<p dir="ltr">Arról is szeretnék olvasni, hogy a romák MIT TESZNEK A FELZÁRKÓZÁSUKÉRT?</p>
<div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2020. jún. 6. du. 11:58 ezt írta ("Sziklay Levente" <<a href="mailto:lsziklay@freemail.hu">lsziklay@freemail.hu</a>>):<br type="attribution"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div><div style="text-align:center">FONTOS ÍRÁS, FIGYELJÜNK ODA!</div><div> </div><div style="text-align:center"><b><span style="font-size:18px"><span style="background-color:#f1c40f">Nemzet nincs nemzeti szolidaritás nélkül!</span></span></b></div><div><br>Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px"><div dir="ltr"><div>Székely János: Az utolsó órában vagyunk az új Trianon felé</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont" target="_blank">Nézőpont</a> – 2020. június 5., péntek | 19:33<div> </div></div><div><a rel="lightbox['g106301']"><img style="margin-right:0px" alt="" width="190" height="126" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=106301&v=1&img=c_398A2109.jpg"><span title="7 kép a galériában, kattintson!"><img alt="" align="absmiddle" src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png"> </span></a></div><div>Tegnap emlékeztünk arra, hogy 100 éve írták alá a trianoni békediktátumot. A jövőbe tekintve <span style="background-color:#d0e0e3">újrapublikáljuk a Székely János szombathelyi megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottsága elnökével tavaly készített interjúnkat, </span>hogy felhívjuk olvasóink figyelmét az általa elmondottak aktualitására.</div><div><p><b>– Tavaly <span style="background-color:#d0e0e3">egy konferencián a cigányság helyzetével összefüggésben egy újabb Trianonról beszélt. Ennyire nagynak látja a veszélyt?</span></b></p><p><span>– Az első világháború előtti időszakban a magyar társadalom és <span style="background-color:#d0e0e3"><b>az állami vezetés sokszor érzéketlenül és talán nagyképűen is viszonyult a nemzetiségekhez </b></span>– gondolok itt a szlovákok, a románok és a szerbek egyesületeire, oktatási intézményeire, szervezeteire. Mintha nem érzékeltük volna azt a veszélyt, ami később Trianonban valósággá vált. Természetesen ezzel nem azt szeretném állítani, hogy a trianoni békediktátum igazságos volt.</span></p><p><span>Úgy tűnik, most is egy hasonló helyzettel állunk szemben. <span style="background-color:#d0e0e3"><b>Északkelet-Magyarországon és az ország déli részén teljes egészében romák lakta régiók vannak kialakulóban.</b></span> Ezeken a településeken <span style="background-color:#d0e0e3"><b>óriási a nyomor, a kilátástalanság, a munkanélküliség, és többnyire az oktatás is gyenge minőségű. </b></span></span></p><blockquote><p><span>Mintha a magyar társadalom magára hagyta volna ezeket az embereket. <span style="background-color:#d0e0e3"><b>Fennáll a veszélye annak, hogy kialakul egy roma ország, vagy ennek a vágya, mondván, ha ez az ország ennyire keveset tesz értünk, akkor jobb lesz külön.</b></span></span></p></blockquote><p><span>A helyzet jellemzésére szeretnék néhány adatot is megemlíteni. A roma lakosság több mint fele (52%) túlzsúfolt, majdnem fele (46%) pedig komfort nélküli lakásokban lakik (ezek az arányok a többségi társadalomhoz tartozók esetében 13% és 3%). Aki nem járt még kis falvaink szélén vagy a szegregátumokban, az el sem tudja képzelni, milyen körülmények között élnek ezek az emberek. A karácsony előtti napokban felkerestem Szombathely néhány nagyon szegény családját. Az egyik négygyerekes család egy egyetlen szobából és egy kis előtérből álló „lakásban” lakott. A falak penészesek voltak, nem volt bent sem WC, sem fürdőszoba, csak egy csap. Négy kicsi gyermek ilyen körülmények között nő fel a mai Magyarországon.