
> templomba. Később egy cursillós hétvégén is részt vett, bár mint később
> elmondta, nem is tudott a szövegekre figyelni. Akkor sem értett sok
> mindent, amikor a csoport bement a kápolnába. Ő is letérdelt, nézte az
> oltár fölött függő feszületet, és úgy hallotta, hogy Krisztus azt mondja
>  neki: szeretlek téged és fel akarlak emelni. Úgy érezte, hogy Jézus
> lelép a keresztről, odamegy hozzá és megöleli. Ettől kezdve nem
> kábítószerezett, és még csak rá sem gyújtott. Ez négy éve történt. Azóta
>  elvégezte a nyolc osztályt, jogosítványt szerzett, esti iskolába jár,
> lett új családja, és elkezdett dolgozni.
>
> A szabadulás lényege az ember szívében történik. Ha a szívünk
> megtelik, akkor nincs szükségünk pótszerre ahhoz, hogy boldogok legyünk.
>
>
> – A szakértők szerint manapság a dizájnerdrogok
> jelentik a legfőbb veszélyt. Mi ennek az oka?
> – Ezeket a szereket nem azért használják a fiatalok, hogy
> „fölpörögjenek”. Sok roma fiatalnak nincs jövőképe, nem látják, hogy a
> jelenlegi rossz helyzetükből hogyan tudnának kikerülni. A drog számukra
> pusztán arra kell, hogy legalább egy rövid időre megfeledkezhessenek
> mindarról, amiben élnek. Nyugodtan nevezhetjük ezt nyomordrognak is.
> Kassa környékén, de hazánkban is sokfelé szörnyű pusztítást végeznek
> ezek a szerek.
> – Mit tehet az Egyház, a hívő ember azért, hogy az imént
> említett új Trianont elkerüljük?
> – Az Egyház és a hívő emberek is nagyon lomhák, nehezen
> nyitnak a romák felé.
>
>  Nagy a szakadék a romák és a nem romák között, mégis
> alig vagy túlságosan lassan teszünk ennek áthidalásáért. Pedig ezt a
> szakadékot a nem romák sokkal könnyebben átlépik, mint a romák.
>
> A papok, a hitoktatók és a hívő emberek még könnyebb helyzetben
>  vannak. A papokat szívesen, tisztelettel fogadják a cigány családok,
> nyitottak az imádságra, az áldásra. A kapu tehát nyitva van. Nem úgy
> kell a romák evangelizációjához hozzáállni, hogy bent ülünk a plébánián,
>  és várjuk, hogy eljöjjenek. A többségi társadalom évszázadok óta
> kötődik a templomhoz, de a romák hagyományaiban soha nem szerepelt a
> templomba járás. Meg kell teremtenünk az Egyház cigányok számára is
> vonzó arcát.
>
> Az utolsó órában vagyunk, most még van lehetőség arra, hogy
> változtassunk a helyzeten. Ha nem tesszük meg, akkor ketté fog szakadni
> ez az ország, amely közös hazánk.
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200607/6b3d0e9f/attachment.html>