</span></p><p><span><span style="background-color:#d0e0e3"><b>A korai iskolaelhagyás a roma fiatalok esetében 60 százalékos, ugyanez a szám a többségi társadalomnál 9 százalék. A 15 és 24 év közötti romák 41 százaléka nem tanul, és nem is dolgozik. A nem romák esetében ez a mutató 9,8 százalék. Annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben csökkent Magyarországon a munkanélküliség és a szegénység </b></span>– ezek persze örömteli tények –, nem szabad elfelejtenünk, hogy van <span style="background-color:#d0e0e3"><b>egy olyan társadalmi réteg, amelynek óriási hátrányt kell leküzdenie. Harrach Péter mondta, hogy </b></span></span></p><blockquote><p><span><span style="background-color:#d0e0e3"><b>a magyar társadalom előtt két nagy sorskérdés áll: a demográfiai krízis és a romák helyzete. </b></span>A magyar államnak és <span style="background-color:#d0e0e3"><b>a társadalomnak nagyon nagy energiákat kellene fordítania ezeknek az embereknek a felemelésére.</b></span></span></p></blockquote><p><a title=""><img alt="" style="display:block;margin:auto 0px auto auto" width="190" height="126" border="0" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=106301&v=1&p=1&img=c_398A2105.jpg"></a></p><p><b>– Mit lehetne tenni értük?</b></p><p><span>– <span style="background-color:#fff2cc"><b>Hatékony programokra volna szükség. Jó példa erre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tarnabodi kezdeményezése. </b></span>Tarnabod néhány évvel ezelőtt még nagyon szegény zsákfalu volt. Aztán <span style="background-color:#fff2cc"><b>egy fiatalember életvitelszerűen beköltözött a faluba – ő lett minden kezdeményezés motorja</b></span>. <b>Felmérte a falu reális helyzetét: ki akar dolgozni, mitől adósodnak el az emberek, milyen veszélye van az uzsorások tevékenységének. Az első lépése az volt, hogy kért egy buszt a munkába járáshoz. Ezt követően több lakosnál is előfizetéses elektromos fogyasztásmérőt szereltettek fel. Így mindenki annyi áramot fogyasztott, amennyit előre kifizetett. Ennek hatására az áramfogyasztás a 60 százalékára csökkent, és szinte teljesen megszűnt az eladósodottság. Néhány hónap alatt nagyot változott a falu légköre. A harmadik lépés egy – nem piaci alapon tevékenykedő – veszélyeshulladék-szétszerelő üzem létrehozása volt. Mivel arra nem volt esély, hogy versenyhelyzetben működtessenek egy ilyen céget, körbejárták a környéket, és baráti alapon kértek megrendeléseket a vállalatok vezetőitől. Ez azt is bizonyítja, hogy az a gazdasági logika, amit az Európai Unió szabályai ránk kényszerítenek, egyáltalán nem segíti a hátrányos helyzetű régiók munkahelyteremtési programjait. <span style="background-color:#fff2cc">Sok ilyen, társadalmilag és államilag támogatott kezdeményezésre volna szükség.</span></b></span></p><p><b>– A munka mellett az iskolát is említette. Ön<span style="background-color:#d0e0e3"> miként látja a romák beiskolázásának, képzésének kérdését?</span></b></p><p><span>– Magyarországnak számos olyan kistérsége van, ahol a roma gyerekek száma megnőtt.<span style="background-color:#d0e0e3"><b> A szabad iskolaválasztás – nagyon helyesen – lehetőséget ad arra, hogy a szülő ott taníttassa a gyermekét, ahol azt a legjobbnak látja. </b></span></span></p><blockquote><p><span style="background-color:#d0e0e3"><b><span>Az állam feladata az lenne ezen a területen, hogy minőségi oktatást, vagyis a lehető legjobb iskolát biztosítsa ezekben a leszakadó kistérségekben is. </span></b></span></p></blockquote><p><span style="background-color:#d0e0e3"><b><span>A tanárok számára kiegészítő juttatásokat kellene adni, így vonzóvá válhatna a hátrányos helyzetű gyermekek tanítása. Az is fontos volna, hogy új (nem frontális) tanításai módszerek segítségével emeljék az oktatás színvonalát.</span></b></span></p><p><b>– Napjainkban még azok a fiatalok is nehezen jutnak lakáshoz, akik nem nevezhetők szegénynek. <span style="background-color:#d0e0e3">Hogyan lehetne megfelelő lakáshoz juttatni a hátrányos helyzetű embereket?</span></b></p><p>– <span style="background-color:#d0e0e3"><b>Nagy szükség volna olcsó, alacsony rezsijű önkormányzati bérlakásokra. Így azok, akik nyomorban élnek, tehetnének egy kicsi, mégis jelentős lépést felfelé. </b></span>Sajnos a legtöbb önkormányzat nem épít és nem ad ki ilyen lakásokat.</p><p><b>– Visszatérve a tarnabodi példához: Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke egyszer azt mondta, hogy bár <span style="background-color:#d0e0e3">természetesen az anyagiakra is nagy szükség van ezen a területen, de talán még ennél is fontosabb az elkötelezett emberek munkája.</span></b></p><p><span>– Egyetértek, én is úgy gondolom, hogy <span style="background-color:#d0e0e3"><b>nagyon sok cigány családnak mindenekelőtt egy segítő emberre volna szüksége. Aki például a hivatalos ügyeiket intézi.</b></span> <span style="background-color:#d0e0e3"><b>Az átlagos cigányember sokszor nem is érti a hivatalos levelek nyelvezetét. Munkakeresésnél, szerződéskötésnél, vagy akár egy kórház felkeresésénél is szükségük lenne egy mentorra. </b></span><b>Esztergomban volt egy hatgyerekes roma édesanya, aki dolgozott, mégis állandóan adóságokkal küzdött. Egyszer valaki leült vele, hogy írják össze a kiadásait és a bevételeit. Kiderült, hogy ez az asszony a hétköznapokban sokkal több kiadást tervezett, mint bevételt. Ezt az aránytalanságot csak úgy tudta megoldani, hogy egy új kölcsönből kifizette az előzőt. Ez az édesanya életében először ekkor szembesült azzal, hogy másképpen kellene megterveznie a család havi költségvetését.</b></span></p><p><span>A magam részéről mindig azt szoktam javasolni,ha van a környezetünkben hátrányos helyzetű család, akkor keressük fel őket, ismerkedjünk meg velük, alakítsunk ki velük jó kapcsolatot.</span></p><blockquote> </blockquote><p><span>Ha egy kicsit rálátunk az életükre, akkor már sokkal hatékonyabban tudunk nekik segíteni.</span></p><p> </p><p><b>– Az említett tanácskozáson<span style="background-color:#d0e0e3"> a droghasználatr</span>ól is szó volt. <span style="background-color:#d0e0e3">Miért érintettek ebben a romák különleges módon?</span></b></p><p><span>– Ennek fő oka az lehet, hogy <span style="background-color:#d0e0e3"><b>a roma családok nagy részét<span style="background-color:#ead1dc"> nem </span>védi <span style="background-color:#fff2cc">kultúrából, hagyományokból, értékekből, hitből, emberi kapcsolatokból szőtt erős védőháló.</span></b></span> Ezért a modern társadalmat veszélyeztető negatív jelenségek is fokozottabban érintik őket. Ezzel rokon jelenség, hogy a<span style="background-color:#d0e0e3"><b> tárgyak esetében is a leggiccsesebbre esik a választásuk, mert nem volt lehetőségük tájékozódni a művészeti kérdésekben. A vallásnál is ezt látjuk: ha szép a zene, jó a hangulat, az már elég a számukra; nem fontos nekik, hogy az adott vallás milyen tartalmú, van-e mélyebb történelmi gyökere. A keresztnevekkel is ez a helyzet: nincsenek példaképeik vagy bibliai eszményeik, ezért választanak nevet a legutóbbi filmsorozatból. A gyenge kulturális háló miatt könnyebb befolyásolni őket.</b></span></span></p><p><b>–<span style="background-color:#d0e0e3"> Mi lehet itt a megoldás?</span></b></p><p><span>– <span style="background-color:#fff2cc"><b>A hit szerepe nagyon fontos lehet</b></span>. <b>Esztergomban volt egy fiatalember, aki hatodikos általános iskolásként hagyta abba a tanulást. Szegénységben élt, de nagyon vágyott arra, hogy neki is jó holmija legyen, ezért ruhákat, cipőket lopott. Hamar rátalált a kábítószerre, fogyasztó és díler is lett. Rövidebb időszakokra börtönbe is került, a házassága szétesett, az egészsége is megroppant, úgy lefogyott, hogy szinte csont és bőr lett. Édesapja egy jószívű, mélyen vallásos ember volt. Egyszer a fiú <span style="background-color:#fff2cc">arra ért haza, hogy az apja térden állva imádkozott érte. Ez annyira megrendítette, hogy hajlandó volt elmenni az apjával a templomba. Később egy cursillós hétvégén is részt vett,</span> bár mint később elmondta, nem is tudott a szövegekre figyelni. Akkor sem értett sok mindent, amikor a csoport bement a kápolnába. Ő is letérdelt, nézte az oltár fölött függő feszületet, és <span style="background-color:#fff2cc">úgy hallotta, hogy Krisztus azt mondja neki: szeretlek téged és fel akarlak emelni. Úgy érezte, hogy Jézus lelép a keresztről, odamegy hozzá és megöleli.</span> <span style="background-color:#fff2cc">Ettől kezdve nem <span style="background-color:#ead1dc"> </span></span><span style="background-color:#ead1dc">kábítószerezett,</span> <span style="background-color:#fff2cc">és még csak rá sem</span> <span style="background-color:#ead1dc">gyújtott.</span> Ez négy éve történt. <span style="background-color:#fff2cc">Azóta elvégezte a nyolc osztályt, jogosítványt szerzett, esti iskolába jár, lett új családja, és elkezdett dolgozni.</span> </b></span></p><blockquote><p><span>A szabadulás lényege az ember szívében történik. Ha a szívünk megtelik, akkor nincs szükségünk pótszerre ahhoz, hogy boldogok legyünk.</span></p></blockquote><p><a title=""><img alt="" style="display:block;margin:auto 0px auto auto" width="190" height="126" border="0" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=106301&v=1&p=1&img=c_398A2152.jpg"></a></p><p><b>– A szakértők szerint manapság <span style="background-color:#d0e0e3">a dizájnerdrogok jelentik a legfőbb veszélyt</span>. Mi ennek az oka?</b></p><p><span>– Ezeket a szereket nem azért használják a fiatalok, hogy „fölpörögjenek”. Sok roma fiatalnak nincs jövőképe, nem látják, hogy a jelenlegi rossz helyzetükből hogyan tudnának kikerülni. A drog számukra pusztán arra kell, hogy legalább egy rövid időre megfeledkezhessenek mindarról, amiben élnek. Nyugodtan<span style="background-color:#d0e0e3"><b> nevezhetjük ezt nyomordrognak is. Kassa környékén, de hazánkban is sokfelé szörnyű pusztítást végeznek ezek a szerek.</b></span></span></p><p><b>– <span style="background-color:#d0e0e3">Mit tehet az Egyház, a hívő ember azért, hogy az imént említett új Trianont elkerüljük?</span></b></p><p><span>– <span style="background-color:#fff2cc"><b>Az Egyház és a hívő emberek</b></span><span style="background-color:#ead1dc"><b> is nagyon lomhák, nehezen <span style="background-color:#d0e0e3">nyitnak a romák felé.</span></b></span></span></p><blockquote><p><span>Nagy a szakadék a romák és a nem romák között, </span>mégis alig vagy túlságosan lassan teszünk ennek áthidalásáért. Pedig ezt a szakadékot a nem romák sokkal könnyebben átlépik, mint a romák.</p></blockquote><p><span>A papok, a hitoktatók és a hívő emberek még könnyebb helyzetben vannak. <span style="background-color:#fff2cc"><b>A papokat szívesen, tisztelettel fogadják a cigány családok, nyitottak az imádságra, az áldásra. A kapu tehát nyitva van.</b></span> Nem úgy kell a romák evangelizációjához hozzáállni, hogy bent ülünk a plébánián, és várjuk, hogy eljöjjenek. A többségi társadalom évszázadok óta kötődik a templomhoz, de <span style="background-color:#d0e0e3"><b>a romák hagyományaiban soha nem szerepelt a templomba járás</b></span>. <span style="background-color:#fff2cc"><b>Meg kell teremtenünk az Egyház cigányok számára is vonzó arcát. </b></span></span></p><blockquote><p><span>Az utolsó órában vagyunk, <span style="background-color:#fff2cc"><b>most még van lehetőség arra, hogy változtassunk<span style="background-color:#ead1dc"> a helyzeten.</span></b></span><span style="background-color:#ead1dc"> <b>Ha nem tesszük meg, akkor ketté fog szakadni <span style="background-color:#fff2cc">ez az ország, amely közös hazánk.</span></b></span></span></p></blockquote><p> </p></div></div><br>Székely János: Az utolsó <wbr>órában vagyunk az új Trianon <wbr>felé Nézőpont – 2020. június <wbr>5., péntek | 19:33   Tegnap<br> emlékeztünk arra, hogy 100 <wbr>éve írták alá a trianoni <wbr>békediktátumot. A <br>jövőbe tekintve <wbr>újrapublikáljuk a Székely <wbr>János szombathelyi <br>megyéspüspökkel, a Magyar <wbr>Katolikus Püspöki Konferencia <wbr>(MKPK) Caritas <br>in Veritate Bizottsága <wbr>elnökével tavaly készített <wbr>interjúnkat, hogy <br>felhívjuk olvasóink figyelmét <wbr>az általa elmondottak <wbr>aktualitására.<br>– Tavaly egy konferencián a <wbr>cigányság helyzetével <wbr>összefüggésben egy újabb <wbr>Trianonról beszélt. Ennyire <wbr>nagynak látja a veszélyt?<br>– Az első világháború előtti <wbr>időszakban a magyar <wbr>társadalom és <br>az állami vezetés sokszor <wbr>érzéketlenül és talán <wbr>nagyképűen is viszonyult<br> a nemzetiségekhez – gondolok <wbr>itt a szlovákok, a románok és <wbr>a szerbek <br>egyesületeire, oktatási <wbr>intézményeire, szervezeteire. <wbr>Mintha nem <br>érzékeltük volna azt a <wbr>veszélyt, ami később <wbr>Trianonban valósággá vált. <br>Természetesen ezzel nem azt <wbr>szeretném állítani, hogy a <wbr>trianoni <br>békediktátum igazságos volt.<br>Úgy tűnik, most is egy <wbr>hasonló helyzettel állunk <wbr>szemben. <br>Északkelet-Magyarországon és <wbr>az ország déli részén teljes <wbr>egészében <br>romák lakta régiók vannak <wbr>kialakulóban. Ezeken a <wbr>településeken óriási a <br>nyomor, a kilátástalanság, a <wbr>munkanélküliség, és többnyire <wbr>az oktatás is<br> gyenge minőségű. <br><br>Mintha a magyar társadalom <wbr>magára hagyta volna ezeket az <br>embereket. Fennáll a veszélye <wbr>annak, hogy kialakul egy roma <wbr>ország, vagy<br> ennek a vágya, mondván, ha <wbr>ez az ország ennyire keveset <wbr>tesz értünk, <br>akkor jobb lesz külön.<br><br>A helyzet jellemzésére <wbr>szeretnék néhány adatot is <wbr>megemlíteni. A<br> roma lakosság több mint fele <wbr>(52%) túlzsúfolt, majdnem <wbr>fele (46%) pedig<br> komfort nélküli lakásokban <wbr>lakik (ezek az arányok a <wbr>többségi <br>társadalomhoz tartozók <wbr>esetében 13% és 3%). Aki nem <wbr>járt még kis <br>falvaink szélén vagy a <wbr>szegregátumokban, az el sem <wbr>tudja képzelni, <br>milyen körülmények között <wbr>élnek ezek az emberek. A <wbr>karácsony előtti <br>napokban felkerestem <wbr>Szombathely néhány nagyon <wbr>szegény családját. Az <br>egyik négygyerekes család egy <wbr>egyetlen szobából és egy kis <wbr>előtérből <br>álló „lakásban” lakott. A <wbr>falak penészesek voltak, nem <wbr>volt bent sem WC,<br> sem fürdőszoba, csak egy <wbr>csap. Négy kicsi gyermek <wbr>ilyen körülmények <br>között nő fel a mai <wbr>Magyarországon.<br>A korai iskolaelhagyás a roma <wbr>fiatalok esetében 60 <wbr>százalékos, <br>ugyanez a szám a többségi <wbr>társadalomnál 9 százalék. A <wbr>15 és 24 év <br>közötti romák 41 százaléka <wbr>nem tanul, és nem is dolgozik.<wbr> A nem romák <br>esetében ez a mutató 9,8 <wbr>százalék. Annak ellenére, <wbr>hogy az utóbbi tíz <br>évben csökkent Magyarországon <wbr>a munkanélküliség és a <wbr>szegénység – ezek <br>persze örömteli tények –, nem <wbr>szabad elfelejtenünk, hogy <wbr>van egy olyan <br>társadalmi réteg, amelynek <wbr>óriási hátrányt kell <wbr>leküzdenie. Harrach <br>Péter mondta, hogy <br><br>a magyar társadalom előtt két <wbr>nagy sorskérdés áll: a <br>demográfiai krízis és a romák <wbr>helyzete. A magyar államnak <wbr>és a <br>társadalomnak nagyon nagy <wbr>energiákat kellene fordítania <wbr>ezeknek az <br>embereknek a felemelésére.<br><br><br>– Mit lehetne tenni értük?<br>– Hatékony programokra volna <wbr>szükség. Jó példa erre a <wbr>Magyar <br>Máltai Szeretetszolgálat <wbr>tarnabodi kezdeményezése. <wbr>Tarnabod néhány évvel<br> ezelőtt még nagyon szegény <wbr>zsákfalu volt. Aztán egy <wbr>fiatalember <br>életvitelszerűen beköltözött <wbr>a faluba – ő lett minden <wbr>kezdeményezés <br>motorja. Felmérte a falu <wbr>reális helyzetét: ki akar <wbr>dolgozni, mitől <br>adósodnak el az emberek, <wbr>milyen veszélye van az <wbr>uzsorások <br>tevékenységének. Az első <wbr>lépése az volt, hogy kért egy <wbr>buszt a munkába <br>járáshoz. Ezt követően több <wbr>lakosnál is előfizetéses <wbr>elektromos <br>fogyasztásmérőt szereltettek <wbr>fel. Így mindenki annyi <wbr>áramot fogyasztott,<br> amennyit előre kifizetett. <wbr>Ennek hatására az <wbr>áramfogyasztás a 60 <br>százalékára csökkent, és <wbr>szinte teljesen megszűnt az <wbr>eladósodottság. <br>Néhány hónap alatt nagyot <wbr>változott a falu légköre. A <wbr>harmadik lépés egy<br> – nem piaci alapon <wbr>tevékenykedő – <wbr>veszélyeshulladék-szétszerelő <wbr>üzem <br>létrehozása volt. Mivel arra <wbr>nem volt esély, hogy <wbr>versenyhelyzetben <br>működtessenek egy ilyen céget,<wbr> körbejárták a környéket, és <wbr>baráti alapon<br> kértek megrendeléseket a <wbr>vállalatok vezetőitől. Ez azt <wbr>is bizonyítja, <br>hogy az a gazdasági logika, <wbr>amit az Európai Unió <wbr>szabályai ránk <br>kényszerítenek, egyáltalán <wbr>nem segíti a hátrányos <wbr>helyzetű régiók <br>munkahelyteremtési <wbr>programjait. Sok ilyen, <wbr>társadalmilag és államilag <br>támogatott kezdeményezésre <wbr>volna szükség.<br>– A munka mellett az iskolát <wbr>is említette. Ön miként látja <wbr>a romák beiskolázásának, <wbr>képzésének kérdését?<br>– Magyarországnak számos <wbr>olyan kistérsége van, ahol a <wbr>roma <br>gyerekek száma megnőtt. A <wbr>szabad iskolaválasztás – <wbr>nagyon helyesen – <br>lehetőséget ad arra, hogy a <wbr>szülő ott taníttassa a <wbr>gyermekét, ahol azt a<br> legjobbnak látja. <br><br>Az állam feladata az lenne <wbr>ezen a területen, hogy <wbr>minőségi <br>oktatást, vagyis a lehető <wbr>legjobb iskolát biztosítsa <wbr>ezekben a leszakadó<br> kistérségekben is. <br><br>A tanárok számára kiegészítő <wbr>juttatásokat kellene adni, <wbr>így <br>vonzóvá válhatna a hátrányos <wbr>helyzetű gyermekek tanítása. <wbr>Az is fontos <br>volna, hogy új (nem frontális)<wbr> tanításai módszerek <wbr>segítségével emeljék <br>az oktatás színvonalát.<br>– Napjainkban még azok a <wbr>fiatalok is nehezen jutnak <wbr>lakáshoz,<br> akik nem nevezhetők <wbr>szegénynek. Hogyan lehetne <wbr>megfelelő lakáshoz <br>juttatni a hátrányos helyzetű <wbr>embereket?<br>– Nagy szükség volna olcsó, <wbr>alacsony rezsijű <wbr>önkormányzati <br>bérlakásokra. Így azok, akik <wbr>nyomorban élnek, tehetnének <wbr>egy kicsi, <br>mégis jelentős lépést felfelé.<wbr> Sajnos a legtöbb <wbr>önkormányzat nem épít és<br> nem ad ki ilyen lakásokat.<br>– Visszatérve a tarnabodi <wbr>példához: Vecsei Miklós, a <wbr>Magyar <br>Máltai Szeretetszolgálat <wbr>alelnöke egyszer azt mondta, <wbr>hogy bár <br>természetesen az anyagiakra <wbr>is nagy szükség van ezen a <wbr>területen, de <br>talán még ennél is fontosabb <wbr>az elkötelezett emberek <wbr>munkája.<br>– Egyetértek, én is úgy <wbr>gondolom, hogy nagyon sok <wbr>cigány <br>családnak mindenekelőtt egy <wbr>segítő emberre volna szüksége.<wbr> Aki például a<br> hivatalos ügyeiket intézi. <wbr>Az átlagos cigányember <wbr>sokszor nem is érti a<br> hivatalos levelek <wbr>nyelvezetét. Munkakeresésnél, <wbr>szerződéskötésnél, vagy<br> akár egy kórház <wbr>felkeresésénél is szükségük <wbr>lenne egy mentorra. <br>Esztergomban volt egy <wbr>hatgyerekes roma édesanya, <wbr>aki dolgozott, mégis <br>állandóan adóságokkal küzdött.<wbr> Egyszer valaki leült vele, <wbr>hogy írják <br>össze a kiadásait és a <wbr>bevételeit. Kiderült, hogy ez <wbr>az asszony a <br>hétköznapokban sokkal több <wbr>kiadást tervezett, mint <wbr>bevételt. Ezt az <br>aránytalanságot csak úgy <wbr>tudta megoldani, hogy egy új <wbr>kölcsönből <br>kifizette az előzőt. Ez az <wbr>édesanya életében először <wbr>ekkor szembesült <br>azzal, hogy másképpen kellene <wbr>megterveznie a család havi <wbr>költségvetését.<br>A magam részéről mindig azt <wbr>szoktam javasolni,ha van a <wbr>környezetünkben hátrányos <wbr>helyzetű család, akkor <br>keressük fel őket, <wbr>ismerkedjünk meg velük, <wbr>alakítsunk ki velük jó <br>kapcsolatot.<br><br> Ha egy kicsit rálátunk az <wbr>életükre, akkor már sokkal <wbr>hatékonyabban tudunk nekik <wbr>segíteni.<br><br>– Az említett tanácskozáson a <wbr>droghasználatról is szó volt. <wbr>Miért érintettek ebben a <wbr>romák különleges módon?<br>– Ennek fő oka az lehet, hogy <wbr>a roma családok nagy részét <wbr>nem <br>védi kultúrából, <wbr>hagyományokból, értékekből, <wbr>hitből, emberi <br>kapcsolatokból szőtt erős <wbr>védőháló. Ezért a modern <wbr>társadalmat <br>veszélyeztető negatív <wbr>jelenségek is fokozottabban <wbr>érintik őket. Ezzel <br>rokon jelenség, hogy a <wbr>tárgyak esetében is a <wbr>leggiccsesebbre esik a <br>választásuk, mert nem volt <wbr>lehetőségük tájékozódni a <wbr>művészeti <br>kérdésekben. A vallásnál is <wbr>ezt látjuk: ha szép a zene, <wbr>jó a hangulat, <br>az már elég a számukra; nem <wbr>fontos nekik, hogy az adott <wbr>vallás milyen <br>tartalmú, van-e mélyebb <wbr>történelmi gyökere. A <wbr>keresztnevekkel is ez a <br>helyzet: nincsenek <wbr>példaképeik vagy bibliai <wbr>eszményeik, ezért <br>választanak nevet a legutóbbi <wbr>filmsorozatból. A gyenge <wbr>kulturális háló <br>miatt könnyebb befolyásolni <wbr>őket.<br>– Mi lehet itt a megoldás?<br>– A hit szerepe nagyon fontos <wbr>lehet. Esztergomban volt egy <br>fiatalember, aki hatodikos <wbr>általános iskolásként hagyta <wbr>abba a tanulást.<br> Szegénységben élt, de nagyon <wbr>vágyott arra, hogy neki is jó <wbr>holmija <br>legyen, ezért ruhákat, <wbr>cipőket lopott. Hamar <wbr>rátalált a kábítószerre, <br>fogyasztó és díler is lett. <wbr>Rövidebb időszakokra börtönbe <wbr>is került, a <br>házassága szétesett, az <wbr>egészsége is megroppant, úgy <wbr>lefogyott, hogy <br>szinte csont és bőr lett. <wbr>Édesapja egy jószívű, mélyen <wbr>vallásos ember <br>volt. Egyszer a fiú arra ért <wbr>haza, hogy az apja térden <wbr>állva imádkozott <br>érte. Ez annyira <wbr>megrendítette, hogy hajlandó <wbr>volt elmenni az apjával a <br>templomba. Később egy <wbr>cursillós hétvégén is részt <wbr>vett, bár mint később <br>elmondta, nem is tudott a <wbr>szövegekre figyelni. Akkor <wbr>sem értett sok <br>mindent, amikor a csoport <wbr>bement a kápolnába. Ő is <wbr>letérdelt, nézte az <br>oltár fölött függő feszületet,<wbr> és úgy hallotta, hogy <wbr>Krisztus azt mondja<br> neki: szeretlek téged és fel <wbr>akarlak emelni. Úgy érezte, <wbr>hogy Jézus <br>lelép a keresztről, odamegy <wbr>hozzá és megöleli. Ettől <wbr>kezdve nem <br>kábítószerezett, és még csak <wbr>rá sem gyújtott. Ez négy éve <wbr>történt. Azóta<br> elvégezte a nyolc osztályt, <wbr>jogosítványt szerzett, esti <wbr>iskolába jár, <br>lett új családja, és <wbr>elkezdett dolgozni. <br><br>A szabadulás lényege az ember <wbr>szívében történik. Ha a <wbr>szívünk <br>megtelik, akkor nincs <wbr>szükségünk pótszerre ahhoz, <wbr>hogy boldogok legyünk.<br><br><br>– A szakértők szerint <wbr>manapság a dizájnerdrogok <wbr>jelentik a legfőbb veszélyt. <wbr>Mi ennek az oka?<br>– Ezeket a szereket nem azért <wbr>használják a fiatalok, hogy <br>„fölpörögjenek”. Sok roma <wbr>fiatalnak nincs jövőképe, nem <wbr>látják, hogy a <br>jelenlegi rossz helyzetükből <wbr>hogyan tudnának kikerülni. A <wbr>drog számukra <br>pusztán arra kell, hogy <wbr>legalább egy rövid időre <wbr>megfeledkezhessenek <br>mindarról, amiben élnek. <wbr>Nyugodtan nevezhetjük ezt <wbr>nyomordrognak is. <br>Kassa környékén, de hazánkban <wbr>is sokfelé szörnyű pusztítást <wbr>végeznek <br>ezek a szerek.<br>– Mit tehet az Egyház, a hívő <wbr>ember azért, hogy az imént <wbr>említett új Trianont <wbr>elkerüljük?<br>– Az Egyház és a hívő emberek <wbr>is nagyon lomhák, nehezen <wbr>nyitnak a romák felé.<br><br> Nagy a szakadék a romák és a <wbr>nem romák között, mégis <br>alig vagy túlságosan lassan <wbr>teszünk ennek áthidalásáért. <wbr>Pedig ezt a <br>szakadékot a nem romák sokkal <wbr>könnyebben átlépik, mint a <wbr>romák.<br><br>A papok, a hitoktatók és a <wbr>hívő emberek még könnyebb <wbr>helyzetben<br> vannak. A papokat szívesen, <wbr>tisztelettel fogadják a <wbr>cigány családok, <br>nyitottak az imádságra, az <wbr>áldásra. A kapu tehát nyitva <wbr>van. Nem úgy <br>kell a romák <wbr>evangelizációjához hozzáállni,<wbr> hogy bent ülünk a plébánián,<br> és várjuk, hogy eljöjjenek. <wbr>A többségi társadalom <wbr>évszázadok óta <br>kötődik a templomhoz, de a <wbr>romák hagyományaiban soha nem <wbr>szerepelt a <br>templomba járás. Meg kell <wbr>teremtenünk az Egyház <wbr>cigányok számára is <br>vonzó arcát. <br><br>Az utolsó órában vagyunk, <wbr>most még van lehetőség arra, <wbr>hogy <br>változtassunk a helyzeten. Ha <wbr>nem tesszük meg, akkor ketté <wbr>fog szakadni <br>ez az ország, amely közös <wbr>hazánk.<br><br><br><br><br>______________________________<wbr>_________________<br>Grem mailing list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/<wbr>mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div></div><br>______________________________<wbr>_________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/<wbr>mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div></div>